Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-19 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR bZó November 19, 1953 AZ ESEMENYEK NYOMÁBAN A Brownell-Traman ügy dióhéjban A New York Timesnek néha vannak ritka pillanatai, mi.-or bőbeszédű, aránylag kevés ember által véjrigo,vasott cikkekben, néhány rövid sorban kifecsegi a valóságot. így történt ez a Brow- nell-Trurnán üggyel kapcsolatban, melyről a Times a kö.étkezőket irta nov. 16-iki számában: “Az ulüiSo néhány hétben azon erős meggyőződés lett úrrá Washingtonban, hogy a republikánus iuparancsnokság elhatározta a visszatérést ahhOi a kérdéshez, ami olyan jól kifizetődött 1952-ben. A múlt héten egyik republikánus vezető Kje.ehtette: ‘A legmagasabb pártvezetők tanácske zásában felmerült a javaslat, hogy a kommun.sta kérdést fenn kell tartani, mint olyasmit, ami nagyon is életbevágó s hogy okos dolog volna részünkről a lehető legtöbbet kihozni belőle.’ Maga Mr. Brownell jelentette ki a múlt héten, hoj y a volt demokrata kormány irattárát át- kutatjá -, oizonyitékokat keresve és belátható időn beiül nem lesz vége a White ügyhöz hasonló eseteknek. , “Abban az elhatározásban, hogy ismét a régi fegyverhez folyamodnak, az a felfogás játsza a legfőhb epet, hogy a pártnak szüksége van egy olyan kérdésre, .amivel felkavarhatja az érzelmeket, 1 ogy ezzel ellensúlyozza a növekvő elégedetlen* get, amit a párt munkásai nyíltan beismerne , s ami visszatükröződöt a szavazó urnáknál. A mezőgazdasági termények árai még mindig esnek. Az adókat még mindig nem szállították le s lényegesebb adóleszállitásra a jövő évre sincs nagy kilátás. Igen széleskörű a felfogás, hog.' a kormánynak ‘pozitiv programot’ kell teremte.. azonban a párt erősen megoszlik afölött, hogy a pozitívumot a jobb, vagy balfe- lé alkalma.- ák. “Vajon a kommunista kérdés segíteni fog, . hogy élte -'Me a figyelmet ezekről az elégedetlen- 6 gégékről? A múlt heti események hatását távol-. ról sgm i ., i végleges bizonyítéknak tekinteni.! ■ ’ Úgy látsz! , hogy New England és Texas erősen m Mr. Brownell mögött áll, de a középnyugatot, a' f. farmereket ugylátszik jobban érdekli a jelenlegi vörös tini a (költségvetési deficit), mint a múlt vörös ügv .ö.'.ei. Ugyanakkor sok republikánus |. lap felvetette a kérdést, hogy a kormány saját politikája á akarja tenni a mccarthyzmust? Az ’ a vélemény. hogy 1954 novembere meghozza a .... választ.” Eddig s: ól a New York Times kommentárja. , Egyszerű ! yelvre átfordítva, az egész ezt jelenti: A nép ulóleszállitást akar? Kap helyette •jabb vör hajszát. A farmerek biztosítani akarják n áré hetesüket? Kapnak helyette kém- ,. " hisztériák;; . .V munkások az életszínvonal és a munka bi - sájrát akarják? Kapnak helyette - fokozott v .'ős hajszát, deportálási hajszát. A nép békét ■ ar? Kapja helyette a Roosevelt ad- , minisztrác" • gy átázását. A cél, hogy a józan észt teljesen n 'zavarják az 1954-es kongresszusi . . választásé s bogy megfélemlítsenek és elné- mitsanak * újdenkit, akinek tisztánlátását nem . sikerül nu v ;ivárni. ■A A T-H » vény s a közönség védelme A washi:* nőni Times Herald vezércikkben szó- j., iitotta fel a Kongresszust a Taft-Hartley törvény ... megválto/1-*! .'sara. .“A törvényt újból át kell ir- r .* ni,” hango sa ta. “hogy nagyobb védelmet szol- . gáltasson a közönségnek és a szakszervezetek egyszerű u, áginak.” Hogy; nt •. akarja a lap átíratni a törvényt? .p Többek kő. a kő'étkezőkét javasolja: “Biztosit, ni i eu a munkaadó azon jogát,, hogy ;A kizárja n.n ásaic, éppen úgy, mint ahogy • a munkásoki a magadjait a sztrájk jogát.” £ Egy agyonhallgatott :.M sajtókon- trencia A mi \ru -i.reeU ‘szabad’ (kizsákmányolni és ' háborúra a <uii s*atbaáj .sajtónk., amely oldala lakat seen . . r. K d- ey nemi kérdésekkel fogi3< feikozó kwVj ‘mélíuíábára’ és, ismertetésére, P hirtelen r»tp4kíaIiaifékossági rohamot kapott, j. anúkor M ■ .dru. jpd .. köhágyminiszter múlt csütörtöki sajtókonferenciájáról kellett volna beszámolót adniuk. Sajtónk urai nyilván arra az álláspontra helyezkednek, hogy az amerikai népet nem érdekli az, hogy béke lesz-e vagy háború, nem érdekli a náci hadigépezet feltámasztása, nem érdekli az, hogy miként lehetne a Távolkeleten biztosítani a békét, nem’ érdekli az, hogy miként lehetne a gazdasági összeomlás bekövetkeztét elhárítani a Kelet-Nyugat közti kereskedelem megindításával. Az amerikai népet, Wall Street sajtómágnásai szerint mindezeknél Sokkalta jobbon érdeklik a nők szerelmi szokásai, vagy Bobo Rockefeller ügyei, hogy az Arthur Godfrey és La Rosa ‘TV’ ‘művészek’ pörös ügyéről ne is beszéljünk. így hát eltemetődött a kalmársajtóban Molotov sajtókonferenciája. Kellett a hely azonkívül a fasiszta görög király és náci feleségének émelyítő dicsőítésére. Pedig azt még a kalmársajtó sem tudja eltitkolni Amerika népe előtt, hogy a béke kérdése Amerika és a Szovjetunió egymáshoz való viszonyán múlik. És Molotov erről beszélt. Hat év óta nem tartott a szovjet külügyminiszter sajtókoferenciát. Nyilván fontos mondanivalója lehetett, ha behivatta úgy a nyugati mint a keleti sajtó képviselőit erre az alkalomra. Molotov ismét hangsúlyozta a szovjet kormány abbeli meggyőződését, hogy múlhatatlan szükség van az öt nagyhatalom legmagasabb képviselőinek tanácskozására. Ám egy Hyen találkozó céltalan és hasztalan, ha annak napirendjéről előre letiltják napjaink legfontosabb kérdésének, a Kelet-Nyugat között fennálló feszültség igazi okainak tárgyalását. Már pedig Dullesék pontosan ehhez kötik a nagyhatalmi találkozó megtartását. Molotov tagadta, hogy a szovjet kormány válaszjegyzéke Eisenhowerékhoz gáncsolása lenne egy. nagyhatalmi konferenciának. Az Eisenhower- Dulles kormány, amely eddig szüntelen azt hangoztatta, hogy nincs értelme a Szovjettel leülni tárgyalni, addig, amig azok ‘tettekkel’ nem bizonyítják jóhiszeműségüket és amely állandóan szellőztette abbeli meggyőződését, hogy reménytelennek és időszerűtlennek’ lát egy ilyen összejövetelt, a saovjet jegyzék után hirtelen taktikát változtatva azt hirdeti, hogy ők ugyan nagyon szeretnének konferenciázni, de a szovjet kormány Visszautasította’ ajánlatukat! így akarják elhárítani magukról az egyre gyorsabban kialakuló közvéleményt, mely szerint Washington az, amely megakadályozza a nemzetközi feszültség levezetését egy öthatalmi konferencia utján. Dullesék ‘első lépés’-nek egy külügyminiszteri konferenciát javasoltak Luganoban. De kikötötték, hogy azon sem Németország ujrafegyver- .zését, sem az Euroean Defense Communityt, azaz az európai hadsereg tervét sem lesz szabad tárgyalni. Miután ez utóbbit a gyors ütemben uj- raépülő német hadsereg fogja uralni, minden jel arra mutat, hogy ugyanaz az “európai hadsereg” van ujraszületőben amellyel Ilitlyer egyszer már megkísérelte világuralomra juttatni a német imperializmust. Most Dullesék ezt az erőt a maguk hadiszekeréhez akarják kötni. A következmény uj világkatasztrófa lehet. Látják ezt a világ népei. És kezdi felismerni az ebben rejlő veszélyt Amerika népe is. Egyik igen biztató jele ennek Walter Reuther jelentése a CIO konvención, amely erőteljesen sürgeti az öthatalmi konferenciát. E kérelemhez csatlakozni kell az egész amerikai népnek. Nem szabad engedni, hogy Dullesék és Eisenhowerék, meg a mögöttük álló hadiipari érdekeltségek, elködösitsék, eltitkolják a kérdést és tovább .vezessék a népet a harmadik világháború felé. kapcsolatban, a Newsweek a következő megjegyzést írja: “Ámbár úgy Eisenhower elnök, mint John Foster Dulles külügyminiszter ellenzik, a szavazók 79 százaléka szeretné a négy nagyhatalom legfőbb vezetőinek találkozóját, ' melyen Eisenhower, Winston Churchill és Joseph Laniel francia miniszterelnök valamint Georgi Malenkov, a Szovjetunió miniszterelnöke a hideg háború befejezésének lehetőségéről tárgyalnának. Csupán a szavazok 12 százalékának véleménye egyezik meg Eisenhowerével és Dulles külügyminiszterével, mig 9 százalékának nincs véleménye.” Jóllehet az amerikai nép többsége állandóan támogatta a békés tárgyalásra irányuló javaslatokat, az arány soha nem volt még olyan magas, mint a Gallup Poll legújabb kimutatásában, ami, mint a Newsweek címéből kitűnik, ijedelmet kelt a teljesen nagyipari és pénzérdekeket képviselő, milliomosok kormányában. A jelentésnek nem kis része van abban, hogy McCarthy és társai, most már Brownell igazságügyminiszter hivatalos segítségével próbálják méginkább fokozni a hisztériás hajszát és némaságra akarnak ijeszteni mindenkit, aki a legcsekélyebb kritikát hangoztatja a hivatalos vezetőkkel szemben. A Gallup közvéleménykutató intézet meg egy másik jelentést is tett közzé. Ebből a kimutatásból kiderül, hogy a« amerikai nép többsége a szüntelen propaganda ellenére sem vette be a maszlagot, hogy a koreai háború az amerikai nép, vagy a nyugati rendszer biztonságát szolgálta, illetve a “demokrácia” védelmét. A Gallup intézet azon kérésére, hogy az Egyesült Államok újból folytassa-e a koreai háborút, amennyiben Syngman Rhee ismét megindítaná azt, mindössze a megkérdezettek 20 százaléka válaszolt igennel: 63 százalék tiltakozik a háború újból folytatása ellen, mig 17 százaléknak nincs véleménye. Ezek a tények megerősítik a mi abbeli álláspontunkat, hogy az amerikai nép túlnyomó többsége igenis békét akar. Ezt a béke akaratot eddig még nem volt képes szervezett formában kifejezésre juttatni. Rosszul számolnak azok, — és ezek közé számítjuk az amerikai magyar reakció nyílt és szemérmetlen háborús uszitást végző vezetőségét, — akik figyelmen kívül hagyják az amerikai nép békeakaratát. “Rossz hrr a GOP”-nak “Rossz hir a Republikánus Pártnak”... ezzel a címmel közölte Newsweek magazin november 9- iki számában a Gallup Poll eredményét* mely kimutatja, hogy az amerikai szavazók 79 százaléka a nagyhatalmi vezetők találkozását .akarja s az összes ellentétek békés tárgyalás utján elintézését, a-hideg háború befejezését. A Gallup véleménykutuitó intézet jelentésével A király kocsiját csókolgatták... A Detroiti Újság november 13-iki számában beszámol Pál görög király és Frederika királynő detroiti látogatásáról. “Rövid ittartózkodásuk alatt meglátogattak több gyárat — Írja az Újság — és.-ipartelepet s miután úgy a király, mint a királynő-folyékonyán beszélnek angolul a* munkásokkal beszédbe eredtek s kijelentették', hogy az o munkájuknak köszönhető, hogy- Amerika’ segítséget nyújtott Görögországnak s-ezzel 'tehetővé tették, hogy a kommunizmus uralmától megmentétték Görögországot...” . • ’ r. ' ’ - ’ ' “A detroiti görögök nagy ünnepléssel fogadták őket, több helyeit áttörték á Féiid'őfség kordOnát és tiszteletük jeléül á király frocFöját csókolgat- . ták. . .” v s. ... - M Azok a görögszármázásu anierdkaiak azlán ala- posarí levizsgázták az iuiíerikai szellemből'.: George , Washington és k-atbxraj’egy kicsit. kényelmetlenül . forgolódhatnak sírjukban,- Tiu r-.‘ megtudhatnák, hogy 180 évvel axiítán,. hogy ok-a buzogányuk nehezebb végével' “csókolgatták”' az angol király. “és akik egy rothadt, fasiszta, bábkirály ' szekeret “ nyalogatják. 'T M - - . , • A minap »j^et ■«.-$. ..V. Tímeában. Egy iráni parasziQt mutatr_aki' a perzsa_sah cj- ppjét csókolja, mert, 1 úgymond, “földet” adott 1, .'Iieki‘ ■ - .,V.g. ■ - , . - - í V i Ez a csiwnacsókoló utáni .paraszt és a szekér- nyaló detroiti,.: amerikai; munkás a WaU-streeti milliomos kcamjány poliUkáfán^ jalapw szimbó- - lumai. A képhez ::még.v,csak 'a - Rheevel ölelkező . Nixont éa a Fnáier>yak pare4ázó amerikai-’generálisokat kell tennLés. aztán vafémltótiak u, 'Tgy. néz ’ > kfü' ‘ssíahátt vrhíá“ W '»tált. - -V > .■ 8
