Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-22 / 43. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 22, 1953 Az emberek 90 százaléka számára az atomenergia kifejezés egyet jelent az atombombával. Ha azonban az atomenergia szót a békés jelzővel párosítjuk, merőben uj világ tárul fel előttünk. Joliot-Curie, a nagy francia tudós nemrég jelentette ki, hogy az atomenergia felfedezése után hasonló helyzetben vagyunk, mint a történelemelőtti idők embere, amikor úrrá lett a tűz fölött. Az atomenergiának már ma is igen jelentékeny alkalmazási területei vannak. Azt pedig, hogy felhasználása a következő években és évtizedekben milyen hatással lesz majd a termelésre, a természet átalakítására, az ember egész életére — egyelőre még felmérni sem tudjuk. Az atömenergia nemcsak városok pusztítására használható, 'hegyeket is robbanthat. Néhány másodperc alatt ősi földtani állapotot átalakit, éghajlatot változtat és kulturterületeket varázsolhat emberemlékezet óta terméketlen sivatagok helyére. Az atommáglya működése Az atomenergiát .ma már meg tudjuk fékezni, az emberiség szükségletei szolgálatába tudjuk áilitani. A nyilvánosság csak most kezd tudomást szerezni arról, hogy ennek eszköze az úgynevezett atornmáglya. Valójában Frederic Joliot-Curie már 1939-ben szabadalmat jelentett be olyan gépekre, melyek uránatom hasítással energiát állítanak elő. Valamennyi szabadalmát az államnak adta át. Ugyanakkor 300 ezer kilowattórás atomenergia-erőmüré is készített terveket. Atomenergia akkor szabadul fel, ha valamely kémiai .elem atommagja felbomlik. A termé- .szetben végbemenő ilyen folya- -mat a rádióaktiv elemek bomlása. Mesterségesen ezt a folyamatot nagysebességű neutronbombázással idézik elő. Az atommagba ütköző neutron ilyenkor- megbontja a magrészecskék -— neutron, pozitron, stb. — energia-egyensúlyát, energia válik feleslegessé és az atom rádióaktivvá válik': a feleslegessé vált energiát sugárzás formájában adja le. Ez a folyamat a legtöbb kémiai elem esetében igy folyik le. így állítanak elő mesterséges rádióaktiv elemeket. A természetben előforduló uránérc többféle atomsulyu uránféleségek — izotópok — keveréke. Ezek közül a 235 atomsulyu, úgynevezett Uránium 235-ös, mely a keverékben igen kis mennyiségben fordul elő, különleges tulajdonságú: ha atommagjába neutron ütközik, szétesik két kb. egyforma nagyAtomenergia - a békés munka eszköze ságu atommagra és 2—3 nagysebességű neutron repül ki belőle, miközben nagymennyiségű energiát sugároz ki. A kirepülő neutronok, ha újabb urán-atommaggal találkoznak, azokat szétrobbantják és ugyanez a folyamat addig ismétlődik, amíg uránatom akad a kiszabadult neutronok útjába. Ezt a folyamatot, — amit tehát elég kívül-, ről egy neutronnal elindítani és tovább önmagától terjed: — lánsreakciónak nevezik | A láncreakció az atombombá- I ban a másodperc milliomodnyi ] része alatt megy« végbe. Ezalatt j a milliomodnyi másodperc alatt I 36 millió kilogramm szén elégésekor keletkező energiával egyenlő mennyiségű energia- mennyiség szabadul fel. 36 millió kilogramm szén segítségével egy hőerőműben három hónapon keresztül lehet 40 ezer kilowatt energiát termelni. Az atommáglyában ugyánez a folyamat játszódik le, de nem robbanásszerűen, hanem lassan, ' a másodperc milliomodnyi része | helyett tetszés szerinti idő alatt I és a keletkezett óriási mennyi- i seg, mely a bombában megsem- j misül, igy felhasználhatóvá vá- i lik és az élet szolgálatába állit- I ható. Az atommáglyában ugyan I iS grafitba ágyazzák az uránérc lemezeket. A grafit a neutronok másodpercenkénti sebességét 10 ezer kilométerről 2 kilométerre csökkenti és ezzel a láncreakciót lassítja. Ilyen módon a maghasadáskor felszabaduló energia .hő alakjában elvezethető és felhaszrfálható. Ma már készítenek olyan atommág- lyákat is, melyekben annyi hő keletkezik, hogy vele egész város fűtését ellátó távfűtő-berendezés működtethető lenne. A Szahara öntözése — 50 elektromos “rabszolga” I Immár a tudomány fejlődése ' lehetővé tenné — az atommág- I lya elvé alapján — hatalmas | atomerőmüvek létesítését a Szaharában. Ezá tál az egész terü- ; letet öntözhetnénk. A terv megvalósítását azonban meghiúsítja a tőkés kormányok ellenállása. Nem megrendítő ez? Az öntözött Szahara az emberek százmillióit látná el tartósan éle- i lemmel. Olyan vidékek számá- J ra pedig, hol öntözőmüveket I nem kell létesíteni, az atom- energia-erőmüvek (mondjuk bauxit-bányák közelében felépítve) hatalmas ipartelepek energiaellátását biztosíthatnák. Jó teljesítőképességű atomén e rgia-erőmüvek építéséhez már semmiféle uj tudományos 1 felfedezésre nincsen szükség. THE LITTLE Egyes szám ára 15 cent. — Előfizetési ára egy évre $1.5f Minden előfizető egy érdekes és értékes angol könyvet kap ajándékba — teljesen ingyen. — Fizessen elő családja minden második generációs tagja számára. — Használja az alanti szelvényt Little Digest 130 East 16th Street 4 Fl. New York 3, N. Y. Csatolva küldök.........dollárt...........előfizetésre az alanti cjm(ek)re. Küldjék az ajándékkönyv(ek)et. Küldjék a magazint e címre: .......r................................ *..............*.................................. 9 ..................................................................................................... Az ön neve és cime: ............................'......................... ___ Csak bizonyos technikai feladatokat kell megoldani, ami a legrövidebb i‘dőn belül megtörténhet. Több országban működnek már atommáglyák, ame- í lyekben 600 fok feletti hőmérsékletet ad a felszabaduló energia. Egy atomenergia-erőműben 300 ezer kilowattóra energia előállításához csak másfél kilogramm uránium szükséges, holott egy hőerőműnek ehhez 4 millió liter fűtőolajra van szüksége. Az “atom” kilowatt lényegesen olcsóbb, mint a szén el- evetésével nyert energia. Az atommáglya építési költségei is kisebbek, 'mint egy duzzasztógáté. Az atomenergia-erőmüvek véj getvetnek a szén elpocsékolásá- nak. Mig egy mőerőmünek bizonyos mennyiségű villamosenergia előállításához egy 66 vagonból álló vonat szénszállítmányra van szüksége, addig ugyanilyen mennyiségű villa- mcsenergiát atommáglyában mindössze egy gyufásdoboz nagyságú urániu mdarabból nyerhetünk. F r a nciaországot egyetlen teherkocsi uránium- fémmel teljes hónapig elláthatnánk villamosenergiával, 30 tonnával pedig energiatermelés megkétszerezése, vagy mégha- romszorozása viszont Paul Lan- gevin, a nagy tudós szavai szerint azt jelentené, hogy minden családnak 40—50 elektromos “rabszolga” állana rendelkezésére: a legmodernebb villamos- készülékeket alkalmazhatnánk az iparban, a szállításban rrieg- könnyithetnénk a munkát. Az Egyesült Államokban jelenleg is működnek már nagyteljesítményű atommágiyák. — Energiájukat azonban nem használják fel. Lakatlan vidéken, nagy folyamok partján épültek, hogy ezzel hütsék a > máglyákat. Pl. az egyik atom- mágiyát a Columbia-folyó vizével hütik. A hatalmas mennyiségű energiát senki sem használja fel, haszontalanul elvész ! Az amerikai atommáglyákat ugyanis nem energiaelőallitás céljából építették, hanem kizárólag plutónium termelésére. Ez a természetben elő nem forduló fém a máglya belsejében keletkezik a', lírán másik izotópjából, lassú neutronok hatására. Az a nevezetes tulajdonsága j van, hogy az uránium 235-höz hasonlóan atommagja láncreakcióval hasad. így alkalmas nemcsak atommáglya építéséhez, de atombomba építéséhez is. Atomerő a rák ellen A rádióaktiv elemek másik lágyon fontos alkalmazási te- ülete a rák elleni harc. A legutóbbi időkig rádiummal kezeljék a rákos daganatokat. Ma leső rádium-pótlékot lehet előállítani: mesterséges radioaktiv riemeket. Mély rákos daganata- iát éppen olyan jól meg lehet I gyógyítani radioaktív kobalt segítségével, akárcsak rádiummal. A rádióaktiv elemekkel komoly sikereket értünk el a rák elleni küzdelemben. Az atommáglyák- ; ban nyert rádióaktiv foszfor alkalmas a tumor pontos helyének megállapítására. A beteg szövetek ugyanis gyorsabban 'szívják fel. a foszfort, mint az j egészségesek. Ilyen módon atan- ; ban nemcsak a tumor helyzetét : és nagyságát lehet megállapi- j tani. Rák esetén a radioaktiv j foszfor megmutatja a .betegség másként fel nem fedezhető elágazásait, az úgynevezett me- j tasztazisokat is. j i Gyakran megtörténik, hogy a pajzsmirigy-rák más testrészek- , be is áthúzódik, de ezeket a helyeket még nem lehet pontosan megállapítani. A tudósok azon- i ban felfedezték, hogy a pajzsmirigy-rák szövete gyorsabban és erősebben szívja magába a jódot, mint az egészséges szö- .vet (majdnem százszor olyan gyorsan). Ezért rádióaktiv jód- cldatot fecskendeznek a beteg testébe és Geiger-cső segítségével követik a jód útját. így könnyen meg lehet határozni, hogy a megtámadott pajzsmirigyen kívül mely testrészekben szívódik fel a jól gyorsan. Egy kezdődő rákat, melyet néhány évvel ezelőtt még nem lehetett megállapítani, most igen jó kilátásokkal megoperálhatunk és ezáltal a me- tasztazisok halált okozó kifejlődését megelőzzük. Atomenergia segítségével az életműködések egesz sorába pil- j lanthatunk be. Az atommág- I lyából nyei;t mesterséges rádió- ; aktiv elemek lehetővé teszik a 1 kémiai anyagok utjának köve- i tését az emberi testben, a táp. i lálék-feldolgozás körfolyamatát I vizsgálhatjuk, megállapíthatjuk, I hogy mi válik ki és mi marad a testben. Az emberi csontok átalakulását is megfigyelhetjük segítségükkel. í A mesterséges rádióaktiv elemek segítségével megállapíthatjuk, hogy hol gyűltek össze a befecskendezett kémiai elemek. Kiderült, hogy a vénába fecskendezett jól főként a pajzs- mirifryben halmozódik fel. A kalcium ellenben elsősorban a csontokban rakódik le. így te- 1 hát a rádióaktiv kémiai eleme- 1 két az orvosi tudományban is ! felhasználjuk. Robert Lambotte lllklllllltll........lllimillIlllllllllllllllllllllllllll|IUIIIIIIimHHIIIIHIIIIHIII»«ll»H»l.............IIIIIIIIIIIIHIHIIIIIII & & ÉÜEÜES iEÜEilíEIi Homer Capehart indianai republikánus szenátor számára nagy fejfájást, okoz az általa kijelölt 121 tagú .bizottság vitája és jelentése. A bizottságnak, mely nagyipari és szakszervezeti vezetőkből áll, az a feladata, hogy tanulmányozza: kifizetődik-e a külkereskedelemben a .kormány sokbilliós, külföldi se- gélyprogrammja. A bizottságot Capehart, mint a szená- [ tus bankbizottságának elnö- j ke állította fel s nemrégiben j zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást azzal. A tárgyalás kellemetlen volt Capehart számára, főleg azért, mert kiütköztek azon a különböző, ellentétes vélemények, azonban mindenek fölött John L, Lewis, a bá- nyászszei’vezet elnöke okozta a zavart. Lewis kijelentette, hogy a Marshall terv által adott, ösz- szegekből igen kevés segítség jutott a munkásságnak, általában a szegény népnek, de annál inkálib meggazdagi- tották a billiók a külföldi bankárokat. Rámutatott arra, hogy a Marshall “segélyek” egy részét egyenesen amerikai kormánykötvényekbe fektették be a külföldi bankárok és évente magas kamatot húznak azok után. A Marshall-tervről bebizonyult, amit, a haladószellemü sajtó kezdettől hangoztatott, hogy célja az európai uralkodó osztályok megerősítése, másrészt azok piacainak el-1 áraszt,ása amerikai Árukkal. í A vitában kiderült, hogy minden további “jsegélypro- grammot” úgy kell intézni, hogy a kereskedelmi befektetés legyen, ami meghozza jövő gyümölcsét. Ez Paul Hoffman, a Marshall-terv volt főintézőjének szavaiból derült, ki. aki a közhivatalt ismét felváltotta a Studebaker társaság elnöki székével, melyet ideiglenesen elhagyott, nem feledkezve meg azonban j arról, hogy a Studebaker tár-1 saság erős részt kapjon az I Európába történő szállításokból. John L. Lewis kritikája | nyilván Hoffman érzékeny i pontját érintette, ámbár Le- j wis, régi szokásához hiven megpróbálkozott vele, hogy egy kalap alá vegyen két tel» jesen különböző érdeket. így ugyanakkor, mikor a Mar- shall-tervet, kritizálta, a másik oldalon azt hangoztatta, hogy egyes országok nem akarják viszonozni “jó szomszédsági politikánkat.” A kijelentés Braziliára irányult, mely — mint "Lewis hangoztatta, — inkább az olcsó )b világpiacon vásárol, mint nálunk, holott évente 700 millió dollárt fizetünk neki kávéért s az amerikai dollárokat arra használja fel, hogy más országoknak fizessen velük. xioffman, mint a nagyipar legfőbb szakértője kijelentette, hogy minden olyan Programm, mery semmiért ad valamit “lényegében helytelen.” Az amerikai nép, — hangoztatta (értve ‘ alatta elsősorban az üzleti érdekeket) jog-' gal elvárhatja, hogy minden pénz, amit most “külföldi segélybe fektetnek be”, a jövőben kereskedelem alakjában visszajöjjön. Ebben a kijelentésben benne, van a'nagyipar teljes külföldi “segélyprogramjának” magyarázata. A segély célja az kell legyen, hogy piacot biztosítson amerikai áruk számára, nem pedig a szükségben lévő népek valódi megsegítése. A valódi megoldás az volna, ha lebontanák az US által elrendelt kereskedelmi korlátokat. Ebben az esetben sem a nyugati országok nem szorulnának “segélyre”, sem az amerikai iparnak nem kellene félnie, hogy nem talál piacot fölösleges termékei számára. Ez azonban csak békében történhetik meg, ami a profit csökkenését jelentené, s a népek életszínvonalának emelését, ami automatikusan maga után vonná a demokratikus jogok ki- terjesztését. (mk) Clevelandiak, figyelem! November 7-én, szombaton este NÉGYES SZÜLETÉSNAPI VACSORA az E. S. Munkás Otthonban. Négy nagyszerű progresszív harcost tisztelünk meg Cleve1and és környékéről. Erre az estre ne Ígérkezzen el senki máshova. Részletes tudósítás a lap legközelebbi számában.
