Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-22 / 43. szám
12 mii 3IAY»AM I#.3ßar«l(A AMERIKAI MAGYAR SZŐ !*?'*?:> ¥*** 4' ...v . October-22, 1953 BÓDOG ANDRÁS: A gyermekrablók harmadik bűntársa A Kansas Cityben elrabolt és szívtelenül megölt 6 éves kisfiú gyilkosai: Austin Hall és társnője, Bonnie Heady elfogatásuk után néhány napig tagadták a gyilkosságot. Kábultan és tétován egy harmadik bűntársukról ma- gyarázgattak, valami John Marsh nevű egyénről, akinek az lett volna a feladata, hogy a kisfiút elrejtve tartsa, a- mig apja a váltságdíjat meg nem fizeti, ennek megtörténte után pedig a gyereket szabadon bocsájtották volna, Ámde ez & Marsh megállapodásellenesen agyonlőtte a kisfiút, mire nem tehettek egyebet, eltemették a kis holttestet és minthogy már úgyis mindegy volt, megzsarolták az apát és elvették a 600,000 dolláros váltságdíjat. Ezek után a tettestársak szétváltak, de Hall olyan nagy arányokban kezdett dorbézolni és tékozolta a pénzt, hogy gyanút keltett és ez letartóztatásához vezetett. Az újságok szerint a nyo- mazó hatóság eleitől fogva bizonyos kételyekkel fogadta ennek a vallomásnak Marshról szóló részét. A szokványos hajszát megindították ugyan a harmadik tettes ellen, de csak fél szívvel, mert túlnyomóan az volt az érzés, hogy a rémülefes tettnek nem volt harmadik részese és mire való is volna egy harmadik ártatlan egyénnek bűntettbe való belekeverése, ha ez se politikai, se háborús célokat nem szolgálhat. A megnevezett Marsh nevű egyén nem került elő és valószínűleg nagyon jó okokból, mert, akármilyen ártatlannak is érezte magát, az utóbbi évek tapasztalatai alapján sose lehessen tudni miféle igazságkiszolgáltatásban részesülhet a legártatlanabb ember, ha a “töredelmes” bűnösök az ügyészséggel egyetértve tanúskodni kezdenek ellene saját jól felfogott érdekükben. Jelen esetben azonban az elfogot- tak ilyen irányú próbálgatód- zása nem szolgálhatván magasabb állami érdekeket, nem is kapott bátorításokat a hatóság részéről, mire Hall és Heady végre is bevallották, bogy ők voltak az egyedüli tettesek, a szerencsétlen kisfiút elrablása után pár órával megölték és * az előre megásott sírba eltemették, aztán pedig kizsarolták a váltságdíjat a már halott gyermekért. Ezzel, eltekintve az izgalomtól, a váltságdíj elő nem került részét illetőleg, az ügy hullámai le is csöndesedtek a nagyközönség, az újságok és a nyomozó hatóságok részére azzal a tudattal, hogy az ügy rendőrileg befejezést, nyert, harmadik tettestárs nincs, a két bűnös pedig rövidesen elnyeri büntetését. A furcsa azonban a dologban az, hogy amikor a gyermekarablók a főbünös harmadik tettes társukról magyaráztak, nem is tudták, hogy bizonyos tekintetben igazat beszéltek. A hatóságok, bíróság, nagyközönség kétségtelen befejezettnek fogja tekinteni a bűnügyet, az ítélethozatallal, pedig egy té- -tova érzésnek meg kellene maradni, hogy az korántsem fejeződött be még, a harmadik tettestárs, a felbujtó és gyilkos ügye csak itt kellene, hogy kezdetét vegye. Mert, amig a tettesek azt erősitget.ték, hogy nem ők, hanem harmadik társuk, egy állítólagos mániákus volt a gyilkos, addig kételynek még lehetett helye, de amikor bevallották, hogy ők követtek el a véres tettet, azt előre kitervelték és a sir már meg volt ásva a gyilkosság előtt, ezzel nyilvánvalóvá lett, hogy egy harmadik tettestárs a legnagyobb bűnös. Ez ugyan nem mentheti a gyilkosok bűnét, de olyan pont, amely jogosulttá tenné a legszéle- sebbkörü nyomozás lefolytatását a harmadik tettes ellen. Persze az ilyesmi csak egy ábránd, amiről szó lesz, ha az elfogott bűnösök elnyerik büntetésüket, minek megbolygatni a társadalmi lelkiismeret mélyebb rétegeit azzal a ieízakiatö tudattal, hogy a bűncselekmény elkövetésében résztvett egy harmadik tettestárs, akinek neve nem Marsh, az egykori fegyenc, hanem a pénz és a törvény. Az újságok megírták, hogy mindkét bűnös nemcsak a középiskolát járta ki, de pár évet egyetemen is töltött. Ha nem is Írták meg a lapok, hogy mit tanultak, nem túl nehéz belátni, hogy emberiesség, erkölcsi belátás, ideák és emberi együttérzés hiába szerepelnek a legjobb tanító tananyagában, amikor a tanító a legszegényesebben fizetett közalkalmazottként saját személyén és körülményeivel magán hordozza saját eszméinek cáfolatát,, tudniillik hogy nem az a csöndes ideális munka, hanem tülekedés, könyökölés, összeköttetések és a politikai bandához való tartozás fizeti ki magát. Az iskola eszméi és a társadalom érdekei és eszközei egészen mások, az 'egyik élő cáfolata a másiknak. Kansas City politikai masinája felfelé a legmagasabb körökre nyúlt, lefelé gengszterekkel tartott összeköttetést és más helyek se kivételek. A gyenge jellem hamar megtanulja az élet iskolájában, hogy nem a virányos szavak, hanem öklök érvényesülnek és hazugság, csalás, embertelenség és kíméletlenség bőven megférnek a törvény keretei között és csak akkor bűnök, ha véletlenül nem vezetnek sikerre, de erények, ha eléred vele célodat. A pénz beszél, ember ugat. Hatásos szavak az emberi élet, értékéről beszélnek, de mi nem az emberi együttérzést jutalmazzuk, hanem a siker értékét, melyet pénzben mérünk. Hall, a gyilkos, először sikeres volt, mert jómódú szülő pénze állt mögötte és később öröksége 200 ezer dob lár. Mikor ez elfogyott, egyszerűen átlépte a keskeny mesgyét, amelyet a törvény meghúz üzleti és revolveres rábeszélés között és anélkül, hogy értékpapírnak, bányarészesedésnek, részvénynek vagy hasonlónak nevezett nyomtatott papirt nyomott volna a taxisoffőrök markába, elvette pénzüket revolverrel fenyegetődzve, mire ez az árnyalati különbség börtönbe juttatta. Aztán jött a gyermekrablás, zsarolás és gyilkosság. De miért ez a kegyetlen és embertelen bűntett, a gyilkosság? Itt nyilatkozik meg legvilágosabban a harmadik tettestárs szerepe, a felbujtóé, az esztelen és kíméletlenséggel megtorló törvény, a- mely bizonyos esetekben sem a fokozatos- büntetés, sem pedig a visszatartás elvét nem gyakorolja. í Sós államban például a , nőkkel szemben elkövetett erőszakért halálbüntetés vagy életfogytiglani fegyház jár. Ennek eredménye nem a kevesebb bűncselekmény, hanem az, hogy a tettes meg is ! öli áldozatát, mert nem kockáztat vele semmit, sőt sokkal előnyösebb helyzetbe kerül, mert a bűnnek eltünteti egyetlen szemtanúját. A legszigorúbb törvénynek csak az az eredménye, hogy több esetben gyilkosság követi az erőszakot, mint olyan államokban és országokban, ahol a büntetés enyhébb. Akik az erőszakot a legsúlyosabb büntetésre méltónak tartják, fontolják meg, hogy a szigorú törvénynek még több meggyilkolt áldozata van, mint elfogott és megbüntetett tettese. Erőszakért a halálos büntetés sokszor az áldozatot ítéli halálra. Hasonlókppen a gyermekrablás. Missouriben halál- büntetés jár ezért,, még akkor is, ha az elrabolt gyermeknek nem. esik baja. Ha_a I gyermeket államhatáron át- 1 viszik és szövetségi bűncselekménnyé válik, ugyancsak halál vár a tettesre. Vagyis Hall és társa ugyanazt a törvényes kockázatot viselték, akár életben marad a szerencsétlen kisfiú, akár megölik. Ezzel szemben milyen nehéz egy gyermeket elrejtem, mennyivel könnyebben megtalálhatják őket, ha a kisfiúval vannak. Gyermekrablás rettenetes bűncselekmény, mégha nem is követi gyilkosság, de ha a törvény nem tesz különbséget ,a kettő között, a tettese^ sem tesznek. Választják azt, amelyik ke- vésbbé kockázatos és ez az előre megásott sir és a gyilkosság, mint ahogy valós.ú- nüleg vállaltak volna az élő gyermek elrejtésével járó nagyobb kockázatot, ha zsarolás és rablásért csak 10 év járna halál helyett. A szigorú törvény csak megt/orol és bosszút áll, de nem akadályozza meg a bűnt. Sőt felbujtja a bűnöst a legsúlyosabb cselekedetre, áldozatának megölésére, mert a büntetés egyformán halál, de IÉGY INDIAI MAHARADZSA ÉS EGY MAGYAR MÉRNÖK FANTASZTIKUS ÜGYE Cseh Lajos, new yorki magyar mérnök letartóztatásának hátterében Nagy feltűnést keltett a keddi lapokban megjelent hir, hogy Cseh Lajost (Louis von Gseh-ef), • az amerikai magyar kolónia közismert alakját szélhámosság vádja alatt letartóztatták. Frank S. Hogan államügyész 31 pontból álló vádat emelt ellene sikkasztásért. Cseh Lajos ártatlanságát hangoztatta és 15 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A fantasztikus ügy az amerikai magyarság érdé klődésére tarthat számot. A “Fészek” vendéglő égése Cseh Lajossal legutóbb egy két évvel ezelőtt foglalkozott a new yorki magyar közvélemény, amikor ez a magyar viszonylatban dúsgazdag, világlátott mérnök és vállalkozó betársult Hegedűs Marihoz, a jóhirü, kitűnő “Fészek” vendéglő tulajdonosnőjéhez. A teljesen átépített vendéglő megnyitása szenzációs keretek közt zajlott le, hogy azután rövid időn belül ugyancsak szenzációs körülmények közt becsukjon, mert leégett. Cseh Lajos megkapta a biztosítást és Hegedüs- né halála után a ház is az övé maradt, melyet egy film- : stúdió számára jó pénzért el- J adot,t. Legendás hírek keringenek Cseh Lajos múltjáról, vállalatairól, vagyonáról, fejedelmi pompával és gazdagsággal berendezett lakásáról a Fifth Avenue legelőkelőbb részében, az 1158. szám alatt. Az állítólagos sikkasztási ügyben az a primitívség a legfantasztikusabb, ' amellyel végrehajtották és egész valószínűnek hangzik Harris j Steinberg, Cseh ügyvédjének | a Jonah J. Goldstein biró I előtt tett kijelentése, hogy a vádak “képtelenek” és polgári pert kellett volna, indítani Cseh ellen, amelyben a | peres felek egymásnak sze- j gezhetik érveiket. “Cseh Lajos végzete az lettv jelentette ki Hogan államügyész, hogy elmulasztotta megsemmisíteni az írógépet, amely neki 81 dollárjába került.” | A vád szerint ugyanis ez- i zel az írógéppel irt bele egy szakaszt egy másik kitörölt szakasz helyébe Cseh Lajos j abba a levélbe, amelyet néhai Prithi Szing indiai maharadzsa intézett Cseh Lajoshoz 1949 május 11-én. A maharadzsa 1950 augusztus 30-án Kairó közelében repülőgépszerencsétlenségnek esett áldozatul. A maharadzsa a feltevés szerint csak 1950 február elsején került kapcsolatba a megkárosított indiai vállalattal, amikor igazgatóvá nevezték ki. A “Man Radio and Electricals, Ltd.” vállalat székhelye Indiában, a Dzsaipur-hercegségben van. Cseh Lajos is ennek a vállalatnak volt a részvényese és egy időben igazgatója, mérnökigazgatója, amiért évi 18 ezer dollár fizetést húzott. Prithi Szing maharadzsa az említett levélben, amelyet Bombay bői küldött, Csehnek, arról értesíti a magyar mér- j nököt, hogy -sajnálatára nem , tudta nyéibeiitni a találkozót Cseh és Cooch-Bihar és Szirmúi’ hercegei közt, mert államügyekkel vannak elfoglalva, de mihelyt lehetséges lesz, értesíteni fogja róla. A vád szerint Cseh a levél befejező részét kiradírozta és helyette a következőket gépelte be: “Megállapodásunk értelmében ezennel elismerem 185,- 250 dollár átvételét. Ezen összeg a dzsaipuri kormány villanygyári megrendeléséből szármázó profitunk része...” Csehnek ugyanis 230,273 dollárról el kellett volna számolnia a vállalattal, amelyet különféle huzavona után állítólag ezzel a fogással akart rendezni. A dzsaipuri kormány és a keletpundzsáni kormány megrendelésekkel bízta meg a Man Radio-vállalatot egy villanyerőtelep építésére és a berendezéshez szükséges cikkek bevásárlására í millió 203,894 dollárt helyezett a vállalat rendelkezésére a new yorki National City Banknál, 55 Wall Street. A bevásárlások ellenőrzésével Cseh Lajost bízták meg az Indus Overseas Corp., 37 Wall St., mint bevásárló közeg utján, amelynek a Man Radio meghagyta, hogy Cseh Lajos minden rendelkezésének engedelmeskedjenek azon ösz- szegekkel kapcsolatban, amelyek a Man Radio számlájának javára befolynak. A vád szerint, ezeket az összegeket Cseh Lajos a saját számlájára íratta a Bankers Trust Co.-nál, 529 Fifth Avenue, 1948 és 1949 folyamán. a gyilkosa swkkal nehezebb megtalálni, mint a gyermekrablót,, aki áldozatát ' magánál tartja. A gyermekrablásért járó halálbüntetés elvet a Lind- bergh-gyermek megölése után hozta be a törvény, megakadályozta ez Hall és társnője bűntettét? Korántsem. Sőt ölésre késztette őket. Ez nem mentség a bűnösök számára, de ártatlan életeket menthetne meg, ha a törvény az elrettentés elve helyett a megelőzés gondolatát szolgálná. Ilii m mm un un um tu:-? 111111111 m 111 ui i m i < i “Előadás” Keleteurópáról WASHINGTON. — A “Keresz- tesháboru a Szabadságért” nevű szervezet, amelynek II. Henry Ford az elnöke, a hadügyminisztérium épületében (Pentagon) zárt ajtók mögött előadást tartott 450 részvénytársasági ! igazgatónak, polgári, testvéri és | munkásszervezeti vezetőnek. Az ! ‘‘előadok’’ között volt Allen Dulles, az amerikai kémszervezet főnöke, Kyes, helyettes hadügyminiszter, R. E. Land a Szabad Europa rádió igazgatója és mások.
