Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-26 / 48. szám

fi “SZABAD VILÁG’’ IZRAEL ELLEN Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának “nyugati tömbje,” az Egyesült Államok és Anglia delegátusainak ja­vaslatára példátlanul kemény határozatban Ítélte el Izráel kormányát a Kibje elleni támadás miatt, melynek folyamán, mint tudjuk, Izráeli katonaság, megtorlásként egy arab tá­madásért, 53 arabot megölt. A Szovjetunió és Libánon delegátusa nem szavazott. Libánon delegátusa azért nem szavazott, mert a nyilatko­zat nem volt elég erős. A Szovjetunió delegátusa nem indo­kolta meg mért nem szavazott. Az Egyesült Nemzetek ezen intézkedése újabb bizonyí­téka annak, hogy Izrael állama a nyugati imperialisták poli­tikai futballává vált, amelyet akkor és olyan módon rugdal­nak, ahogyan éppen megfelel politikai érdekeiknek. A kibjai mészárlás előzményeiről és részleteiről már több ízben irtunk. Az egész incidens természetes következ­ménye volt a nyugati imperialisták abbeli mesterkedéseinek, hogy az “ossz és uralkodj” elve alapján a zsidókat és arabo­kat egymás ellen uszítva, mindkettőjüket kényük kcdvükrt használják fel nagypolitikai céljaikra. Ezen alapvető tény mögött még egy másik fontos kö­rülményt kell figyelembe vennünk, ha a UN legújabb dön­tésének igazi rugóját meg akarjuk érteni. E döntés gazdasági rugója az angol imperialisták foko­zatos kiszorulása Izráelből! Palesztina, a korábbi Izráel, megalakulásától, 1922-től egészen 1948-ig az angol gyarmatosítók mandátuma volt. Stratégiai fontosságát sokra becsülték az angolok, hisz a kis ország világkereskedelmi útvonalak csomópontja, Haifa a Földközi-tenger egyik legjelentősebb kikötője és a több- ezerkilométeres iraki olajvezetékek végpontja. A Wall-streeti imperialisták sem voltak ostobák ezt felismerni. Kölcsönökkel árasztották el a fiatal Izráel álla­mot és gyors ütemben szorították ki az angol tőkéseket. Így például az American-Israel Shipping Line kiszorította a ha­józás területéről az angol Harris and Dixon céget, a légi­közlekedést teljesen az amerikai tőkével működő El A1 tár­saság bonyolítja le. Az amerikai Kaiser-Frazer gyár autó­szerelő-vállalatot alapított, a Standard Oil olajfúrási kon­cessziót szerzett a Negev-sivatag területére stb. Izráel egyre inkább a Wall Street gyarmatává válik. A kiszoruló angol imperialisták válaszképpen arra tö­rekedtek, hogy az arab nacionalisták körében szítsák a gyű­löletet Izráel és amerikai gazdái ellen. Nem véletlen például, hogy az angol kormány tiltakozott legélesebben a kibjai in­cidens ellen. Ezzel a fellépéssel akarja kivívni magának az egyiptomi kormány rokonszenvét, mivel a Szuezi-csatorna körüli angol-egyiptomi tárgyalások ismét megfeneklettek. Az angol diplomácia szövevényei Wall Streetet is zavar­ba hozták. Washington kezd attól tartani, hogy Izráel túl­ságos “pártolásával” az arab országokban mesterkedő angol imperialisták malmára hajtja a vizet. Ez magyarázza meg az amerikai diplomácia hirtelen pálfordulását a Jordán folyó szabályozása kérdésében. Az izráeli kormány ugyanis elha­tározta, hogy erőmüvet épit az izráeli-sziriai határt alkotó Jordán folyón. Washington először kölcsönt Ígért az erőmű építéséhez, de amikor Szíria kormánya “nemzeti érdekekre” hivatkozva tiltakozott az építkezés ellen, váratlanul közölte az izráeli kormánnyal: felfüggeszti a gazdasági segélyt, mindaddig, amig Izráel be nem szünteti az erőmű építését. Hasonló meggondolásból fakadt az a meglepő tény, hogy az Egyesült Államok röyiddel Anglia után szintén tiltakozott a kibjai események miatt. A kibjai incidens nem véletlen, hanem az imperialista gyarmatosító politika szükségszerű következménye. Ilyen eseményekre azonban még akkor is sor kerülne, ha törté­netesen nem nyomorogna félmillió Izráelből elűzött arab a szomszédos Jordániában. Újabb Kibjákat és ellen-Kibjákat szülne és szül is az Izráelben élő 180,000-nyi arab kisebbség helyzete is. tllltMUIIIinMIlIflIIIIKIIIIItlIIHIIIMIUllllllltlIIIMIIIIIIIIIIIIIUtlIIUIIIIIIimilllllllUllllllllllllillllllllllllMlllllllllllltlIlir Vol. II. No. 48. Thursday, Nov. 26, 1953 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent Published Weekly by the Hungarian Word Inc., ISO East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered an Second Class Matter Dec. 31. 1932 at the Po«- Office of New Ynrk. N. Y. under the Act of March 2. 187». ‘‘Káin igazi bélyege” A Világ Béke- tanácsának gyűlése Négyszáz delegátus és megfi­gyelő jelenlétében megnyilt Becsben a Világ Béketanácsának gyűlése. Dr. Frederic Joliot-Cu-i rie elnöki megnyitó beszédében | kijelentette, hogy a világ öt| nagyhatalmának: U. S. Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és Kina vezetőinek találkozója “igen jó uh pót teremthetne, hogy tárgyalással elintézzék a nemzetközi problémákat.” Sürgős felhívás! Gratis Anton munkástársat Gratis Rella munkástársnő fér­jét Bronxban súlyos betegen be­szállították a Fordham kórház­ba (Southern Blvd. és Fordham Rd.) ahol gyakori vérátömlesz­tésre van szüksége. Ezúton for­dulunk 21 és 60 éve közötti ol­vasóinkhoz, hogy jelentkezzenek véradásra, bármely nap reggel 9 és este 7.30 között. Aláírták a magyar­svéd árucsereforgal­mi megállapodást A magyar és svéd kor­mány megbízottai kereske-! delmi tárgyalást folytattak i Budapesten. A tárgyalások eredményeképpen 1953 no­vember 17-én megállapodást írtak alá, amely 1953—54. évre szabályozza a két or-; szág közötti árucsereforgal-j mat, A megállapodás értelmében Magyarország t e x t i lárut, gyógyszerészeti anyagokat, I vas- és elektromosipari tö­megcikkeket szállít Svédor­szágnak cellulózé, gyapju- rongy, miirost, golyócsapágy, acél, különféle gépek, műsze­rek ellenében. Dr. George D. Stoddard, i az Illinois állami egyetem j. volt elnöke figyelmeztető! 1 felhívást intézett az amerikai; 1 néphez és az úgynevezett li-1' oerálisokhoz, akik szavakkal ; elítélik a fasizmus bevezető- i: set célzó McCarthyzmust és j. az inkviziciós szellemet, amit i megvalósított az országban, j: de ugyanakkor tétlenül ül­nek, azt remélve, hogy Mc-I Carthy és társai majd ma­guktól eltűnnek a közélet; színteréről. Az országban dúló “uj inkvizíció az üldözési mániához hasonló agybeálli- j tottság eredménye,” hangoz-1 öatta Dr. Stpddard, mely “teljesen szétrombolja az 1 emberi méltóságot” az Egye- ] sült Államokban. Az országosnevü pedagó­gus, aki úgy unitárius papi Deiktatáson mondta el beszé­dét figyelmeztetett, hogy az országnak nemcsak résen kell lennie, de meg kell állí­tani “az embereket megmér- gezö szellemet,” mely “az in­kvizíció, a salemi boszorkány­égetés és a Ku Klux Klan folytatása.” “Meg kell értenünk a kér­déseket, ha azt akarjuk, hogy a demokrácia fennmarad­jon,” hangoztatta. “Mikor például az a helyzet áll elő, hogy egy amerikai polgár el­itéli a vizsgálatok bizarr módszereit, mert tudja, hogy nem tartják be a becsület szabályait, de mégis azt han­goztatja, hogy a cél szente­síti az eszközt és hogy a né­hány felforgatót ki kell füs- tölnli, — akkor elérkezett az idő, hogy résen legyünk.” “Mert tudnunk kell, hogy az irányzat az, hogy ezek: az eszközök maguk váljanak a! végső céllá, hogy a vér és vadászat, a gyilkolás szere- tete és vágya Kain igazi bé­lyege. Ami ma történik, azt nem a megvadult, eszétvesz- tett hazafiság, vagy fciszté- i riás törekvés, hogy felfedez-1 zék a világ felforgatóit, ha­nem az emberekben lévő, mérgező rendellenesség okoz­za. Ez az, ami ellen ügyel­nünk kell.” Ma már az a helyzet, —: hangoztatta Dr. Stoddard,.! aki jelenleg a new yorki In- i ternational Institute of Edu-f cation egyik vezetője, hogy! “a liberális gondolkodást, akarják törvényellenesnek minősíteni.” A bizottság és kétszínűség egyre nagyobb méreteket ölt az országban s: a múlt liberálisait, mintj Franklin Benjamin és Tho­mas Jefferson, ma radikáli­saknak tekintenék, ha élné­nek és üldöznék őket. elnök, Dr. Alexander Meikle- john, aki az Amhurst Col­lege vezetője volt, a sajtó képviselői számára adott in­terv juban kijelentette, hogy a Smith törvény teljes egé­szében alkotmányellenes és az alkotmány áltat biztosí­tott politikai jogok ellen irá­nyul. szakaszban biztosított jogo­kat bármilyen veszély esetén is vissza kell vonni, ilyesmit soha nem fogadott el az amerikai nép, — hangoztatta Dr. Meiklejohn, aki Európá­ba indult, hogy résztvegyen a Világbéke Alapítvány ér­tekezletén és átutazóban I érintette New Yorkot. HUllllllUIIIIIIIIIIHIttimiiiliiuiiiiimiiiMiiitiniiiuiMtciia A Kongresszus alkotmány­ellenesen cselekedett, mikor j létrehozta a törvényt, han-j goztatta a 81 éves tudós s a Legfelsőbb Bíróság tévedett,,! mikor helybenhagyta, azt. Az alkotmány első kiegé-1 szitő szakaszának létrehozóiI sehol nem mondják, hogy a1 ’ Izráel uj miniszterelnöke j A Mapai, Izrael legnagyobb i pártja Moshe Sharett külügy- ] minisztert javasolta a hivatalá- | ról lemondott David Ben Gurion 1 miniszterelnök helyébe. “A Smith törvény alkotmányellenes” Egy másik volt egyetemi SAJTÓ ALATT 1954-ES NAPTÁRUNK páratlanul gazdag tartalommal! íme némi izelitő a naptár tartalmából: 16 oldalas képes melléklet: Uj Magyarország írásban és képben. A történelem menetét nem lehet megállítani. (Az év nemzetközi eseményeinek áttekintő összefoglalása.) Az amerikai munkásmozgalom egy eszten­deje. Germinal: Zola világhírű regénye összevont kiadásban. A hazáért: Történelmi színmű II. Rákóczi Ferencről. Miért kellett Christian Tuckemek meghalni. Erskine Caldwell örökbecsű elbeszélése az amerikai négerek sorsáról. Megbékélés: Nagy Sándor koszorús magyar iró kisregénye egy magyar tremelőszövetkezet, életéről, azonkívül szebbnél-szehb elbe­szélések Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Hu­nyadi Sándor, Illés Sándor, Karinthy Fri­gyes és má i nagyszerű írók tollából! A naptárt kiküldjük minden olvasónknak az Egyesült Államokban. Rendelt-e már óhazai rokona számára? Beiküldte már üdvözletét a naptárba? Már csak egy pár napig fogadhatunk el üdvözleteket, mert megkezdődik a naptár nyomása. I ; TóU Nőül? YLMP, 11L M McCarthy Eisenhowerhez: “Te csak golfozz, én majd festek!"

Next

/
Thumbnails
Contents