Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-06 / 32. szám
A DETOTi LÍFI0KFE1EL03M8Z Az Amerikai Magtar Szó országos lapkonferenciáját szeptember hó 5-én és 6-án, szombaton és vasárnap, fogják megtartani Detroitban, a Petőfi Club heiyiségéoen, 812-> JBurdeno Street cim alatt. A haladószellemü amerikai magyar munkássajtó történetében példa nélkül álló jelentősége van az 1953-as országos lapkonferenciának. Soha még nem fenyegette a reakció a munkásság sajtószerveit annyira, mint mostanában, hiszen nemrég adtunk' hirt arról, hogy a könyvégetők és jog- tiprók a nemzetiségi nyelvi lapok ellen terveznek irtóhadjáratot kezdeni. Ugyanakkor azonban a koreai fegyverszünet megkötése, a béke lehetősége, a világ népeinek békeakarata, uj állomáshoz juttatta a világtörténelmet. Az országos lapkonferencia a legalkalmasabb időbér megvitathatja és kielemezheti az üldözésektől nyomott belpolitika helyzetének, valamint az atomháború jelében kavargó külpolitikának égető problémáit. Rendkívül fontos, hogy az országos lapkonferencia a méreteivel is kifejezésre juttassa a jelen óra óriási fontosságát. Ezt csak úgy érhetjük el, ha kerületeink minél nagyobb számmal küldenek delegátusokat és ha lapunk hü ba rátái minél nagyobb tömegben megjelennek ott. A new jerseyi kerületben az elmúlt vasárnap tartottal gyűlést ezzel kapcsolatban. Bound Brookon lelkes olvasóin! jelentek meg és messzemenő anyagi és erkölcsi támogatást fogadtak meg. Megválasztották a két delegátust is, am i kerületet a lapkonferencián Detroitban képviselni fogja. Rosner Sándor, lapunk ügyvezetője, a konferencia sikerének biztosítására, előkészítő országos körútra megy, hogy élőszóval rázza fel embereinket és ismertesse velük a konferencia előtt álló feladatokat. Indulása előtt Rosner már kiirt a kerületnek vezető embereihez és felkérte őket, mozgassanak meg minden követ, hogy minél több olvasó és előfizető, valamint lapbarát jelenjen meg az érkezése után tartandó megbeszéléseken. Minél jobban számot adnak maguknak barátaink az országos konfrenecia feladatairól, minél jobban f elkészülnek a szükséges tennivalók elvégzésére, minél kris- tálvozottabb tisztasággal áll előttük, mit kell tenniük, annál nagyobb eredményeket fog a konferencia is elérni. Jó az, ha a helyi szervezetekben tisztázzák a kérdéseket, mint a delegátusok és megfigyelők megválasztását, a felvetendő problémákat, a lápunknál végbement struktúráin változtatásokat, a kívánalmakat és tennivalókat, hogy annál nagyobb mértékben hozzájáruljanak a konferencia teljesítéséhez. Ha büszkeséggel tekinthetünk vissza az elmúlt félévszázad hősi küzdelmeire, amelyekben öntudatos munkástársaink az jönfeláldozás, és áldozatkészség felejthetetlen bizonyítékait szolgáltatták, hogy csak legyen fegyverük: egy munkáslap, amellyel érdekeik biztosítása és újabb jogaik érdekében harcoljanak, úgy most a jelen pillanat nagy kérdéseinek megoldására kell összpontosítani figyelmünket, hogy minél tisztultabb értelemmel készüljünk fe. a további küzdelmekre, amelyeknek végső célja a haladás, a kultúra, a béke és a dolgozó nép győzelme. Entered as Second Class Matter Dec- 31, 1952 &t th New York, N. V. under the Act of March 2, 187t. A WallStreeOffugtalankodik a nemzetközi helyzet miatt Benjamin Davist “tiszteletlenséggel” vádolják Benjamin Davis az első 10 j között volt, kiket' a Smith-tör- ; vény alapján vád ala helyez- j tek és 5 évi fegyházia ítélték. í Most a Steve Nelson és társai! ellen Pittsburghban folyó tárgyaláson Davis a védelem fő- tanuja, kinek feladata megcáfolni a kormány által tanúként felsorakoztatott, hivatásos besúgók előadásait. Davis, akit a szövetségi fegyházból szállítottak át a pittsburghi fogházba,1 hogy onnan a tárgyalásra ki- j sérjék, alig kezdte meg tanusko- . dá^át, a biró máris vád alá he- lyezte a bírósággal szembeni “tiszteletlenség” címén, amit a tanú azáltal követett el, hogy; Edward C. Boyle ügyész felszo- j litására nem volt hajlandó I megnevezni azokat a személye- i két, akik 1945-ben vele együtt tagjai voltak a kommunista párthoz tartozó néger csoport j vezető bizottságának. Davis kijelentette, hogy bírói felszólításra sem hajlandó a besúgó hzerepére. Rabe F. Marsch biró ezért hatvannapi börtönbunte-1 téssel sújtotta. A GM nem panaszkodik A General Motors profitja több mint 312 millió dollár volt az év első hat hóanpjában. A múlt évben 269 millió volt az első félévi profit. Charles E. Wilson volt GM vezérigazgató védelmi miniszterré való kinevezése nyilván nem ártott a társaságnak. A CIO figyelmeztet Walter Reuther és Jack Kroil, a CIO politikai akció bizottságának elnöke augusztus lőre poiltikai megbeszélésre hívták össze a CIO összes szervezeteinek képivselőit, figyelmeztetve, hogy a szakszervezeteknek fe, kell készülni egyesült politikai ekcióra, mert fennáll a veszély, hogy a Kongresszus következe ülésszaka méginkább fokozni fogja a népellenes intézkedéseidet. N iiiiiimiuiiiiiMiuiuuiiiMíiiiiitiiiiiiiiiiiMiiiiiiiMiiimiMm A bankokkal szemben ; elnézönek kell lenni Raines alabamai demokrata képviselő vádja szerint az Ei- senhower-kormány azért me— | nesztette hivatalából Russell D. j Millert, a Federal Deposit In- ! surance Corp. pénztárosát, mert az követelte, hogy a newyorki nagybankok megfizessék a kormányintézménynek járó hátra - j lékos biztosítási dijakat. A vád szerint a kormány William G. Loeffler személyében azt az embert nevezte ki uj péntárosul, aki a múltban lehetővé tette, ! hogy a bankok kibújjanak a fi- ! zetés alól. Illll MlMIIIIIIMIIIIIIt Ilii llllll Ilii lllll III ■IIIHIimillHHIIIinM Az adó és a kis üzletemberek A Kongresszus kis üzletembereket védő bizottsága megállapította, hogy a magas adóztatás, mely semmivel sem csökkenti trösztök profitját, annál többet árt a kis üzleteknek. A magas adó megakadályozza a kis üzletek növekedését. Newyorki idő szerint kedd este megkezdték Koreában az i első hadifogolycsoportok kicserélését. Ugyanakkor John Foster Dulles U. S. külügyminiszter Henry Cabot Lodge, Amerika fő UN-megbizottja és egész csomó, tanácsadó kíséretében Szöulba érkezett, s hogy Korea jövőjéről tárgyalást ’kezdjen Syngman Rhee- vel. A pekingi rádió figyelmeztetése szerint Dulles utazása kevés jót igér a béke szempontjából s Korea függetlenségének helyreállítása helyett azt a célt szolgálja', nogy egyezményt hozzon létre Rheevel, melynek alapján xz amerikai csapatokat bizonytalan, igen hosszú ideig Koreában akarják tartani. Az %en egyezmény, a kínai rádió szerint, eleve ’ megnehezítené a hamarosan bekövetkező politikai tárgyalást, melynek célja a fegyverszüneti egyezmény értelmében a tel-j jes béke helyreállítása, az 'összes idegen katonaság mi-1 előbbi eltávolításával Koreá-1 bői. John Foster Dulles, kinek] egész működése és politikája alapot ad arra, hogy a békét] akaró világ gyanakodva fi-! gyei je minden lépését, elutazása előtt alapot adott az uj i gyanúra kijelentésével, hogy az amerikai katonák Dél-Ko-i reában maradnak, az ország j újraépítésére.. A bejelentést] “emberbaráti”' lépés ként ] akarta feltüntetni, mintahogy | “emberbaráti” lépésnek akar-] ja feltüntetni a “berlini éhe- iök” etetését a dollár és né- hánycentes U. 'S.; propaganda- csomagokkál. Ezúttal azonban ] a trükk még Washingtonban] sem sikerült egészen s még ] a koreai politikát máskülönben támogató Estes Kefau- ] ver tennesseei szenátor is! megsokalta. A szenátusban [ tartott beszédében tiltakozott | ellene, hogy a besorozott amerikai katonákból munkaszol- 1 gálatosokat csináljanak még emberbaráti célok szolgálatában is. Kefauvert, aki a jövő év őszén ismét választás előtt áll, politikai célok vezették a tiltakozásban. Ugyanakkor azonban az U. S. szövetségesei is tiltakoztak, elsősorban Anglia, melynek helyettes miniszterelnöke, aki a beteg Chiurchillt pótolja, kénytelen volt a parlament előtt kijelenteni, hogy kormánya teljes szabadkezet tart fenn a maga számára, amennyiben az Egyesült Államok a béke helyreállítását a k a dályozó egyezményre lépne Rheevel. A kijelentés egyelőre még nem jelent komoly szakadást a két ország között, inkább csak szóbeli csetepatét. Nemrégiben lefolyt washingtoni tárgyalás azt mutatta, hogy a konzervatív angol kormány. még mindig hajlamos engedékenységre Washingtonnal szemben, ahol csak teheti, azonban ez egyre nehezebb lesz számára az angol ’nép többségének tiltakozása miatt. Fejfájás Dullesék számára Ezúttal egészen bizonyos, hogy John roster Dullesnek, aki a Wall Street háborús po- j litikájának > 1 e g exponáltabb képviselője, a Syngman Rheevel folytatott tárgyalásban1 némi tekintettel kell lennie j a U. S. európai szövetségeseire, nemcsak Angliára, de a többiekre is. Az érdekellentétek a nyugati kapitalista országok között nem ujkektü- ek és évről-évre növekednek; mig azonban a múltban csak kisebb bírálatokban s halk tiltakozásban nyilvánultak meg, melyek utkn a US vezetők a “segély” fejében mindig elérték akaratukat, ezúttal az Eisenhower-kormány- nak már komoly figyelmeztetéssel kell számolnia. Dulles multheti kijelentése, hogy az U. S. támogatja Syngman Rheet s hogy azzal együtt három hónap után kivonul a politikai tárgyalásról, ameny- nviben az nem határoz tetszése szerint, olyan tiltakozást váltott ki az angol parlamentben, hogy Butler helyettes jniniszterelnök nem térhetett ki a válasz elöl s nemcsak azt jelentette ki, hogy Anglia elvárja, hogy minden lépés előtt kikérjék tanácsát, de ami ennél fontosabbra következőket szegezte le: “Mi úgy tekintjük az Egyesült Nemzeteket, mint a népek családját s nem mint kommunistaellenes szövetséget”. Ezzel a kijelentéssel hivatalosan bejelentette, ami korábban sem volt titok, hogy Anglia a kínai nép valódi képviselőit nem a Dulie^c v mtal pénzelt és Formózában hatalomban tartott Csang-xlikket akarja az Egyesült ( .uemze- tekben. A londoni Daily Mirror, mely az ország egyia itgei- terjedtebb lapja, vézércímkében a következőket iiju: “Elkésve bár, de remélhetőleg nem teljesen eikesve, Anglia szembeszállt vé^re az amerikai politikával, mely Koreában és a Távolkeleten veszélyezteti a békét. Figyelmeztettük US-t, hogy nem ráncigálhat bennünket sarkunknál fogva, ha az amerikai báb: Syngman Rhee, megsérti a fegyverszünetet. Anglia fenntartja magánad a 'döntés szabadságát, másszóval! nem nyúl automatikusan fegyverhez. “Ez mind igen helyes, de de egyáltalán nem elég. Ideje már, hogy számoljunk Amerikával szélesebb keretek között, mindazon kérdésekről, melyek a világbékét akadályozzák, mindenekelőtt: -'két kérdésről: “1. Nem lesz béke a Távol- keleten mindaddig, mig Amerika el nem veti a népeik előtt megbukott ,Csang Káj- seket és Syngman Rheet. Miért tiltakozik Amerika az •ellen, hogy mégcsak tárgyaljon is a kommunista Kína elismeréséről ? “2. Miért utasítja el Ame(Folytatás a 2-ik oldaton) Hamis hírek a berlini élelmiszercsomagskré! BERLIN. — Mindenki tudj a, i hogy a német főváros nyugati zónájából csak azért bombázzák Eisenhower-féle élelmiszercsomagokkal a város keleti felét, hogy zavargásokat idézzenek elő. Az amerikai nagylapok tudósítói forrás megnevezés nélkül küldenek hajmeresztő leírásokat az élelmiszerosztás körül kavargó “tüntetésekről” és “zavargásokról”. Kedden állítólag Nyugat-Berlin munkásai meg akarták akadályozni a keletieket, hogy elfogadják az élelmiszereket, de karhatalommal szétosztották őket. Hir szerint Kelet-Berlinben elkobozták a csomagokat és szétosztják a Nyugat-berliniek i köztt, akik közül sokan ismét beszolgáltatják és újra kioszt- ] ják. Ilymódon kering az áru nyugat és kelet közt. A N. Y. Times, miután beszámolójában képet fest a “zavargásokról”, a végén azt Írja, hogy “azok, akik átjutottak a tilalom ellenére, az utóbbi napokban sztrájkoknak vagy zavargásoknak semmi jelét nem látták”. USSR elfogadta a meghívót A Szovjetunió értesítette a nyugati hatalmakat, hogy hajlandó résztvenni a washingtoni értekezleten elhatározott négyhatalmi külügyminiszteri tárgyaláson a német és osztrák békeszerződésről. Javasolta azonban, hogy a tárgyalást inas problémákra is terjesszek ki, a Xinai Népköztársaság bekapcsolásával. PlltlIlllllllllltlIIIIIIIIIIIIHHllllllllllllllltlIIIII III Ilit HM lllll Hadihajó ajándékok Az elnapolt Kongresszus egyik legutolsó intézkedése az volt, hogy helybenhagyta 500 millió dollár értékű hadihajó elajándékozását. Franciaország kap egy repülőgépszállitó anyahaj ot, az indokinai háború céljára, Olaszország két modern tengeralattjárót, Japán, Csang Kaj-sek °s Syngman Rhee 25 torpedózuzót s több meg nem nevezett tipusu kisebb hadi célokat szoigalo tengeri jármüvet. , Vol. 11. No. 32. Thursday, August 6, 1953 New York, N. Y. Egyes szám ara io cent