Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-19 / 47. szám
2 AMERIKAI MAC V AR SZÓ November 19, 1953 | KÜLPOLITIKAI SZEMLe| A népi Kiíia a fejlddés utján FIASKO IKDO-KINABAN Az Eisenhower kormány azon terve, hogy megvásárolja az indo-kinai háborút, ez- ideig fiaskóval végződött. Az ár olcsó volt. Ebben az évben mindössze 385 millió dollárt kellett kifizetni, a 400 millió dolláron felül, ’ amit már korábban megszavazott a Kongresszus fegyverek küldése céljára. Így az U. S. magára vállalta az indo-kinai háború költségeinek 65 százalékát. Az amerikai dollárok és' fegyverek ellenében a francia Laniel kormánynak is némi kötelezettséget kellett vállalnia. Mindenekelőtt, beleegyezett abba, hogy francia vért ad az amerikai -dollárok ellenében, hogy azonnali tá-, madást indít és általában fokozni lógja a katonai műveleteket a függetlenséget követelő erők ellen. Ezt csak'-*, úgy teljesíthette a francia kormány, hogy újabb francia csapatokat szállított Indo-Kinába és sietett teljesíteni kötelezettségét. Ugyanakkor a francia kormány Ígéretet tett, hogy egy hosszabb időt igénybe vevő terv alapján katonai eiőt képez ki a vietnami bábkormány embereiből s amerikai fegyverekkel látja el, követve a mintát, amit az U.S. szolgáltatott Koreában Sing- map Rhee hadseregének felfegyverzésével és kiképzésével. Papirgyőzelem A francia kormány ugyancsak kötelezte magát arra, hogy a látszat kedvéért valamivel nagyobb függetlenséget . engedélyez Indo-Kina bábkormányainak. Erre a látszatra azért volt szükség, hogy némileg tompítsák a vádakat, melyek szerint . az Egyesült Államok gyarmati háborút támogat Indo-Kiná- ban. A háttérben Dullesék arra is számítottak, hogy a “függetlenség” hangoztatásával a bábkormányokat elhódítják a franciáktól és saját- magúk vennék át azokat. Az utolsó francia kötelezettség az volt, hogy a kormány megígérte Nyugat,-Né- metország felfegyverzésének elfogadását. Az újságok nagybetűs címeivel behirdetve, a franciák valóban megindítottak egy támadást, melyet úgy hirdettek, mint “egyik legnagyobbat.” Ez két héttel követte az Eisenhower kormánnyal kötött egyezményt, illetve a 385 millió dollár le- szurkolását. Az első tudósítások nagyarányú francia győzelmekről számoltak be, legalább két vietnami hadosztály bekerítéséről. Fokozatosan aztán kiderült, hogy a franciáknak nem sikerült mágcsak nagyobb árányu kapcsolatot sem teremteni a függetlenségért harcoló vietnami haderővel. Ahelyett, hogy szétrombolták volna, a néphadsereg volt az, mely súlyos veszteségeket okozott a franciáknak a hegyekből és az erdőségekből intézett támadásaival. Úgy látszik, hogy a “nagy offenziva” kudarccal végződött. Békés bábuk A kezdeti próbálkozás, hogy bennszülött csapatokat alkalmazzanak, ahelyett, hogy azokat kevernék a franciákkal, francia tisztek felügyelete alatt, ugyancsak balul ütött ki. Mint a New York Times szomorúan jelentette: a bábkormány embereiből álló csapatokat “tuknanőverez- lék a harcban jobban meg- edzett, kommunista vezetés alatt álló vietminh csapatok s azok súlyos károkat szenvedtek úgy emberekben, mint fegyverekben. “Ahelyett, hogy számban nagyobb erejükre támaszkodva, a nyílt, terepen megütköztek volna a vietminh csapatokkal, a vietnami csapatok tyeásták magukat egy csomó megerősített faluba.” A Times tudósítója nem megy bele a dolgok hátterébe s nem teszi fel a természetes kérdést,: Miért mutassanak bátorságot még a bábcsapatok is egy idegen, hóditó haderő érdekében ? 'Hogy még inkább megnehezítsék a dolgot, még a francia kormány által Saigonban létesített bábkormány vezetői is kezdtek kissé önállóbban mozogni és nehezebbé tenni az ellenőrzést. A franciák létesítettek egy úgynevezett Vietnami Nemzeti Kongresszust, azzal a céllal, hogy látszólagos füg-[ getlenséget adjanak az or-j szágnak. Ez a nemzeti parlament azonban a névleges függetlenség helyett valódi függetlenségről kezdett beszélni, ahelyett, hogy annak a kezes báránynak mutatkozott volna, aminek tervezték.j A helyzet ma a17, hogy I az amerikai dollárokkal ma- j gában Franciaországban sem \ sikerült megvásárolni mind- ( azt, amit Dullesék akartak. I Mint az Associated Press Írja: Annák ellenére, hogy a! Laniel kormánynak sikerült i bizalmat megszavaztatnia a I parlamentben, • “az elégedet-1 lenséget fakasztó, alapvető! erők és a nyugtalanság egyre több és több franciát vezethetnek arra a meggyőződésre, hogy elfogadják a kommunista érvet, mely azt hangoztatja, hogy az indokinai háború nem a franciák háborúja, hanem Amerikáé.” Ugyancsak nem hozták közelebb a dollárok a németek felfegyverzésének elfogadását. Ellenkezőleg, mióta az U. S. szövetséget kötött Francoval, a franciák úgy érzik, hogy két oldalról vannak beszorítva, egyik oldalról az újraéledő német imperializmus, a másik oldalról a spanyol fasizmus fenyegeti őket. Miután sem a francia, sem a vietnami bábkormány csapatai nem akarnak harcolni, a végén könnyen meglehet, hogy az U. S.-nek katonákat kell küldeni a dollárok után,-A Kínai Népköztársaságon az 1953. évet a tervszerű gazdasági építkezés jellemzi. Első esztendeje ez az első ötéves tervnek, amelynek célja az ország iparosi- tása. Kina iparán mély nyomai láthatók még a félgyarmati állapotnak, amelybe Csang Káj-sek klikkje, a Kuomintang süllyesztette az országot. A termelőeszközöket gyártó ipar fejletlen maradt. Az ipari össztermelés nagyobb része a könnyűiparból eredt, Gyárakat és üzemeket főleg a partmenti vidékeken építettek. A textil- gyáraknak például több mint a fele Sanghájban volt. Az ország belsejében ritka kivételnek számított egy-egy korszerű vállalat. Itt az ipart a kisipar képviselte. Az egész kínai ipart a gépesítés alacsony színvonala jellemezte és külföldről behozott nyersanyag táplálta. A textilipar például, az ország egyik legfejlettebb iparága, importgyapotot dolgozott fel. Nyilvánvaló, hogy egy olyan nép számára, amely saját kezébe vette a hatalmat, az ipari függetlenség elengedhet-1 len felétele és alapja az 1 ország felvirágoztatásának. Vizsgáljuk csak meg az ország ipari helyzetét. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának idején az ország ipari termelése alig haladta túl a háború előtti színvonal felét. Most viszont valamennyi fontos iparágban jóval túlszárnyalták a háború előtti legmagasabb színvonalat. — 1952-ben 70 százalékkal több acélt, 53 százalékkal több cementet gyártottak, mint, a háború előtti években. Óriási sikereket értek el a könnyűipar dolgozói is. 50 százalékkal több gyapotfonalat, 65 százalékkal több pamut,szövetet termeltek, mint a háború előtt. Ugyanakkor a nehézipar faj súlya az ipari termelésben az 1949. évi 32.5 százalékról 1952-ben csaknem 44 százalékig emelkedett. A kínai vállalatok most gyártanak elsőizben síneket, 'precíziós mérőkészülékeket. Nemrég kerültek ki az üzemekből az első hazai gyártmányú mozdonyok, gépkocsik és traktorok. Fejlődik a kőolajipar is. Az uj ipari vállalatokat a nyersanyaglelőhelyek és az eladási piacok közelében építik. A Henany-tartománvi CSZSENCSZSOV-ban, gyapot termesztő vidéken építettek textilgvárat. Uj textilgyárak épültek a HEBEJ-, SENY- SZI-, HUBEJ-, SZINJCZA- JAN- és SZUNCZJÁN tartományokban (Észak-Kina). Emiit,ésreméltó, hogy a legtöbb uj textilvállalatot hazai gyártmányú felszereléssel rendezték be. A termelés gépesítését fokozatosan kiterjesztik az egész iparra. Az állami kőszénbányákban a fejtésnek mintegy 70 százalékát, a rakodásnak pedig 50 százalékát gépesítették. Fejlődik és erősödik egy igen fontos iparág: a villany- energia-ipar. Számos uj villanytelepet létesítettek és megjavítják a már üzemben levő telepek működését is. A viliamosenergia-termelés ebben az évben 20 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly volt. A kohászati és a vegyipar ez. év folyamán nyolc uj üzemmel gazdagodik. Újjáépítik és kibővítik a két iparág tizenhárom vállalatát. Tervbevet,ték kilenc gépgyár építését, valamint tizenöt más üzem: elektrotechnikai, autó- és hajógyár átalakítását és kibővítését. Az ország északkeleti részében folytatják tizennégy szénbánya építését, más vidékeken pedig tiz szénbányát építenek újjá. Kina gyors ipari fejlődését, népgazdaságának terv- szeriisitését el sem képzelhetjük a Kínai Népköztársaság- ' ban végbement mélyen de- I mokratjkus átalakulások nél- j kül. Az iparban már az állami szektoré a vezetőszerep. I Az elmúlt évben az ipari ter- 1 mékek 60 százalékát az álla- ; mositott vállalatok gyártották. A nehéziparban az állami szektor faj súlya 80 százalék, a Könnyűiparé pedig 50 százalék volt,' Fontos intézkedés volt a földreform, amely gyakorlatilag is befejeződött az egész ország területén, kivéve Ti- bétet és néhány nemzeti ki- sebbség-lakta vidéket. A földreform nemcsak megszilárdította a munkások és pa- , rasztok szövetségét, amely a népi demokratikus rendszer alapja, hanem jelentősen befolyásolja a köztársaság gazdasági helyzetét is. A iold- járadék megszüntetése óta a parasztoknak termésfölöslegük is van s ezt, eladják a piacon. Ennek következtében sokszorosára növekedett a parasztoknak, tehat a lakos, ság zömének vásárlóképessége. Kibővült a belső piac, a- melynek szűk keretei eddig fékezték az ipar fejlődését. Az állam a maga kezében összpontosította az ipari termelés nagy részét és jelentékeny gabonaalapra tett szert, ezzel a hatalmas eszközzel befolyásolhatja a piacot és szabályozhatja az árakat. A hosszú, fékfelen infláció után Kínában stabilizálták az árakat és a valutát. Tavaly decemberben az észak-keleti állami vállalatok leszállították ötezer árucikk nagybani árát. Sok évtized után Kínában most a kivitel van túlsúlyban a behozatallal szemben. A mezőgazdaság termelékenységének komoly növelése a földreformnak és az élenjáró mezőgazdasági módszerek meghonosodásának köszönhető. Ez vezetett oda, hogy nem kell többé külföldről behozni az élelmiszert, gyapotot és dohányt. Az állami társadalombiztosítás bevezetése, a nagyarányú lakásépítés, a reálbér növekedése gyökeresen megváltoztatták a munkásosztálynak, a népi Kina vezető erejének helyzetét. Az ipar viharos fejlődése nyomán felvetődik a magas szakképzettségű káderek kiképzésének fontos kérdése. A köztársaságban már több mint hétszáz szakközépiskola működik, 150 ezer hallgatóval. Az állami tervek szerint a legközelebbi öt-hat évben 500 ezer alap- és középfokú műszaki ismeretekkel rendelkező szakemberre lesz sziik- I ség. Az állami igazgatási ta- : nács számos intézkedést vett tervbe a műszaki oktatás rendszerének megjavítására ás fejlesztésére. Az iparosítás útjára lépett Kínai Népköztársaság sikerei arról tanuskodnak, hogy a fejlődés népi demokratikus útja Kina számára az egyedül helyes ut. A nagy Kina szabad népe szilárdan halad ezen az utón. Ismét elutasítják a szovjet javaslatát hacsak a háború be nem fejeződik. Az amerikai csapatoknak kellene felhasználni az amerikai fegyvereket, miután úgy látszik, senki más nem akarja azokat. így az olcsón megvásárolt indo-kinai háború a végén még nagyon is drága lehet. Az U. S. Anglia és Franciaország azonos jegyzékben elutasította a szovjet javaslatot, mely tárgyalásra szólított, a hideg háború befejezésére, Kina részvételével. A jegyzék ugyanakkor úgy tüntette fel, mintha a nyugati hatalmak készek volnának a Németországgal és Ausztriával kapcsolatos tárgyalásra. A jegyzékben azonban nem válaszolnak Molotov szovjet külügyminiszter november 3-án adott nyilatkozatára, melyben kijelentette, hogy mindaddig, amig az US célja *Nyugat- Németország újbóli felfegyverzése s amig ezt a kérdést nem tisztázzák, semmi komoly alap nincs tárgyalásra. * JP AMERIKAI 4*1 r Magyarázó Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. “34 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397—0398
