Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-29 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 29, 1953 Mi újság a szakszervezetekben? [ munkásmozgalom] [ml az üliis-lihaiifiers munkásai megtanultak A 248-as számú Allis-Chalmers autószakszervezeti lo­kál .CIO egyik leghareosaob helyi szervezete volt. A szak- szervezet a wisconsini West Allis városban működik s ám­bár az UAW kisebb helyi szervezetei közé tartozik, sok szem­pontból példával szolgált a nagyobbak számára. A háború alatt Max Babb volt az Allis-Chalmers társa­ság vezérigazgatója. Ugyancsak ő volt az America First szervezet elnöke, aki szervezetevei együtt békét követelt Hitlerrel. Ugyanakkor a szakszervezet haladószellemíi, mi- litáns vezetés alatt állt. Fölösleges elismételni, hogy a tár­saság mindent elkövetett- hogy aláássa és megsemmisítse a szakszervezetet. A 248-as lokál meggyengítésére irányuló támadás Louis Budenz besúgó tanúskodásával kezdődött. Budenz előadott j egy mesét, melyszerint a lokál tagjainak béremelésért foly-j tatott sztrájkját a Kommunista Fárt központi bizottsága "rendelte” el, hogy a sztrájk egy olyan “tervnek” volt része, mely az amerikai hadiipari termelés “megcsonkítását” cé- j lozta. A kongresszusi bizottság előtt elhangzott hamis “ta­núskodás” ryegadta a főalapot a Taft-Hartley törvény és a nemkommunista nyilatkozat létrehozására és a 11 kommu­nista vezető vád alá helyezésére és elitélésére a Smith-tör- vény alapján. Az Allis Chalmers társaság nagymennyiségű kommu­nista röpiratot gyűjtött össze és fényképeket készíttetett a gyár bejárata előtt lefolyt rendzavarásokról (melyeket a rendőrség okozott), hogy ezekkel “bizonyítsa” az “összees­küvést.” Ezeket a “bizonyítékokat” beterjesztették 1947- ben, a Taft-Hartley törvény létrehozását megelőző kihall­gatásokon. Ugyanezen “bizonyítékokkal” igazolták a kollek­tiv bértárgyalás megtagadását a társaság részéről, aminek eredménye a 11 hónapos sztrájk volt 1946—47-ben. Ugyanezen “bizonyítékokat” felhasználták később ar­ra, hogy Walter Reuther, mint a szakszervezet országos el­nöke elmozdítsa a 248-as lokál éléről az Allis-Chalmers tár­saság által kijelölt vezetőket és “elfogadható” emberekkel helyettesítse azokat. Néhány hónappal később, 1947-ben H. W. Story, az Allis Chalmers elnökigazgatója, a Gyáripa­rosok Országos Szövetsége előtt dicsérte Reuthert cseleke­detéért. A szakszervezet “megtisztítása” után feltételezték, hogy ezentúl minden nagyszerű lesz a társaság és a munká­sok között. Beszéljenek most már a 248-as lokál Reuther által ki­nevezett vezetői arról, ami azóta történt. Mindent elmond az a jelentés, melyet ezek a vezetők adtak ki néhány héttel ezelőtt, ezzel a címmel: “Megváltozott az Allis-Chalmers politikája?” “Azt kérdezzük mi,” mondja a jelentés: “megváltozott vájjon a főbb pontokban az Allis-Chalmers társaság politi­kája az elmúlt évek alatt? Véleményünk szerint egyáltalán nem változott. Hosszú éveken át a társaság azzal érvelt, hogy nem tehet engedményeket, mert a szakszervezet veze­tősége “vörös”, vagy “kommunista.” Ma a vezetőség teljesen tiszta a “vörösöktől” és "kom­munistáktól!” Mégis a társaság álláspontja? egyáltalán nem változott a nagyobb, vitás kérdésekben, melyek évek óta fennállnak. “A szakszervezet 12 hónap óta pórbálkozik, majdnem teljesen eredménytelen tárgyalással. Az 1953-as szerződés fölötti tárgyalása körülbelül 40,000 dollárjába került a szak- szervezetnek, elveszett időben.” A szakszervezeti vezetők nyilatkozata leírja, hegy a társaság minden eszközzel igyekezik elhúzni a tárgyalást és kibújik alóla. “Legtöbb kérdés ma is ugyanaz, ami a múlt vezetés alatt volt, a különbség csupán annyi, hogy a társaság nem tudja többé elrejteni munkásellenes politikáját a kommuniz­mus füsttakarója mögé.” Ez a nyilatkozat utolsó szakasz^. Hat évig tartott, mig a szakszervezet jelen vezetői ráébredtek a valóságra. Ugyan­akkor az Allis Chalmers gyár és az egész ország munkás­sá;.: a rengeteg kártr szenvedett, nembeszélve a .legelemibb .polgári jogok elleni 'támadásokról. E sorok írásakor Harold Christoffel, aki az Allis-Chal­mers lokál alapitója és elnöke volt a nagy harcokban, még mindig várja, jhogy az ítélet, mely hosszú börtönbüntetéssel rajtja, fellebbviteli tárgyalás alá kerüljön. Christoffel egyi­ke volt azon vezetőknek, akiket a társaság el akart mozdíta­ni s ennek’következtében egyike volt a boszorkányüldözés legelső áldozatainak. A vörösfalók egyik,legtöbbet hangoztatott frázisa az hogy a munkások elérhetnek valamit, ha “megtisztítják” { szakszervezeteket a haladószellemü, harcos elemektől. A Az Alb's Chalmers eset megmutatja, hogy mit érhetnek e' A hidegháború és a Chevrolet munkások A Chevrolet gyári munká-' sok szakszervezetének Flint- ben (Mich.) megjelenő lapja (UAW-CIO, Local 659) leg­utóbbi számában a hideghá­borús politikával foglalkozik és rámutat arra, hogy ez a politika azt eredményezi, hogy a nép vásárlóerej ét egy­re inkább csökkentik a ma- j gas adózással és közelebb i hozzák a depressziót. A lap | foglalkozik Stevenson volt j demokrata elnökjelölt világ­körüli utazásával s azt han­goztatja, hogy ha Stevenson már akkor javasolta volna ^ békére vezető nagyhatalmi i tárgyalást, akkor most nem egy tábornok, hanem való- i szinü ő sajátmaga ülhetne I az elnöki székben. \AFL '"vád'á “Ü7s!........ sajtója ellen William F. Schnitzler, az American Federation of Labor főtitkára kijelentette az AFL Kentucky állami szervezetének értekezletén, hogy a sajtó min­dent elkövet, hogy “takarja” az Eisenhower kormány és a re­publikánus Kongresszus népelle­nes működését. “A sajtó,” han­goztatta Schnitzler, “kevés ki­vétellel azt az elvet követi, hogy a nép csak annyit tudjon meg, amennyit a sajtó urai tu­domására akarnak hozni.” ★ Joseph Curran, a hajós­munkások CIO szervezetének elnöke, a szakszervezet New I Yorkban lefolyt értekezletén | támadta a New York állami J intézkedést, mely elrendeli a i dokkmunkások összeírását, politikai kirostálását, és álla­mi munkásfelvételi irodák létesítését. Curran megje- . gyezte, hogy hasonló intéz­kedéssel az első világháború után majdnem sikerült meg- i semmisíteni a hajósmunká- | sok szakszervezetét. Dave Beck, az AFL Team- 1 sters Union velnöke bejelen­tette, hogy' a szakszervezet évi 1 millió dollárt fordít uj munkások megszervezésére, j A cél 600 ezer uj tag meg­szervezése 5 év alatt. Ameny- njuben a terv sikerül, a szak- j szervezet tagsága eléri a kétmilliót. 9 John Busarello, a bánvász- szervezet Pittsburgh kerüle­ti vezetője szerint, nem való­színű, hogy akár a bányász­szervezet, akár a bányatár­saságok felmondják a jelen szerződést. Mindkét félnek jogában áll annak 60 napos felmondása. Busarello szerint azért nem valószínű, hogy uj szerződési tárgyalásokat kez­denek, mert, a széniparban igen sötétek a közgazdasági kilátások. ★ , A CIO faipari munkások szakszervezete, mely Van­couver városban (Kanada) tartotta évi értekezletét,, ha- ározati javaslatban sürgette i nagyhatalmak vezetőinek 'éketárgvalás.ít. Az érteké:: Az acéltermelés csekken, a profit emelkedik Az U. S. Steel Corporation bejelentette, hogy 2 dollár 12 cent osztalékot fizet részvé- 1 nyenként a szeptemberben befejeződött negyedévre. A megelőző 3 hónapban 1 dol- j lár 89 centet fizetett,. A je­lentésből kiderül, hogy a tár- I saság termelése csökkent és mindössze a termelőképesség 195.8 százalékával dolgozott, ! mig a megelőző 3 hónapban 98.1 százalékkal. Miközben azonban a termelés csökkent, a profit emelkedett. A tiszta profit az év első 9 hónapjá­ban $5.66 cent volt, részvé­nyenként, mig a múlt év megfelelő időszakában 2 dol­lár 96 cent. A két profit kö­zötti aránytalanságot a tár­saság a multévi acélsztrájk- kai magyarázza, ami azon­ban csak részben fogadható el. Az ezévben elért pi;ofit magassága nagyrészben a íellokozott, munkatempóval magyarázható és az arány­talanul magas áremeléssel, amit az acáJtröszt azzal a ma­gyarázattal eszközölt, hogy szükség van rá a munkások béremelésének kifizetésére. Az acéltársaságok profitja ilyen alapon erősen megnöve­kedett minden béremelés után. Lezárnak több acélkohót A Jenes and Laughlin acél­társaság, mely az ország ngeye- dik legnagyobb acélterme teje, bejelentette, hogy a ‘'piaci hely­zet miatt“ november 1-től 9 szá­zalékkal csökkenti termelését, többszáz alkalmazottat elbccsát s 2 2nyitott kohója közül ötöt I teljesen le fog zárni, valamint I egyik pittsburghi zárt kohejat. 1 kast bocsátott el alquippai <?a.) A társaság nemrégiben 350/mun- ! üzeméből. iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimminniiimuiiH niiiiiiiiiiiiiiiinnii|iiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiinmiiiiit 1111111111111111 iiiiiiummii min umimiHiimi A KÖTVÉNYESEK BIZOTTSÁGA TOVÁBB HARCOL AZ IW0 MEGMENTÉSE ÉRDEKÉBEN Az IWO Kötvényeseinek Érdekeit Védő Bizottság be­jelentette, hogy újabb bead­ványt terjeszt, a Legfelsőbb Bíróság elé, előző döntésének megváltoztatását kérve. A bizottság a következő^ nyilat­kozatot adta ki: A Legfelsőbb Bíróság ^dön­tése, melyben megtagadja az International Workers Order felszámolását, elrendelő dön­tés felülvizsgálását, megrázó csapást jelent az IWO kötvé­nyesek tízezreire. Először történik meg az amerikai történelemben, hogy politikai okokból felszámolnak egy anyagilag egészséges testvé- riségi szerkezetet, tekintet nélkül arra, hogy milyen kár származik .abból a részvé­nyesekre. És most a Legfel­sőbb Bíróság megtagadta az ügy felülvizsgálását. “Ugyanazon bíróság 1951- ben úgy döntött, hogy az 'igazságügyminisztérium tör­vényellenesen helyezte az IWO-t a felforgatok listájá­ra. Ez a list,a volt az, mely­nek alapján a New York Ál­lami Biztosítási Hivatal meg- i’»ütötta a felszámolási eljá7 rást. Most ugyanazon bíró­ság, azáltal, hogy megtagad­ja a fellebbezés elfogadását, lehetővé leszi, hogy az IWO-t kivégezzék. “Vájjon a McCarthyzmus és McCarranizmus annyira megfertőzte az amerikai lég­kört,- hogyha Legfelsőbb Bí­róság nem tud, vágy nem akar foglalkozni az alkotmá­I let helyeslését, fejezte ki a I CIO és AFL között létrejött | egyezmény iránt, melyben a két szervezet kimondja, hogy nem próbálja elhódítani egy- ! más tagjait,. Az - értekezlet ugyancsak elfogadott egy határozati javaslatot, , mely kimondja, hogy minden jövő szerződésben meg kell tiltani a munkások faji megkülön- | böztetesét. nyos jogok megtagadásával, mely világosan nyilvánva1' a: IWO esetében? Vájjon a uu- sulás joga és a normális tör­vényes eljárás teljesen a de­mokrácia ellenségeinek áldo­zata lett? “A Kötvényesek Bizottsá­ga bejelenti, hogy ügyvedei azonnal kérvényt intéznek a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy változtassa meg határoza­tát. IIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlliliiiiiiliiiiiniiiiigtiiiiiii Beszél az erdő Ilyenkor ősszel, amint, az erdő beszél, az is az élet •szava. . . A zörgő falevél, a recse­gő gályák a lábunk alatt, a megijedt őzike, amint to­va surran . . a nap suga­ra, amint a levelek között áttöri magát. .. a madár­ka a fészekben, amelyik csipogva éhesen várja az anyját. , Minden, ami él, mozog, gondolkozik, az ember, aki szeret, felejt, sir vagy hal­doklik, még akkor is az életről tanúskodik... Csak te vagy a pusztu­lás tudatos képviselője, haszonleső ember! Ellensé­ge vagy anyának, fiának, barátja vagy a pusztulás­nak, útjában vagy az éb­redő világnak! Szeretnék erdőben járni, susogó falevelek között: Madárfészket szedni, ami­ből a madár már elköltö­zött. Zuhogó esőben, ami megrengeti a fákat. Szeretném bevárni a ta- vesz érkezését, friss le­gyen és uj... ne emlékez­tessen semmire... a múlt halálos tavaszaira. ,. ... a hervadás a pusztu­lás legyen a múlté, örökre. A madár, rakjon másik fészket,, meleget, puhát, biztonságost a fiókáknak... Azok az emberek, akik gonddal járják az utcákat, legyenek boldogok," szaba­dok és vidámak. Anna. fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents