Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-05 / 45. szám

AMERIKAI MA<iYAK SZÓ November 5, 1953 Ofi/ciS óin /' írja h KCZZáSZéLáS A BOUND iRCOK-l FELAVATÓHOZ Elismerés mindazon tag- t: vsaknak és tagtársnőknek, a’ik lehetővé tették azt, hogy m.i, ebben a hisztérikus hely­zetben megnagyobbodhatott a Bound Brook-i Magyar Mun­kás Otthon. Ki kell azonban jelentenem, hogy ott a meg­nyitón olyan beszédek is el- hangzt.otak, hogy körültekin­tettem, hogy nem egy pol­gári gyűlésen vagyok-e, hogy milyen egy demokratikus őr­si ágban vagyunk, stb. Nos -vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről s ne legyünk sem jobbra, sem pedig balra haj­lók. csak csupán ténymondók. A tény pedig ma az,, hogy embereket zárnak börtönbe azért,, hogy mit tennének a jövőben. Embereket, családo­kat szakgatnak széjjel, anyá­kat, apákat tépnek el gyer­mekeiktől, deportálnak, lin­cselnek, greftelnek, stb. Mi ez, demokrácia? Igen, de kiknek ? Munkásoknak nem. Vájjon látunk-e még? Hal­lunk-e még? Tudunk-e gon­dolkozni? Hova vezet ez? Mi a teendőnk, nekünk elöljáróknak ? Tanulás, politikai képzett­ség, kulturális munka, mert ahol nincs kultúra, ott gaz, dudva nő, amely a nemes nö-| vényt elnyomja. Nincs ter­méshozam. Nekünk is van nagyobb épületünk, mint a múltban volt a Lehigh Völgy­öm, de határozottan nincs nagyobb terünk, mert elha- ryagolutk a már meglévő növényünket,. Ahol nincs ak­ció a munkásság ügyéért, ott nincs termés, nincs ered­mény. A Munkás Otthonok erede­ti célja az, hogy nevelje tag-! jait, megismertesse, hogy mi történik, s miért történik, mit kell tennie a saját és az1 embertársai érdekében. Fel kell ruháznia magát a tudás fegyverével és ezt céltudato­san használnia. Még soha nem nyert csa-; t,ít az, aki hátat fordított el-! lenségének. Minden kis de­mokráciánk, ami van, harco­kon, jnunkásharcokon jött lét­re. A harc napról-napra he­vesebben folyik, de ebben a világra kiható harcban csak mi győzhetünk, á munkás­sztály, mert nálunk nélkül ársadalom nem létezhet, íunka nélkül ember nem él­eb Ez legyen a Bound írooki és más Munkás Ott- onok irányelve, akkor lesz óvójuk, virágzásuk és ter­méshozamuk. L. V. jiiiiuiiitmiiiitM unit HKiiiHiiiiiiiimiiiiiiimtifiiimiiii gyönyörű őszi napok Isctétitője ’isztelt Szerkesztőség! Szeretnék sokkal többet enni a “Magyar Szó”-ért, ha ehetném. No majd próbálok alamit. A blúzt és a kis ruhát is negkaptam, bár én csak a is ruhát, akartam, ami bi- ony elég nagy! A blúzt majd sak sikerül eladnom valaki­nk 3.50 dollárért s a pénzt najd beküldőm a laphoz, jó esz úgy? Mondhatom, nagyon élve­rem a “Magyar Szó”-t. Csodálatos emberek Írják, ízért olyan. jó. Hej, de szeretném én is cirdni a “Bagics Rózái szár­máját.”* Bevallom, sose tjud- ram, hogy a töltött káposz- :át valahol “szármának” ne­vezik. Az a kedves olvasó és ? mesének írója le is írhatná ennek a hires, ételnek a re­ceptjét, ha igaz volt a mese. Máskülönben eléggé há horgainak bennünket, vagyis leányomat. Holnap megy tini az ügyvédhez, mert öveit már másképpen kezdtek ki nemcsak egyszerű levéllel! A gyönyörű őszi napokat elfe ketiti ez a csúnya politika amit a jó emberekkel próbál nak csinálni. A Béke reményében mind nyájuknak küldöm munkás t.ársi üdvözletemet. E. K. ★ Az én véleményem szerin a Magyar Szó árát legalábl 10 dollárra kellett volna meg szabni. így én 10 dollárt kül dök egy évi előfizetésre. Mi ként elődje is az volt, ugj most a Magyar Szó a legj obi magyar újság Amerikában Ezuton üdvözlöm a lap mun katársait és összes pártolóit U. M., Ohic Huszévi fsgyházra ítéltek egy raunídsiról Egy újabb barbár Ítélettel irta be nevét a pennsylvaniai örvényszék a történelem fekete lapjaira: húsz évi börtönre télt egy munkásirót, a Daily Worker pittsburghi munka- úársát, James H. Dolsent, a 68 éves munkásvezért. Henry X. O’Brien biró egy porlepte régi pennsylvaniai “lázitás- elleni” törvényre hivatkozva, amely harminc éve sárgul nasználatlanul az irattárban, hozta meg kegyetlen Ítéletét cs megtetézte 10,000 dollárnyi pénzbírsággal és a közel 25,000 dollárra rugó perköltséggel. A szörnyű büntetést Dol- sennek a Blawnox-fegyházban kell leülnie, amelyet az or­szág leghirhedtebb “börtönpoklai” egyikének ismernek, ho­lott Hymen Schlesinger, Dolsen védőügyvédje, külön bead­ványban kérte fel a bíróságot, hogy védettjét a fellebbezés idejére legalább az állami fegyintézetbe helyezzék. Doisen azt mondta a bírónak: “Ez számomra életfogy­tiglani ítélet lesz” és tagadta, hogy a kormány erőszakos megdöntésének tanát hirdette volna. Hangoztatta, hogy minden “bűne” az, hogy sürgette a koreai háború befejezését és a szólásszabadság jogának tiszteletbentartását, ugyan­akkor, amikor Eisenhower elnök a maga dicsőségére köny­veli el, hogy véget vetett a koreai háborúnak. “Nincs mit megbánják, fejezte be szavait Olson, én az amerikai nép azon jogáért küzdöttem, hogy eltérő véleménye lehessen.” Érré a O’Brien biró, a RöSenbergéket halálra Ítélő Kaufman szövetségi biró méreggel itatott beszédét visszhangozva 'mondotta: “A maga bűne rosszabb, mint a Rosenbergéké, ’ rosszabb, mint a gyilkosság és én a törvény teljes erejével fogok lesújtani magára,” Dolsent, aki negyven éve harcol a munkásosztály érde­kében, egész életében hajszolták a hatóságok, bosszúból, amiért a munkások közt szervező tevékenységet fejtett ki. Hatszor állt már a törvényszékek előtt, legutóbb Michael A. Musmanno biró, Mussolini jogi tanítványa, a közismert munkásgyülölö, folytatta le ellene nyolchónapos “lázitási” perét a már említett régi pennsylvaniai törvény alapján. I Az sincs jelentőség nélkül, hogy O’Brien biró ezt az ítéle­tet akkor hozta, amikor Steve Nelson ugyancsak 20 évi bünT tetéssel végződött perének fellebbezése az állami legfelső törvényszék előtt áll, amelynek döntését nyilván ilymódon igyekezett eleve befolyásolni. Ez a régi törvény “lázitásnak” minősiti, ha a vádlott “rossz hírbe hozza a szövetségi vagy állami vagy városi kor­mányzatokat.” Nyilvánvaló, hogy -ez az ósdi rendelkezés kö- I zeli rokona az annyit emlegetett “tiszteletlenség”-nék. | Amint William L. Patterson, a Civil Rights Congress ügy- ' vezető titkára is figyelmeztette az amerikai népet, az ilyen i törvény alapján hozott Ítéletben szembeszökő az igazságos­ság eltiprása és a bosszuállás szelleme. Börtönhalállal akar­nak lesújtani mindenkire, aki bírálni merészeli a kormány­zatok cselekedeteit, mert az tiszteletlenség, az rossz hirbe j hozás, tekintet nélkül arra, hogy az ország demokratikus i I hagyományai és alkotmánya értelmében a polgároknak szó- i lásszabadságuk van. De vájjon ki követi el a kormányzatok j “rosszhírbe hozását?” Az-e, aki rámutat a hatalmú tulkapá­■ i sokra, a hatalommal való visszaélésekre, az aljas panamák- • ra, hivatalos embereknek az alvilág gengsztereivel való | együttműködésére, a greftelésekre, vagy pedig azok, akik t ezeket az aljasságokat elkövetik? Nem az “ötpercentesek”, (1 a Joe Fay zsarolómester kiszabadításáért tevékenykedő és közbenjáró nagykutyák és mások a bűnösök? Nyilván ez r ilyeneket akarják védeni olyan törvényekkel, amelyek a va­ló életben hasznavehetetlennek bizonyultak és kihaltak, mi- 4 közben barbár kegyetlenségü, a Jogok Törvénye által tiltott > i (“tulnagy pénzbírságok, kegyetlen és szokatlan büntetések ne legyenek kiróhatok”) büntetésekkel sújtanak le a tör- j vények szellemében működő ártatlan munkásokra, muunkás- i vezérekre, eszményeikért és jogokért harcoló értelmiségiekre ■ és gyilkos tömlöcök mélyére vetik őket. Igen, jelek mutatják, hogy fasisztamódra fel akarják számolni az értelmiséget, • J de nem hisszük, hogy Amerika demokratikusan érző és gon­dolkodó népe annyiban hagyja ezeket az embertelen me- ' > fényieteket. LAPUNKÉRT Paul Fedor, Desert Hot Springs, Cal. koszorumegváltás Bakos Józsefné emlékére “Legyen ál­ma csendes” $10 Adom. Joe Nagy által, Cleve­land, O.: Joe Kalocczy $1 J. K. $5 Kiss Árpád, Rockville $2 Alex Nichta $3 Illés által, Chicago: i John Malitsch $10 L. Huszár $2 | Berkowitz Gizi által a bronxi i kvótára $8 | Trentoni lapkezelő által $13 S. Kaldy, O. $3 [jani Ferenc, Wis. $3 John Nagy, Port Pierce, Fia. — | F. G. $2 i Mrs. Regina Czutrin, Bronx, N. i Y. 2 dollár \ £ AMERIKAI r Magyarázó Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly, by the Hungarian Word Inc. ‘Ügyesen mozgunk” A feleségem részére kért jluz megjött. Úgy látszik, aogy ügyesen mozognak a sonvenció óta. Ugylátszik nemcsak a külső téren dolgo­zókat,, de a központiakat is felébreszti a konvenció. Amikor -n feleségem —aki szlovák származású — meg- átta a blúzt, felkiáltott, hogy így látszik, hogy a magya­rok a szlovák viselettel dicse­kednek. Persze én nem hagy­jam és erősködtem, hogy a magyarok nem vették át senki más nép viseletét. Tisztelettel S .K., Kajiada. Fehér faji sovinizmus a Ford-gyárban Nem lehet elég nyomaték­kai hangsúlyozni újra és új­ra, hogy minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a néger nép védelmére keljünk. A Ford Rouge telepen észre lehet venni, hogy 1943 óta nem vettek fel néger mun­kásnőt, holott, rengeteg sok más megyéből jött fehér nőt* igenis felvettek ez év január és február havában, az itt­lakó néger nők azonban csak háztartási munkához jutnak. Azért végeztek ezek a nők High “School-t, hogy súrolni', mosni és ablakot tisztítani tudjanak? Ma már ezek a néger nők! nem néma tűréssel fogadjákj ezt, a helyzetet, hanem ha alkalmuk van rá, nyíltan ki­fejezésre is juttatják és ki­mondják, hogy megkülönböz­tetést gyakorolnak velük j szemben. I Mindennel jellemzőbb, a-j hogy egy 40-éves Ford-mun-; kás előttem őszintén kiöntöt-1 te a szivét. A. következőket j mondotta: —- Nekem még csak hazám sincs! Étterem, kocsma, szál­loda nem fogad be, de ahhoz jó voltam, hogy a demokrá­ciáért s hazámért harcoljak. Még csak polgárjogot sem kaptam. Egy fiatal néger munkás a következőképpen panaszko­dott : “Nigger”-nek hívtak, a- mikor Koreába mentem har­colni, annak hinak most, is, miután visszatértem onnan. Amikor visszajöttem Koreá­ból, ugyanazt találtam itt, amit, itthagytam. Mindenütt megkülönböztetéssel találom szemben magamat.” A Ford-gyár vett fel ugyan mostanában néger munkáso­kat, de csak nagyon fiatalo­kat. A Plastic- Büildingben 1943 óta néger munkásnőt nem vesznek fel. A Plastic- épiiletben még ma sincs né­ger műhelyvezető (foreman), pedig sok néger munkás dol­gozik ott.... Nem titkolják a megkülönböztetés ellen tett panaszaikat és szívesen meg­hallgatnak bennüket, ha be­szélgetünk velük és amikor védelmükre kelünk, a legjobb barátainkká, válnak. 84 130 E. lflth St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397-0398 Egy Ford-gyári munkás. TÖMEGGYÜLÉS NEW YORBAN A BÉKÉÉRT ÉS BIZTONSÁGÉRT kedden, november 12-én, este 7:30-kor. a Capitol Hotel báltermében megemlékezésül a Szovjetunió fennállásának 36-ik évfordu­lójáról és az amerikai-szovjet diplomáciai kapcsolat • felvételének 20-ik évfordulójáról. Dr. W. E. B. DuBois Paul Robton Dr. Robert Morse Lovett Rev. \V. Howard Melish f • Miss Jessica Smith 1). John A. Kingsbury . j MARTHA SCHLAMME énekel || Beléptidij adóval együtt 1 dollár NATIONAL COUNCIL OF AMERICAN-SOVIET FRIENDSHIP I 114 East 32nd Street, New York City ||

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents