Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-31 / 52. szám
December 31, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Vérig sérti a McCarran-törvény az érkezőket Nemrég egy olasz üzletember, Yico Mitrani, akart Portugáliából Mexikóba utazni és New Yorkban a La- Guardia repülőtéren, mint átutazó, repülőgépet kellett cserélnie. Két óra pihenőideje volt mindössze. Útját azonban nem folytathatta, mert erre a két órára nem volt sem átutazó vízuma, sem pedig nem rendelkezett egy ilyen vízumot, helyettesítő 1-419 jelzésű űrlappal, amely mentesiti az átutazó! vízumtól, viszont “védelmi őrizetbevétel” elszenvedésére kötelezi. Yisszazsuppolták Hiába hivatkozott arra az illusztris üzletember, hogy már ott áll indulásra készen j a repülőgépe, nem akar egy percig se maradni, elhurcolták a repülőtérről, mint egy gonasztevőt; egész éjszaka őr vigyázott rá, másnap aztán annak rendje és módja szerint visszazsuppolták Portugáliába ! Két nap múlva visszaérkezett a LaGuardiára, most már volt átutazó vízuma is, most azonban egy 500 dolláros kötvényt követeltek tőle, a- mellyel biztosítékot ad arra, hogy nem marad, hanem to- vábfcutazik. Odanyujtotta a készpénzt, de nem fogadták el, mert az előírás szerint csakis óvadék kötvény vagy lant-fari kötvény szolgálhat i erre a célra. Vasárnap volt,, a hivatalok zárva, nem lehe-1 tett kötvényt szerezni. Erre becsukták Ellis Islandre, másnapig, akkor dühében visszarepült Portugáliába. Hivatali packázás így bánnak errefelé még csak nem is a látogatókkal, I hanem az átutazókkal. Ilyen eset gyakran fordul elő. Mi-1 guel Francisco Roman, kubai polgár Haitiből Havanába | utaztában érintette Miamit, j A bevándorlási közegek megfogták és azonnal vissza- j zsppolták Haitiba, mert a reglama szerint kubai állampolgár csak az esetben száll-1 hat le, akárcsak egy percre' is USA-ban, ha legalább 60 napig érvényes útlevele van, I neki azonban csak 58 napra volt érvényes az útlevele. Manapság repülőtereken, kikötőkben dühöng a bürokratizmus, az elképesztő akadékoskodás és packázás, noha 135 ország közül, amelyben átutazóforgalom bonyolódik le, mindössze 18-ban követelnek átutazó vízumot. Mielőtt továbbmennénk, meg kell jegyeznünk, hogy ezeket az adatokat a “Readers Digest” januári számából, annak is vezető cikkéből meritjük. Hogy a 9,000,000 példányszámban megjelenő reakciós amerikai folyóirat miért veszi egyszerre csak védelmébe az átutazókat, az idegeneket, arra majd a következtetéseink levonásakor térünk rá. A folyóirat cikkében felsorolt érdekes esetek tömege hemzseg. Csak a legjellemzőbbeket érintjük: Eget-földet megmozgatni Mrs. Elsie Blaine, egy Uj- zélandi orvos felesége, 22 éves orvostanhallgató fia kíséretében, Londonból hazatértében San Franciscóban át akart szállni, amikor megfogták, mert, nem volt átutazóvízuma és fiával együtt fogságban tartották egy álló hétig, amig az ujzélandi re- pülgép elindulhatott. Ez alatt az idő alatt Mrs. Blaine odatelefonált a san franciscoi angol konzulnak, aki eljárt, a helyi bevándrolási hivatalnál, eredménytelenül. Erre a kon-1 zul fölhívta a washingtoni angol nagykövetséget. A nagykövetség felhívta a State Departmentet. A State Department felhívta az igazságügyminisztériumot, amely végre intézkedett. Áz asz- szonyt a fiával együtt őrizet alatt, egy san franciscoi szállodába kisérték, ahol éjjelnappal őrök vigyáztak rájuk és ültették1 fel őket a repülőgépre, amikor az elindult Uj- Zéland felé. Egy Harold Greenland nevű köztiszteletben álló kanadai üzletembernek m e g o k olás nélkül megtagadták az átutazást, noha évek óta jártkelt ide-oda. 10 ezer dolláros ügyvédi költséggel járó hosz- szas huzavona után sikerült csak megtudnia, miféle alaptalan gyanuokok miatt zárták el előtte a határt, majdnem tönkretéve egész üzleti egzisztenciáját. Itt van Mrs. Alva Myrdal, a világhírű, svéd szociológusnő esete. Az asszony a hasonlóképpen hires Gunnar Myrdal svéd szociológus felesége, aki á United Nations diplomáciai vízumával érkezett, de nem engedték- belépni az országba csak akkor, amikor beleegyezését adta, hogy eljárás- szerüen letartóztassák és aláirt egy kegyelmi egyezményt, amely szerint New York városát csakis a bevándorlási hatóságok külön engedélyével hagyja el. A megalázó bánásmód az otthoni svédeket mélyen sértette és még a UN vezértitkárát, a svéd Dag Hammar- szkjöldet is véletlenül kínos helyzet.be hozta. Börtönőrök a szállodában Az esetek tárgyalásánál t Reader’s Digest bő részle tekben kitér arra a barátságtalan, rideg bánásmódra I amellyel a hivatalos Amerikr fogadja a látogatókat, akik j bői barátaink lehetnének, d( akikből “barátságtalan kriti kusaink” lesznek a bánás mód láttára. Az egész cik ken keresztül részletezi ezt í komisz eljárást s elmondja hogy amikor még a legjobl esetben is valamilyen szállodába engedik ezeket a látogatókat, őr kiséri őket és éjjel-nappal ügyel rájuk. Külön részben őrzik őket. Nem hagyhatják el szobájukat. Nem mehetnek le még a vendéglőbe sem, ennivalóikat felviszik a szobájukba. Kint, a folyosón, őrök vigyáznak rájuk, őrök állnak a vészkijáratok, a felvonók, a lépcsőházak előt,t és a végén őr kíséretében viszik vissza őket a repülőtérre. A jogfüggönyös ország Észreveheti ebből a sommás összefoglalásból is az olvasó, hogy amikor a Reader’s Digest ezeknek az utazóknak a védelmére kel és őszinte felháborodással tiltakozik az irgalmatlan bürokratizmus, a zaklatás, az alakiságok ellen, kizárólag üzletemberek, külföldi hírességek esetét hozza fel, azokat veszi védelmébe és az 1950-es belső biztonsági, törvényt,, valamint az 1952-es bevándorlási és honosítási törvényt okolja. így nevezi ezeket a törvényeket, hogy ne kelljen a McCarran- és a Mc- Carran-Walter-féle bevándorlási törvényeket megneveznie. Nem egyszer “jogfüg- gönyös” országnak nevezi USA-t. Nem említi természetesen azoknak a kisembereknek tízezreit, akik ellen eredetileg irányul a törvény sújtó keze. Nem említi azoknak a I tragédiáknak ezreit, amelyeket a faji alapra és politikai méricskélésre épített törvény letipor. Nyilvánvalóan nem is a Reader’s Digest gondja, hogy a nevezett törvények ' ellen szálljon síkra úgy," a- hogy a mnkásság sajtója teszi, noha gyakran a meg- t tévesztésig hasonlít annak j vonalához. Elkerülik a szabadság földjét Az azonban, hogy még ha ferde megközelítéssel is bírálja a törvények által előidézett fonák helyzetet, arra vall, hogy még a * nagytőkés érdekeltségek is megsokalták a törvények ridegségét, főleg persze akkor, ha bankárok, üzletemberek és világhírű tudósok szenvedik meg. A- minthogy fel is hozza, hogy az üzletembereken kívül külföldi tanárok, irók és tudósok is annyira ellene vannak a jogfüggönynek, az útlevelekkel és vízumokkal űzött okvetetlenkedésnek és visz- szásságoknak, hogy inkább elkerülik az Egyesült Államokat. így a lélekbúvárok nemzetközi kongresszusa, a- mely idén az Egyesült Államokban tervezte összejövetelét, Kanadában fog összeülni, a genetikus biológusok (átörökléssel foglalkozó élettudósok) tavaly Olaszországban gyűltek össze, a csillagászok nemzetközi szövetsége és az okmánytudósok nemzetközi szövetsége is másfelé keresett enyhébb éghajlatot kongresszusának megtartásához. A fajtörvény átka Az urak t,ehát a jelek szerint kezdik érezni, hogy az ő lábukat is szorítja a csizma. Szeretnének némelves enyhítéseket eszközölni a maguk számára, érdekeik védelmére, csak még nem tudják hogyan. De már látják, tapasztalják, hogy saját érdekeiket is mélyen sértik a demokráciaellenes fajtörvények, hogy egyra több ellenséget szerzünk magunknak a külföldön, hogy egyre nehezebb elhitetnünk a világgal, hogy a Wall Street “demokratikus” példáját és “szabadságeszményeit” kövesse, hogy miközben Wall Street urai és cselédei elszigetelni szeretnék a külvilágban azokat az országokat, amelyek visszautasítják a Wall Street gazdasági __ urhatnámságát„ ágbogas törvényeinkkel és hatósági túlzásainkkal előbb- utóbb saját magunkat szige- l teljük el a világtól. , A HARMADIK VILÁGHÁBORÚT SÜRGETI RHEE Még el sem halkultak a i karácsonyi szólamok, még komor fenséggel vibrál az emberiség szivében az ősi óhaj: “békesség a földön”, már is végigharsant a földön (— kinek, kiknek ösztökélésére ? —) Syngman Rhee hisztériás sikolya, sürgetve a harmadik világháború elindítását. Syngman Rhee a keddi napon újévi rádiószózatot intézett az északkoreaiakhoz, amelyben azt követelte az Egyesü1 Nemzetektől, hogy szakit* „ meg a tárgyalásokat ar. északkoreaiakkal és a kínaiakkal, és kezdjék el újra a koreai háborút. Erélyes hangon felszólította “szövetségeseit”, hogy “álljanak talpra” és harcolják végig vele, (nyilván az utolsó szál amerikai katonáig,) “az utolsó nagy csatát a kommunisták megsemmisítésére” mindenütt a világon! A nyugati szövetségesek és a “szabad világ” e nagy szellemi vezére ugyanakkor fogadalmat tett, hogy fegyveres erővel fog híz északkoreaiak “segítségére menni, mi- hánst lehetséges lesz.” A múltban Rhee már gyakran fenyegetődzött, hogy “egészen a Jalu-folyóig fog felvonulni” január 27én, amikor lejár az a kilencvennapos “kegyelmi” haladék, melynek tiszteletbentartására ígéretet tett. Az agg fasiszta továbbá uj közbelépést helyezett kilátásba Kina ellen, kijelentve, hogy “a kinai nép formózai kormánya hamarosan megkezdi a csatát a rabszolgaság ellen.” Sőt, hangoztatta meghatóan, még addig sem várna, “ha szive és lelke sgallatára hallgatna” ő és hívei. Ezek volnának hát Rhee boldog újévi kívánalmai. fiiiiiuiiir mii iiniimiiiii mii iiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiMii) A városi közalkalmazottak “hűsége” NEW YORK. — Matthew M. Levy főbíró az AFL állami köz- tisztviselők 924. szakszervezetének fellebbezésére január 13-ig elhalasztotta azoknak a kérdőíveknek kiosztását, amelyeken 100,000 köztisztviselőnek kellene felelni “hüség”-ük bizonyítására. A kérdőivek a legnagyobb nyugtalanságot keltették a tisztviselők körében, mert az agyafúrt kérdésekre adott válaszaikkal igen könnyen üldözésnek tehetik ki magukat. flIlllillllliilllilllliliiiliiiiiiimiiiiiiimiriMiiiimiiiiiiiiiift Sam Goldwyn filmgyáros követeli, Rngv Hollywood tegye félre a 23 év óta érvényben levő cenzuraszabályo- kat, amelyek némileg visszatartották a filmipart a teljes elfajulástól. Goldwyn kijelentette, hogy az amerikai közönség már, “felnőtt” és igy .nyugodtan nézheti a meztelen nőket. Persze az is szerepet játszik, hogy egyes ledér filmek igen jól jövedelmeznek. HiiiiiMiiiiiijiJiJiiiiiiitmiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit nini mi Amerika farmerei háromezer millió dollárral mélyebbre mentek jelzálog adós; Ságban 1946 óta és 700 milli dollárral az év eleje óta. Jelen? leg 7,800 millió dollárt tesz ki farmerek összadóssága morr- gage-okban. (11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 mit Három és fél millió katonája van Uncle Sam hadseregének 1953 végén, 51,000-el kevesebb, mint az év elején. A katonaság igy oszlik meg: Had- | sereg 1,500,000, haditengerészet 778,000, tengerészgyalogság 251 ezer és hadirepülészet 923,000. 3_ \ £ AMERIKAI r Magyarázó Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397
