Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-29 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 29, 1953 1 AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN I ' ^ - ** ; 2.______________________________. k , t k «JU«i FELFEGYVERZÉSE Franklin D. Roosevelt úgy képzelte el az Egyesült, Ál­lamokat, mint a “demokrácia arzenálját.” Truman és Eisen­hower alatt az ország egyre inkább a világ f elf egy vérzőjévé változott at Jelenleg körülbelül 47 idegen országnak szállít az U. S. fegyvereket. 1953 első felében a ^‘biztonság és ön­védelem” érdekében a U. S. — tény és való — kétharmad- a “biztonság és önvédelem” érdekében az U. S. kétharmad­dal több hadianyagot szállított külföldre, mint a megelőző hat hónapban. Az úgynevezett kölcsönös biztonsági pro­gramra megindítása óta 1953 májusáig a kövektező hadi­anyagok mentek külföldre: 26,564 fánk, és páncélos harci kocsi, 25,234 tüzérségi ágyú, 510 hadihajó, 4,126 repülőgép, 1.5 millió gépfegyver és kisebb lőfegyver, 20 millió ágyu- lövedék s több mint 700 millió gépfegyver lövedék, vala- ' mint egyszerű puskalövedék. A hadianyagok szállításán kívül az Egyesült Államok állampénztára nagy mennyiségű fegyverért fizet, amif külföldi gyárakban készítenek és Washington rendelete alapján osztanak széjjel. 1914-ben egy jelentés beszámolt arról, hogy a német Krupp müvek 58 országnak szállítottak hadianyagot. Mi­kor kitört a háború, igen nagy volt a valószínűség, hogy bármerre fordulnak is, a német katonákat Németországban készült lövedékekkel lövik le. Az U. S. kormánya, a fegyve­rek szétküldésével a világ nagyrésze számára, valószínűvé teszi, hogy egy másik háború esetén, amerikai hadianyagot használnak fel katonáink ellen, bárhol is legyenek azok, vagy olyari hadianyagot, amiért amerikai pénzzel fizettek és olyan országoknak adtak, melyek esetleg ellenségekké vál­hatnak. s , ELŐBUJT A SZÖRNYETEG Amikor a tavajyi elnökválasztási kampány idején Mc­Carthy szenátor egyik beszédében azt a kijelentést tette, hogy ő egy baseball ütővel szeretné hazafiasságra tanítani a demokrata elnökjelöltet, Adlai Stevensont, akkor nyíltan kifejezésre juttatta a vörösfalás a fasizmus igazi mivoltát. A fasiszták doronggal bunkósbottal és tőrrel “győzik meg” politikai ellenfeleiket. A fasizmus a társadalom salak-: jainak a brutális, nyílt erőszakra alapozott uralma. Miként Németországban, úgy itt Amerikában is először, mint a “társadalom védelmezője” jelentkezik, amely meg­védi azt a “vörös felforgatóktól.” De ahol a nép nem ismeri fel mindjárt kezdetben, ahol engedik, hogy megvesse lábát,] ott előbb utóbb a szabadság eltiprására, borzalmak, szenve­dések sorozatára vezet uralmuk. Amerikában is vörösfalással mutatkozott be a fasizmus a legmagasabb körök helybenhagyásával. De már 1952-re a demokrata párt elnökjelőlijének fejbeverését helyezete kilátásba. 1953-ban pedig már felhangzanak New York és Los An­geles utcáin, a nyilasok “Kiirtás” üvöltései, Yorkville negye­dében barnainges, náci rohamosztagosok gyüléseznek. És 1953-ban egy fasiszta orgyilkos Favlovics abba a helyzetbe jut, hogy orvul leütheti az igazságugyminiszté- rium őrizetében levő Robert Thompson kommunista munkás­vezért', az amerikai hadsereg magas kitüntetési! veteránját. Az események sorozata ujult figyelmeztetés kell, hogy legyen Amerika népe számára. A fasiszta szörnyeteg elő- bujt a barlangból Amerikában is. Ha nem pusztítjuk el, ak­kor pusztulásba fogja vinni hazánkat. Az egyetlen védelem az atombomba ellen Érdekes és figyelemreméltó Walter Lipmann, az ame­rikai imperialisták egyik legkomolyabb szószólójának és el­méletirój ának megállapítása a múlt héten lefolyt londoni értekezlettel kapcsolatban. Lippmann szerint az értekezlet visszatükrözte az általános helyzet megvátozását. A válto­zás két fejleményben mutatkozik. Az első fejlemény az, iiogy elévült a nyugati tétel, mely szerint a kommunista natalmakkal való értekezletet célzó javaslatot, tetszés sze­rint elutasíthatjuk, noha ők akarják azt. “Világossá lett”, írja Lippmann, “hogy ők nem esedeznek olyan nagyon ezért az értekezletért s hogy a nyugati hatalmak részéről egyre fokozottabb mértékben meg van az ok, hogy valóban létre hozzák azt s hogy he húzódozzanak a közvetlen diplomáciai kapcsolat, megteremtésétől.” Nyilván arra gondol itt Lipp- man, hogy a Szovjetunió csak komoly és őszinte értekez­letbe hajlandó belemenni. Amit Lippmann második fejleménynek nevez, az tu­lajdonképpen nem választható el az elsőtől. Ez a fejlemény abban áll, hogy Amerikán kívül minden országban erősebb és szélesebbkörü a népek s kormányok elhatározása, hogy “a háborút meg kell akadályozni diplomáciai lépesekkel s nem szabad teljesen, vagy a jelenlegi mértékben as stratégiai, katonai elszigetelésre támaszkodni, ami még mindig a kon­vencionális nézet az Egyesült, Államokban.” A befejezésben Lippmann rámutat arra, hogy miköz­ben itthon nagyban folyik az úgynevezett “Operation Can­dor”, melynek az a célja, hogy az atombomba elleni véde­lem lehetőségeit, vitassák a közönség előtt, Európában úgy a népek, mint a kormányok már eljutottak a végső követ­keztetéshez, amit “elvitathatatlannak tartanak. És a végső i következtetés számukra az, hogy az atomháború ellen csu- I pán egyetlen védelem van; annak teljes megakadályozása.” Kissé sokáig tartott, amig az imperialisták vezető ro- J vatirója eljutott odáig, hogy azonos nézetet hangoztasson a tudósokkal és a nagyszerű, logikusan gondolkodó emberek ; millióival, akik kezdettől fogva azt hangoztatták, hogy az 1 atombombák elleni egyetlen védelem a béke. Ami a népeket illeti, azok még kiegészítik ezt a tételt azzal, hogy az élet- benmaradás mellett, az életszínvonal egyetlen védelme is a béke. Csakis ez teszi lehetővé az életszínvonal megjavítá­sát. Ez utóbbi nem aggasztja különösképpen Lippmannt és társait, akik számára az emberiség csak eszköz az imperia­listák profitjának növelésére. Minthogy azonban a háború és béke minden problémát magában foglaló kérdése körül olyan ellentétek mutatkoznak a nyugati szövetségesek kö­zött melyek szakadásra vezethetnek egyes nagytőkés kö­rök nyilván úgy érzik, hogy elérkezett az idő, mikor szembe | kell nézni a történelmi valósággal. Ezeket képviseli Lipp­mann. A kérdés már most az, hogy mennyiben alkalmazzák megállapításait a valósággal teljesen szembehelyezkedő, hi­vatalos politikában. A béke tárgyalással való helyreállítása ugyanis tagadhatatlanul a profit mérséklését kell, hogy maga után hozza s a pénzérdekek, melyeket John Foster Dulles képvisel a külügyminisztérium élén, ezt éppen olyan ] kelletlenül fogadják, mint a történelmi kihívást a szocializ- , mus és kapitalizmus közötti békés versenyre. Bonyodalom Izráel körül- A múlt héten a külügymi­nisztérium bejelentette Wash­ingtonban, hogy minden köl­csönt és segélyt felfüggeszt j Izráei számára. A bejelentés előzménye az volt, hogy iz- K ráeli határőrök, vagy polgári személyek támadást intéztek Kibya jordániai falu ellen, ahol a vád szerint megöltek több mint, 50 arabot. Az ügy most van tárgyalás alatt az Egyesült I - inizetek Bizton­sági Tanácsa előtt. Ha arról van szó, hogy a nyugati L talmak engedmé­nyeket adjanak a középkeleti araboknak, Izraellel a leg­könnyebben elbánhatnak. A külügyminisztérium Marok­kót illetőleg a franciák olda­lán áll, az arabokkal szem­ben. Szuezt illetőleg Anglia oldalán áll Egyiptommal szemben. Valahol engedmé­nyeket is kell, hogy tegyen, barátságot mutatva az ara­bok iránt. 1950, azaz Izráel függet­lenségének elismerése óta 866 fegyveres arab támadás történt az izráeli határon, melyekben 421 izráelit meg­öltek, vagy megsebesítettek. Mindezeket teljes közömbös­séggel vették a nyugati ha­fFolytatas a 2-ik oldalról) TÍZSZERESÉRE emelik a hűtőszekrények gyártását ussr-ban A múlt hét végén a Szov­jetunió bejelentette, hogy j 1954 végéig 72 százalékkal emelik a nép életszínvonalá­nak emelését szolgáló fo- gyasztási cikkek termelését, A bejelentés szerint 1956-ig 40 ezer üzletet nyitnak meg az országban, hogy meggyor­sítsák az áruk elosztását s 11 ezer uj éttermet. Az 1950-ben előirányzott 5 éves tervet,1 melynek célja a termelés 70 százalékos fokozása volt 1955-ig, nemcsak egy évvel megrövidítették, de teljesen átalakították s célkitűzéseit erősen fokozták. Az uj terv szerint 1954 vé­géig 230 százalékkal emelik a hústermelést, az 1950-es évihez viszonyítva. Az erede­ti, öt éves terv 70 százalékos emelést irt elő 1955 végéig. A vajtermelést 190 százalék-( kai az eredeti 300 százalék | helyett, a ruhatermelést 240 j %-al az eredetileg tervezett 80 j százalék helyett, a varrógé­pek előállítását 510 száza­lékkal, a rádió és televíziós készülékek gyártását 440 százalékkal, a hűtőszekré­nyek, mosógépek és porszí­vók gyártását 1,000 száza­lékkal. Mindezek az emelések az 1950-es termeléshez viszo­nyulnak, mely már messze meghaladta a háború előtti j magaslatot,. Ugyanakkor a. rendelet kimondja, hogy aj mennyiség mellett a termelt, j áruk minőségét is erősen megjavítják. • A szovjet bejelentés szem­mel láthatólag jobban meg­ijesztette a Wall St. szakér­tőit, mintha azt adta volna tudtukra, hogy 1954 végéig készeresére akarják emelni | az atombombák termelését. Roscoe Drummond, a N. Y. j Herald Tribune washingtoni tudósítója nagy. “veszélyt” lát a bejelentésben, ami arra kell késztesse a Nyugatot, hogy egész eddigi taktikáját megváltoztassa. Drummond szerint a haditermelés csök­kentésével és a fogyasztási cikkek termelésének fokozá­sával a Szovjetunió azt fogja bizonyítani “a szegény és ál­lást, nem foglalt népek szá­mára, hogy a kommunizmus közgazdasági gyümölcsei a , legjobbak számukra.” Drummond elsősorban az ázsiai és afrikai népekre cé­loz cikkében, de beismeri, hogy a szovjet példa olyan hatással volna a nyugateuró­pai országokra, melyekben a szükséges közgazdasági re­formokat soha nem valósítot­ták meg. Nyilván a washingtoni ve­zetők is tudatában vannak a szovjet bejelentés fontossá­gának, mert annak mintegy visszhangjaképpen az Atom­ellenőrző Bizottság bejelen­tette, hogy felépít egy kísér­leti erőmű telepet az atom­erő békés célra való felhasz­nálására. A telep kisméretű lesz, elegendő egy 60 ezer lakosú város villamossággal való ellátására. (Az erőmű érdekeltségek máris tiltakoz­tak.) Nyilvánvaló, hogy a kísér­let csupán kirakatcélokat szolgál, mert mint,-.a hivata­los kijelentésekből kitűnik, az atomfegyverek gyártásában nem terveznek semmiféle csökkentést, ázonban a szov­jet bejelentés, melyet még Dulles is nehezen nevezhetne “támadásnak”, nyilván igen nagy gondokat okoz Wash­ingtonban. % Ét AMERIKAI |Pf r Magyarázó Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397—0?r 2____

Next

/
Thumbnails
Contents