Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-12 / 46. szám
November 12, 1953 AMERIKAI MAGYAK ouó 3 DR. POGÁNY BÉLA ÍRJA NEMZETI HŐS A SZÜRKE ÉLET PORÁBAN Csak Honoré de Balzac, Jókai Mór, Victor Hugo és a világirodalom nagy mesemondói tudtak olyan fantasztikus történeteket kigondolni, mint amilyen Ira Hayes esete, amelyet az élet termelt ki magából, a szürke, borzalmas, hétköznapi élet és itt zajlott le szinte a szemünk előtt. Sokan talán már nem is emlékeznek Ira Hayes nevére. Pedig alakja ott él mindenki szemében, sőt akár nap nap után láthatják, mert hiszen a nemzeti hősiesség jelképévé vált. Ki ne ismerné azt a jelenetet, amelyet képek és szobrok oly felejthetetlenül a szivekbe véstek arról az esetről, amikor a háború alatt Iwo Jimán, a Szuribácsi-hegyen, hat rohamsisakos amerikai katona egymást támogatva kitűzi a csillagsávos lobogót a csúcsra? Ez a jelenet ezer és millió példányban megismételve vált az amerikai katonai hősiesség szimbólumává, a demokrácia erőinek a fasizmus szörnyetegei fölött aratott jelképévé. A zászlót kitűző hat amerikai katona közül sorban a harmadik Ira Hayes volt,. A történelmi pillanatról Joe Rosenthal, az Associated Press fotóriportere, mint haditudósító, készített felvételt, megörökítve az ünnepélyes s felemelő pillanatot. A szereplők azonosítását hivatalosan is- megpecsételték. Röviddel ezután hárman a szereplők közül hősi halált haltak. A fényképfelvétel Pulitzer-dijat nyert. Dicső napok nagy és szent emlékei! A napokban aztán furcsa hir érkezett Chicagóból. A rendőrök egy' mezítlábas, részeg csavargót tartóztattak le, amint végigtántorgott az egyik North Side-i utpán, értelmetlen, összefüggésetelen szavakat mormolva, rongyosan, piszkosan. Behurcolták az őrszobára, lecsukták. A szerencsétlen emberről csak a napihirek formájában állapították meg, hogy nem más, mint Ira Hayes, Iwo Jima hőse. Ami e két jelenet közt lezajlott,, azt bízvást “amerikai tragédiádnak lehet nevezni. Mi történt az ünnepelt hőssel a világháború óta, hogy idáig züllött? Amikor az Iwo Jimán készült kép az ország minden lapjában az első oldalon megjelent, Roosevelt elnök hazarendelte; a kormány Ira Hayesnek és az életben maradt nemzeti hősöknek a hősi küzdelmek után könnyebb megbízatást adott: országos körútra küldték őket, hogy hadikötvényeket adjanak el. Az ismeretlenség homályából a közvélemény rivaldafényébe dobott fiú, aki még ma is csak 30 éves, nemzeti hősként valóságos diadalutat járt. Még akkor is hazája érdekeit szolgálta. Ujjongva ünnepelték, virágesővel szórták be azt a fiatalembert, aki tegnap még az arizonai Gila- folyó melletti indián településen szaladgált mezítláb, mert Ira Hayes — indián volt, a nemzet mostohagyermeke. És talán ebben rejlik a tragédia magva. A kötvényeladás nehezebb munkának bizonyult, mint Ígérkezett s ezt Ira Hayes a következőképpen mondja el: “Ahol csak megjelentünk, az emberek itatni kezdtek és azt mondták, hogy hősök vagyunk. Mi tudtuk, hogy nem nagy dolog volt, amit csináltunk, de ezt nem mondhattuk meg nekik. És én, azt hiszem, valamiféle természetellenes teremtmény vagyok,'— indián! Hallani kellett volna, milyen szamárságokat. kérdezgettek azok az emberek ott a keleti országrészben, mivelhogy még sohasem láttak indiánt . így azt,án egyre többet ittam és a végén reszketést kaptam. Kértem, hogy inkább helyezzenek vissza csapattestemhez. . .” A háború befejezése után visszament apja kis farmjára. Azt remélte, hogy elfelejti majd az ünnnepeltetést, a diadalmenetet, a mámort és a virágesőt és újra egyszerű indián gyerekké válhat, ámde a dicsőség fojtogató Ölelésétől nem lehetett oly könnyen megszabadulni. Százával kapta a leveleket, tele rajongással, imádattal. Ha autósok hajtottak át az indián rezerváción, folyton csak a kérdést hallotta: “Te vagy az az indián, aki Iwonál felemelted a zászlót?’’ Már émelyegtem a zászlóemelés emlegetésétől. Néha már azt kívántam, bárcsak sose fényképezett volna le az a fickó.” Nem birta tovább. Otthagyta az indiántelepülést és kezébe vette a vándorbotot. Alkaljni munkákat vállalt, akármit. Aztán a sorsa Hollywoodba sodorta, ahol egy film számára meg kellett ismételnie a zászlókitüzést. Ott, is itatták.. Aztán Washingtonba repült a film bemutatójára, ott is leitatták. Megundorodott önmagától is, fovábbvándorolt, dolgozott, itt is, ott is, mig a végén Chicagóba vetődött, ahol az ivás szenvedélyévé lett. Ugylátszik a dicsőség lejtőjén nincs megállás, főleg ha indián az ember. . . így került rendőrkézre. A megkülönböztetés átkát viliágként gondozza a,nacionalista szellem, a fehér faji felsőbbrendűség dölyfje. Nem számit érték, kiválóság, becsület, hősiesség. Legjobb esetben is a kimagasló értéknek csak elvont, idealizált képét tudják elismerni, de hordozóját, a valóságos embert semmibe veszik. Ha nagyon iparkodik, lehet belőle istállófiu, irodaszolga, jtsákhordó, cseléd. Esetleg adnak inni neki, ami különben is kétes baráti ge ztus. mert többnyire az, aki kínál, maga akar inni, csak társat,, ürügyet keres hozzá. Szóval inni esetleg igen, de kenyeret, megélhetést adni, tisztes életmódhoz juttatni, azt nem! Miért, talán nem lehetett volna felemelni, kiképezni, hogy neveljen, tanítson másokat is a maga nemes példájával kimélyitve? Nagy a gyanúnk, hogy ez éppenséggel azért nem történhetett meg, mert Ira Haves—indián! És azt hisszük, nem tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy ha Ira “Az amerikai nép nem fog hátrafelé mennif> Hangok a választási vihar után A múlt héten lezajlott pol-' gármesteri választások során számszerint, talán kevesebben szavaztak, legalább is New York városában, mint máskor, — mindamellett roppant érdeklődés kisérte az eredményeket. A választásokban már a jövő évi választások előjátékát és az eredményekben a szavazó testület általános véleményének kifejeződését látták, a- mellyel az Eisenhower-kor- mányt és a republikánus uralmat megítélik. A választásoknak csakugyan ez volt a jelentősége. Az átütő demokrata győzelmek, igy elsősorban ifj. Robert Wagner new yorki polgármester jelölt győzelme a szavazó polgárság republikánusellenes érzelmeiről tett tanúbizonyságot. De még a választások előtt széltében- hosszában el volt terjedve az a felfogás, hogy különösen a new je^seyi választások kimenetelét fogják elhatározónak tekinteni a következő választásokra nézve — és kiderült, hogy New Jerseyben két olyan hangos Eisenho- wer-ellenes győzelmet arattak, amely csakugyan jelképes megnyilatkozása volt, az egész ország elégedetlenségének a republikánus kormányzattal szemben, óriási többséggel választották meg New Jerseyben a demokrata Robert B. Meynprt, kormányzónak. Ennek folytán az állam egész kormányzati gépezete meg fog változni. Ellenfele, a republikánus Paul L. Troast, megbukott, mert rábizonyították, hgov ő is közbenjárt a fegyháznál a zsarolásért elitéit Joe Fay kiszabditása érdekében. Ugyanakkor győzött New Jerseyben Harrison Williams demokrata kongresszusi képviselőjelölt is a republikánus George Hetfield ellenében, noha ez a választókerület még sosem küldött demokratát a Kongresszusba. Ez talán még az t előbbinél is nagyobbat köp- pintott a republikánus politika orrára. A demokraták ezenkívül nagy győzelmet arattak New York állam felső részében, Buffalóban, valamint iowai, ohioi és connecticuti városokban és községekben. Eisenower elnök, amikor vereségeinek hírét vette, azt mondta sajtófogadásán, hogy ő már azelőtt is szenvedett! vereséget összecsapásoknál, de majd, — tette hozzá, —| majd megváltozik a politika^ j éghajlat,, ha a nép megtudja, i miféle programmot fog ő a Kongresszus elé terjeszteni januárban.. . George Meany, az AFL elnöke, kijelentette, hogy a republikánus párt vereségeit az okozta, hogy ígéreteit nem váltotta be. “Az amerikai nép, mondotta, nem fog hátrafelé menni és nem tűri, hogy elveszítse a munkásság által hosszú évek küzdelmei árán kivívott előnyöket.” — Jack Kroll, a CIO politikai akcióbizottságának vezetője, azt mondta, hogy a nép zokon veszi, amiért “nagytőke önkényeskedő módszerei megkaparintották a kormányzatot.”— Kansas Cityben Harry S. Truman, volt, elnök, ki-1 jelentette: “Ez azt bizonyít- J ja, hogy a demokraták mégi mindig hisznek a New Deal- ben és a Fair Dealben, és ugyanígy érez a nép is.” — Wayn^ Morse független oregoni szenátor szerint a választók kezdik belátni, hogy nagy hibát követtek el, amikor Eisenhowert és Nixont Hayes történetesen valamilyen jómódú newyorki családnak sarja lenne, alelnöknek választották volna be valamilyen nagy biztosítóintézetbe, amint nem egy példát láttunk, hogy le- vitézlett tábornokok nagyvállalati igazgatóságok élére kerültek szaktudás nélkül. , Az újságolvasók ez alkalommal kimentették Ira Hayest a részegesek és csavargók tömlöcéből, pénzt és munkát kínáltak neki, hogy uj életet kezdhessen. Milyen munkát?' Takarítást, kifut,ófiui vagy béreslegény állást, nehéz testi munkát, ki tudja? Egyszóval olyasféle alantas robotmunkát, amilyent rendszerint négerekkel, nemzetiségi bevándoroltakkal, indiánokkal, másodrendűvé alázott amerikaiakkal végeztetnek el... . A napokban olvastuk halálhírét egy másik nemzeti hősnek, aki még az első világáboruban megkapta a kiváló vitézségi kereszt kitüntetést. Ez történetesen zsidó volt, Ábrahámnak hivák, akiből hazatérésekor borbélylegény, majd rongy szedő lett, de igy sem tudta eltartani magát és családját és LaGuardia derék, nemes szive kellett hozzá, hogy nyomorából kiemelje és pártfogásával postahivatali alkalmazottá léptesse elő. Ebben a minőségében morzsolta le hátralévő napjait haláláig, amely hatvanéves kólában következett be. így kell hát talán kihasználni azokat a kimagasló erényeket, amelyekről valaki a háborúk tüzé- ben-poklában tett tanúbizonyságot? Nem hisszük, hogy az Ira Hayesek számára ez volna a helyes megoldás és gyógymód, amint nem is ez a megoldás tengernyi társadalmi nyomorúságunkra és bajainkra,, de azért azt kívánjuk, hogy Ira Hayes most már essen túl sze rencsésen a nemzeti hős és a dicsőséghordozó ember kegyetlen megpróbáltatásain. egy évvel ezelőtt megválasztották." Eisenhower elnök a választások előtt négy helyen exponálta magát republikánus jelöltek érdekében, de mind a négy helyen megbuktak a republikánus jelöltek.-— Adlai Stevenson, a tavalyi demokrata elnökjelölt, a demokrata diadalokban a nép “érzelmeiben beállt mélyreható változást” lát, amennyiben a nép minden bizalma ismét a demokraták felé fordult, A magyarázatot abban találja, hogy a republikánusok meg nem tartott ígéretei okozták az elégedetlenséget, a kiábrándulást és a vereséget Számos republikánus politikus és közéleti nagyság is kénytelen volt lehorgasztott fejjel beismerni, hogy a republikánusok vereségét az okozta, hogy nem tartották be ígéretüket, amelyeket az elnökválasztás előtt tettek. Joseph McCarthy szenátor természetesen annak tulajdonítja a republikánusok vereségeit, hogy a jelöltek nern vörösfalással dolgozták meg a népet,. Ezzel szemben a helyzet az, hogy mindazok a republikánus jelöltek, akik ezzel a politikai demagógiával akartak győzni, sorra buktak. Clevelandon például illiaim J. McDermott republikánus polgármesterjelölt odáig vitte a vörösfalást, hogy a szószéken a Daily Worker égy példányát lobogtatta, amelynek cimhirében a McCarthysta jelölt megbuktatását sürgetik. A választók eleget is tettek a sürgetésnek. Mindezekből azt az általános tanulságot, lehet leszűrni, hogy a népnek nem tetszik a republikánus külügyminiszter hidegháborús, kihívó politikája; nem tetszik a fegyverkezés és a vele járó nyerészkedés ; nem tetszik a drágaság, amely az ország történetében a csúcspontra hágott; nem tetszik az a kaósz, az a zűrzavar sem, amely a farmerek életét teszi kétségbeejtővé. Az országos nyugtalanságban és zúgolódásban ezzel szemben örömmel fogadták a New Deal-féle jelszavakat, a roosevelti elveket és szólamokat. Továbbá egyre nyilvánvalóbb lett az is, hogy prog- resszivek, demokraták, liberálisok, sőt elégedetlen republikánusok is csatlakoztak a munkásokhoz és farmerek- • :hez a republikánusellenes szavazásban s ez a laza, szervezetlen, de egységes ellenállás meg is hozta az eredményt. , uniti i!ii)ii un int ■! iiiiiiiiiiiiiiif in iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiP SZKRZETT már egy uj olvasót a Magyar Szónak? \ Magyar Szó minden száma a felvilágosítás kincsestára. — Adja szomszédja kezébe! Németország és a világbéke Szónokok: Hon. Nathan Padgug, N. Y. állam volt helyettes államügyésze: Stanley Nowak volt miehígani állatni szenátor, Mrs. Urahbi az Amerika Női Tanács társelnöke, Carl Mar- zani, kiváló iró és mások. — VASÁRNAP, NOVEMBER 22, a Golden Ballroom, 53 W. 66th Street. — Művészi programm. — Beléptidij 75 cent.
