Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-19 / 47. szám

November 19, 1953.

AMERIKAI MAGYAR SZŐ

mokrácia nyolc harcosát s a város közvéleménye egyre inkább melléjük áll, elitélve a nép többségének akaratával és a demokratikus állami alkotmánnyal teljesen ellentétben álló boszorkányba jszát.

Thelma Furry ügyvédnő nyilatkozata, melyet a bizottság előtt felolvasott, az amerikai demokratikus hagyományok gyönyörű hiszekegyje, melyet meg kellene ismertetni és terjeszteni kellene az ország minden városában. A nyilatkozat ezeket mondja:

‘“Amerika telt azzá,-ami vagyok. Ennek tejében én a legteljesebb hűséggel vagyok e föld iránt, népének közgazdasági és társadalmi érdekei iránt és szeretném látni demokratikus életformájának folytatódását, további fejlődését.

‘'Filozófiai felfogásomat Thomas Painetől. Thomas Jeffersontól és Abraham Lincolntól vettem át és nem vagyok hajlandó megengedni, hogy megfélemlitsenek.

“Kijelentem továbbá, hogy a köz érdekeit érintő sok kérdésben nem hangoztattam azonos véleményt a többséggel s nem hangoztatok ma sem. Ugyanakkor kijelentem azt is, hogy véleményem nem volt megrögzött és megváltozhatatlan és most sem az. Akár igazam van azonban, akár nincs, ragaszkodom ahhoz a joghoz, hogy szabadon gondolkodjam, szabadon beszéljek, hogy merev legyen felfogásom, vagy megváltoztassam azt, minden diktálás nélkül.

“Mindig nyíltan hangoztattam véleményemet s nem titkoltam szervezeti tevékenységeimet. Ezekről azonban azokkal beszélek, akikkel nekem tetszik és akkor, amikor én akarok.

“Állítom, hogy ez a bizottság törvénytelen s megkísérli a bírói hatalom gyakorlását, ellentétben az Ohio állami alkotmány 32-ik szakaszának 11 -ik bekezdésével.

“Hazánk legfelsőbb bírósága éppen ebben az évben mondta ki, hogy a kongresszusi bizottságok vizsgáló hatásköre korlátolt s nem áll jogukban, hogy személyes ügyeket érintő kérdéseket tegyenek fel.

“Rejeleníem tefiát, hogy nem vagyok hajlandó beszélni gondolataimról, filozófiámról, eszméimről, álmaimról és semmiféle kényszernek nem engedek.“

Ennek a Nixonnak mostanában semmi sem sikerül

Abban az esetben, ha olvasóink elfelejtették volna, hogy hol van alelnökünk Nixon, tudomásukra hozzuk, hogy ázsiai “jóbarátsági” körúton van.

A rossz nyelvek azt mondják, hogy Eisenhower az AFL konvención való szörnyű felsülése miatt küldte hosszú útra. Azon a konvención, mint tudjuk, a delegátusok egyszerűen a szemébe nevettek, amikor Durkin lemondását és a Taft-Hartley törvényre vonatkozó republikánus Ígéretek be nem tartását akarta “megmagyarázni.”

Akárhogy is van, a fiatalember “barátsági” körúton van Ázsiában. Az a küldetése, hogy megnyerje Ázsia népeit az Eisenhower-kormány barátainak. Az az érzésünk, hogy Nixon ép olyan sikerrel végzi ebbeli küldetését, amilyen “sikerrel” szerepelt az AFL konvención.

Azzal, hogy minden országban, amelyet eddig meglátogatott, a nyilvánosság előtt összeölelkezett Ázsia leghirhedtebb zsarnokával, a gyarmati elnyomás képviselőivel, aligha szerzett barátokat Eisenhoweréknek, vagy az amerikai népnek.

Jellemző Nixon ázsiai szereplésére az indokinai látogatásának eredménye. Saigonban, francia Indokina fővárosában — mint mindenütt másutt — nagy bankettet rendeztek tiszteletére a gyarmati elnyomók és azok katonai képviselői. Nixon e banketten is csörtette a kardot és kijelentette, hogy Indokinának azaz helyesebben Franciaországnak nem szabad az indokinai háborút beszüntetni a teljes győzelemig, az ellenség feltételnélküli behódoiásáig. Diszkrét célzást tett arra, hogy nem. azért vállalta az Fisénhower-Didles— kormány magára az indokinai háború pénzelését —, amely névleg 800 millió dollárt jelent évente, de valójában annak még a kétszeresénél is többet —, hogy azt a háborút ne folytassák a végletekig.

Ám a francia nép torkig van az indokinai háborúval, amelynek kötségeire eddig több mint 6 BILLIÓ dollárt tékozoltak el és amelyben elvérzett a francia, hadsereg altiszti karának színe virága. Ezt az elkeseredést a jelenlegi-francia kormánynak, a Laniel kabinetnek is tudomásul kellett vennie. És Nixon ide, Nixon oda, Laniel miniszterének- ur- Wall Street minden fenyegetése és csábita-a.ellenére a múlt hét -csütörtökjén “kijelentette, hogy ő bizony hajlandó az indokínai háborút befejezni valamivel szerényebb eredményei* mint aminőt. Nixon követelt, “Bármilyen becsületes megoldást” elfogadunk, mondta.: De ez még,nem-minden. Alaposan orra alá dörgölte Ni- xonnak, hogy. ha, Amerika. Teljes győzelem’ néi-. kül fejezte be ,a.koreai, háborút, minek követelik tőlük, a franciáktól, hogy addig yérezzenek., amíg ‘teijes győzelmet’, nem aratnaL.-Ezt.;dipk>-‘- matrkusanligy'fejezte ki Laniel: • -* “Amerika..gémkövetelte Koreában az elleife ség feltétel . nélküli, behódolását, mi sem követeljük. .•—-.Amerika seng folytat • §hábojsuf : a bábon: kedvéért! nii sen^kyruflk.- táborid . csupán dézéjté.hogy^ .háborúzzunk.-, »Akárcsak ‘Arrífrik<L,,|toreg, esetében, .mi- -bpbftkl0gokr-le»- . uénk, ha diplomáciai utón vethetnénk-: véget eüftek a háborúnak.!:’ . ....

.’ y Alig r:; uigzyttml-1 amiéi beszédem • parlament bfedV^íárc Laniel klímán y.-gya^atügyrtóhL-ueirc- repülőgépbe ült égm tdindyltm:..-: Saigonba: ? .. m .. • ...

A„ további. fejlemép-Jiek -elé ért}^t44rdekli$és-:

. sei tekint mi ‘‘gász.: világ, te * ££ - £ ■

AMERIKA! HISZEKEGY

r . ' -- j •• -;:v;. • v.L-A boszoj-kanyhajsm. meLvriekk cefjm-’hofö:,- sankest' •tgljekgáfgtyylto>^ssa a^. ország' népét, ay efnémitsoc .indenkit,- ^aki.. békéről s jyidódi dg; | mokráciáró] i

>s.:-^ktjg>é£ mán .íerándult.g

s/.t/twi'mekrntin^ajit követi. A bizottság két Sispot , tö.Hött.,-ífc-\j^>:őshajr s beidézett nyolc akroni. pol-- gári+.férfia -at-:**«. nőket, akik az erőbe rí; haladás,. bék€ !és'-d^!^.^^ki^wcpsai: ' - £ jfeír ' ■

A d^idt7.etfék.- egyike- sémi vájt hajlandó-. vála-, szólni a bizottság j^d^s«ire5i».;a^%áItóspontj*t : nagy-szeriieit. i^,szemléltetÓén,

adi&iiíézeUeyjiéJLA-végéna bizattö*» wdam«M>nyL

A kanadai Háry János antikommunista hős

Az irodalmi szélhámosságok történelmében hosszú időre kiemelkedő- helyen fogják emlegetnia Dupre éketót.- Á

» George Dupre kanadai hivatalnok • a háború alatt abadserég fejderitő osztályán dolgozott, de csak hivatali munkát végzett- Nyilván . nagyon “szertaett .Kénigistoi’iákat és egyébb fantasztikus történeket olvasni'. \ 'agy csak talán a tőkés syj- tó kémhisztériával telített- hasábjait, böngészte ■ túlsókat? Hirgy hogy-nem, addig', elmélkedett .a kémekről, ’ amíg beképzelte, -hogy; -a második világháború ban 45 inaga is ként volt, még. pedig titkos küldetésben. N.ormándjába"n, ahol egész sereg - hőstettet hajtött .végre,; \ ‘

. JEléjször c^k vs^kebbkch'ü'' helyi ismerőseinek Jbgszelt k'ahm'djatróh majd nagyobb összejövete- "lekenliá"kezdett^‘előadásokat“ tartani róluk. Végül-kalandjainak hire eljutott a tőkéssajtó new- yorlp központjáig.: Ott manapság , nagy: a keletje mindenféle- kémtörténetnek-,-Menten - el. jg.-küldte az ,egyi könyvkiadó.; a-Rándpm Hóu^,- hires n- perterét, Quéötin. .Reypoldsot; C#Jgaryvj.Kahadác: Igt, Mr l>«pre;.l^<ásába. .... w , * • .

■ "' btf Dupre' ölyan ’meggyőzően', ismételte el hős- ' téíttefiiek éé 0nt^sZtiltüé’ kalandjainak fészretéft, ' Kpgy "ez %a gyakorolt i0sáj^ró"is' «bedőlt néki. A

körtyy'et ’‘‘The Man Who A-Readers d>igést' pedig ' 1 ineif rövidített

'Tormában.‘ "‘""‘j ' • ;- <1 ' . . ; *• ■'*>• *r . t* . * * .. .

Eg yetlen ‘eg^y ^mbéíBék: jutott eszébe .leellenőrizni Dupre Háry? Janos.-ktiiandjait. Áz illető, . aki maga'fs- a^Jtaatadaf-hadsereg felderibj .osztályán. dolgozóit, ;meglátegatitö' ’Du Pret és. miután ■gnitalált -ne^í .megkérdezte

íjípgy-- A)arátóim:Vé..a felderitó osztáíy . möljúi dopmtintu^j^eii^dolgpztál. A-ban, l’-lx'i’.

u ‘ A %A *

A: * J] tuv h Í

tályban csak két department volt, az R és az RK

De ez tovább tettette magát.

Teljesen biztos akart lenni. .

“Hát ha a B osztályon dolgoztál, akkor bizonyára ismerted Kitchingham őrangyot.”

“Oh természetesen, nagyon jóban voltam vele.” — hangzott Dupre vaíasza.

Ezek után az illető teljesen meggyőződött arról, hogy Dupre szélhámos, mert Kitchingham őrnagy nem létezett, ezt a nevet a légből kapta.

Nem sokkal azután Dupre bevallotta, hogj az egész kémhistoi'ia az ő képzeletének szülemenye és koholmány elejétől végéig. ;

De most jön a java.

Quentin Reynolds és a kiadó cég, a jelekből Ítélve, egyáltalán nem haragszik Duprere.

“Szegény Gyuri — jelentette ki Quentin Reynolds, aki egykor liberális újságíró volt, de ma napjaink egyik hírhedt vörösfalója — össze van törve. De nem törődik mi történik vele, mert az üzenet, amit el akart juttatni embertársaihoz, elérte célját. És ez az üzenete az, hogy az ember nem lehet erős a Jó ISTEN TÁMOGATÁSA NÉLKÜL.

Hát a jó Isten különös módszereket használ eme tétel terjesztésére, annyi bizonyos,

De még ez sem minden.

“A Gyuri — elmélkedett tovább Mr. Reynolds — azt az üzenetet akarta eljuttatni az emberiségnek, hogy a kommunizmus ellen csak a vallással lehet harcolni. Ezt úgy találta ki, hogy amikor kezdett előadásokat tartani, cserkészek ,és más szervezetek előtt és kezdte kitálalni kalandjait, minél több vallásosságot kevert előadásaiba, annál több tisztelettel hallgatták. Mi is ezért hittünk neki. Nem tudom mit csináljunk, vele. Alapjában véve nagyon tisztességes ember. Csak túlságosan vallásos.”

Nem értjük min töpreng Mr ^evnolds hogy mitevők legyenek Mr. Dupreval. Itt van egy.uj hazugsági bajnok, aki á kommunizmus ellen akpr harcolni. Nálánál nagyobb hazugsági bajnokot nem lehet még a mai világban sem mindennap találni. A legkevesebb, amit tehetnek vele, hogy kinevezik a Fordham egyetem profeszorává Iíu- denz mellé. Esetleg sajtóattasénak Duíles vagy Brownell irodájába.

Hét éves izráeli terv

Rudolf G. ^onneborn, az United Israel Appeal elnöke bejelentette az Izráel megsegítésére alakult amerikai bizottság gyűlésén, hogy a függőt- .lenségének hatodik évében járó Izráel hét éves terv keretében akarja kiépíteni. nemzetgazdaságát. A .hét éves terv végrehajtására az r-r§zág- hak 1..milliárd 710 millió dollárrá van ^züssege. • A cél, hogy Izráel, fokozza önellátó képessegét s hogy a jelenlegi 145. milljp .dolláros évi deficitet, ami az Ország bevitele,és,.kivitele között va ;,. jeg- alább 75 millió dollárra szállítsák le. , . „

A gyülésep,. az Egyesült Államok minden, részéből megjelent 1,000 kiküldött előtt Sonneborn előadta, hpgy áz.J milliárd 7j>0 millió dollár négy- . ötöd részét a/. Egyesült ^Államokban kell elő|erem- - feni. AZ összeg legnagyobb -neszét a Unjted ,J£W-V -ish Appeal gyűjtéssel-és .izraeli állami kötvények.

' elárirsitásávid .akarja . előteremteni, a hátralévő , részt a kormány “adományaiból.” A hjÁnyzó.rész, - a Nyüg'at-Ném.etojrszággal. kötött. egyézmépy .szerint a nácik által elkobozott, zsidó vagyon részleges' kárpótlásából kerülne elő. , , ,

Mi részünkről teíjesv nüconszeuv.vel kísérjük Izrápl törekvését., hogy. .ly.épitse közgazdaságát, megkéí s^er^zze .rnezpgazdásági .--fe'"ipari termelő-, képességét és etnglje mépe életszinyonalát. ;Eó’3r a gyanúnk yíonbahí hogy - a Sonheporn üTtal hangoztatott terv alapján, ezt nehezen, fogja -^ÍQ-ni, ■ Mint. Franciaország es^te. Jggvilágesal>ban bizonyítja. a Waij-strgeti “ingv.e.n” adományoknak mag-as az áruk. A. Franigaországnak.. megszava»,, zott segélyek biv^ial,os' ce(j^ az ország* ■

sági megerositéseU^ojt, ...ám ennek ellenében francia kormánynak köteleznie kejlett magát 4 fegyverkezésre, az ;lndolkjnaii!fiábori^..fQ|y.i^tásá- ra. Azcéredmény a'z„'hogy az “önzetíen” amerikai segélybe belevérzik az ország.- •

Vájjon milyen .árat- kelf majd - fizetnie Izráel- nek? Félünk; utáp: nein .-nevezheti

magát fc’4özépkeiéfi minta'dehmkrációnyk”, ami-. nek a United Jpwiadj Appeal most - betnutatíaé. -«■■■

Q