Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-19 / 47. szám
November 19, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Irta: GÁBOR GYÖRGY Amerika ismét ünnepel. A póstaügyi minisztérium november 20-án százmillió 3 centes bélyeget bocsájt ki a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb városa, New York háromszáz évvel ezelőtti alapításának megemlékezésére. Európában és a világ minden részén a jobb sorsra vágyódó milliók képzeletében New York még mindig a mesébe illő felhőkarcolókkal dús csodaváros. De az óvilági zsarnokság elől emberöltők óta ide menekültek és letelepedtek elfásult életében New York csak egy megszokott hely, ahol szűkös kenyerüket megkeresik, gyermekeiket felnevelik egy jobb jövő reményében. A sok mindennapi gondtól nem is veszik észre a fényt és ragyogást* amely itt tündököl és nem is igen ismerik annak a történetét, múltját és jelenjét. Itt az ideje, hogy megismerjük a háromszáz éves New Yorkot. A város alapítása Alighogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben partra szállt* máris megkezdődött az Újvilágnak és népeinek meghódítása, leigázása és kizsákmányolása, amelyet Európa kapzsi uralkodó osztályai és amerikai osztály-hajtásai érdekében hajtottak végre. Az európaiak rohama az indiánok ellen gyors és kegyetleh, feltartóztathatatlan volt. Hollandiában megalakult az “Egyesült Németalföldi Társaság”, mely az ős indián lakókkal való szőrmekereskedésre lett alapítva. így annak kormányzója, Minuit Péter, 1626-ban 24 dollár értékű csecsebecséért megvásárolta a Manhattan-szigetjet. (A bennszülött indiánok nyelvén: “A nagy szellem gyönyörű földje.”) A hollandok nem fizettek túlzott árat ezért a mintegy 42 ezer acre-nyi területért. A behatolók körmönfont szerződéseket is kötöttek az indiánokkal, de ezek a fogások csak ürügyül szolgáltak annak az általános politikának végrehajtására, amelynek értelmében tetszés szerint kisajátították az indiánok földjeit* Manhattan szigetét a hollandusok azonnal megerősítették és kereskedelmi köz- .pontjukká tették. A kiváltságos vezetők hamarosan óriási vagyonra tettek szert. Rövidesen megalakult első uj városuk, melyet a hollandiai nagy kikötővárosuk tiszteletére Nieuw (Uj) Amsterdamnak neveztek el és amely 1653-ban, mint önálló város .megkapta a szabadalmi levelet. Kolumbus felfedezése óta a gyarmatokra vágyó európaiak, mint a spanyolok, franciák, hollandusok már nagy részeket lekanyaritotr ,tak az uj világból, mig az Angolok saját szigetükön voltak nagyon elfoglalva polgárháborúikkal. Cromwell -Oliver forradalma lefejeztette L. Károly királyt s a földÍ eiket vesztett főurak igy neDekülnek az Újvilágba, fehol megalapítják Virginiát, 'Az angolok a tenger uraivá ágálnak és 1664-ben hajóA háromszáz éves New York haduk minden előzetes figyelmeztetés nélkül rajtaütött Uj Amsterdamon és elfoglalta a várost. 1673-ban elvesztették, de 1674-ben végleg birtokukba kerítették. Ezzel megszüntették a holland gyarmatokat Észak Amerikában. II. Károly az egész meghódított területet testvérének, York hercegnek adományozta, innen keletkezett azután a New York elnevezés. Az angol gyarmati uralom alatt New York elkezdett alaposan fejlődni. 1670-ben a megtollasodott kereskedők megalapítják a New York Exchange-t, a börzét a Wall Streeten, (annak idején a hollandok itt nagy falat, épitettek a város védelmére. Innen a Fal-utca elnevezés.) Azóta valóságos fogalommá vált a világ legnagyobb pénzügyi hatalmát jelezve. 1675-ben kiépítik a kereskedelmi kikötőt. 1725- ben jelennik meg az első újság Bradford’s Gazette néven. Az első közkönyvtár 1754-ben nyílt meg. Ugyanebben az évben kezdi meg működését az első királyi egyetem is, mely most a Columbia Egyetem nevét viseli. Az első posta, az első bank Közben azonban Amerikán végigsöpört a nemzeti felszabadító forradalmak hatalmas hulláma, mely New York városában is teljesen szétrombolta az európai angol hatalom gyarmati rendszerét. A new yorki gyarmatosoknak is az volt a kívánságuk, hogy a maguk számára biztosítsák a saját hazai piacukat és a jövedelmük ne menjen el Angliába, igy alaposan részt vettek a gyarmati forradalomban, mely 1775-ben kezdődött és 1783- ban végződött az uj Egyesült Államok megalakulásával. — 1789 április 30-án itt iktatják be az első elnököt, Washington Györgyöt. így New York volt, az Egyesült Államok első fővárosa. És igy New York fejlődik Amerika ösz- szes városai között a leggyorsabban. 1785-ben már megnyílik az első postahivatal. Egy évvel utána megalapítják az első bankot, a New York bankot. Az első gőzhajó Fulton Clermontja 1807-ben megy le a Hűdson- folyóp. A Savannah az első tengeri gőzhajó 1819-ben épült. Az első vasút 1831-ben indul meg. 1846-ban működik New Yorkban először a táviró. Az Amerika és New York szó egybeolvadva lett a világ minden részén az egyedüli delejes, csábitó mágnes, mely a föld szerencsétlen, szegény kizsákmányoltjait idevonzotta. A hűbéres Európa koronás urai és lakájai kegyetlen zsarnoksága elől idemenekültek a jobb életre vágyók. Eleinte jó pár évét kellett itt dolgozniök egyedül a vacak hajóutért, a többnyire vitorlás hajókon. Majd a hajótársaságok ügynökei minden nagyobb európai városban óriási propagandát űztek a New Yorkba való kivándorlás állandó fokozása érdekében. És jöttek napról- napra a nagy hajók az európai kivándoroltak millióival, mert New Yorknak és Amerikának munkásokra volt szüksége. Száz évvel ezelőtt világvárossá vált New York és már akkor “Empire” Citynek nevezték. Akkoriaban zajlott le a mexikói háború, melynek kiváló ededménye lett California bekebelezése, majd rövidesen a californiai arany felfedezése. Minden háború sok halottal jár, de a hadiszállítás sok uj gazdagot, is előállít. így New Yorkban a hadiüzérkedők lettek az első milliomosok. Újabb szóval gazdagítva a szótárt. Egyre- másra épültek az óriási párisi és londoni modu nagy szállodák. A hadimilliomosok gyönyörű kastélyai és palotái. Az egykori hollandus indián szőrme-szállásból az Egyesült Államok legnagyobb fényűző városa lett. A párisi divatszalonok mintájára New Yorkban egymásután nyíltak az újdonsült üzérkedő milliomosok hölgyei részére újabb és újabb elsőrangú áruházak. Színházak, mulatóhelyek, elsőrangú éttermek gombamódra keletkeztek. Fény és árny De a gyönyörű fényes New Yorknak már 100 évvel ezelőtt meg volt az árnyképe is. Alig egy kőhajtásnyira a finom előkelő palotákból, kastélyokból, a párját nem találó Broadwaytól ott büz- löt,t a nyomornegyed. Ezek a nomornegyedek tele voltak szennyel, piszokkal. Régi, elhanyagolt lakóházak bedeszkázott ablakokkal, a- honnan a rohadtság orrfacsaró, kellemetlen szaga mesz- szire büzlött. A mély pincékben voltak az élet számüzöt teinek menedékhelye, zsúfolva patkányokkal és undok férgekkel. Tiz centet kellett, előre fizetni az éjjeli szállásért. Mindkét nembeli ifjak, öregek, józanok, részegek leltek itt menhelyét. Az erkölcsnek egyáltalán nem volt! semmi helye itt. A kéj hölgyek nyíltan adták el bájaikat. S az sem volt, szokatlan látvány, hogy anya többi leányaival együtt egy helyiségben végezte el szerelmi üzletét egészen közönyösen. A nyomornegyedek üzleteiben a lopott holmik sokaságát árulták potom pénzért. A rend éber őrei közül sokan megvoltak vesztegetve akkor is, igy a legtöbb gyilkosságot, bűntettet akkor se derítették ki. . Igv írják le a 100 év előtti New Yorkot a korabeli feljegyzések. Kossuth és társai érkezése Amidőn Magyarországban az 1848—49-es szabadságharc szerencsétlenül leverődött, az amerikai kormány a Mississippi hadihajót küldte Törökországba Kossuthért és menekült társaiért. A magyar számüzöt,tek zöme New Yorkban telepedett le, többségük kiváló eredményeket mutatott fel. így Asbóth Sándor ezredes, Kossuth titkára, aki jeles mérnök volt, nagy segítségére vált Frederick Law Olmstead és Calvert, Vaux tervezőknek a világhírű Central Park tervezésében és elkészítésében. Úgyszintén Asbóth hozzárjárult a Washington városrész szabályozásában is. 1861-ben hatalmas megrázkódtatás érte az Egytsült Államokat. Két részre bomlott a nagy amerikai köztársaság. Északra és délre. Áz egyik rész fegyverrel kezdte meg elintézni a másik résszel való ellentéteit. Ebből keletkezett a világ egyik legvéresebb és legborzasztóbb polgárháborúja. New York alaposan megérezte ezt a négy évig tartó testvér-gyilkos háborút. A rabszolgatartó délieknek a demokrata pártban nagyszámú rokonszenvezője volt New Yorkban, akik az 1863 julius 12-ére hétfőn kitűzött rendkívüli sorozást mindenáron meg akarták akadályozni. Mozgósították az alvilágot és elkezdődött egy rettenetes lázadás, mely 33 nap és éjjel állandóan tartott. Lerombolták a posta és táviró, meg a többi hivatalokat a legfényesebb üzletekkel együtt. A déliek előre küldött terveit titkos tisztjeik hajtották végre. A new yorki rendőrség vezetőit, egymásután gyilkolták le. A legfényesebb üzletek, paloták, kastélyok lángban állottak. Sokezer halott temetet- lenül feküdt a Broadwayn, , meg a többi utcákon. A kár sok milliónyira rúgott* A lázadás leverésére több ezredet kellett küldeni Washingtonból a Potomac-hadsereg- től, melyeknek hónapokig New Yorkban kellett állomá- sozniok. A volt magyar 1848-as new I yorki szabadságharcosok alaposan kitüntették magukat a polgárháborúban. A tapasztalt hadfiak közül egy csomó vezető tisztet, 7 tábornok és sok ezredes, kapitány, meg harcos vérzett Lincoln hadseregében, Asbóth Sándor és Stahel Számwald Gyula a Congress Medaille legnagyobb kitüntetéseket nyerték el. Asbóth, mint Amerika argent,iniai követe halt meg Buenos Airesben. Stahel a polgárháború után Jokoha- mába, Japánba lesz küldve, mint konzul, majd főkonzul húsz évet .tölt ott el. ő volt az efső, aki már a 70-es években figyelmeztette Amerikát Japán kétszínű politikájára. Stahel New Yorkban a Hoff- man-házban halt meg 1912- ben. Gyarapodnak a milliomosok A négy évig tartó polgárháborúban nemcsak a testvérek hulltak el hiába, de a new yorki milliomosok száma is egyre gyarapodott. A mai nagy pénzügyi vezetők megszámlálhatatlan vagyona a polgárháború kétes üzleteiben keletkezett. így Pierpont J. Morgan a háború kitörésekor szerény, szegény ember létére megvett, az államtól hitelbe sokezer kiselejtezett, használhatatlan karabélyt. Az akkor partraszállott német kivándorolt fegyvermti- vesekkel potom fizetésért újnak látszóra csináltatta' a fegyverekét és mint Európából érkezett uj árut adta el a kormánynak, hatalmas ösz- szeget zsebelve be értük. Az már más lapra tartozik, hogy az északi katonák kezében visszafelé sültek el a fegyverek és azért vesztették el a déliek javára a Bull-Run csatát. De ez a nagyszerű nyereség alapította meg a mesébe illő Morgan vagyont. Annak idején szájról-száj- ra járt a hire, hogy a hires Commodore (sorhajó kapitány) Cornelius Vanderbilt, hogyan szerezte szintén óriási vagyonát a polgárháború alatt, hogy még a Hud- son-folyóra sem alkalmas rozoga hajóit újnak látszónak befestetve eladta a kormány- i nak tengerjárók gyanánt és laz amerikai katonák ezrei j pusztultak el rengeteg élelmi és hadiszerekkel együtt ezeken, alaposan tetézve a Vanderbiltek gazdagságát. De a leggőgösebb new yorki milliomos család az Astor volt, akiknek apjuk I. John Jacob Astpr, egy német mészáros fia 1773-ban érkezett New Yorkba szegényen, mint a koldus. Évekig szücsösködött a feleségével, mig rájött, hogy a bennszü- \ lőtt indiánokat a pálinkával meg lehet bolonditani és igy a nagy értékű szőrméiket el hét tőlük kótyavetyélni, néha indián háborúkat is okozva. A többi rablóbáró, a Carne- giek, a Mellonok, a Rockefellerek, Gould, Drew, Fisk és társaik többé-kevésbbé igy és még amugyabban keresték a hihetetlen, mesébe illő gazdagságukat. Azután pedig, mint a nagy tengeri cápák, egymás vagyonát falták fel torzsalkodás között ezek a dollárkirályok. Az Astorok épugy, mint az európai hűbéres állami királyok, úgy viselték nevük előtt az első, második, harmadik satöbbi Astor Jakab címet. Ezek a rablóbárók és csatlósaik uralták hosszú évtizedeken keresztül New Yorkot és Amerikát. Az állandó polgármesterek és rendőrfőnökök az eszközeik voltak hírhedt, uralmukban, így ezek között egyike a leg- hirhedtebbeknek volt, az akkori Tammany Hall ura, Wm, Marcy Tweed. Évekig tartó hosszú küzdelem volt, mig (Folytatás a 14-ilc oldalon) _________________13_
