Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-22 / 43. szám
AiUJCjlUIVAl iUAlx 1 Ali i5/iU II LÁTOMÁSSÁ VÁLT — nem j azzá finomult, hanem éppenséggel azzá erősödött — a ma- j gyár képzeletben az elnyomatás évszázada alatt a szabad- | ságharc. Úgy gondoltak visz- sza rá későbbi nemzedékek, print népünk legszebbik almára. Vegyült ebbe gz elképzelésbe borongó történelmi .pátosz, | vegyültek festői, dekoratív elemek és vegyültek erős remények, hogy mindez megismétlődik még egyszer 'éppolyan valóságban, amilyen valóságosan megtörtént, de győztesen is. A magyar képzelet egy évszázadon át várta, hivta, szeme elé meg-megidézte a múltnak ezt a ragyogását, ahogyan távoli szerelmese arcát felköveteli emlékéiből az ember. Náaascry Kálmán rendezése, a “Föltámadott a tenger’’ cimü filmben éppen azért olyan vonzó — sőt, több ennél: megidéző — ,mert ezt a nagy igényt a rendezés egészét tekintve, betölti. Nagy történelmi tablókon állítja elénk a szabadságharc csatajeleneteit, a tömegek ösz- szecsapását lángban és lőpor- füstben, ázzál a drámai átfü- töttséggel, amely akkor jelentkezik, ha a valóságot felheviti a művészi fantázia. Nádasdy a csataképekhez — amelyekhez a helyszint is kutató, történelmi pillantással és festői háttérke- reséssti választóita ki —, a valóságot veszi alapul s a valóság elemeiből válogatja, mi az, ami a csatában a legd»maib- ban jellemző. Egy arc, az ágyuk felemelkedő torka, egy vágtató pata, vagy csak négy csattogó pata, vagy az egész térség távlati látványa. Tipikusan tudta ábrázolni a rendezés kiragadásával, vagy a teljes szintér kibontakozásával s ezekkel a váltásokkal kelt nemcsak feszült drámai hatást, hanem igy fogalmazza meg a valóságot erős, művészi látomássá is. A NAGY RENDEZŐI MŰALKOTÁSNAK — mert Nádasdy Kálmán munkája hiányosságai ellenére is nagy alkotás — a harci képek tömegjeleneteinek lenyűgöző hatású mozgatásán kivül az is jelentékeny erénye, hogy a forgatókönyv képsorában rejtőző cselekménynek határozott irányt szabott a nép leneteknek alapos rendezői kifelé. A nép között játszódó je- dolgozása, erős hangsúlyt adott a forgatókönyv elmosódottabb részleteinek is s igy például Hajdú Gyurka búcsúja jobbágy szüleitől, a hatalmas, történelmi látvány fényei között sem halványodik el. Sőt, ez a jelenet a maga bensőséges, lirai tartalmával szinte a film legszebb részévé növekszik. Kiderül belőle a Föltámadott a tenger rendezői hangsúly következté- , ben, hogy történelmünk é nagy ! pillanatának színpada Pesten, Debrecenben, Szegeden volt, tör- j ténelmi szereplőkkel, műhelyei azonban az ország szétszórt viskóiban kovácsolták kaszából,, kapából a szabadság fegyvereit, névtelen mezítlábasok két keze munkájával. Ugyangz a nép felé fordulás érvényesül a rendezésben a felkelő seregek egy-egy harcosának néma kiemelésével: csak arcot, csak kezet lát az ember, csak mezitelen lábat lát taposni a novemberi sárban, de érzi ezekben a részletekben a nép lelkesedését, a nép erejét, a nép áldozatkészségét, érzi azt, hogy valóban tenger támadott föl szabadságharcukban. A SZÍNÉSZEK JÁTÉKA a forgatókönyv költészetét, törté- nelmiségét és mondanivalóját a j rendezés nagy művészi szán- | dékát úgyszólván valamennyi szerepben hűségesen tükrözi. Pedig csak névszerint is szá- montartott szereplője közel hatvan van a filmnek s ezekhez jön még az egy-két mondatos szereplők hosszú sora és a statisztéria hatalmas tömege. De szinte mindegyik színész külön jellemmel, külön élettel, külön arccal él g filmben. | Az eleven emberi rengetegből a jellemábrázolás dús lombkoronájával emelkedik ki Bem szerepében Makláry Zoltán. A szürke, bicegő aggasztyán alakjából kibont egy színes, .eréllyel, humorral, lírával teli büszke, szálas karaktert, polgári külső mögül a nép hadvezérét. Mindezt olyan eszköztelenül, a művészi teremtés belső, láthatatlan erejével, ahogyan a tölgy növekszik. Parancsoló erélye és apai gyöngédsége Bem jellemének szilárdságából fakad, szinészi játéka, amely valójában nem is játék, hanem egy másik lény életének teljes, művészi megélése, azon a szereteten alapszik, melyet népünk e nagy lengyel iránt érez. Makláry alakítása két összetevő eredménye: a jellem alapos, mély kidolgozásáé és az alak megaranyozásáé, azzal a fénnyel amely emlékeink- I bői sugárzik reá. így sikerül | Maklárynak egyrészt embert i formálnia, másrészt az alaknak történelmi távlatot adnia. Bernje embérileg és történelmileg egyaránt hiteles, forrása két valóság: az emberi karater és az emberi képzelet. Ez olvad össze Makláry Zoltán magasrendü, művészi alakitóképességében. . Petőfi szerepében Görbe János már nem támasztja ennyire két alapra alakítását. A költő karakterének áthevűltsége, | lelkes indulatossága ugyan ki- I fejeződik játékában, de nem ! kap elég hangot sem az a szenvedély, amely Petőfit a j néphez, sem az, amely a népet Petőfihez egy évszázad óta fűzi. Görbe felfogása Petőfi lángjait zordabbra és aszkétikus I sabbra magyarázza, mint ami- | lyen lobogóak s szeretettől táp- j láltabbak ezek a lángok voltak. j Arcán a keserűség vonásai mé- j lyebbek, mint amilyen hittőF át- | szelleműit Petőfi homloka volt. | E kec történelmi alak mellé j mint a névtelen nép .típusa, a cselekmény középpontjába ke- j rül a Hajdu-asalad. Egyetlen jelenetével is évszázados elnyo- j matást és előremutató, nagy re- j ménységet fejez ki a jobbágy- j apát játszó Bihari József. Az j alak történelmi fordulóponton [ áll, múlt és jövő . határán. A | szolgaság nyomasztó emlékeit és a felszabadulás repeső reményét Bihari drámai egyszerűséggel tudja egy jelenetbe sűríteni, fej tartásával, mozdulataival, egy-egy ritkán ejtett, nehéz szavával megmutatva az egész magyar jobbágyság régi fájdalmát és uj örömét. Méltó párja ennek a nagy szinészi alakításnak Vass Irma játéka az anya szerepében. Hajdú Gyurkát Szirtes Ádám kelti életre, hiteles átmenetekkel érzékeltetve azt a fejlődést, amely egy felszabaduló emberben a fájdalmas, szivszorongató öntudatlanságtól a feleszmélésig, a hősi sors tudatos vállalásáig vezet. őszinte derű. a vezetők iránti meleg odaadás és lelkes harci kedv ragyog játékában; magatartásából árad a hűség népe és népe eszményei iránt. Kossuthot Básti Lajos játsz- sza, erőteljes, szép vonásokkal megrajzolva az alakot. Nemcsak szinészi megjelenésével, hanem belülről sugárzó vonzásával is megmagyarázza, milyen tulajdonságok emelték a nemzet élére Kossuthot s tették egy nép rajongó szereiének tárgyává. Görgeyt Szakáts Miklós alakítja, egy-egy tekintetével, gesztusával megteremtve a figura beteges becsvágyát, gőgjét, féltékenységét, megteremtve azt a merev karaktert, amely oly gyűlöletessé • tette a történelem színe előtt. Szendrey Julia szerepében Ferrari Violetta főleg egy nagyon szépen elmondott Petöfi- költeménnyel teszi alakítását emlékezetessé. Kusta szerepét is emlékezetessé teszi Horváth Teri.' Várkonyi Zoltán, egy* elmosódott szerepben és Gáti József egy tulirt szerepben bizonyos naturalisztikus, ' ' a film alaphangulatából kirívó jellem- . ző-eszközökhöz folyamodik. “Hatalmas húrokat követelt “ZENGJ NEKÜNK DALT...” — szólította, ébresztette az egész nemzet nevében Vörösmarty, a költő Liszt Ferencet, 1 az óda igy folytatódik: “És ha S “a hangok nagy tanárát.” S I zengesz a múlt napiról — 'Légyen hangod á vész zongorája,* 1 diadalmi ének.” — Melyben a harc mennydör- I gése szól, — S árja közben a j szilaj zenének, — Riadozzon j akkor- a nemzet, a forradalom, j azt, hogy a “szivekbe menjen1 át a dal” és hallatán “nagy fiákban tettek érjenek ..” És ugyanannyi — ha nem több — joggal kéri ma, a népek szabadságának igazi tavaszán, történelmünk valamennyi forradalmát győzelemre vivő dolgozó népünk a mai zeneszerzőt, hogy a múlt napjairól zengve jelen- béli nagy tettekre lelkesítse. A “Föltámadott a tenger” muzsikája igenlő felelet erre a nívó- szóra. Filmművészetünk jelentős eredményének, a “Föltámadott a tenger”-nek egyik hataimas tartópillére Szabó Ferenc zenéje, mely a néző nagy élmé- : nyében feledhetetlenül összeforr a filmalkotás egészével; annak szerves része, mégpedig éppen azért, mert önálló zenemű mivoltában is kimagasló értékű alkotás, melyet elemi sodra költői szenvedély és a legalaposabb tervszerűség hat át. Rendkívül sokrétű mondanivalón, bonyolult zene-dramatur- giai feladatokon kellett győzedelmeskednie a “Föltámadott a tenger” muzsikájának. Zenei körképet adni 1848-ról, megragadni népünk történelme egyik legragyogóbb korszakának társadalmi folyamatait, ellentmondásait, hőseinek egyéniségét — nagyokét, kicsinyekét egyaránt —, megtalálni agt a zenei nyelvet, amely a mai hallgató gondolataival helyesen fejezi ki 1848 megmozdulásainak nemzeti és nemzetközi vonásait — hatalmas célkitűzés volt és mara- I déktalanul sikerült. A zenemű hangvételében a szerző elkerülte azt a veszélyt, melyet zenei anyanyelvűnk két forrásának — vagy a parasztzenének, vagy a multszázadi romantikának, a verbunkos stílusnak — egyoldalú kiaknázása jelentett volna: az-első esetben 1848-nak a zeneműben helytelenül csupán paraszti-népi; a másik esetben (még helytelenebből) csupán nemesi jellege lett volna. A ■Föltámadott a tenger” muzsikájának ezek az elemek még-- találják egészséges szintézisüket. A Mü .FŐTÉMÁJA a hazafi- ság. Pontosabban: a foi'radalmi hazafiság, mely egyet jelent a nép \ felszabadításáért vívott harcéal és amely oszthatatlannak tudja a szabadságot, s éppen ezért nemzetközi. Az egesz mü alapgondolatát a nagy “Föltamadott a teriger”-kantáta sűríti össze. Erőteljes dinamikával viszi a férfikar a tenger hullámainak mennydörgő szavát, hegyetmozditó erejét idéző dallamot. Közben a vonóskar örvénylő menetein érezzük, hogyan zudul, csapkod lebirhatat- lanul a vizek végtelen árja A kantáta témái számtalan változatban vonulnak végig az egész művön: amikor Petőfi a Pilvaxban a Nemzeti dal első fogalmazványának sorait •- rója, távolról, halkan harsanó trombiták már jelzik: “Föltámadott a tenger’”... Ez a téma csap egyre magasabbra a Pilvax lelkesült levegőjében, s ujul meg feldolgozásban, hangszerelésben és dinamikában megsokszorozva a Nemzeti Muzéum előtti óriás tömegjelenet alatt. Ezt a témát halljuk a nagy csatajelenetek zenei freskóiban' amikor a felkelt, fegyveres nép katonás, . szervezett rohama, mint a vizek árja, tör az ellenség felé. A HARCOLÓ TÖMEGEK a ro- busztusz zenei ábrázolása mellett megható lira zendül fel a nép öntudatra ébredő fiának, Hajdú Gyurkának ábrázolásában. — Mennyi szivetmozditó szépség rejlik a Hajdú Gyurka alakja köré fonódó, az ő ébredését, tiszta lelkesedését, szerény hősiességét, majd halálát festő muzsikában! Gyurka ébredése gazdag variációkban bomlik ki a szüleitől vett búcsú jeleneténél, majd a schwechati visszavonulásnál. fennek, a mü egészen belü^ szinte külön életet élő, mosolygó témának, megka- póan egyszerű és szép a befejezése: amikor Gyurka -az ágyuk védelmében vállalt hősi halálával bebizonyítja, hogy most már megértette, “mi az: haza?”... A “FÖLTAMADOTT A TENGER” okozta élmény teljességének, erejének egyik főoka az, hogy ez a mü szinte eszközte- lennek ható módon közvetlen, mélyen ihletett és egyszerű, s ezért az egyedül lehetséges zenei kifejezés meggyőző erejével hat. HASZNOS TUDNI.. Nem lehet a nevet megváltoztatni . . . Szülőföldjén . Dorogi nevét mindenki helyesen irta le és mondta ki, de hogy itt is köny- nvebb legyen megjegyezni, néhány évvel ezelőtt, elhatározta, hogy megváltoztatja nevét Da- visre. Arról azonban teljesen megfeledkezett, hogy ' társadalombiztosítási igazolványát is, (social security card) átírassa uj nevére. Még súlyosbította ezt a mulasztást azzal, hogy miután önálló üzlethez kezdett, márciusban, mikor adóvallomá- si .ivét kiállította, elfelejtette ráírni igazolványának számat. A társadalombiztosítási hivatalban idővel valószínűleg észre fogják venni, "hogy John Davis azonos John Dorogival, számláját is megtalálják majd a körülbelül félmillió többi Davisé között, de ha véletlenül a hivatalnok mégsem tudja pontof san' megállapítani, hogy a sok ezer hasonló* nevű egyén szám- j Iája közül tulajdonképpen melyikre írja jóvá* a fizetéseket, akkor John Dorogi könnyen elvesztheti egy részét a járandóságoknak, melyekre a társada- lombitositás révén igényt tarthat. Ha utólag sikerül is a mu- ! lasztást pótolni, az utánjárás i rengeteg időt és költséget okozhat neki. Ha valaki megváltoztatta nevét, kérjen a társadalombiztosító hivatalban uj igazolványt, melyen az uj neve a régi szánjával együtt szerepeljen. Le- I gyünk mindig biztosak abban, hogy nevünk és “social security” számunk rajta legyen a fizetésünkről szóló bejelentéseken, mert azok alapján számítják Jtí később a nyugdijat, vagy halál esetén hátramaradottaknak kifizetendő segélyt. Ha valaki alkalmazásban van, munkaadója utján azonnal jelentse be nevét és “social security” számát pontosan úgy, ahogy az a hivatalnál nyilván van tartva. Ha a maga gazdája, ne mulassza el gondosan lemásolni igazolványának számát* az adóbevallási Ívre, melyet egyszer egy - évben kiállít. Sohasem lehetünk biztosak benne, hogy a mi számlánkat ismerik el a mi fizetésünkkel, ha nem tüntetjük fel helyesen nevünket és igazolványunk számát. A kilenc számjegyből álló igazolványunk száma merőben különbözik a többi igazolványok számától. A társadalombiztosító hivatal száz millión felüli számsorozattal rendelkezik és ezek között nem létezik kettő, amelyik egyforma lenne. Száma igazol minden alkalmazottat és fizetéséről szóló kimutatást. Egyszersmind Útmutatóul szolgál ahhoz, hogy minI denkinék kiutalják a keresete után őt megillető járulékot. Nem állíthatjuk azt, hogy kizárólag a Davis nevű egyéneknél fordul elő csak sok baj, zavar, kiadás és kár a kiutalásokkal kapcsolatban, mert csak ők jelentik be magukat helytelenül, hibásan Írják be, vagy egész egyszerűen kihagyják a “social security” számot. A társadalombiztosító hivatalnál számlájuk van még többek között, 1,287,- 1 315 Smithnek, majdnem egymillió Johnsonnak, 867,753 Brown- nak, 617,018 Millernek és 413,393 Andérsonnak is. Még abban az esetben is óvatosnak kell lenni, ha valakinek olyan különös neve van, amilyen csak a Dickens nevű regényíró novelláiban fordul élő. Soha ne bizzunk abban, hogy a fizetésünkről vezetett számlákat különleges nevünk kellően igazolja. Meg lennénk lepve, ha tudnók, hogy hány ritka név nem is olyan ritka, ha bepillantanálak a biztosított tagokról , vezetett könyvekbe. Ne próbálja senki számát [ emlékezetében tartani, mert : még egyetlen számjegynek az ! elírása is azt eredményezheti, í hogy az illető fizetése valaki másnak a számlájára kerül. összefoglalva a fentieket: Teljesen mindegy az, hogy Doroginak, vagy John Davisnak hivnak-e valakit, a fődolog az, I hogy “social security” kártyáján úgy a neve, mint a száma helyesen legyen feltüntetve és ha megváltoztatta nevét, azonnal kérjen másik tagsági igazolványt, melyen rajta legyen az 1 uj neve és a régi száma. Ha valaki egyszer már be van jegyezve egy bizonyos szám alatt, az a szám élete végéig az övé marad és ez jelenti azt a láncszemet, mely összeköti a jövedelméről szóló kimutatást nyugdijának összegével, vagy halála esetén a családjának kiutalandó segély összegével, melyhez a biztosítás révén mindenkinek joga van. VGtVWUl — , ii/UU
