Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-19 / 47. szám
iJcí ró a cl a (tn i kaptár I = ■ — . ■ r ew York, N. Y. December 3. — Fogadás Louise P Hib ne professzor és George | Murphy, a Bevándorlókat Védő B otlsag kiváló tisztviselői j tis/.teletére a Jugoszláv Hallban, | ★ ..'evember 21-en, szombat este a Bronxi Női ti11'1 és a Magyar Védelmi Bizottság nagysza- b,: su társasösszejövetelt rendez a Magyar Házban 2141 Southern Buevard. ★ N HV YORK, N. V. .s'tv. 22. Nagygyűlés a Golden B öroomban, 53 W. 66th St. d. u. 2-kor: “Németország és a világbéke” N. Y. Peace Council és a Nemzetiségi Nőicsopcrtok ren- hosszú évek folyamán, még I »ezeseben. Beléptídij 75 cent. j egyek kaphatók a bronxi női 1 csoport tagjainál. Chicago, IH. j A polgárjogvédő bizottság agy bazárja december 4-, 5- és j-án a People’s Auditóriumban, íérs.k a magyarság támogatását, ielmiszerek, háztartási cikkek .elajánlásával. A bazárbizottság címe: G E. Lake St., Room 510, fel. State 2-8357. ★ November 23-an, vasárnap d. ’. 5 órai kezdettel játékdélulán s születésnapi ünnepély, 1632 íihvaukee Ave. Becen.ver 13-án, vasárnap d. i. 5 órakor játékdélután és kár- yaparty jótékony célra, 1632 .filwaukee Ave. alatt. MIIIIIHIIIIIIIIItirillllHIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMUHUIIIHI IIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIt i BGillNGER URAT IS VIZSGÁLNI FOGJÁK? A régi magyar mondás úgy tartja, hogy “Akinek vaj van a fején az ne menjen a napra.” Bohlinger ur, a New York State Insurance Department igazgatója, az úriember, aki mesterének, Deweynak parancsára “vizsgálatot” indított az IWO ellen és a leghihetetlenebb vádak alapján meghurcolta e nagy testvéri biztositó intézményt, nem tud magyarul és igy vajas fejjel ment a napra. Úgy néz ki tudniüik a dolog, hogy most sor kerülhet Döblinger ur ki- és megvizsgálására. És a jelekből Ítélve Bohlinger ur pénzügyi helyzetében valamivel több rendellenesség és szabálytalanság lesz található, mint az IWO pénzügyei körül, ahol tudniillik nyoma sem volt, sohasem semmiféle rendellenességnek. Bohlinger urnák ugyanis annyira a fejébe szállt a di- c. ö lég, hogy az IWO után egy nagy Wall-streeti biztositó intézettel, az Equitable-el illetve annak elnökével, Mr. Par- kinsonnal kezdett ki. Ez a Parkinson állítólag nagyon is kedvezett saját családjának, amikor a biztosítótársaság üz- Icteinek lebonyolításáról volt szó. Sikerült is BohJingernek Parkinson Iemondatását elérnie. De Parkinsonnak sok pénze van és sok befolyásos politikus barátja. Ezek aztán elkezdték piszkálni Bohlinger ur magán- és családi ügyeit. Kiderült, hogy az a Mr. Bohlinger, aki oly serényen dolgozott, hogy megfosszon 180,000 becsületes amerikait az olcsó testvéri biztosítás előnyeitől, hogy ez a Bohlinger, aki 16,500 dollárt húz New York államtól “szolgálataiért”, ugyanakkor jólmenő magán-ügyvédi irodát is tart fenn Wall Street környékén. De hogy teljesen biztos legyen abban, hogy van mit aprítania a tejbe mindennap, oly nőt vett feleségül, akinek van BIZTOSÍTÁSI ÜZLETE, ugyancsak New York városában. Magától értetődő, hogy a felesége biztosítási üzlete ellen még nem indított vizsgálatot ez a nagy erény csősz. De várjunk csak, ez még mindig nem minden. Van ennek a hírhedt Bohlíngernek egy cimborája. Úgy hivják, hogy Alfred C. Bennett. Ez a Bennett Bohlinger jogtanácsosa. Ez az alak hajtja végre a feloszlatási eljárásokat biztosítási vállalatok ellen. Mr. Bennettnck évi 12,000 dolláros fizetése van. Bohlinger irodájában. Dehát milyen úriember tud megélni a mai inflációs világban havi 1,000 dollárból? Mr. Bennett ennélfogva szintén fenntart egy magánügyvédi hivatalt. És mindezek tetejébe alakított magának EGY UJ ÉLETBIZTOSÍTÓ INTÉZETET KÜLFÖLDI TŐKÉVEL, AMELYNEK ö LETT AZ EGYIK IGAZGATÓJA! Hát ez ellen a biztositó társaság ellen sem indított vizsgálatot a Mr. Bohlinger. Pedig ha van összeegyeztethetetlenebb dolog, mint az, hogy egy állami főhivatalnok saját ügykörébe tartozó üzletet vezessen, amikor az államtól fizetést húz, hát szeretnénk hallani. Ezek a dolgok most napfényre kerültek. Az uj new yorki városi adminisztráció és általában a New York állami demokrata párt állítólag bele fog nézni ezekbe a sötét üzelmekbe. Amerika népe érdekes uj tapasztalatokát fog talán nyerni azok erkölcsi züllöttségéről, akik a hajszát kezdeményezték és indították az IWO munkásbiztösitő ellen. I <6- ~ AMERIKA! MAGYAIi SZÓ November 19, 1953 “BRCHLL HAZUDOTT MONDJA TRUMAN Hétfőn este, a rádió és televíziós hálózatokon elhangzott beszédében Harry S. Truman volt elnök megadta válaszát Brownell igazság- igyminiszter vádjára. (Brow- ielJ, mint tudjuk, azzal vádolta Trumant, hogy magas i'ontos állásba nevezett ki gy “kémet”, Harry D. A'hite-ot 1946-ban.) A 22 perces beszédben Truman kijelentette, hogy Brownell ‘hazudik”, hogy az igazság- igyminiszter hivatalát “pros- Jtuálja” és azzal vádolta azt jgész Eisenhower kormányt, ,iogy a Hitlertől tanult “nagy hazugság” taktikáját alkalmazza s teljesen magáévá tette a McCárthyzmus politikáját. “Az igazságügyminiszter nemcsak lealacsonyította hi- vatlaát, de félrevezette főnökét is” (az elnököt), hangoztatta Truman. “Hazudott az amerikai népnek, mikor azt állította, hogy azok, akik kinevezték Harry Dexter Whitet, t.udták róla, hogy kommunista kém.” Másodszor ismét) hazudott Brownell, mikor visszatáncolva úgy akarta feltüntetni, hogy nem volt szándékában két- ségbevorihi a volt kormány tagjainak hűségét. Truman felolvasta a levelet, melyet Fred M. Vinson, akkori pénzügyminiszterhez intézett, mikor az FBI értesítette, hogy Mfhitet kémkedéssel gyanúsítják. A Vin- sonnal és Clark igazságügyminiszterrel folytatott tanácskozáson úgy határoztak, hogy Whitet hivatalban tartják, hogy áz FBI titokban, többszáz emberrel folytathassa a 'vizsgálatot, melynek nyitókkal igazolni a White, elleni vádat. Később a new yorki szövetségi esküdtszékJ el is vetette azt. Az amerikai történelemben még nem történt meg — hangoztatta Truman — hogy egy volt elnököt hasonló vádakkal illettek volna, majd kijelentette, hogy azok teljesen “hamisak” és “hazugok” j és “Brownell ezt nagyon jól tudja.” “Világos”, hangoztatta a volt elnök, “hogy a jelen kormány teljes egészében magáévá tette a McCarthyz- must, hogy politikai céljait szolgálja. Nem a wisconsini szenátort értem ezalatt, aki csak annyiban számit, hogy a neve után kapta a kifejezés szótári jelentését. A kifejezés alatt az igazság meghamisítását értem, a törvény által előirt eljárás elvetését, a nagy hazugság alkalmazását, az * alaptalan vádakat, melyeket polgárok ellen emelnek az amerikaiság és biztonság hangoztatásával. A demagógia hatalomra j utasa ez, azon demagógoké* akik a hazugságokból élnek, egyre szélesebben kiterjesztik a megfélemlítést.” Truman azzal vádolta Brow- nellt* hogy a republikánus párt vezetőségével együtt dolgozta ki a hazug vádakat js politikai célokért ‘prosti- uál ja” az igazságügyminisz- cer hivatalát, majd kijelentette : "Az igazságügy miniszter magas hivatalának lealacso- íyitása magában is nagyon ossz, de arra akarom figyelmeztetni önöket, hogy ez a?, iset csupán a legutolsó és legközismertebb példája annak a bomlásnak, mely az országban végbemegy s mely megsemmisítéssel fenyegeti veit.” A McCárthyzmus, amit a kormány saját politikájává tett, “nem pártkérdés többé. Egy borzalmas . rák emészti fel Amerika életfenntartó szerveit és szétrombolhatja a szabadság nagyszerű intézményét.” “Ha ez a szennyes, előre megfontolt és példanélküli támadás, mely az Egyesült Államok-volt elnökének hűsége ellen történt, felébreszti a népet arra a borzalmas veszélyre, mely nemzetünket s annak minden polgárát fenyegeti, akkor áldásos szerepet fog betölteni, ha nem is arra szánták. Én remélem, hogy ez a támadás felrázza önöket, hogy harcoljanak a gonosz ellen, nemzeti életünk minden vonalán. Még azt is remélem, hogy talán fel fogyja ébreszteni magát, a jelen ’kormány Lelkísmeretét is. “Isten őrizze hazánkat annak alkotmányát és, minden lélek veleszületett szabadság- jogát!” Mi a lényege a mezőgazdasági Válságnak Irta: EöRSI BÉLA Igen érthető a farmerek haragja a republikánus adminisztrációval szemben és ha nem e • héten, akkor közeljövőben a republikánus szavazók piketelni fogják a “Fehér Ház”-at. A rádió és újság állandóan foglalkozik a mezőgazdasági válság kérdésével és helyes dolog volna, ha mi is megismernék a kérdés lényegét.A föklmives élet állandó bizonytalanságban zajlik sokezer éve. Csupa rettegés volt a földeken dolgozók élete és a legnehezebb és legrosszabbul fizetett munka. Ha sok termett, nem tudta eladni; ha keveset termett, éhezett. A negyvenes években először érezte magát a gazda biztonságban. Az emelkedő, biztos árak kihozták részben a finánctőke rabszolgaságából és most először élt jólétben. Meg is hálálta a demokrata pártnak, állandóan reá szavazott. Az utolsó választáskor annyira biztonságban érezte - magát, hogy szövetkezett a legnagyobb ellenségével — a nagy tőkével és bejuttatta a republikánus pártot Washingtonba. Az amerikai mezőgazdaság ma aránylagos túltermelésben szenved. Azért mondjuk aránylagos túltermelés, mert, csak a mai gazdasági termelési rendszer okozza a túltermelést. Tulajdonképpen nem termelünk többet, mint kellene, hanem a mai társadalmi rendszér mellett Amerika lakosságának fele vagy ínségben, vagy nyomorban él és nem bírja megvásárolni a mezőgazdasági termékeket. Például a mezőgazdasági vándormunkások életét megfigyelve, azt, találjuk, hogy a legnagyobb munkaidőben (tehát amikor keres valamit) 10 családból egy család étkezik hiány nélkül (például egy pohár tejet fejenként). A többi 9 családra még az egy pohár fejenkinti tej sem jut. Húsból csak egyharmad részének jutott megfelelő adag. Ha tehát az amerikai lakosságnak elég vásárló képessége volna, nem volna szükséges árakat biztosító mezőgazdasági politikára. A nagytőke azt állítja, hogy a mezőgazdasági lakosság szubvenciót (állami segítséget) akar az ipari termelés hasznából. A farmerek rámutatnék arra. hogy az ipari tőke óriás segélyt kap az államtól a magas vámok, a hadiipar és közvetlen segélyek alakjában és ha a farmerek 1 dollárt kapnak, az ipar 10 dlolárt kap más címen. Az egész problémát el lehetne intézni, ha a mezőgazdasági termékeket el lehetne fogyasztani itt belföldön és a felesleget kiküldhetné a mi jó humanista államunk az az éhező ázsiai szegénység geknek, ahelyett,'hogy fegyvert küldenénk ellenük, ha egy éhező Ázsia szegénység kenyérért és földért felkel. A farmereknek pedig jó lecke, hogy nem érdemes a nagytőkével szövetkezni és hogy a szövetséget a városi dolgozó tömegekben kell keresniük. Hit Hill lllllllllllllllllllllllllllllll Ilin Híllllllillllltmiltlll III HARCOLJUNK BEKÉÉRT, HALADÁSÉRT, IGAZSÁGÉRT A MAGYAR SZÓVAL! ; FeRFIRUHÁK ! Alig használt neves gyartmá- ; | nyu, sok rendelésre készüit ! 8100 és magasabb értékben, j i §12.75 és feljebb kapható. ; Louis Sanders ; 1541 First Avenue, N. Y. C.) Telefon: RE 4-.5043 E hirdetés felmutatóin a vá- ! sárolt ruhával fehér inget ; kap ajándékba! a 80 és 81 -ik utcák között NÉMETORSZÁG ÉS A VILÁGBÉKE Népgyülés Németország ujra- fegyverzésének kérdésében. Szónokok: Hon. Nathan Padgug, N. Y. állam volt helyettes államügyésze: Stanley Nowak volt michígani állami szenátor, Mrs. Urabbi az Amerika Női Tanács társelnöke, Carl Mar- zani, kiváló iró és mások. — VASÁRNAP, NOVEMBER 22, a Golden Ballroom, 53 W. 66th Street. — Művészi programm. — Beléptídij 75 cent. .