Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-12 / 46. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ r 12, 1953 | KÜLPOLITIKÁI SZEMLEI Terv a. néniéi imperializmus feltámasztására A Berliner Wirtschaft, a nyugatnémet ipari és kereskedelmi kamara lapja október 8-iki számában ismertette azt a gazdaságpolitikai javaslatot, melyet a német nagyiparosok vezető tanácsa (német gunyjelzővel “istenek tanácsa”) terjesztett az Adenauer kormány elé. A javaslat, mely egészen bizonyos, hogy az Adenauerrel lefolytatott, előzetes megbeszélés alapján készült, hét pontban foglalja össze a nagyiparosok követeléseit, s felszólítja a kormányt azok teljesítésire. Rövid kivonatban a következőket tartalmazza: Mozdítsa elő az xAdenader kormány a német imperializmus régi, külföldi kapcsolatainak visszaállítását. Legyen Segítségére a trösztöknek, hogy visszaszerezzék mindazon vállalataikat, melyekkel Hitler uralma idején rendelkeztek, külországokban s melyeket a háború után elkoboztak tőlük. Gyorsítsa meg a kormány a szárazföldi, tengeri és légi hadéi ö visszaáliitááával kapcsolatos előkészületeket. Létesítsen h nagyipar érdekeinek megfelelő pénzügyi és adózási reformokat. s tegye lehetővé a régi kártellek teljes helyreállítását, visszaszolgáltatva számukra azokat az üzemeket, melyeket kormánykezelésbe vettek. Az utolsó, pont javasolja, hogy az eddiginél is szorosabbá kell tenni a Wall Street nagytőkéseivel folytatott együttműködést. A német nagyiparosok vezető tanácsa a Düsseldorfban újonnan alapított Schacht bankház párnázott ajtói mögött tartotta érteKezletét. A jelentés nem hozta nyilvánosságra az értekezlet résztvevőinek névsorát, azonban annyi már kiderült, hogy a tanácskozással egyidőben Düsseldorfban tartózkodott Dr. Robert Pferdemenges, a bonni parlament, amerikai-német kereskedelmi bizottságának elnöke, Adenauer egyik bizalmasa, kinek neve a 42 háborús főbünös első listáján szerepelt, valamint Franz von Papén, aki átjátszotta a hatalmat Hitler kezébe s annak utazó követe volt, Hugo Stinnes, német acélbáró s több más nagyiparos, akik a nácizmus fő támogatói és haszonélvezői voltak. ,Bonni híradások szerint az Adenauer kormány valószi- nüleg teljes egészében magáévá fogja tenni a javaslatot s Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszter, a hesseni rádióban .tartott beszédében máris helyeselte a tervet, melynek célja a német imperializmus nyílt visszaállítása. . Hogy Angliában máris nyugtalanságot okóz a német nagyipar terjeszkedése a világpiacon, az kitűnik a Manchester -Guardian cikkéből, mely rámutat arra, hogy a Krupp-féle acéltröszt sokkal erőszakosabban terjeszkedik a kapitalista világpiacon, mint valaha. Ma már az a helyzet, hogy a Krupp tröszt sok alapvető fontosságú angol ipari vállalat résztulajdonosa is lett s ugyanakkor nem az egyetlen német tröszt, mely minden eszközzel terjeszkedni akar. Mint a Berlin keleti részében megjelenő Deutsche Fipanzwirtschaft cimii lap megállapítja, a német imperializmus egyre fokozottabb mértékben erőlteti a tőke kivitelt s ezzel kapcsolatban egyre inkább tért hódit Észak-Afriká- fcan, (Egyiptom) Bél-Afrikában, Pakisztánban, Irákban. A nyugatnéihet tőkekivitel főképpen arra irányul, hogy a német tőkések részt kapjanak a külföldi vállalatok irányításában. Nyugat-Németország gazdasági terjeszkedését, elősegíti az amerikai kapitalistákkal és monopóliumokkal folytatott szoros együttmüködéss. Már egy 1951-ben megjelent német kimutatásból kitűnik, hogy 1040 nyugatnémet ipari társaságban vett részt az idegen, főleg amerikai töke. Azóta az amerikai tőkeérdekeltségek németországi hálózata mégin- kább kiszélesedett s ma már kiterjed a nyugatnémet, ipar majdnem minden fontosabb ágára. Az amerikai tőkebefektetés azonban elsősorban a német olaj, vegyi és gépiparra irányul s ezek azok az iparágak, melyek legfőképpen terjeszkednek a külföldi piacon, az angol és francia versenytársak rovására. Ami Adenauert illeti, pályája kezdetétől fogva a német nagyipari és pénzérdekeket képviselte s családtagjainak, illetve gyermekeinek igen nagy érdekeltsége van a Morgan és Rockefeller pénzérdekekkel szoros kapcsolatban álló német bankokban és ipari vállalatokban. A német nagyiparosok tervezete, melyet az Adenauer kormány minden bizonnyal magáévá tesz, ugyanazon német imperializmus teljes feltámasztását jelenti, mely hatalomba ültette Hifiért és létrehozta á fasizmust, illetve nácizmust'. A fasizmus segítségével, Hitler kormányán keresztül, a hatalom minden közege a monopóliumok érdekeinek végrehajtó eszközévé lett. A cél most ismét ugyanaz, ami kiderül az Egyesült, Nemzetek európai közgazdasági jelentéséből, mely a nyugatnémet gazdasági helyzetről a következőket irta: “A nyugatnémet kormány gazdaságpolitikája a lakosság vékony rétege számára a luxus olyáp mértékét tét,te lehetővé, mely legtöbb európai országban teljesen ismeretlen. Ezzel egyenes ellentétben áll a bérmunkások, a munkanélkülik és menekültek alacsony életszínvonala.” ■iiiMiiiiiiiiiiHiiHiniiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiMiiiiniiiiiiiirtiiniraniiHiiiiiiiiiiiiiiiiijauiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir ^7FR7FTT MAREGY lj olvasót a magyar szónak? OLwn&Ei 11 A magyar szó minden szama a felvilágosítás KINCSESTÁRA, — ADJA SZOMSZÉDJA KEZÉBE* t: Vfirl-rszágba/.,” '•örömmel és büszkeséggel jelentjük,” kiabálja egyik nagy new yorki áruház hirdetése, egy bikaviadort ábrázolva, teljes diszköntösben, “hogy a méltóságos Ramon de la Presilla, Spanyolország főkonzulja fogja hivatalosan megnyitni a spanyol kiállítást, a gyönyörű, uj helyiségben, a Fifth Avenuen lévő áruházunk harmadik emeletén.” Mint a hirdetés a továbbiakban hangoztatja: a gyönyörű, uj üzletet, “teljes egészében arra szenteljük, hogy a spanyol művészet, kézművesség, divat és házieszközök legátfogóbb gyűjteményét mutassuk be, amilyen még nem volt az országban. Minden áru Spanyolországból lett, szállítva, kizárólag a Franklin Simon áruház számára. “Ne mulassza el megnézni a nagyszerű madridi es barcelonai mintákat, az eredeti tervek után készült délutáni, estélyi és háziruhákat, a bonyolult munkával készült, be- rakásos, toledoi arany és ezüst ékszereket, a baszkok földjéről származó, nagyszerű háziszőtteseket. “Minden kiállítót,t tárgynak történeti múltja van! Látogassa meg a spanyol kiállítást ! Repüljön velünk a képzelet szárnyán a régi idők Spanyolországába. . . Goya, Velasquez és Zurbaran Spanyolországába ... az aranykor Spanyolországába, mely tele volt, pompával és mesé- beillő gazdagsággal, nagysággal!” • Igen, minden dolognak, kicsinynek s nagynak megvan a maga története, a maga múltja. A “nagyszerű madridi és barcelonai minták” múltja: -náci repülőgépek a két város fölött. A “bonyolult munkával” készült toledoi ékszereken a spanyol köz- társasági harcosok vére csillog, a “baszk földről származó nagyszerű háziszőtteseket” egy bátor nép könnyei közepette szőtték, mely harcolt szabadságáért, s melyet levertek. Igen, minden dolognak megvan a maga története. E kiállítás története a mostanában létrejött szerződéssel kezdődik, mely Francisco Franco generalisszimusz és [ Dwight D. Eisenhower elnök j között jött létre. Repüljön velünk Spanyol- országba az újságok nagybe-i tűs címeinek szárnyán, abba a Spanyolországba, melyben tízezrek sorvadnak a börtönökben, melyben gépfegyver-1 rel lőnek a sztrájkoló munkásokra, melyben az U. S. tengeri és szárazföldi hadibázisokat épit, melyben a munkások éheznek, 'melyben a nagy divatszalonok drága ruhákat készítenek a gazdagok számára, melyben a szolgasorba nyomorított nép felszabadításáért esdekel és melyben Franco amerikai dollárokat, és fegyvereket kap, hogy megerősítse azokkal zsarnoki uralmát. Nincs is azonban szükség arra, hogy Spanyolországba repüljünk. Pillantsunk csak rá újságjainkra, látogassuk Talbott, az amerikai légi haderő minisztere megtekinti az amerikai légibázisokat legújabb szövetségesünk, Franco birodalmában. A látogatás után Mr. Taibott kijelenti, hogy Spa- nyalországban felraktározunk egy nagy csomó •atombombát. Az Eisenhower-kormányt zavarba hozta e kijelentés, amelyet egyelőre titkolni akartak a nép elől és igy Talbott kijelentette később, hogy egy kis tévedés volt, nem fognak Spanyol- országban atombombákat raktározni. meg a könyvüzleteket, vagy íz áruházakat. Mindenütt fel-1 fedezhetjük a “spanyol feltámadást”, a Francoval folytatott kereskedelem “renais- sance”-át, melynek célja a fasiszta politikai intézmények támogatása, a Franco körül csuszó-mászó szolgalel- kü irók dicsőit,ése. A Farrar, Strauss and Young könyvkiadóvállalat most hirdeti Camilo Jose Ce- lo spanyol iró “The Hive” (A Kap tar) című könyvet : mint “a modern Spanvolor- szág legnagyobb Íróját” mutatja be annak szerzőjét, “Ebben a rendkívüli regény- j ben,” mondja az ország nagy * lapjaiban elhelyezett hirdetés I “Celo úgy mutatkozik be, mint a spanyol Hemingway, teljes természetében festve le a mai Madrid életét, A könyv szenzációs sikert ért el Spanyolországban s olyan hirt szerzett Írójának, mely j áthatolt az óceánon.” É sorok Írója nem olvasta* a “rendkívüli regényt”, csak annyit tud róla, amennyit a kiadó el akar mondani hirdetésében, azonban kimerítő is mertetést olvasott egy másik “rendkívüli” spanyol regényről, melynek cime: “A ciprusok hisznek Istenben” s Írója Jose Maria Girunella s melyről a New York Times azt irta, hogy “az év szenzációja Spanyolországban.” Gerald Brenan,- a Times munkatársa, aki régóta barátságot, hirdetett Franco iránt, Madridból keltezett cikkében leírja j a könyv tartalmát: “A könyv főhőse egy fiatalember, aki tele van az ifjúság idealizmusával s miután elveti az anarchizmust, mivel egyik madridi unokafivére ismerteti meg, a szocializmus felé fordul. Annak materializmusa és vallásta- lansága azonba'n visszafaszi- tólag hat rá s a regény végén, hosszú habozás után csatlakozik a Fallangokhoz (fasiszta szervezethez) s annak buzgó harcosa lesz.” “Repüljön velünk a képzelet szárnyán”... de ne annak a Goyának Spanyolországába, aki rajzaiban és fametszeteiben lefesti a háború barbárságát, a papok és főtanok fölsvénységét; még csak nem is Cervantes Spanyolországába, aki lebontja a In-Uot a feudalizmus “pompájáról és mesébeillő gazdagságáról.” Ne repüljön velünk Lorca, a költő Spanyolországába sem, akit megöltek a fasiszta őrök, a munkások és munkásnők Spanyolországába sem, akik szabadságot akarnak. Repüljön velünk a dollárok szárnyán abba a Spanyolországba, melyben az emberiség kinpadon fekszik és a demokrácia bilincsek között. Repüljön velünk a halál szárnyán annak a Franconak Spanyolországába, aki igy beszélt: “Az a tény, hogy Eisenhower- tábornok áll az ország élén, garancia arra, hogy erős kézzel meg fogja védeni a béke eszméit” és az amerikaiak “az igazság óráiéban tudni fogják, hogyan kell meghalni” a kommunizmus elleni harcban. Repüljünk tehát a háború szárnyán Franco Spanyolországába, az amerikai bázisok és túlzsúfolt börtönök országába. •a £ AMERIKAI r Maqyar&zo Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. :-C>84 KO I 16th St., New York 3, N. Y ~ AL 4-0397—039« o
