Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-29 / 44. szám
October 29, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Mig Amerika alszik... “Az éjszaka csendjében, mikor legtöbb amerikai alszik, a stratégiai légihaderő bombavetői 40 ezer láb, vagy még nagyobb magasságban repülnek a levegőben, a szem nem láthatja, a fül nem hallhatja őket, miközben gyakorolják a bumnaveíés techni• A fenti mondat egyik legbefolyásosabb Wall-streeti hetilapban jelent meg. Célja az olvasó megnyugtatása: ne aggódjon, mert az amerikai légihaderő teljes készületben áll, úgy védelemre, mint támadásra. A cikk szárazán, mintha mindennapi valami volna, az atombombás háború lenető-i ségével foglalkozik, leírva,! hogy az amerikai légihaderő j micsoda borzalmas pusztítást tudna előidézni Oroszország-! ban, néhány óra alatt lángba borítva annak városait. Megismertet bennünket az- j zal, hogy több mint 1,000, az! atombombák szállítására al-, kalmas bombavető gép álWilson megnyugtat Wilson védelmi miniszter saját értekezletén azt hangoztatta, hogy az amerikai nép számára megnyugtató kell legyen az, hogy az Egyesült, Államok meg tudja támadni a Szovjetuniót. A _New York Times szerint Wilson ezt válaszolta egyik újságíró kérdésére: — ^ nép számára nagy megnyugvást okozhatna az, ha az emberek beleképzelnék magukat abba, hogy miként éreznék magukat, ha a'Szovjetunióban élnének, azzal a tudattal, hogy ez az ország fölényben van az atomfegyvereket illetőleg és egész Oroszország körül bázisok vannak birtokában, melyekről alkalmazhatja ezeket a fegyvereket. Wilson hadügyminiszter védenceit, szövetségeseit, illetőleg, mint Syngman Rhee, vagy Csang Kai-sek, már egyáltalán nem ’vagyunk biztosak, sem azon szélsőséges, háborús uszító kisebbség felől, mely az Egyesült Államokban már régóta az atombombás “megelőző-háborút,” követeli. Bármint legyen is a dolog," az U. S. News and World Report cikke, miközben azt hangoztatja, hogy az amerikai légihaderő biztosítja a békét, mert agyon tudja bombázni a Szovjetuniót, egyáltalán nem olyan irás, mely valóban a békét akarná szolgálni. A fenyegetés, mely szerint egyetlen hidrogénbomba elpusztítaná Moszkvát, nem azért hangzik el, hogy a béke szükségét igazolja, hanem azért, hogy az amerikai néppel elhitesse az amerikai légihaderő nagy . fölényét és hozzászoktassa az atombombás háború gondolatához és elfogadtassa azt vele. A cikkből ugyanis kiderül, hogy a Szovjetunió 1 semmiképpen sem tudná i olyan gyorsan megtámadni ! az Egyesült Államokat, mint ! ahogy őt támadhatnák meg j az amerikai bázisokról, me- i lyek minden oldalról körül- I veszik s melyek legtávolab- i bikáról is elérhető két, órás repüléssel. A lap mindjárt térképpel illusztrálja a vörös '■ ipari központok atombombá- ' zását, jelezve a gépek útját a legközelebbi bázisról! A ftikk" biztosítja az ame- | rikai olvasót, hogy a külön e ' célra teremtett és állandóan j erősödő légihaderő állandóan készenlétben van, de arról | hallgat, hogy semmiféle ké- sziikség sem tudná megakadályozni háború esetén, hogy néhány szovjet bomba vető elérje az amerikai városokat — s az atombombák ko- i rában egyetlen bomba meg- 1 teszi a teljes szolgálatot. Ennek megemlítése azonban az olvasót a valóságra ébreszte- ! né, arra a tényre, hogy —. mint az atomfegyverek be- I tiltását követelő legnagyobb tudósok hangoztatják — nincs védelem az atombomba ellen. Ez “megijeszthetné” az olvasót, arra késztethetné, hogy csatlakozzon a békét követelők egyre növekedő táborához. Ezt pedig legtávolabbról sem akarja a ■ Wall Street lapja. Ofució óin h írj áh ... Hozzászólás a ‘Joe’ cikkhez landó »készenlétben áll, hogy 15 ezer kitünően kiképzett amerikai repülő személyzet, a légihaderő legjava, melynek központja Omahaban van, éjjel-nappal az atombombás háborúra gyakorolja magát. Természetesen azt írja a cikk, hogy a Szovjetunió elleni támadás csak ab- bjm az esetben következhet be, ha először az támadná meg Amerikát, vagy valamelyik szövetségesét, azonban ezekben az időkben, mikor a felelőtlen fasisztabarát elemek'és a katonai vezetők egyre t,öbb hatalomhoz jutnak, a biztosítás egyáltalán nem megnyugtató, különösen a mi számunkra, akik tud-- juk, hogy Magyarországot úgy vitték bele a második világháborúba, hogy német repülőgépek bombáztuk Kassát s az előre elkészített terv szerinti támadást, mint “szovjet támadást” jelentették a népnek. Hisszük, hogy ilyesmi nem történik és nem történhet meg az Egyesült Államokban, azonban annak egyes EíEUítS SiULtiESNßPI Uf»K£PELY •A Cleveland és környéki progresszív magyarság négy érdemes tagja: HEGEDŰS MÁRIA, Mrs. ADAMS, ERDEI ' ' Ünnepi szónok Rev. GROSS A. LÁSZLÓ Chicagóból MIHÁLY és RAPPAPORT MÓRIC tiszteletére szombaton, november 7-én, este a Clevelandi E. S. Munkás Otthonban (11123 Buckeye Rd.) TÖMEGGYÜLÉS NÉV/ YORBAN kedden, november 12-én, este .7:30-kor. a Capitol Hotel báltermében megemlékezésül a Szovjetunió fennállásának 36-ik évfordulójáról és az amerikai-szovjet diplomáciai kapcsolat felvételének 20-ik évfordulójáról. NAGYNEVŰ SZÓNOKOK! ZENEI PROGRAMM! Beléptidij adóval együtt 1 dollár NATIONAL COUNCIL OF AMERICAN-SOVIET FRIENDSHIP 114 East 32nd Street, New York City r !-! KfiSYAR CATERING A BROliXBAN !-! KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR^ KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT Ziil Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más alkalomra GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! Érdeklődni lehet esténként WE. 3-2522 vagy TA. 8-4618. (Lapunk multhetj számá-1 ban megkérdeztük olvasóin-! kát, ki olvasta el aa előző lapszámban “Miért mondtam nemet” cimü cikkünket és j hogy hosszúnak tartották-e azt. A beérkezett válaszok; közül közöljük az alantiakat.) A magam és férjem nevében kijelentem, hogy a leg-j nagyobb élvezetfel olvastuk a “Mért mondtam nem-et Joe-, nak” cimü cikket. Ha az egész oldal azzal lett volna tele, akkor sem lett volna ! sok, mert akinek könnyen a lábaszárába fut a bátorsága, | az tanulhatott igen sokat, ab- | ból a cikkből. Asszony létem- \ re nem vagyok könnyen ije- I dős különben sem, de a cikk , olvasása után még bátrabbnak éreztem magam, úgy ; hogy szinte szeretném, ha j 1 engem is vallatásról hívnának, akárcsak azt a nagysze-1 j rü, valóban 100 ' százalékos [ amerikai hazafit, O’Connort. ; Hát az ilyen cikkből minél többet. ! Olvasom a sok kritikát a i lapról. Igen soknak nem tetszik a hetilap. Miért lett hetilap ? Ha minden olvasó a szivén viselné a lapnak küzdelmes helyzetét, akkor nem szabadna ma hátralékos olva-1 só legyen. Vájjon mi történne, ha ez a mi drága lapunk nem lenne? Hogyan tudnánk meg az igaz helyzetet? Talán a Héráidból vagy a N. Y. Timesból. Ezekben az újságokban a ‘mélfóságos’ külalak mögött csak az uszitás a háborúra, és a sok hazugság. És mégis igen soknak tét-, szik, hogy mennyi sok papirt kapnak 5 centért. Én csak kapjak Magyar Szót heten- kinf és tudom, hogy mi történik a szakszervezetekben, Magyarországon és ez engem kielégít, akkor nekem nem j kell az újságban semmiféle! regény, vagy szerelmi tragédia. Ha ilvesmit akarok ol- I vasni, elmegyek a klub könyv-1 tárába és kiveszek egy köny- j vet. • Igen kérem olvasó testvé- ■eimet, hogy tartsák maguk ■lőtt a lap küzdelmes helyze- :ét. Én 1910 óta vagyok olvasója a lapnak, hátralékban rém voltam és nem leszek. Bár nagyon szerény anyagi körülmények között élünk, de aminkért mindent megteszünk. Ifilkóék. • Én háromszor olvastam át ezt a cikket. Több, mint egy rtelmesen megirt újság közlemény: Felvilágosítja azokat, akiket más emberek sorsa is' érdekel, nemcsak a maguk önös érdeke. Szerte az országban szervezett meg- félemlitési kampány van folyamatban. Amerikai emberek valaha büszkén szokták kijelenteni: Ez az országi szabad ország. De ma ezek az amerikaiak nem mernek olyan ujSágokat olvasni, i olyan egyletekbe beállni, j vagy tartozni, olyan kijelen-l téseket fenni, ami nem tetszik a főinkvizitornak, a Joe-nak és a mögötte álló még hatalmasabb erőknek, Eisenhoweréknek és a Wall Streetieknek. Soraimhoz mellékelek két dollárt elősegíteni lapunk További megjelenését,. Kossá Lajos. BARTHA JÓZSEF I a Fenntartó Gárda tagja Mélységes fájdalommal jelentjük, hogy amint az elkésve érkezett hirből értesültünk, Detroitban elhunyt egy szeretett munkástársunk, régi olvasónk, Barfha József, a Fenntartó Gárda tagja. Szeptember 7-ér\ hunyt el és szeptember 11-én temették. Bartha munkásfárs 1888- ban született a Heves megyei Vécs községben. Kilenc évig szolgált a magyar népet elnyomó Habsburg császár hadiflottájában, a Ferenc Ferdinánd hadihajón. Az-otrantoi tengeri csatában a Ferenc Ferdinándot az olasz flotta lövegei elsü- lesztették. Bartha József sok száz más tengerésszel együtt a' sülyedő hajóból a tengerbe vetette magát, de szerencsére sikerült megmenekülnie. 1921-ben a horthysta gyilkosok fehér terrorja elől Amerikába vándorolt. Rövid ideig Tom’s Creek Virginiában dolgozott, majd Detroitban telepedett le. Azóta, mint a haladószellemii magyarság közmegbecsülésnek örvendő tagja élt Detroitban. A Ford gyár munkása volt. Feljegyzéseink szerint, Bartha munkástárs sajtónk legáldozatkészebb olvasói közé tartozott. Nem volt egyetlen alkalom sem, amelyet meg ne ragadott volna lapunk bőkezű támogatására. Hogy mennyire szerette lapunkat, a munkások lapját a mi feledhetetlen drága Bartha testvérünk, arra az aláb- oi idézet mutat rá legteljesebben, amelyet a hozzánk 1953 január 18-án intézett leveléből jegyeztünk föl: "Nagyon szeretem a Magyar Szót és a naptárt, ugv hogy egyes helyeken meg is csókolom. Ugy-e ez nem szégyen, ha igy fejezem ki őszinte érzésemet és az önök megfeszített munkája iránti csodálatomat.” A dolgozók ügye mellett egy hűséges szivvel kevesebb dobog Magyar Amerikában. Barfha József egyike volt azoknak, akik lehetővé tették azt, hogy sajtónk teljesítse történelmi feladatit Amerikában. Emléke élni fog, amig lesz magyarnyelvű szócsöve a haladásnak ebben az országban. __7J Q7PR7FTT MAR EGY VJ olvasót a magyar szónak? OfaCnLCI I A MAGYAR szó minden szama a felvila- j GOSITÁS KINCSESTÁRA. — ADJA SZOMSZÉDJA KEZEBF!
