Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-12-31 / 52. szám

December 31, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Vérig sérti a McCarran-törvény az érkezőket Nemrég egy olasz üzlet­ember, Yico Mitrani, akart Portugáliából Mexikóba utaz­ni és New Yorkban a La- Guardia repülőtéren, mint átutazó, repülőgépet kellett cserélnie. Két óra pihenőide­je volt mindössze. Útját azonban nem folytathatta, mert erre a két órára nem volt sem átutazó vízuma, sem pedig nem rendelkezett egy ilyen vízumot, helyette­sítő 1-419 jelzésű űrlappal, amely mentesiti az átutazó! vízumtól, viszont “védelmi őrizetbevétel” elszenvedésé­re kötelezi. Yisszazsuppolták Hiába hivatkozott arra az illusztris üzletember, hogy már ott áll indulásra készen j a repülőgépe, nem akar egy percig se maradni, elhurcol­ták a repülőtérről, mint egy gonasztevőt; egész éjszaka őr vigyázott rá, másnap az­tán annak rendje és módja szerint visszazsuppolták Por­tugáliába ! Két nap múlva visszaérke­zett a LaGuardiára, most már volt átutazó vízuma is, most azonban egy 500 dolláros kötvényt követeltek tőle, a- mellyel biztosítékot ad arra, hogy nem marad, hanem to- vábfcutazik. Odanyujtotta a készpénzt, de nem fogadták el, mert az előírás szerint csakis óvadék kötvény vagy lant-fari kötvény szolgálhat i erre a célra. Vasárnap volt,, a hivatalok zárva, nem lehe-1 tett kötvényt szerezni. Erre becsukták Ellis Islandre, másnapig, akkor dühében visszarepült Portugáliába. Hivatali packázás így bánnak errefelé még csak nem is a látogatókkal, I hanem az átutazókkal. Ilyen eset gyakran fordul elő. Mi-1 guel Francisco Roman, kubai polgár Haitiből Havanába | utaztában érintette Miamit, j A bevándorlási közegek meg­fogták és azonnal vissza- j zsppolták Haitiba, mert a reglama szerint kubai állam­polgár csak az esetben száll-1 hat le, akárcsak egy percre' is USA-ban, ha legalább 60 napig érvényes útlevele van, I neki azonban csak 58 napra volt érvényes az útlevele. Manapság repülőtereken, kikötőkben dühöng a bürok­ratizmus, az elképesztő aka­dékoskodás és packázás, noha 135 ország közül, amelyben átutazóforgalom bonyolódik le, mindössze 18-ban követel­nek átutazó vízumot. Mielőtt továbbmennénk, meg kell jegyeznünk, hogy ezeket az adatokat a “Rea­ders Digest” januári számá­ból, annak is vezető cikkéből meritjük. Hogy a 9,000,000 példányszámban megjelenő reakciós amerikai folyóirat miért veszi egyszerre csak védelmébe az átutazókat, az idegeneket, arra majd a kö­vetkeztetéseink levonásakor térünk rá. A folyóirat cikké­ben felsorolt érdekes esetek tömege hemzseg. Csak a leg­jellemzőbbeket érintjük: Eget-földet megmozgatni Mrs. Elsie Blaine, egy Uj- zélandi orvos felesége, 22 éves orvostanhallgató fia kí­séretében, Londonból haza­tértében San Franciscóban át akart szállni, amikor meg­fogták, mert, nem volt át­utazóvízuma és fiával együtt fogságban tartották egy álló hétig, amig az ujzélandi re- pülgép elindulhatott. Ez alatt az idő alatt Mrs. Blaine oda­telefonált a san franciscoi angol konzulnak, aki eljárt, a helyi bevándrolási hivatalnál, eredménytelenül. Erre a kon-1 zul fölhívta a washingtoni angol nagykövetséget. A nagykövetség felhívta a Sta­te Departmentet. A State Department felhívta az igaz­ságügyminisztériumot, amely végre intézkedett. Áz asz- szonyt a fiával együtt őrizet alatt, egy san franciscoi szál­lodába kisérték, ahol éjjel­nappal őrök vigyáztak rájuk és ültették1 fel őket a repülő­gépre, amikor az elindult Uj- Zéland felé. Egy Harold Greenland nevű köztiszteletben álló kanadai üzletembernek m e g o k olás nélkül megtagadták az át­utazást, noha évek óta járt­kelt ide-oda. 10 ezer dolláros ügyvédi költséggel járó hosz- szas huzavona után sikerült csak megtudnia, miféle alap­talan gyanuokok miatt zár­ták el előtte a határt, majd­nem tönkretéve egész üzleti egzisztenciáját. Itt van Mrs. Alva Myrdal, a világhírű, svéd szociológusnő esete. Az asszony a hasonló­képpen hires Gunnar Myrdal svéd szociológus felesége, aki á United Nations diplomáciai vízumával érkezett, de nem engedték- belépni az ország­ba csak akkor, amikor bele­egyezését adta, hogy eljárás- szerüen letartóztassák és aláirt egy kegyelmi egyez­ményt, amely szerint New York városát csakis a be­vándorlási hatóságok külön engedélyével hagyja el. A megalázó bánásmód az ott­honi svédeket mélyen sértet­te és még a UN vezértitká­rát, a svéd Dag Hammar- szkjöldet is véletlenül kí­nos helyzet.be hozta. Börtönőrök a szállodában Az esetek tárgyalásánál t Reader’s Digest bő részle tekben kitér arra a barátság­talan, rideg bánásmódra I amellyel a hivatalos Amerikr fogadja a látogatókat, akik j bői barátaink lehetnének, d( akikből “barátságtalan kriti kusaink” lesznek a bánás mód láttára. Az egész cik ken keresztül részletezi ezt í komisz eljárást s elmondja hogy amikor még a legjobl esetben is valamilyen szál­lodába engedik ezeket a lá­togatókat, őr kiséri őket és éjjel-nappal ügyel rájuk. Kü­lön részben őrzik őket. Nem hagyhatják el szobájukat. Nem mehetnek le még a vendéglőbe sem, ennivalóikat felviszik a szobájukba. Kint, a folyosón, őrök vigyáznak rájuk, őrök állnak a vészki­járatok, a felvonók, a lépcső­házak előt,t és a végén őr kí­séretében viszik vissza őket a repülőtérre. A jogfüggönyös ország Észreveheti ebből a som­más összefoglalásból is az olvasó, hogy amikor a Rea­der’s Digest ezeknek az uta­zóknak a védelmére kel és őszinte felháborodással tilta­kozik az irgalmatlan bürok­ratizmus, a zaklatás, az ala­kiságok ellen, kizárólag üz­letemberek, külföldi híressé­gek esetét hozza fel, azokat veszi védelmébe és az 1950-es belső biztonsági, törvényt,, valamint az 1952-es beván­dorlási és honosítási tör­vényt okolja. így nevezi eze­ket a törvényeket, hogy ne kelljen a McCarran- és a Mc- Carran-Walter-féle bevándor­lási törvényeket megnevez­nie. Nem egyszer “jogfüg- gönyös” országnak nevezi USA-t. Nem említi természetesen azoknak a kisembereknek tízezreit, akik ellen eredeti­leg irányul a törvény sújtó keze. Nem említi azoknak a I tragédiáknak ezreit, amelye­ket a faji alapra és politikai méricskélésre épített törvény letipor. Nyilvánvalóan nem is a Reader’s Digest gondja, hogy a nevezett törvények ' ellen szálljon síkra úgy," a- hogy a mnkásság sajtója teszi, noha gyakran a meg- t tévesztésig hasonlít annak j vonalához. Elkerülik a szabadság földjét Az azonban, hogy még ha ferde megközelítéssel is bí­rálja a törvények által elő­idézett fonák helyzetet, arra vall, hogy még a * nagytőkés érdekeltségek is megsokalták a törvények ridegségét, főleg persze akkor, ha bankárok, üzletemberek és világhírű tudósok szenvedik meg. A- minthogy fel is hozza, hogy az üzletembereken kívül kül­földi tanárok, irók és tudó­sok is annyira ellene vannak a jogfüggönynek, az útleve­lekkel és vízumokkal űzött okvetetlenkedésnek és visz- szásságoknak, hogy inkább elkerülik az Egyesült Álla­mokat. így a lélekbúvárok nemzetközi kongresszusa, a- mely idén az Egyesült Álla­mokban tervezte összejövete­lét, Kanadában fog összeülni, a genetikus biológusok (át­örökléssel foglalkozó élettu­dósok) tavaly Olaszország­ban gyűltek össze, a csillagá­szok nemzetközi szövetsége és az okmánytudósok nem­zetközi szövetsége is más­felé keresett enyhébb éghaj­latot kongresszusának meg­tartásához. A fajtörvény átka Az urak t,ehát a jelek sze­rint kezdik érezni, hogy az ő lábukat is szorítja a csizma. Szeretnének némelves enyhí­téseket eszközölni a maguk számára, érdekeik védelmére, csak még nem tudják ho­gyan. De már látják, tapasz­talják, hogy saját érdekei­ket is mélyen sértik a de­mokráciaellenes fajtörvé­nyek, hogy egyra több ellen­séget szerzünk magunknak a külföldön, hogy egyre nehe­zebb elhitetnünk a világgal, hogy a Wall Street “demok­ratikus” példáját és “sza­badságeszményeit” kövesse, hogy miközben Wall Street urai és cselédei elszigetelni szeretnék a külvilágban azo­kat az országokat, amelyek visszautasítják a Wall Street gazdasági __ urhatnámságát„ ágbogas törvényeinkkel és hatósági túlzásainkkal előbb- utóbb saját magunkat szige- l teljük el a világtól. , A HARMADIK VILÁGHÁBORÚT SÜRGETI RHEE Még el sem halkultak a i karácsonyi szólamok, még komor fenséggel vibrál az emberiség szivében az ősi óhaj: “békesség a földön”, már is végigharsant a föl­dön (— kinek, kiknek ösztö­kélésére ? —) Syngman Rhee hisztériás sikolya, sür­getve a harmadik világhábo­rú elindítását. Syngman Rhee a keddi napon újévi rádiószó­zatot intézett az északkoreai­akhoz, amelyben azt követel­te az Egyesü1 Nemzetektől, hogy szakit* „ meg a tár­gyalásokat ar. északkoreaiak­kal és a kínaiakkal, és kezd­jék el újra a koreai háborút. Erélyes hangon felszólította “szövetségeseit”, hogy “áll­janak talpra” és harcolják végig vele, (nyilván az utol­só szál amerikai katonáig,) “az utolsó nagy csatát a kom­munisták megsemmisítésé­re” mindenütt a világon! A nyugati szövetségesek és a “szabad világ” e nagy szel­lemi vezére ugyanakkor fo­gadalmat tett, hogy fegyve­res erővel fog híz északkoreai­ak “segítségére menni, mi- hánst lehetséges lesz.” A múltban Rhee már gyakran fenyegetődzött, hogy “egé­szen a Jalu-folyóig fog fel­vonulni” január 27én, amikor lejár az a kilencvennapos “kegyelmi” haladék, melynek tiszteletbentartására ígéretet tett. Az agg fasiszta továbbá uj közbelépést helyezett kilá­tásba Kina ellen, kijelentve, hogy “a kinai nép formózai kormánya hamarosan meg­kezdi a csatát a rabszolgaság ellen.” Sőt, hangoztatta meg­hatóan, még addig sem vár­na, “ha szive és lelke sgalla­tára hallgatna” ő és hívei. Ezek volnának hát Rhee bol­dog újévi kívánalmai. fiiiiiuiiir mii iiniimiiiii mii iiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiMii) A városi közalkal­mazottak “hűsége” NEW YORK. — Matthew M. Levy főbíró az AFL állami köz- tisztviselők 924. szakszervezeté­nek fellebbezésére január 13-ig elhalasztotta azoknak a kérdő­íveknek kiosztását, amelyeken 100,000 köztisztviselőnek kellene felelni “hüség”-ük bizonyításá­ra. A kérdőivek a legnagyobb nyugtalanságot keltették a tiszt­viselők körében, mert az agya­fúrt kérdésekre adott válaszaik­kal igen könnyen üldözésnek te­hetik ki magukat. flIlllillllliilllilllliliiiliiiiiiimiiiiiiimiriMiiiimiiiiiiiiiift Sam Goldwyn filmgyáros követeli, Rngv Hol­lywood tegye félre a 23 év óta érvényben levő cenzuraszabályo- kat, amelyek némileg visszatar­tották a filmipart a teljes el­fajulástól. Goldwyn kijelentette, hogy az amerikai közönség már, “felnőtt” és igy .nyugodtan néz­heti a meztelen nőket. Persze az is szerepet játszik, hogy egyes ledér filmek igen jól jö­vedelmeznek. HiiiiiMiiiiiijiJiJiiiiiiitmiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit nini mi Amerika farmerei háromezer millió dollárral mélyebbre mentek jelzálog adós; Ságban 1946 óta és 700 milli dollárral az év eleje óta. Jelen? leg 7,800 millió dollárt tesz ki farmerek összadóssága morr- gage-okban. (11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 mit Három és fél millió katonája van Uncle Sam had­seregének 1953 végén, 51,000-el kevesebb, mint az év elején. A katonaság igy oszlik meg: Had- | sereg 1,500,000, haditengerészet 778,000, tengerészgyalogság 251 ezer és hadirepülészet 923,000. 3_ \ £ AMERIKAI r Magyarázó Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397

Next

/
Thumbnails
Contents