Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-31 / 52. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 31, 1953 r Bilan ■■■ i ~v\ [külpÖlitikas szemle] Az amerikai-pakisztáni katonai tárgyalások Az Egyesült Államok és Pakisztán kormánya között tárgyalások vannak folyamatban egy katonai szerződés megkötésére, amelynek értelmében Pakisztán kormánya katonai és légi támaszpontokat bocsátana az Egyesült Államok rendelkezésére. Az említett tárgyalások ugyanakkor azt a célt is szolgálják, hogy Pakisztán csatlakozzék a Középkeleti Parancsnokság tervéhez. A világsajtó közel egy esztendeje foglalkozik már az Egyesült Államok és Pakisztán közötti tárgyalásokkal. Az Egyesült Államok és Pakisztán között ebben az esztendőben rendkívül megélénkültek a hivatalos “látogatások ’. Meglátogatta az Egyesült Államokat, a többek között Pakisztán krölügy- és hadügyminisztere, most pedig az utóbbi hetekben maga az államfő, Guliam Mohamed, Pakisztán főkormányzója is ellátogatott Amerikába. Amerikai részről Nixon, az Egyesült Államok alelnöke, Radford, az amerikai vezérkar főnöke tettek hivatalos látogatást Karrachiban, Pakisztán; fővárosában. De jellemző, hogy az utóbbi időben Pakisztánt valósággal elözöniötték a legkülönbözőbb amerikai gazdasági, pénzügyi s más vonatkozású “szakértők” is. Az Egyesült Államok és Pakisztán közötti tárgyalások mély aggodalmat keltettek Délkelet-Ázsia és az egész világ ^ békeszerető köreiben. Ez az aggodalom teljesen jogos és indokolt, ha tekintetbe vesszük az Egyesült Államok kormányának céljait az említett tárgyalásokkal. A Wall Street imperialisták több legyet igyekeznek ütni egycsapásra. Elsősorban is kétségtelen Pakisztán nagy stratégiai fontossga a tervek keretében. Ez nem csupán azzal magyarázható, hogy Pakisztán a Szovjetunió közvetlen szomszédságában fekszik és amint Radford nyomatékosan kijelentette, kulcspozíciót tölt be minden olyan tervben, amelynek célja amerikai légi támaszpontokat létesíteni a Szovjetunió déli része körül. A sürü lakosságú Pakisztánra fontos szerep várna azon a téren is, hogy olcsó ágyutöltelék- kel lássa el az imperialistákat. Semmi kétséget sem hagy ezt illetően a New York Times egyik cikke, amely megállapítja, hogy Pakisztán fontos katonai potenciállal rendelkezik, lakossága legszámosabb a muzulmán államok között és -— teszi hozzá cinikusan a lap — komoly harci tradíciókkal bir. Ezenkívül az imperialisták arra törekednek, hogy Pakisztán segítségével minél nagyobb mértékben kiterjesszék gazdasági, politikai és katonai befolyásukat Délkelet-Ázsia országa’'-* *' A” amerikai sajtó nem csinál titkot belőle, hogy _ .V.Á." cs megelégedve a legszámottevőbb délkeletázsiai államok és elsősorban India semleges álláspontjával. Az amerikai imperialisták Indiát vagy Indonéziát még ma is gyarmatoknak tekintik és úgy is bánnak velük. Wall Street urai nyíltan és leplezetlenül kifejezik elégedetlenségüket afelett, hogy India minden zsarolás és fenyegetőzés ellenére sem hajlandó politikájuk szekerét tolni. A Pakisztánnak nyújtott katonai “segítségben” az amerikai imperialisták megfelelő eszközt látnak arra, hogy rákényszeritsék akaratukat Indiára és a többi délkeletázsiai államra, hogy megerősítsék hatalmi pozíciójukat a világ e részén. Ezt a Adatot a U. S. News and World Report a következő sza- akkal fejezi ki Pakisztán “stratégiai fontosságára” utalva: Pakisztán erős barát ott, ahol India állásfoglalása gyengítette az Egyesült Államok hatalmi pozícióját. Arról is megemlékeznek, hogy Pakisztán kettéosztottsága folytán két irányból is övezi Indiát, ez a nem egészen “baráti” ölelés pedig konkrét és megfelelő figyelmeztetés az indiai kormány számára. Nixon alelnök indiai látogatása során minden valószínűség szerint ezt a nyomós érvet is érvényesíteni akarja, hogy “jobb belátásra” bírja az indiai kormány köröket. Jogosan jegyezték meg az indiai lapok, hogy egy amerikai-pakisztáni szerződés India küszöbére hozná a “hidegháborút” és hogy ezáltal Délkelet-Ázsiában is uj háborús tűzfészek létesülne. Pakisztán a leghatalmasabb, 80 milliós muzulmán állam és csatlakozása mély benyomást gyakorolna a többi közelés középkeleti állam kormányára, sőt közvéleményére is. Itt — mint azt Szahib Sing Sokhi indiai küldött is hangsúlyozta a Béke Y'ilágtanáesa a napokban megtartott ülésszakán — arról is szó van. hogy ezáltal megtörjék és aláaknázzák az arab és délkeletázsiai államok blokkját a UN-ben, amelynek magatartása a UN közgyűlésének nyolcadik ülésszakán egyáltalán rom volt az Egyesült Államok ínyére. Nem véletlen, hogy az amerikai látogatásaik előtt vágj* Után a pakisztáni kormányférfiak rendszerint ellátogatnak Törökországba, az agresszív politika közelkeleti pilléréhez is. Wall Street Iránra akarja építeni közel- és közápkelet agresszív blokkját. Egy ilyen szövetség a többi között meg kellene, hogy szilárdiasa a gyenge lábon álló Zahcdi- kormány helyzetét Iránban és meg kellene, hogy fékezze a Közel- és Közép-Kelet országaiban az egyre fokozódó an- tiimperialista, nemzeti felszabadulási mozgalmakat. Pakisztán igen gazdag természeti kincsekben, stratégiailag fontos nyersanyagokban. A katonai szerződés megkötése, katonai és gazdasági “segély” folyósítása az Egyesült Államok részéről Pakisztánnak, jelentősen megkönnyítené Wall Street terveit Pakisztán gazdasági leigázásáról és kifosztásáról is. Nehru indiai miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai-pakisztáni tárgyalások komoly nyugtalanságot keltetA román népi demokráciában is rohamosan ft lyik az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése. A román közgazdaság egyik leggazdagabb forrása a végtelenül gazdag olajmezők. Képünk a legújabban feltárt olajmezőt, a Pitesti mellettit ábrázolja, melyről lapunk multheti számának 7-ik oldalán helyszíni riportot közöltünk. A szovjet közgazda- j ság eredményei A Pravda keddi száma jelenti, hogy az egész Szovjetunióban elérték az 1953-as esztendőre kitűzött gazdasági célokat. Több mint 38 millió tonna acélt, 320 millió tonna szenet, 52 millió tonna olajat és 133 billió villamos kilowatt-órát termeltek. Az év fogyasztói javainak termelése 32 százalékkal múlta fölül az 1940-es színvonalat, irja a1 szovjet lap, mig az év folyamán eszközölt árleszálli- tások révén 53 billió rubelt (13 és negyed billió dollárt) takarított meg a szovjet nép. 22 százalékkal több élelmiszert adtak el a népnek, mint, a megelőző évben. A repülőgépipar 1954-ben 45,000 embert fog el- bocsájtani, jósolja Ramsey, nyugalmazott tengernagy, a Repülőgépgyárosok Országos Szövetkezetének (rövidítve: RÓSZ) el- i nöke. De a megmaradt munka-1 sok ugyanannyit fognak termel- j ni az idén, főleg lökhajtásos gé-j pékét. Gyilkol a munkahajsza 1 Michigan államban 12 százalékkal nagyobb az ipari balesetek száma az Idén,'mint tavaly volt, számszerűit 12,252. Ezek között szerepel 138 halálos bal-1 eset. A legtöbb baleset — a roppantul felfokozott munkahajsza miatt — az autóiparban történt, számszerint 50. Emellett 771 munkás egész életére munka- képtelenné vált ipari baleset következtében az év folyamán.' A Chrysler gyár detroiti telepén (Jefferson and Kercheval) 30 munkás letette a szerszámot az elviselhetetlen munkahajsza miatt. Ezt követőleg 3,000 más| munkását elbocsájtotta a tár-* r» r* A CT UllUllllttMlllllltlHHHMflIlllllltlIlllimilllllllMltlimUlllli \ Éhező eszkimók Egy fiatal eszkimó szörnyű éhinség hirét hozta Yellowknife N. W. T. tartományi községbe. Azt állitja, hogy a Jeges tengeri partja menti eszkimók között nagy az éhinség, részben a farkasok pusztításai, részben az idei rénszarvasvadászat silány eredménye miatt. Az eszkimók most nagy tömegben vándorolnak dél felé, hogy élelemhez jus. anak. 80 ezer kg. kenyér egy váltásban Moszkvában csak kenyér és péksüteményből több millió kilót fogyasztanak naponta. A kihordást végző gépkocsik egy nap alatt sokezer kilométert futnak be. A kenyeret különleges önműködő gyárak készítik. Az emelti helyiségekben a lisztet tonnaszámra keverik össze kovásszal és sósvizzel. Néhány perc múlva már hatalmas fémkarok dagasztják a tésztát, majd a vágógép éles kései adagolják, az automaták a tele formákat a tüzes kemencékbe tolják, ahonnan a ropogósra sült kenyerek ezrei kerülnek ki. Moszkva legnagyobb kenyérgyárában, ahol egyetlen váltásban 80 ezer kilogramm kenyeret sütnek, mindössze 36 főnyi személyzetre van szükség. tek Indiában, de messzemenő következményekkel járhatnak egész Délkelet-Ázsiára, valamint az Indiai és Pakisztán közötti viszonyra is. Köztudomású, hogy az India és Pakisztán közötti kapcsolatok, elsősorban éppen az imperialisták politikája folytán az utóbbi években igen feszültek voltak főként Kasmír kérdése miat!. Az elmúlt hónapokban már történtek egyes kísérletek a két ország közötti kapcsolatok normalizálására és most egy esetleges katonai szerződés az Egyesült Államok és Pakisztán között nagy csapást mérne j az India és Pakisztán közötti közvetlen tárgyalásokra. India tehát — és ebben az indiai s-.jtó egyhangú álláspontos foglal el — nem nézheti közömbösen az Egyesült Államok és Pakisztán közötti tárgyalásokat, miután azok j közvetlenül veszélyeztetik India biztonságát. * Nehru, aki okos diplomata, érezte, hogy a hindu népi mélységes aggodalommal tekint Wall Street pakisztáni ter-j veire. Érezte, hogy tenni kell valamit a nép tiltakozásának j 1 vezetésre, különben a “baloldal” fogja annak irányítását kézbevenni . így ő maga adta ki az utasítást pártjának, a kongresz-j szusi pártnak országos tiltakozó akciók szervezésére. De a nép nem olyan csöndes, illedelmes gyűlésekkel felelt, aminőkre Nehru gondolt, hanem erőteljes mezmozdulással, melynek keretében megjelentek India városain a falragaszok ezrei: “Jenkek, menjetek ki Ázsiából.” A N. Y. Times visszatükrözte a State Department ingerültségét, alig burkolt ultimátumot inézett Nehruhoz. így áll a pakisztáni helyzet e sorok írásakor. Hatezer munkást bocsájtott el a Baltimore and Ohio vasutvállalat, mert a teherforgalom napi 1,000 vaggon- rakománnyal kevesebb, mint 1952-ben volt. Az autószerencsétlenségek következtében meghalt vagy megsebesült egyének kb három- ngyederésze az autóban elül ülők sorából kerül ki. ffüiaiBiKaasiiiuimmiiiiiisuHifiiiiiiitmiifniiiiiiifiitiiiiifm HARCOLJUNK BÉKÉÉRT, HALA HASÉRT, IGAZSÁGÉRT A MAGYAR SZÓVAL! he.p Fight Buy Chrislmas S^ais _2_____
