Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-06 / 32. szám

2 AiYl r.fSm.-M l*WbMK • August 6, 1953 íh Eisenhower-kormány fiatalomba ültetése profitban fizetődk ki a nagyipar számára A Wall Street Journal jú­lius 31-iki számában első ol­dalas cikkben számol be az ország 416 nagy ipari rész­vénytársaságának félévi je­lentéséről és örömmel meg­állapítja, hogy a profit 25 százalékkal magasabb volt 1953 második felében, mint a múlt év megfelelő szakában, természetesen az adók levo­nása után. A cikk nem mond számunk­ra semmi újat, semmi olyant, amit ne vártunk volna mind­járt akkor, mikor Eisenhower a törsztök legexponáltabb ve­zetőiből és képviselőiből össze­állította kormányát. Az ered­mény most mutatkozik. A Wall Street Journal összegez­te 416 részvénytársaság je­lentését, melyek 27 iparágra terjednek ki s megállapította, hogy azok tiszta profitja 1.2 billió dollár volt április, má­jus és junius hónapokban, az­az 24.2 százalékkal több mint a múlt év ugyanazon három hónapjában, melyek között első helyet foglal el az árel­lenőrzés teljes megszűnése. Megjegyzi a lap, hogy az Eisenhower-kormány kedvező helyzetet teremtett, melyben a profit növekedhetett. Az év első negyedében a profit növekedése 10 százalé­kos volt a multévihez viszo­nyítva, akkor 756 társaság je­lentését vette alapul a Wall Street Journal, melyek egy- része az úgynevezett “beteg iparágakhoz” tartozik, azaz kisebb profitot mutatnak ki. A profit emelkedésében az acél- és repülőgépipari rész­vénytársaságok vezetnek. Az ok egyszerű. Mindkét ipar alapvető szerepet visz a fegy­verkezésben s az acéltröszt nagyarányú áremelést foga­natosított, azzal a megokolás- sal, hogy másképpen nem tud- j ja kifizetni a munkások általi íyezett s mindezt az ameri-' kai nép, elsősorban a mün-j ikásság életszínvonalának és egészségének rovására teszi. Ugyanakkor mit váltott be a népnek teli Ígéretek közül? ... A koreai fegyverszünetet kénytelen kelletlen aláírta, de ez még nem a be Ke s ha John A Rosenberg bizott­ság bronxi gyűlése A Rosenberg ügyben igaz- j Ságért harcoló bizottság tö- j meggyülést rendez a bronxi j Hunts Point Palace termében! (Southern Boulevard és 163.! utca sarok), augusztus 19-én,1 szerdán este 8.30-kor. A gyü-j lés estéjén éppen két hónap- i ja lesz4 hogy a világ tiltako­zása ellenére kivégezték a! Rosenberg házaspárt. A gyű­lés emlékezés lesz az igazság­talan kivégzésre és ugyanak­kor megindítója a harcnak a Rosenberg-ügy harmadik el­ítéltjének: Morton Sobelí ér­dekében. Sobellt, ki két gyer­mek apja, 30 évi fegyházra! ítélték, amit Alkatrazban tölt ki, holott váltig azt hangoz­tatta és hangoztatja most is, hogy teljesen ártatlan. A gyűlésre szóló belépőjegy ára 50 cent. Jegyek kaphatók a bronxi Rosenberg bizottság­nál, 683 Allerton Ave., hét­köznap este 8—11 óra közt. | Foster Dulles külügyminisz­teren múlik, nem is lesz bé­ke. Az adókat és a fegyver­kezést nem szállították le, az állami költekezés nagyhan­gon beígért leszállítása he­lyett, a “takarékosságot” Ígé­rő Eisenhower arra kért fel­hatalmazást, hogy a kormány 15 billió dollárral növelhesse az államadósságot. A diósgyőri martinacélmü vezetői, a szakszervezet java slatára , több uj munkavédelmi és egészségügyi berendezést lé- I tesitenek. A nagy hőségben j fokozottabb szüksége van a szervezetnek a lehmesre, íei- j frissülésre. Ezért a kokilla- I csarnok közepén, tehát köz­vetlenül a munkahelyen zuha­nyozót építettek, amelyet munka közben is használhat­nak- a dolgozók. , Esztergomban 328 lakás épitését kezdték meg, erdőkkel határolt, szel- lős, napfényes területeken. A festői környezetben készülő lakásokat 1954-ben adják át rendeltetésüknek. ii ni ni in i mii mii in iniiiiii ni Harcol az ittmar adásért 1 NEW York. — A külföldi származásúak jogvédelmére szervezett National Women’s Appeal nyilvánosságra hozta Mrs. Miriam Stevensonnak, a i Walter-McCarran tör vény egyik áldozatának harcos üze- ! netét. Az asszonyt, akit 13 J éves korában hoztak szülei ' USA-ba, július 6-án újra le- I tartóztatták, hogy visszato- | loncolják Angliába. 1951-ben már hat és fél hónapig fogva tartották a bevándorlási ha- I lóságok a kaliforniai Termi­nal I'sland-en három társával j együtt. “Hazám Amerika, — í mondja Mrs. Stevenson, és azért harcolok, hogy ittma­radjak. Azért harcolok a de­portálás ellen, mert együtt akarok maradni családommal és azokkal a milliókkal, akik e gonosz törvény eltörléséért küzdenek.” mii mi uhum ni un n mi in ii unni ni i Ilin luiiiiiiiii iimiinii Az üldözöttek tiltakoznak NEW YORK. — A spanyol menekültek antifasiszta vé­delmi bizottsága jelenti, hogy %a felforgató tevékenységeket ellenőrző hivatal Washington­ban junius 30-án elutasította mind a kilenc elleninditvá- nyát, melyek arra vonatkoz­tak, hogy a hivatal utasítsa vissza az igazságügyminisz­ternek a spanyol menekültek antifasiszta bizottsága ellen beterjesztett átiratát, kérve, hogy a bizottságot a MeCar- ran törvény értelmében mint “kommunista frontszerveze­tet” vegyék nyilvántartásba. A szakszervezetek egész sora küldött táviratokat és hatá­rozatokat Eisenhower elnök­höz és Brownell igazságügy- miniszterhez, tiltakozva az amerikaiak alkotmányos jo­gainak e durva megsértése ellen. Az antifasiszta bizott­ság felkéri a szervezeteket és főleg a szakszervezeteket, hogy haladéktalanul tiltakoz­zanak Washingtonban. Ä Wall Street jyugiaíanködik (Folytatás az 1-ső oldalról) rika, hogy a négyhatalmi leg­főbb vezetők tanácskozására meghívják a Szovjetuniót? “A béke legelső követelmé­nye az, hogy a Nyugat ké­szen legyen őszinte, valódi tárgyalásra Oroszországgal, most azonnal, hogy megte­gyenek mindent a feszültség megszüntetésére.” Hasonló hangon Írnak más angol lapok s hasonló hangon a franciák. A “segély” már nem elég Az összes nyugateurópai j országok fokozottabb keres­kedelmet akarnak a Szovjet­unióval és a népi demokráci­ákkal s hozzájuk csatlakozik Japán, melynek közgazdasága nem állhat meg a Kínával folytatott, széleskörű keres­kedelem nélkül. Az amerikai politikával szembeni elégedet- I lenség napról-napra megnyil- | vánul s az európai politikai j vezetők közül ma már csak egyetlen ember van, aki tel­jesen megbízható Dullesék számára. Ez az ember Kon­rad Adenauer nyugatnémet kancellár, aki azonban szintén igen könnyen elveszítheti ha­talmát a szeptemberi válasz­tásokban. A legnagyobb nyugtalansá­got az okozza a Wall Streeten, nogy az úgynevezett ameri­kai “segéllyel” már nem le­be többé megvásárolni a nyu- gateurcpai vezetőket, akik nem mernek többé szembe­szállni népeik akaratával, ha meg akarnak maradni a ha­talomban. Az olasz de Gasperi kor­mány bukásával kapcsolatban a Wall Street egyik vezető apja a következő beismerést teszi: “Rómában az U. S. ve­reséget szenvedett. De Gas­peri miniszterelnöknek nyil­ván többet ártott az Amerika ránti barátságin, mint amit segített. öt évvel ezelőtt, 1948-ban az Amerika iránti barátság szavazatokat szer­zett de Gasperinek. Az Egye­sült Államoknak egész Euró­pában nagy tekintélye volt akkor. Ma egészen más a helyzet. Az európai politiku­sok megtanulták, hogy az Amerika iránti barátság ál­lásukba kerülhet.” Mindezekből az Eisenhower kormánynak le kellene von­nia a tanulságot, annál is inkább, mert a világbéke iránti vágyat az amerikai nép I is teljes egészében osztja Eu­rópa és más világrészek né­peivel. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinin mn un 1IIIIIIHIIIIIIIIIHIIIIIIIIHII) Ii ujj letartóztatások célja a lelscn-igy eskudtjeinek befolyásolása, mondja a GRC Philadelphiában a hét vé­gén letartóztattak 8 munkás- mozgalmi vezetőt a Smith- törvény alapján 50,000, vala­mint 25,000 dolláros óvadé­kot követelnek szabadlábra- helyezésük ellenében. A nyolc ember ellen a szokásos vádat emelték: “szövetkeztek a kor­mány erőszakos megdöntésé­nek tanítására”. Védelmüket a Civil Rights Congress vette kezébe, melynek főtitkára: William L. Patterson kijelen­tette nyilatkozatában, hogy “a letartóztatás pontosan kö­veti az FBI szokásos mintá­ját.” Az FBI mindig akkor eszközöl uj letartóztatásokat a Srnith-törvény alapján, mi­kor egy folyamatban lévő Smith-tárgyalás vádlottjai fölött hamarosan dönteniük kell az esküdteknek. “A phi­ladelphiai letartóztatásokat pontosan úgy intézték, hogy azokkal megfélemlítsék a ! Steve Nelson, Ben Careathers | és három másik kommunista 1 vádlott ügyében döntő pitts- burghi esküdteket és hogy 1 befolyásolják azok döntését. “Normális körülmények kö­zött az ilyen provokáló inci­dens elegendő volna ahhoz, hogy az egész tárgyalást sem­misnek nyilvánítsák. Ezek a provokációk azonban megszo­kott tartozékává lettek a Mc Carthy tábor szövetkezésének a demokrácia és béke védel­mezői ellen folyó hajszában. “A letartóztatások ép akkor történtek, mikor a pitts- burghi vádlottak utolsó tanú­jukat készültek felvonultatni, Benjamin J. Davis, volt New York városi tanácstag szemé­lyében. Az FBI fél Davis ta­núskodásának hatásától, ez­ért meg akarja zavarni és fö­lemlíteni az esküdteket azzal, hogy újabb vörösöket tartóz­tattak le”. uiiiiiii mii mi unni iiiiiiiiii min in iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiii A képviselő Dulles menesztést kéri H. R. Gross iowai republiká­nus képviselő táviratban felszó­lította Eisenhower elnököt, hogy menessze John Foster Dullest a külügyminisztérium éléről. A képviselő haragját Dulles azon bejelentése keltette fel, hogy amerikai csapatokkal építik uj­ja Dél-Koreát. A bejelentés oly tiltakozást keltett, hogy a'Fehér Ház kénytelen vol megcáfolni a külügyminisztert. llllll•IIIIIIIIIIIIIIIIICIItllllll•■lllll••ll••***•••*•••l•**•••••*l^•,* Jó üzlet a politika Walter Mayok washingtoni ügyvéd előadta a Kongresszusi bizottság előtt, hogy 65,000 dol­láros honoráriumot kapott egy hátralékos adóügy elintézéséért. Az összeget megosztotta a demo­krata párt vezetőségével. 9 mini 11 in ii i ii in uniti 11 ii ii lit in in ti in lITTi nimm ii mii n Másfélezer kombájn arat Bulgáriában A bolgár mezőgazdaságbanj évről évre nagyobb szerep i jut a kombájnoknak, A Szov­jetunió az elmúlt három év alatt igen sok kombájnt adott, a bolgár gép- és traktor állomásoknak, állami gazdasá­goknak. Tavaly aratáskor 1363 kombájn dolgozott a bolgár földeken, az idén 1550 arató-cséplőgép könnyíti meg a parasztok munkáját. Sok termelőszövetkezetben a ga­bonát teljes egészében kom­bájnokkal aratják le. Az Emctli “Szabadságharcos” termelőcsoport 1949 őszén alakult, 12 taggal, körülbelül 100 hold földön. Egy ló és két tehén volt az egész állatállo­mányuk. Ma már 504 holdon gazdálkodik a szövetkezet 52 tagja. Van 205 sertésük, 74 szarvasmarhájuk, 40 lovuk. Az elmúlt négy esztendő alatt milliomos lett a termelőszö­vetkezet. Az idén kitűnő ter­mést takarítanak be, kereszt- sorosán vetett őszibuzájuk holdanként 15—16 mázsát fi­zetett. ♦----------------------—___________ agymosás Az agymosási műtétet az igazságügyminisztérium akar- i ja végrehajtani a Walter-Mc I Carran-törvény segítségével. Az agymosásnak az a célja, | hogy a nem-polgárt a követ- i kező eljárásokra kényszerit- I se: 1. Vpsse alá magát lélek­gyógyászati vizsgálatoknak ; 2. vesse alá magát orvosi vizsgálatoknak; 3. hetenként egyszer jelent- j kezzen egy bevándorlási kö- I zegnél; i 4. eskü alatt adjon felvilá- ! gositásokat társulásairól és ténykedéseiről; 5. szakadjon el a munkás- és haladó mozgalomtól. Amikor a koreai hadifog­ságból visszatérő amerikai katonákat akarták az agymo­só műtétnek alávetne, az amerikai nép oly heves tilta­kozásba tört ki, hogy a kísér­lettel fel kellett hagyniuk. Most ugyanezt az agymosást 3,000,000 nem-polgáron terve­zik végrehajtani. Az igazságügyminisztérium a Walter-McCarran törvény­nyel a U. S. A. minden nem­polgárát terrorizálni igyek­szik, hogy a McCarthy-féle reakciós politika engedelmes eszközévé alacsonyitsa. Tu­lajdonképpen azonban a nem­polgárt csak áldozati bárány­nak használja az amerikai re­akció, hogy kipuhatolják, meddig mehetnek az ameri­kai nép szabadságjogainak el- tiprásában. Mert mihelyt rá­erőszakolták a nem-polgárok­ra ezeket a renőrállami mód­szereket, megteremtik a jogi és politikai precedenseket, hogy mindenegyes amerikai­ra, akár ittszületett, akár külföldön, hasonlóképpen al­kalmazhassák. A legtöbb nem-polgár azon­ban ellenáll ezeknek a kísér­leteknek, amelyekkel agyukon akarnak nagymosást csinálni és hivatkoznak az alkotmány és a Jogok Törvényének cik­kelyeire. Tehát minden ame­rikainak kötelessége, hogy álljon be azok soraoa, akik a Walter-McCarran törvény el­törléséért harcolnak ország­szerte. Sürgessük képviselő­inket és szenátorainkat, ter­jesszenek be a Walter-McCar­ran törvény eltörlésére irá­nyuló törvényjavaslatot és támogassanak minden hason- lócélu kongresszusi intézke­dést. A bevándoroltak országos védelmi szervezete, az Amer­ican Committee for Protec­tion of Foreign Born, röpira- tot- bocsátott ki, amely ezzei a kérdéssel foglalkozik s idé­zeteket közöl az átkos tör- vényből. Rendeljünk ebből a röpiratból (100 darab ára 2 dollár) és terjesszük baráta­ink és ismerőseink között. Szerezzünk támogatókat e • harchoz. És igyekezzünk pénzadományokkal segíteni a bevándoroltak védelmi bizott­ságát, amely a külföldi szár­mazásúak jogainak elsőszámú védelmezője és előharcosa. — Címe: 23 West 26th Street, New York 10, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents