Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-19 / 47. szám

iJcí ró a cl a (tn i kaptár I = ■ — . ■ r ew York, N. Y. December 3. — Fogadás Louise P Hib ne professzor és George | Murphy, a Bevándorlókat Védő B otlsag kiváló tisztviselői j tis/.teletére a Jugoszláv Hallban, | ★ ..'evember 21-en, szombat es­te a Bronxi Női ti11'1 és a Ma­gyar Védelmi Bizottság nagysza- b,: su társasösszejövetelt rendez a Magyar Házban 2141 Southern Buevard. ★ N HV YORK, N. V. .s'tv. 22. Nagygyűlés a Golden B öroomban, 53 W. 66th St. d. u. 2-kor: “Németország és a vi­lágbéke” N. Y. Peace Council és a Nemzetiségi Nőicsopcrtok ren- hosszú évek folyamán, még I »ezeseben. Beléptídij 75 cent. j egyek kaphatók a bronxi női 1 csoport tagjainál. Chicago, IH. j A polgárjogvédő bizottság agy bazárja december 4-, 5- és j-án a People’s Auditóriumban, íérs.k a magyarság támogatását, ielmiszerek, háztartási cikkek .elajánlásával. A bazárbizottság címe: G E. Lake St., Room 510, fel. State 2-8357. ★ November 23-an, vasárnap d. ’. 5 órai kezdettel játékdélulán s születésnapi ünnepély, 1632 íihvaukee Ave. Becen.ver 13-án, vasárnap d. i. 5 órakor játékdélután és kár- yaparty jótékony célra, 1632 .filwaukee Ave. alatt. MIIIIIHIIIIIIIIItirillllHIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMUHUIIIHI IIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIt i BGillNGER URAT IS VIZSGÁLNI FOGJÁK? A régi magyar mondás úgy tartja, hogy “Akinek vaj van a fején az ne menjen a napra.” Bohlinger ur, a New York State Insurance Department igazgatója, az úriember, aki mesterének, Deweynak paran­csára “vizsgálatot” indított az IWO ellen és a leghihetetle­nebb vádak alapján meghurcolta e nagy testvéri biztositó intézményt, nem tud magyarul és igy vajas fejjel ment a napra. Úgy néz ki tudniüik a dolog, hogy most sor kerülhet Döblinger ur ki- és megvizsgálására. És a jelekből Ítélve Bohlinger ur pénzügyi helyzetében valamivel több rendellenesség és szabálytalanság lesz ta­lálható, mint az IWO pénzügyei körül, ahol tudniillik nyoma sem volt, sohasem semmiféle rendellenességnek. Bohlinger urnák ugyanis annyira a fejébe szállt a di- c. ö lég, hogy az IWO után egy nagy Wall-streeti biztositó intézettel, az Equitable-el illetve annak elnökével, Mr. Par- kinsonnal kezdett ki. Ez a Parkinson állítólag nagyon is kedvezett saját családjának, amikor a biztosítótársaság üz- Icteinek lebonyolításáról volt szó. Sikerült is BohJingernek Parkinson Iemondatását elér­nie. De Parkinsonnak sok pénze van és sok befolyásos poli­tikus barátja. Ezek aztán elkezdték piszkálni Bohlinger ur magán- és családi ügyeit. Kiderült, hogy az a Mr. Bohlinger, aki oly serényen dolgozott, hogy megfosszon 180,000 becsületes amerikait az olcsó testvéri biztosítás előnyeitől, hogy ez a Bohlinger, aki 16,500 dollárt húz New York államtól “szolgálataiért”, ugyanakkor jólmenő magán-ügyvédi irodát is tart fenn Wall Street környékén. De hogy teljesen biztos legyen abban, hogy van mit aprítania a tejbe mindennap, oly nőt vett feleségül, akinek van BIZTOSÍTÁSI ÜZLETE, ugyancsak New York vá­rosában. Magától értetődő, hogy a felesége biztosítási üzlete ellen még nem indított vizsgálatot ez a nagy erény csősz. De várjunk csak, ez még mindig nem minden. Van ennek a hírhedt Bohlíngernek egy cimborája. Úgy hivják, hogy Alfred C. Bennett. Ez a Bennett Bohlinger jogtanácsosa. Ez az alak hajtja végre a feloszlatási eljáráso­kat biztosítási vállalatok ellen. Mr. Bennettnck évi 12,000 dolláros fizetése van. Boh­linger irodájában. Dehát milyen úriember tud megélni a mai inflációs világban havi 1,000 dollárból? Mr. Bennett ennélfogva szintén fenntart egy magán­ügyvédi hivatalt. És mindezek tetejébe alakított magának EGY UJ ÉLETBIZTOSÍTÓ INTÉZETET KÜLFÖLDI TŐ­KÉVEL, AMELYNEK ö LETT AZ EGYIK IGAZGATÓJA! Hát ez ellen a biztositó társaság ellen sem indított vizs­gálatot a Mr. Bohlinger. Pedig ha van összeegyeztethetetlenebb dolog, mint az, hogy egy állami főhivatalnok saját ügykörébe tartozó üzle­tet vezessen, amikor az államtól fizetést húz, hát szeret­nénk hallani. Ezek a dolgok most napfényre kerültek. Az uj new yorki városi adminisztráció és általában a New York ál­lami demokrata párt állítólag bele fog nézni ezekbe a sötét üzelmekbe. Amerika népe érdekes uj tapasztalatokát fog talán nyerni azok erkölcsi züllöttségéről, akik a hajszát kezde­ményezték és indították az IWO munkásbiztösitő ellen. I <6- ~ AMERIKA! MAGYAIi SZÓ November 19, 1953 “BRCHLL HAZUDOTT MONDJA TRUMAN Hétfőn este, a rádió és te­levíziós hálózatokon elhang­zott beszédében Harry S. Truman volt elnök megadta válaszát Brownell igazság- igyminiszter vádjára. (Brow- ielJ, mint tudjuk, azzal vá­dolta Trumant, hogy magas i'ontos állásba nevezett ki gy “kémet”, Harry D. A'hite-ot 1946-ban.) A 22 perces beszédben Truman ki­jelentette, hogy Brownell ‘hazudik”, hogy az igazság- igyminiszter hivatalát “pros- Jtuálja” és azzal vádolta azt jgész Eisenhower kormányt, ,iogy a Hitlertől tanult “nagy hazugság” taktikáját alkal­mazza s teljesen magáévá tette a McCárthyzmus poli­tikáját. “Az igazságügyminiszter nemcsak lealacsonyította hi- vatlaát, de félrevezette főnö­két is” (az elnököt), hangoz­tatta Truman. “Hazudott az amerikai népnek, mikor azt állította, hogy azok, akik ki­nevezték Harry Dexter Whitet, t.udták róla, hogy kommunista kém.” Másod­szor ismét) hazudott Brow­nell, mikor visszatáncolva úgy akarta feltüntetni, hogy nem volt szándékában két- ségbevorihi a volt kormány tagjainak hűségét. Truman felolvasta a leve­let, melyet Fred M. Vinson, akkori pénzügyminiszterhez intézett, mikor az FBI érte­sítette, hogy Mfhitet kémke­déssel gyanúsítják. A Vin- sonnal és Clark igazságügy­miniszterrel folytatott ta­nácskozáson úgy határoztak, hogy Whitet hivatalban tart­ják, hogy áz FBI titokban, többszáz emberrel folytathas­sa a 'vizsgálatot, melynek nyitókkal igazolni a White, elleni vádat. Később a new yorki szövetségi esküdtszékJ el is vetette azt. Az amerikai történelemben még nem történt meg — hangoztatta Truman — hogy egy volt elnököt hasonló vá­dakkal illettek volna, majd kijelentette, hogy azok telje­sen “hamisak” és “hazugok” j és “Brownell ezt nagyon jól tudja.” “Világos”, hangoztatta a volt elnök, “hogy a jelen kor­mány teljes egészében ma­gáévá tette a McCarthyz- must, hogy politikai céljait szolgálja. Nem a wisconsini szenátort értem ezalatt, aki csak annyiban számit, hogy a neve után kapta a kifeje­zés szótári jelentését. A ki­fejezés alatt az igazság meg­hamisítását értem, a törvény által előirt eljárás elvetését, a nagy hazugság alkalmazá­sát, az * alaptalan vádakat, melyeket polgárok ellen emelnek az amerikaiság és biztonság hangoztatásával. A demagógia hatalomra j utasa ez, azon demagógoké* akik a hazugságokból élnek, egyre szélesebben kiterjesztik a megfélemlítést.” Truman azzal vádolta Brow- nellt* hogy a republikánus párt vezetőségével együtt dolgozta ki a hazug vádakat js politikai célokért ‘prosti- uál ja” az igazságügyminisz- cer hivatalát, majd kijelen­tette : "Az igazságügy miniszter magas hivatalának lealacso- íyitása magában is nagyon ossz, de arra akarom figyel­meztetni önöket, hogy ez a?, iset csupán a legutolsó és legközismertebb példája an­nak a bomlásnak, mely az or­szágban végbemegy s mely megsemmisítéssel fenyegeti veit.” A McCárthyzmus, amit a kormány saját politikájává tett, “nem pártkérdés többé. Egy borzalmas . rák emészti fel Amerika életfenntartó szerveit és szétrombolhatja a szabadság nagyszerű intéz­ményét.” “Ha ez a szennyes, előre megfontolt és példanélküli támadás, mely az Egyesült Államok-volt elnökének hűsé­ge ellen történt, felébreszti a népet arra a borzalmas ve­szélyre, mely nemzetünket s annak minden polgárát fe­nyegeti, akkor áldásos szere­pet fog betölteni, ha nem is arra szánták. Én remélem, hogy ez a támadás felrázza önöket, hogy harcoljanak a gonosz ellen, nemzeti életünk minden vonalán. Még azt is remélem, hogy talán fel fog­yja ébreszteni magát, a jelen ’kormány Lelkísmeretét is. “Isten őrizze hazánkat an­nak alkotmányát és, minden lélek veleszületett szabadság- jogát!” Mi a lényege a mezőgazdasági Válságnak Irta: EöRSI BÉLA Igen érthető a farmerek haragja a republikánus ad­minisztrációval szemben és ha nem e • héten, akkor kö­zeljövőben a republikánus szavazók piketelni fogják a “Fehér Ház”-at. A rádió és újság állandóan foglalkozik a mezőgazdasági válság kérdé­sével és helyes dolog volna, ha mi is megismernék a kér­dés lényegét.­A föklmives élet állandó bizonytalanságban zajlik sok­ezer éve. Csupa rettegés volt a földeken dolgozók élete és a legnehezebb és legrosszab­bul fizetett munka. Ha sok termett, nem tudta eladni; ha keveset termett, éhezett. A negyvenes években először érezte magát a gazda bizton­ságban. Az emelkedő, biztos árak kihozták részben a fi­nánctőke rabszolgaságából és most először élt jólétben. Meg is hálálta a demokrata pártnak, állandóan reá sza­vazott. Az utolsó választás­kor annyira biztonságban érezte - magát, hogy szövet­kezett a legnagyobb ellensé­gével — a nagy tőkével és bejuttatta a republikánus pártot Washingtonba. Az amerikai mezőgazdaság ma aránylagos túltermelés­ben szenved. Azért mondjuk aránylagos túltermelés, mert, csak a mai gazdasági terme­lési rendszer okozza a túlter­melést. Tulajdonképpen nem termelünk többet, mint kel­lene, hanem a mai társadalmi rendszér mellett Amerika la­kosságának fele vagy ínség­ben, vagy nyomorban él és nem bírja megvásárolni a mezőgazdasági termékeket. Például a mezőgazdasági ván­dormunkások életét megfi­gyelve, azt, találjuk, hogy a legnagyobb munkaidőben (tehát amikor keres valamit) 10 családból egy család ét­kezik hiány nélkül (például egy pohár tejet fejenként). A többi 9 családra még az egy pohár fejenkinti tej sem jut. Húsból csak egyharmad részének jutott megfelelő adag. Ha tehát az amerikai la­kosságnak elég vásárló képes­sége volna, nem volna szük­séges árakat biztosító mező­gazdasági politikára. A nagy­tőke azt állítja, hogy a me­zőgazdasági lakosság szub­venciót (állami segítséget) akar az ipari termelés hasz­nából. A farmerek rámutat­nék arra. hogy az ipari tőke óriás segélyt kap az államtól a magas vámok, a hadiipar és közvetlen segélyek alak­jában és ha a farmerek 1 dollárt kapnak, az ipar 10 dlolárt kap más címen. Az egész problémát el le­hetne intézni, ha a mezőgaz­dasági termékeket el lehetne fogyasztani itt belföldön és a felesleget kiküldhetné a mi jó humanista államunk az az éhező ázsiai szegénység geknek, ahelyett,'hogy fegy­vert küldenénk ellenük, ha egy éhező Ázsia szegénység kenyérért és földért felkel. A farmereknek pedig jó lecke, hogy nem érdemes a nagytőkével szövetkezni és hogy a szövetséget a városi dolgozó tömegekben kell ke­resniük. Hit Hill lllllllllllllllllllllllllllllll Ilin Híllllllillllltmiltlll III HARCOLJUNK BEKÉÉRT, HALADÁSÉRT, IGAZSÁGÉRT A MAGYAR SZÓVAL! ; FeRFIRUHÁK ! Alig használt neves gyartmá- ; | nyu, sok rendelésre készüit ! 8100 és magasabb értékben, j i §12.75 és feljebb kapható. ; Louis Sanders ; 1541 First Avenue, N. Y. C.) Telefon: RE 4-.5043 E hirdetés felmutatóin a vá- ! sárolt ruhával fehér inget ; kap ajándékba! a 80 és 81 -ik utcák között NÉMETORSZÁG ÉS A VILÁGBÉKE Népgyülés Németország ujra- fegyverzésének kérdésében. Szónokok: Hon. Nathan Padgug, N. Y. állam volt helyettes államügyésze: Stanley Nowak volt michígani állami szenátor, Mrs. Urabbi az Amerika Női Tanács társelnöke, Carl Mar- zani, kiváló iró és mások. — VASÁRNAP, NOVEMBER 22, a Golden Ballroom, 53 W. 66th Street. — Művészi programm. — Beléptídij 75 cent. .

Next

/
Thumbnails
Contents