Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-22 / 43. szám

October 22, 1953

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

KRISNA MENŐN _ -a kIvIvTm A WALL STREET GYŰLÖLETÉT

Két héttel ezelőtt Krisna Menőn, India fő delegátusa az Egyesült Nemzetekben azt javasolta: a világszervezet

határozatban szólítsa fel a nagyhatalmakat, hogy legfőbb vezetői üljenek össze béketárgyalásra. Ugyanakkor javasolta nemcsak az atomfegyverek betiltását, de .a napalm bombáét is, melynek felhasználásával, — mint hangoztatta — “halálra égetik az emberi lényeket/’

E javaslat magábavéve is elegendő volna arra, hogy felkeltse a Wall Street sajtó haragját Menőn ellen, azonban India fő delegátusa a “bűnök” egész sorözatát követte el, a reakció egyik legfontosabb szócsöve, az U. S. News and World Report, sze- Tint. A “bűnsorozat” ' abból áll, hogy Krisna Menőn következetesen a világbéke mellett foglalt állást, ő volt az, aki beterjesztette a javaslatot, melynek alapján létrejött a koreai fegyverszünet, ő volt az, aki javasolta, hogy Kina igazi képviselőinek adjanak helyet az Egyesült Nemzetekben s utasítsák ki abból Csang Kaj-sek embereit; akik senkit nem képviselnek, mint Nehru indiai -miniszterelnök hangoztatta, “még Formóza népét sem.”

sál van. Úgy látszik fontos- | nak tartja a lap megemlíteni i azt, hogy Menőn vegetáriánus, gyomorfekélye van, mintha ebből következne az, hogy a múltban az angol imperializmus ellen harcolt s most az Egyesült Államok ellen fordul. Még azt a “bűnt” ! is elkövette, hogy 1941-ben ■ néhány cikket irt a londoni 1 Daily Worker számára.

, India függetlenségének kivívása után Nehru az ország első londoni követévé nevezte ki Menont, aki az Egyesült Nemzetekben már korán felébresztette az U. S. képviselőinek ellenszevét azátal, hogy támogatta a Szovjetunió lefegyverzési javaslatát. . Ez már évekkel ezelőtt történt s az ellenszenv még inkább fokozódott a koreai háború megindulása ót,a, melyet Menőn nemcsak elitéit, ; de — mint ä Wall Street lap írja — “sem Visinszkij, sem i Menőn nem hajlandók elis- t merni, hogy a kommunista Kina támadást követett el azáltal, hogy belépett a koreai háborúba. Mint Visinszkij, Menőn is azt hangoztatja, hogy Syngman Rhee nem képviseli népe akaratát, zsarnoknak nevezi azt, akit csak az U. S. támogatása tart hatalomban.”

Beszélgetés Max Bachner-rel

az amerikai magyar kultúra veterán harcosával

A Wall St. lapjának, mely befolyásos washingtoni véleményt tükröz vissza, főleg az fáj, hogy India mint Ázsia hangja beszél az Egyesült Nemzetekben s mint ilyen, szembefordul a nyugati imperializmussal. “Nehru és Menőn”, írja a lap, “ebben a szerepben azt akarják, hogy az Egyesült Nemzetek azonnal vegye fel tagjai közé a kommunista Kínát és csapjon; le Syngman Rheere, Délkorea kommunistaellenes elnökére.” |

Mint a lap megjegyzi, az amerikai vezetők egyre . fokozottabb figyelemmel kisérik Krisna Menőn tevékenységét s a továbbiakban ismerteti Menőn életét, azzal a céllal, hogy becsméreljék, mint radikálist» aki esetleg tagja, a kommunista pártnak. Nyilvánvaló, hogy Washington szívesen alkalmazná a McCarthy-féle vésztörvényszéket az indiai delegátus ellen, “aki életének nagyrészét Angliában töltötte, ahol India függetlensége érdekében agitált és csatlakozott az angol- munkáspárthoz.”

A Wall Street lapja szerint Menőn közeli barátságban áll Nehru miniszterelnökkel, akire nagy” befolyásMindezek mellett Menőn még azt a ‘bűnt’ is elkövette, hogy az U. S.-t megvádolta azzal, hogy nem akar békét Koreában s a múlt évben, egy televíziós program keretében, miközben az amerikai újságírók meginterjüolták,

1 azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok katonai vezetői szabotálták a fegy- | verszüneti javaslatot a Yalu| | folyó menti területek bombá- j zásával. Azóta nem szerepelt i többé televíziós és rádió prog- l ramon.

Miután Menőn India szószólója az Egyesült Nemzetekben, a Wall Street haragja elsősorban elleni irányul s másodsorban Neh.ru miniszterelnök ellen, akinek bűne főleg az, hogy külpolitikai kérdésekben meghallgatja Krisna Menőn véleményét. A múltban többizben megtörtént, hogy Nehmt sikerült' befolyásolniuk az U. S. vehetőinek, azonban a koreai háború* óta és az indokinai láborír, valamint a vele kapcsolatos események óta a íyugati imperialista törekvéset semmivel nem lehet öbbé leplezni s Nehru saját íépével találná szemben malát, ha mentegetni próbálná a nyugati politikát.

!-! MAGYAR CATERING A BRONXBAN !-!

KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA

BRONX HUNGARIAN RESTAURANT

2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y.

Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más

alkalomra

GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK!

Érdeklődni lehet esténként WE. 3-2522 vagy TA. 8-4618.

........................................................................................................................................................iiiiinimm nimmt

MCBTCTT mar egy uj olvasót a magyar szónak? OfXilfeE! 1 A MAGYAR SZó MINDEN SZAMA A FELVILÁGOSÍTÁS KINCSESTÁRA, — ADJA SZOMSZÉDJA KEZEBE!

A muítkorjában megjelent egy kép a Magyar Szóban, amely Max Bachnert ábrázolta. A képen Bachner oly természetesen, oly önfeledten nevet,, hogy aki ránéz, nem állhatja meg, hogy szintén el ne nevesse magát vagy legalább is el ne mosolyod- jék és át ne suhanjon a fején, hogy a fényképésznek igen jól sikerült Bachnert egy óvatlan pillanatban készített felvétellel megörökíteni.

—Emlékszik-e, — kérdeztük Bachnert — min mulatott annyira, amjkor lefényképezték ?

A válasz meglepő volt:

— Hogyne emlékeznék rá? A kép egyik legjobb szerepemben, Boross Elemér “A ne\ et,ő ember” cimii magánjelentében ábrázol. Bár újra megkaphatnám valaha gvan ezt a darabot! Ma ismét szívesen eljátszanám. . .

— Ez rí., t egy műkedvelő, hanem egy vérbeli színész tökéletes alakítása lehetett»— jegyeztük meg. — Hogy tudta magát ennyire beleélni a szerepébe?

Bachner elmerengett. A kérdés nyomán elárasztották emlékei. ílajd lassan fialkan, a következőket, mondta:

Negyszáz

színdarabban játszott

— Amióta élek, ha jól ösz- szeszámolom, vagy 3—400 hosszabb-rövidebb színdarabban játszottam. És rendeztem is vagy 100 hosszabb- rövidebb darabot. Ezenkívül sokszor előadtam, elszavaltam magyar költők verseit, főleg Petőfi-, Kiss József és Csizmadia Sándor-verseket, mert inkább a klasszikus, mint modern költők fekszenek .nekem a legjobban. Ha visszagondolok régebben játszott darabjainkra,- az az érzésem, hogy voltak olyan jók, sőt talán precízebbek, jobbak az_ előadások, mint, hivatásos színészeké, kivéve azokat, amelyeket annak idején Garvav Andor amerikai magyar színtársulata adott elő. Ebben túlnyomórészt hivatásos színészek játszottak. A Garvay-társulat tagjai egyébként az “Előre” műkedvelő kör tagjaiból tobór- zódtak, mint Szántó Karola, Fekete Béla, Salamon. . . Én akkor, mint hivatásos színész, vagy két évig jártam az országot ezzel a társulattal... A jobb darabok, a- melyekben a főszerepet, játszottam: . Gerhart Hauptmann: “Takácsok”, Herman Heyermans: “Remény”, Edward Knoblauch: “Ä faun” és a “Tüzimádók”. Ma is szikesen gondolok vissza ezekre a szerepekre. . . Micsoda skép idők is voltak azok! Én is alapitótagja voltam az “Előre” műkedvelő körnek, a- melynek működését mindenki jól ismeri. .. Előadásainkra akkor még háromezres tömegeket is össze tudtunk hozni s nem egyszer zsúfolásig megtöltötte a közönség a

Central Opera House óriási termét. De vájjon hányán tudják, hogy bevételeinkből, szolgáltattuk lapunk, az “Előre” fenntartásához szűk-1 séges összeg felét...

Önzetlenül szolgálja a kultúrát

Mert Max Bachner nem az öncélú művészetnek az apostola: minden lélekzetével a munkásosztályt szolgálta a múltban is, a jelenben is: ma a Magyar Ház elnöke, amely-, nek három évvel ezelőtti létrehozásában oroszlánrésze volt. És miközben kora ifjúságától fogva élete központi törekvése a kultúra terjesztése, az emberek, szórakozta tása és nevelése volt, keményen harcolt a megélhetésért j állandóan dolgozott és tehet | ségén, tudásán kivid még anyagilag is óriási áldozató- j kát, hozott a dolgozók közös ügyeiért.

Feleségét, Jean-t, Bachner! méltó párját, ezt a kitűnő1 asszonyt, ugyancsak ott lát- j juk mindenütt, ahol szükség, van segítő kezekre. És kala- j pót kell emelni előttük azért' a példamutató nevelésért is, | amelyben gyermekeiket ré- i szesitették.

Egy rohanó élet regénye

Ötven év! Ernyedetlen munkával megharcolt élet attól a 12-ik születésnapjától kezdve, amikor szegény sorban élő szülei őt, mint, a hét gyermekük közül a legidősebbet, inasnak adták. így került el szülővárosából, a Te- mes megyei Verpelétrő. Egerbe, ahol — bár addig még hirét-hamvát- sem hallotta a munkásmozgalomnak i — már az első este elvitték i az egri munkásotthonba, csatlakozott a mnnkásmozga- ; lomhoz és törhetetlenül ki is I I tartott mellette még akkor ! is, amikor már később itt,

| Amerikában, zöld ágra ver- J gődött.' Tizenhat éves korában mint delegátust küldték | Budapestre az ifjúmunkások j kongresszusára, amelyet, ha- ! tósági karhatalommal vertek szét, úgy hogy a gyűlést egy dunai tutajon tartották meg... Amikor mesterlegény lett | Miskolcra került, majd húszéves korában Újpestre s innen Amerikába, ahol első útja, (ha három napig is tartott,) a 78-ik utcai munkás- otthonba vezetett. Innen kezdve mindig az élen haladt. Tagja lett a házbizottságnak, aztán megalakították a Thalia műkedvelő kört, ebből lett az “Előre” műkedvelő kör. Hosszu-hosszu éveken keresztül tagja volt a “Szabadság” munkásdadárdá- nak is. Tizennégyéves korától j fogva a legtöbb tevékenysé- j get a mükedvelés terén fejti ki.

Előre a kultúra utján

— Mit tart jelenleg az öntudatos amerikai magyarság legnagyobb célkitűzéseinek? — kérdeztük Bachner- től, aki fiatalos lelkesedéssel,

, tántoríthatatlan szeretettel ! veszi ki részét a munkából ma is.

— Igen fontos dolgok vannak it,t, — felelte kérdésünkre. — Egy: Az IWO-t, amelynek az első perctől fogva tagja vagyok, -— meg kell menteni. A Magyar Házat minden áron fenn kell tartani, ez kettő; aztán: mindent meg kell tenni, hogy a Magyar Szó fennmaradjon és életképesen folytassa harcát. A magyar mozgalomnak ezeket a legfontosabb feladatokat kell elvégezni, sőt egy pillanatig sem szabad feladni a harcot, hogy a Magyar Szó-t napilappá fejless; :ük. j Fontosnak tartom továbbá a kulturestélyek folytatását és örömmel látom, hogy a j bronxi kulturcsoport s> ép ' munkát végez. New York magyarságának feltétlenül iá- ! togatni kell ezeket a kuli ar- estélyeket. örömmel látom azt is, hogy a műkedvelők Ismét komoly munkához láttak. Dologozzanak is Nem szabad | sohasem megállni. Mindig csak előre, nevelődni, fejlődni, szórakozva tanulni. A kult,ura a nép felemelkedésének egyik alapfeltétele... de ehhez a békéért is szüntelenül harcolnunk kell.

így gondolkozik Max Bachner, az az ember, akinek tevékenysége egybeolvadt az öntudatos amerikai magyarság félévszázados küzdelmeivel. Éppen ezért fogja ünnepelni kulturtörekvéseinknek ezt, a köztiszteletben álló vezető harcosát New York magyarsága a bronxi Magyar Házban rendezendő ünnepi bankett keretében november 7-én. Ha mindazok is eljönnek, a régiek és az újak közül, akiknek Bachner müvé- I szete és odaadó munkássága í nem egy kellemes estét, kuk J turfejlesztő szórakozást szer- ! zet,t, akkor ez a kulturban- kett az amerikai magyarság életében felejthetetlen történeti esemény és dátum lesz.

| I)r. Pogány Béla.

• mmui miihiiii um,||,|l|||l|l,ll,,,||m||||||||||))|||||m|||)

Minden népnek helyet a UN-ben!

A világ népei követelése folytán, minden nemzetnek j legyen helye és szava’ a UN- j ben, mert az nem csak Dul- i leséké, az egész világé. Alakulna át egy világkormány- nyá, dolgozná ki programját az egész világot átölelően a következő módon: Egy világ, határok és vámok nélkül, egységes pénzzel, egységes joggal, egy kötelező világnyelvvel, egy rendfenntartó nemzetközi fegyvernemmel, szabott árakkal minden termékre, dátum szerint.

! így kerülnének hamarosan a lomtárba a háborút szitok ölő szerszámaikkal és a nag> botos tábornokaikkal egyiitl örökre.

Boross József.

_7