Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-22 / 43. szám

V/CLUUtJI £*£** J-ifUD Melyik éhazai község hírei érdeklik önt? A mai lapszámunktól kezdve szerkesztőségünk ki fogja szemelni közlésre azon óhazai községekről szóló híreket, amelyekből tudomásunk szerint sok olvasónk vándorúit Amerikába. E sorozatunkat a Veszprémmegyei Csögle községről szóló alanti kis hírrel kezdjük meg, melyet tiszteletünk kifejezé­sével ajánlunk Szabó Károly munkástárs, lapunk hűséges. barátja <s támogatója tiszteletére, aki, tudomásunk szerint abban a községben látta meg a napvilágot. Kérjük olvasóinkat tudassanak bennünket postafordul­tával. hogy melyik óhazai község vagy községek hírei ér­deklik őket leginkább. Igyekezni fogunk azokról minél több hírt és beszámolót, közölni. Csögle község dolgozó parasztságának derekas munkája Csögle, október 6'., Ves.'jm ni megyében, a eleve- j cseri járásban van Csögle köz-1 ség. A csög ei dolgozó parasztok példásan kiveszik részüket az őszi munkákból — a legjobban a járásban. A tervezett 15 hold helyett eddig 45 holdon vetet tek őszi takarmánykeveréket, az ősziárpa vet -i tervét is tuitel jesitették. A kukoricának több mint 80 százalékát betakarító! ták és a helyére már gyorsan vetik a búzát. Búzás Lajos, be renci Gyula, Magyar Pál öthol­das dolgozó parasztok elsőnek fejezték be a vetést a községben Példájukat követi a község töb­bi egyénileg dolgozó parasztja is. Hogyan éri el a község szép eredményeit? A tanács és a me­zőgazdasági állandó bizottság tagjai állandóan szem előtt tart­ják, hogy most a legfontosabb tennivaló: az őszi munkák gyors elvégzése. Az állandó bizottság tagjai hetenként megbeszélik a legfontosabb feladatokat, s a népnevelőkkel együtt utcán­ként, házanként felkeresik a dolgozó parasztokat, elsősorban azokat, akik még elmaradnak z őszi munkákban. aiiJiiiinnmininjtt ii ii in «I illinium in ii muni iimiiiimii«»i!minimiiiiiiiiiJiiiii«iiii mim mu iiiiiiimniiui«*ii A nagykőrösi Konzervgyár sok száz dől-1 gozója szorgoskodik, hogy a I bőkezű gyár gazdag termé­sét télire tárolják. A gyár ezideig 45 vagon zöldborsó és 10 vagon zöldbab mellett 100 vagon baraekkészitménnyel, 70 vagon uborkával, 90 va­gon paradicsommal, 60 va­gon lecsóval es 100 vagon finomfőzelékkel járult a la-! kosság téli ellátásához. A gyár dolgozói második ne­gyedévi tervüket 120.0 szá­zalékra teljesítették. Eddig hétszer voL a gyár élüzem. 108 sztahánovistájuk közül Öt az élelmiszeripar “kiváló dlogozója.” fliiliiiiiiniiuimrmn IIIHIIIIIIitlI Miskolcon, a Szinva partján 50 uj földszintes emuiét, munkás- szálló épült, a miskolci ltkás- i építkezéseknél és a diósgyőri rekonstrukciónál dolgozó épi-j tőmunkások részére. Az öt-; ven épületben 4000 épitőmun-j kás talál otthont. Eddig az első 25 épületbe is be lehet, költözni. A munkásszállások kényei-! mesek, tiszták. Minden épii- ; letnek külön fürdőszobája,: zuhanyozója, mellékhelyisé­gei vannak. A szállástelep középpontjában nagy forgal­mú Népbol t o . égi ti ki a dol­gozók igényeit. Most építik a klubot, amen a tervek sze­rint október 15-re készül el. A klubban olvasó, könyvtár és zeneterem kap majd he­lyet. mek részére. A Jövő évben há­romemeletes szállodát, uj ta­nácsházat és 600 személyes kul- turházat kapnak az uj varos la­kói, a tervezett 100 bányászla­kás és 34 családi ház mellett, és az első ötéves terv végére meg­oldódik Zirc vizpromlémája is: minden lakásban lesz vízveze­ték. imiiiiiimuiiiiiimiiiiiiiHniiiiiiiiiniHiniiiiniMtiiniiui* Szövetkezet elleni tár*!»dósért elitéit kitlák A kisvárdai járásbiróság ter­melőszövetkezeti csoport elleni izgatás, valamint rémhírterjesz­tés büntette és egyéb bűncse­lekmények miatt felelősségre vonta id. Kői Sámuel tiszabez- dédi lakost. Kőit a tiszabezdédi “Május 1” tszcs ez év tavaszán, mint kulákot, kizárta soraiból. Kői azóta rendszeresen uszított a tszcs ellen, rémhíreket ter­jesztett és a tszcs egyik gabona­táblájából 3.5 holdat önhatal­múlag learatott. A kisvárdai já­rásbíróság M. Kői Sámuelt 4 év és 6 hónapi börtönre, 5,000 fo­rint vagyonelkobzásra és 10 évi közügyektől való eltiltásra Ítél­te. A KÉTEZREDIK MAGYAR DÖMPER MII HUH Ilii UHU Iliim iiiiuiuiiuiitniiii Balatonaligán uj óvónőképző építését kezd­ték meg az “Édesanyák ut­ján.” A hat-tant,érmés, min­taóvodával, tornateremmel és különböző gyakorló helyisé­gekkel ellátott, korszerűen berendezett óvónőképző, az ötvenüiőheiyes bölcsőde és a szülőotthon mellett épül fel közei négymillió forintos be­ruházásai. liliiHiumiHininuiimi: Uj város Herenden, alakul ki a bak nyi szénme- j 1 dence közp.iaj ián: Zirc. A ■ hajdani zirci patság kart jé-1 1 ben először 101 személyes le- | '/ génylakás épül és azóta egész s lakótömbök n etek ki a földből. « Ebben az évben 181 napfényes uj lakás épül bányászaink szá- 3 mára, százat mir birtokba is vettek az uj lakók. Már épitik a napközi otthont is 150 gyér- t a világhírű magyar porce­lán tervezői részére művész- ház épül. Uj otthonukban ké­nyelmes, korszerűen berende­zett műtermek és gazdag szakkönyvtár állnak a művé­szek rendelkezésére. sKMUUiiriiHmiiHniiHiuiiuMiiMeniHilNiiiiuiiuiMiM Bács megyében újabb 159 családiházat épí­tenek. — Magyarországi riport — Mint az uj lakóházak, gyá­rak egyre növekvő vakolatlan falai, mint, az uj utak egyre hosszabbodó betonszalagja— úgy tartozik hozzá ujuló, szépülő országunk képéhez a vasputtonyos - gumikerekű szállítókocsi, a dömper. Mint­ha mindig ott járt volna az építkezések között, mintha réges-régi barátja lenne már az építőnek, a földmunkás­nak. Pedig alig három és fél­éve kezdték el az első terve­zést. Fél év múlva az első négy magyargyártmányu dömper, a Vörös Csillag (ak­kor még Hofherr) traktor­gyárban készített kísérleti kocsi már hordta a földet a Betonútépítő Vállalat egyik munkahelyén. Fél év alatt szerkesztették a gyár szer­kesztési osztályán Liszony Béla főkonstruktőr vezetésé­vel. S csupán alig egy évvel a dömper előtt szerkesztet­ték “elődjét” a DR-50-es gu­mikerekű Diese 1-motoros traktort. A de Taper ugyanis ennek a trak ortipusnak a- vázára épült. ’ illenthető vas­szekrényt, a ( amperhez szük­séges kormánymüvet szerel­tek két traktoralvázra. A motort a Csepel tehergépko­csi Diesel-motorjából alakí­tották át. I Az építkezésen rövid idő alatt nélkülözhetetlenné vált a dömper. Pedig a kubikusok eleinte bizalmatlanul fogad­ták. Akkor még élt az’a hit, hogy a puha földben, vagy a sárban nem boldogul a gép, csak a lovaskordé. Aztán gyorsan rájöttek, hogy a dömper győzi a sarat, győzi a laza hordaléktalajt. Nincs az a teherautó, amelyik el­menne olyan talajon, amilye­nen a dömper elmegy, s há­rom és félköbméteres “put­tonyában” öt-hat tonna föl­det, betont vagy sziklát szál­lít ez a gép. 1952 márciusában Cseh-1 Szlovákiába szállítottak mu- tatoba két darabot. Rövidé-j sen levél jött a. csehszlovák [ szakértőktől; megírták kifo-j gásaikat. A szerkesztők meg-1 szívlelték ezt. Rövid egy hó­nap múlva már nem volt ok panaszra, a fejle ttiparu Cseh­szlovákia dömpereket ren- i delt Magyarországon. Aztán sorra a baráti népi demokra­tikus országok. A dömper egyik legkeresettebb export- j árunk lett. Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Ro­mánia, Bulgária, Albánia építkezésein is megjelentek a magyar dömperek. A ta­valy gyártott gépek több mint fele külföldre ment. Az I idén csaknem kétharmada, j De ellátta a gyár legnagyobb épitővóllalatainkat, a föld-1 munkát végző vállalatokat, a| Földalatti Gyorsvasut épit- í kezeseit, az ásványbányákat is. | Az angol gyártmányok j műszaki tájékoztatóin ott a | Leiirat: 80 éve gyártják. Bár j nálunk mindössze három éve; gyártanak dömpereket, és | ezeken'sok javítanivaló volt, a magyar dömper ma már sok vonatkozásban felveszi a ver-; angol gépekkel. A hazai és külföldi dömperke­zelők tapasztalatai alapján már megszerkesztették a kor­szerűbb, az úgynevezett “B”- tipust és a prototípus gyár­tását rövidesen megkezdjük. A gyártás üteme egyre gyorsul. Alig hét hónapja, hogy a Vörös Csillag Trak­torgyár szereldéjét elhagyta az ezredik dömper, s nemrég már a kétezrediket bocsátot­ták ünnepélyesen útjára. Sok fiatal es idős föld­munkás szállt ezidő alatt a dömper nyergébe, s vált ki­váló vezetővé, sztahánovistá- vá. A fürgemozgásu gépek hűséges segítői lettek építé­sünknek. Mégis sok építke­zésünkön nem beesülik meg eléggé a dömpereket. Alig néhány helyen építettek a gépek számára garázst, s még kevés dömperkezelő gon­dozza lelkiismeretesen gépét. Dömötör Lajos, a gyár egyik szerelője, akit a Német De­mokratikus Köztársaságba küldtek az egyik dömperszál- litmánnyal, arról számolt be, hogy Berlinben az uj döm­pereknek garázst építettek, esténként megtisztítják, ola­jozzák, átvizsgálják a gépe­ket. így aztán ritka az üzem­zavar. A Vörös Csillag Traktor­gyár dömperszereldéjének dolgozói a kétezredik gép ki­futásának ünnepén a délutá­ni műszakban már a harma­dik ezres sorozat első gépeit gyártották. Munkájuk akkor lesz igazán sikeres, ha köz­ben minél kevesebb dömper esik ki a termelésből gondta­lan kezelés, nemtörődöm, ha­nyag bánásmód miatt. MiHiiininiiiiiiiiiiiiiiiin in mm nini ........................................................................................................................ Zalaegerszeg uj nevezetessége — Magyarországi riport — Két dologra büszkék a za­laegerszegiek: virágokkal, ró­zsafákkal szegélyezett főut­cájukra és uj üzemeikre. Ha idegen vetődik a városba, feltédtenül a város nevezetes­ségei között említik a ruha- gyái'at és az uj tejfeldolgozó üzemet. Az uj tejüzem még nem készült el teljesen, a szeptemberi megnyitásig a régi dolgozik. Ha Zalaegerszeg múltját és jelenét akarjuk látni, a régi és az uj üzemet feltét­lenül meg kell nézni. A régi üzemben szükek, alacsonyak a helyiségek, amelyekbe csak ajtónyitáskor látogat nap­fény. Egy lakószobának meg­felelő helyiségben a labora­tórium a tej-átvevő kádakkal, a mosogatóval és az üzemi irodával van nem valami szí­vélyes társbérletben, a köpülő pedig a vaj raktárral. A mun­kások kiselejtezett, elavult gépekkel dolgoznak és a leg­nehezebb, legkörülményesebb munkát is kézierővel, végzik. A dolgozók öltözője egyben ebédlő is és ha gyűlést akar­nak tartani, helyszűke miatt az íróasztalokat feltétlenül egymásra kell rakni. Az uj üzemet lendülettel, erőteljesen a múlt évben kezdték építeni, s ma már a gépek szerelését végzik. Bel­sejét nézve a napfény és a végtelen fehérség birodalmá­nak lehet nevezni. Fehérek a csempék, a falak, a gépek. A tisztaság itt uj otthbnt, talál. Egyike a legkorszerűbb tej­üzemeinknek. A szállitóautók- tól futószalag viszi majd a tejeskannákat, a mérleghez. A pontosság kedvéért ugyan­is nem literre, hanem kilóra veszik át a tejet. A mérőtar­tályokba még kézzel öntik, de a mérleghez már kitehet­nék a táblát, hogy “innen kezdve a kézierő kizárva”, ugyanis csövek érhálózatán keresztül jut a tej egyik gép­ből a másikba. Még a mosoga­tást is gépesítették. Ezt a munkát egy 15 méter hosszú alagút,szerű kannamosógép végzi. A gyárban a legkü­lönbözőbb tejtermékeket ké­szítik majd: pasztőrözött fo­gyasztási és csecsemő tejet, tejfelt, habhejszint, joghur­tot, telejskávét, túrót, ada­golt vajat, márkás vajat, ké- | sőbb a tej sűrítést is meg­: kezdik. ! j Az üzemben a korszerű be- 1 rendezés segítségével nagy : figyelmet fordíthatnak a hi- ! giéniára„ a minőségre. A fel- j dolgozást teljesen zárt rend­szerű gépekben, tartályok­■ ban, üstökben, tankokban végzik. A káros baktériumok 1 elleni harcot szolgálja ezen­kívül a korszerű párátlanító, s a nagyteljesítményű hűtő­berendezés. A kiváló minőség elérése érdekében a beérkező és kimenő áruk részére kti- lön-külön laboratóriumot lé­tesítettek. Az uj üzem, amellett, hogy a helyi szükségleteket ellátja, jelentős mennyiségű tejet és tejterméket szállít majd a fővárosba. Az uj üzem mé- i reteire jellemző, hogy kazán­ja tizenháromszor, hütőberen­■ dezése nyolcszor nagyobb tel- I jesitményre képes, mint, a I régi üzem ilyen berendezései. Zalaegerszeg régen úgy volt nevezetes a keserűen mosolygó népi szatírában, mint környékének: a göcseji sártengernek “í ővár o.sa” Újabban pedig úgy lesz is­mert, mint egyre fejlődő vi­déki iparunk egyik felleg­vára. iiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiiniiiniinniiHiinuiiiiHiiininiiiu IS3 agybátonyban október 15-ig felépítenek egy szénosztályozót. Az épít­kezés előzményei igen érde­kesek és jellemzőek az uj Magyarország dolgozóinak kezdeményező hajlamára. Az építkezés ötletét Ganz Va­gongyár munkásai adták. A vagongyár termelésében gyakran okozott nehézséget, hogy a nógrádi bányákból osztályozatlnul, nagy porár­talommal érkezett szén. Az üzemfenntartási dolgozók el­határozták: segítenek a nóg­rádi bányászoknak, hogy jobb minőségű szenet küld- hessenek az üzemekbe. Az elhatározást, tett követte: a Ganz dolgozói az illetékes mi­nisztériumhoz fordultak, ja­vaslatot tettek, a javaslatot a minisztérium elfogadja s a Ganz Vagongyár dolgozói — a nógrádiakkal együtt — már épitik is az uj szénosz­tályozót, melynek segitaégé- j vei más üzemek szénellátása is jelentősen megjavul. —V-.

Next

/
Thumbnails
Contents