Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-12-03 / 49. szám

AMERIKAI MAGYAR SZo December 3, 1953 Mi újság Magyarországon? Távfűtés 1050 sztálinvárosi lakásban SZTÁLINVÁROS, november 21. — Sztálinvárosban a lakások, középületek és gyárak fűtését a szovjet technológia alapján megépített körforgásos forrÓvizrendszerü távfűtés­sel oldották meg. A fűtést szolgáló forróviz hőfokát a külső hőmérséklethez mértben szabályozzák. Az Állami Faluszinház ötezredik előadása BUDAPEST, november 21. — Fejér megyében játszik az Állami Faluszinház “Egressy Gábor” társulata, amely november 7 óta a “Liliomfi” cimü vígjátékkal járja a köz­ségeket. A “Liliomfi”-t hétfőn este nagyszámú, lelkes hall­gatóság előtt Móron adták elő. Ez az előadás volt az Állami Faluszinház ötezredik előadása. Uj traktorok jelentkeznek BUDAPEST, november 21. — Az országban, különösen a fiatalok között, nagy visszhangra talált a földművelésügyi minisztérium felhívása. Békés megyében az elmúlt héten 350-en jelentkeztek traktorosnak és 180 olyan fiatal trak­toros van, aki részt kíván venni a möst meginduló három­hónapos traktorvezetői tanfolyamon. Hajdú megyében 314 ■IIj traktoros jelentkezett eddig és már csak 12 traktoros >hiányzik ahhoz, hogy a jelenlegi tráktorállorpány mellett minden gép két műszakában dolgozhassék. Javaslatok Budape&l fejlesztésére BUDAPEST, november 21. — A magyar építészek több­éves munkájával elkészültek azok a tervjavaslatok, melyek tízéves távlatban jelölik meg Budapest fejlesztését, uj ar­culatának kialakítását,. A budapesti városi tanács és a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége vasárnap kiállítást nyit az építészek számára, amelyen bemutatják az elkészült javas­latokat. Szombaton a sajtó képviselői előtt Budapest főépí­tésze, Preisich Gábor számolt be a városrendezési tervja­vaslatról. Kimondta, hogy a rendszertelen kapitalista városépítés hibáit most is sínyli Budapest. Belső kerületei rendkívül zsúfoltak, kevés a park, a külső területeket pedig nem lát­ták el kellően közmüvekkel. A javaslat szerint mint,egy 6000 lakást, az iüllői-ut mentén lehetne felépíteni. A nagyarányú Programm lehetőséget ad a Sztálin-ut külső részének kiépí­tésére és a Dunapart mindkét oldalán a Sztálin-hidtól a Pe- tőfi-hidig a még szabadon álló területek kihasználására. . A tervjavaslatokat november 20-án és 21-én ankénton tárgyalják meg. Itt vitatják meg, hol épüljenek uj lakások, lakótelepek. *üá>‘S Újabb 72 lakás Varpaloltán BUDAPEST, november 21. — A várpalotai 31/1-es Építőipari'‘'Vállalat dolgozói hétfőn, két héttel a határidő előtt, újabb kétemeletes épületet adtak át a bányászoknak. A 72 korszerű lakás közül az elsőt Glaszi János és családja kapta.; A családfő, mint toborzott munkás került a bányába. A 72 uj lakás átadása alkalmával megjutalmazták az épikezés legjobbjait. Közülük kilencen sztahánovista-jelvényt és pénzjutalmat kaptak. Az építkezés vezetője, Ládi Miklós, a “szakma legjobb dolgozója” kitüntetést, nyerte el. Uj üzletház Miskolcon MISKOLC, november 21. — Miskolc uj utcáján, a Sztá- lin-uton, hétfőn reggel uj üzletház nvilt meg. Hétfőn, az ün­nepélyes megnyitás után már az első órákban többszázan keresték fel az uj üzletházat. A hét folyamán még két ha­sonló üzlet, nyílik Miskolcon. Meghalt Németh Andor BUDAPEST, november 21. — Németh Andor, a neves író és kritikus, folyó hó 13-án, hosszú betegség után, 62 éves korában elhunyt. Magyar fényképkiálíitás Indiában BUDAPEST, november 21. — Magyar fényképkiálíitás nyílt az indiai Jaipur városában. A kiállítást Amrit Lal Ja- dav, Rajasthad állam pénzügyi és erdőügyi minisztere nyi­totta meg. - ^ fjem Romániában megtalálták Erkel Ferenc egy kiadatlan kantátáját BUDAPEST, november 21. -— A közelmúltban megta­lálták Erkel Ferenc egy kiadatlan kantátáját. A kantáta a nagy magyar zeneszerző egyik rokonának tulajdonában volt Marosvásárhelyen. A kantátát nagy sikerrel mutatták be Kolozsvárott. N«44iii •««iiiihi 111111111111111111111 mi mim MMiKiiiMiiniiiiii tin iiiiiiiiiiimiiiinii it trim in ti ifimiiiiMiii ni ii ni iiiiiMmtn ^7FR7FTT MAK EGY UJ OLVASÓT A magyar szónak? «LCÍU.CI I A MAGYAR szó minden szama a fel vilá­gos« as KINCSESTÁRA. — ADJA SZOMSZÉDJA KEZÉBE! Uj ut a somogyi és zalai dombok között 11 — Magyarországi riport — Nagykanizsa szombat óta közelebb van Budapesthez. Légvonalban ugyan semmit sem változott a távolság, de szombat óta uj utón lehet megközelíteni N a g y k ani- zsát, s ez 1 kilométerrel rö- videbb, mint a régi. A Beton­útépítő Vállalat dolgozói be­fejezték az uj ut, a 7-es mü- ut meghosszabbítását. és szombaton délután Bebrits Lajos közlekedés- és pósta- iigyi miniszter felavatta a Balatonkeresztur, Nagyakani- zsa közötti uj útszakaszt. Néhány nappal ezelőtt Ba- latonkereszturról még körül­belül két óra alatt ért Nagy­kanizsára a gépkocsi a sze­szélyesen kanyargó meredek és éktelenül rázós makadárp- uton. Tegnap óta 40 perc alatt. Jóval olcsóbb és bizto­sabb lett itt, a közlekedés. A távolság tehát nem csupán 11 kilométerrel rövidült. Hogy mit jelent ez az uj útszakasz, azt szépen példáz­za egyetlen kíh falu esete is. Szőkedeücs kisközség So­mogy megyében, alig kilomé­ternyire Zala megye határá­tól, eldugva a dombok és az erdők közé, A legközelebbi vasútállomás ide — Tőzeg­telep, jó óra járásnyira volt. Csupán földút vezetett odá­ig, s ez a földút átvitt a két megye határán húzódó határ­árkon. A határárok tavaszon­ként rendszerint elönöttte a “Berket”, a tőzeges lapost az árok somogyi oldalán. Ilyen­kor, ha a szőkedencsiek ki akartak mozdulni a faluból, levetették a csizmát, a ru­hát, s nem egyszer derékig érő vízben mentek sokszor kilométeres darabon, mig el­érték a tőzegtelepi vasutáll- lomást. Ez volt a rend Szőke- dencsen, mióta csak emlékez­nek. Most az uj betonút ott hú­zódik a falu mellett, s átve­zet mint egy hid a tőzeges Bereken, be a komáromváro- si vasútállomásra. Hasonló volt a helyzete annak a 11 községnek, amelyet most érint vagy megközelít az uj ut: Sávolynak, Galamboknak, Nagyrécsének, Holládnak, Csákánynak, Zala sárszeg­nek és a többinek. Az itt la­kók most már kényelmesen igyekezhetnek a vasutállo- máshoz~vagy Nagykanizsára. A kőnél keményebb beton- burkolat másfél év küzdelmé­nek, éjjel'és nappal szünte­lenül folyó harcának történe­tét, emlékét őrzi. Tavaly jú­liusban, mikor az útépítők első brigádjai tanyát vertek a környéken, s hernyótalpas vontatókkal nekiláttak irtani az ut vonalába eső 8 kilomé­teres erdőszakaszt, a, kör­nyékbeliek számitgatní kezd­tek: “Talán négy vagy öt év múlva be is fejezik az; utat.” De az építők kemény legé­nyeknek bizonyultak. A dom ­bok mögül előbukkanó nap ott találta őket a kijelölt Vo­nal mentén, s az alkonyat ot;t búcsúzott tőlük. Villanyáram sehol nem volt az uj ut vo­nalán, mégis éjszakánként hosszú villanyégősorok, mint ragyogó füzérek világították meg a hosszan elnyúló mun­kahelyet. Az építők fejlesz­tették a villanyáramot. A munka éjjelre sem lassult. Éjjel-nappal messzire hang­zott a kotrók, földgyaluk, a földet szállító dömperek, te­herkocsik moraja. A régi vállalati törzsgárda, a kubikosok, a gépkezelők, soff őrök mellé uj munkások ezrei jöttek a környék falvai- ból, s elvitték a hirt: “Jövő őszre elkészül az ut,!” A hi­tetlenek kételkedtek: “Adják azt még alább is!” S különö­sen mikor reggelenként az erdő fáit fehér dércsipkébe öl­töztette az ősz, akkor támadt fel a kétkedés. Jött aztán az eső, jött' a havazás, s ahol erdő nem védte az útépítő­ket, vágott a szél, mint a bo­rotva, az építés mégis ha­ladt tovább, megállíthatatla­nul. Ha erős volt a fagy — robbantották a talajt, hogy a gépek dolgozhassanak. Össze­sen 1 millió köbméter földel mozgattak meg, mig elkészült az ut. Éppen a leghidegebb hóna­pokra esett, az építés legne­hezebb szakasza. Sávolynál 1 300 méter, Szőkedencsnél pe­- dig egy kilométer hosszan t1 kellett tőzeges, laza talajon t! átvezetni az utat. Kotróval c1 szedték ki néhol 7—8 méter- mélységig a tőzegek amig el­- érték a kemény talaj. Ki- l szedtek 55 ezer köbmétert, s .! helyére hordták a teherbíró- j homokot. De mig ez a “ho- i mokhid” el nem készült, a- tőzeges részen át nem mehe­tett jármű. Harmincöt kilo­, métert kéllett kerülni emiatt , Somogysámson, Somogyzsít- : fa felé. Amikor a betonozás meg- í kezdődött, már egyre gyor­- sabban nőtt az ut. Naponta : 300—400 méteres szakaszt is- megépítettek. Mire egy sza- : kasz végéhez értek, a követ­- kező szakaszon már minden t elő volt készítve az átállásra. : Régen három nap is eltelt, 1 egy ilyen átállással, mig a- betonkeverőgépet és az ut­- építő finisért átszállították. ­A nagykanizsai tisztiház- -) ban gyűltek össze az épit.ők- az utavatás után. Ott ülnek i az. asztalok körül az építés- munkásai és vezetői. A sze­lj les, esős, hóviharos napokra, ti a rekkenő nyári délutánokra, az izgalmakra emlékeznek, s- a jólvégzett munka elége­- dettségével készülnek uj 1 építkezésekre, uj sikerekre. iiiiliiiiiiilliiiiiiiiiiiiiii»iniiiiilUilriirtjiifö»-Htí»rt*»iiiii«jfi*<» BERUHÁZÁSOK AZ ÉLELMISZERIPARBAN — Magyarországi riport — Az élelmiszeriparban nem­csak a nagy létesítmények építőse halad, hanem gyors ütemben folynak a kisebb beruházások is. Gépesítéssel, bővítéssel javulnak a munka- viszonyok és jobb, több árut tud termelni az élelmiszer- ipar. A Pápai Húsipari Vállalat; sonkahütőt kapott. A békés-1 megyei tejipari vállalatoknál, uj tej tárolók, pasztőrözök ja-j vitják a munkát. A kecske­méti “Kinizsi” Konzervgyár-: ban ventilátorokat, szereltek j fel, zuhanyozót, mosdót épi-! tettek. A Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár dolgozóinak munkakörülményeit uj ter- moventilátorok javítják. A Győri Növényipari Vál­lalatnál balesetelháritó bérén-1 dezéseket szereltek fel. A j Debreceni Hütőházban elké­szült az uj gyorsfagyasztó alagút, A Kőbányai Sör- és Malátagyárban a szociális be­rendezéseket bővítették. A Gyógyviztermelő Vállalatnál! munkásfürdőt létesítettek. Az| Óbudai Szeszgyárban uj szel­lőzők javítanak a munkavi­szonyokon. A vasmegyei tejipari vál­lalatoknál bővitették a hütő- j hálózatot. A veszprémi tej­ipari vállalatok tejhüt.őket, sterilizálót, hütőagregátort, kannaszáritót állítottak üzem­be. Az Ercsi Cukorgyárban védőkorlátokat, ventilát.oro-1 kát szereltek fel. Fürdőt is i építettek. A Sárvári Cukor­gyárban szintén ventilátoro­kat szereltek fel. Vas megyé­ben a celldömöki és a já- nosházi malom dolgozói üze­mi fürdőt kaptak. Marcali­ben a celldömöki és a já- dombóvári sütőüzem pedig uj kemencékkel bővült. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiii«iiiii«iiiiiiiiiiniil Évezredes emlékek Magyarországon számos he­lyen folytatnak régészeti ku­tatásokat, ásatásokat. Az építkezések során is sok érté­kes lelet kerül napvilágra. Debrecen mellett különböző korokból származó sírokat, tártak fel, rézkori kettős te­metkezést, bronzkori zsugo­rított csontvázas sírokat, vé­gül pedig több bronzkori ur- nasirt. Balmazújvároson, a Keleti Főcsatorna földmun­kái közben egy urnasirra bukkantak. A sírok a szkiták korából származnak. A Lábatlani Cementgyár homokbányájában négy ki­sebb edényt és egy vaskardot tartalmazó kelta urnasirra találtak. Perbálon, az egyik termelőcsoport földjén szán­táskor egy nagyobb edény­ben római bronzérmek százai kerültek felszínre. Halimbán tavaly kezdődött régészeti ásatás. Eddig több mint ötszáz, X—XI. század­beli sirt tártak fel, egy korai Árpád-kori település marad­ványait. Csatalján és Vágott- hegyen harmadik éve folyik az ásatás. Itt 23 Árpád-kori sirt tártak fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents