Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-22 / 43. szám

October 22,. 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 NEM HALLGATJA MEG AZ IWO ÜGYÉT A FÖTÖRVÉNYSZÉK Interjú Dattler Lajossal a Testvériség központi titkárával A Legfelsőbb Törvényszék, az amerikai alkotmány “sán-f ca”, amely az elmúlt évek fo­lyamán immár több Ízben másfelé nézett, amidőn élet­bevágóan fontos szabadságjo­gi ügyekben kellett volna bí­ráskodnia (igy például a Hiss pörben és a Rosenberg ügy­ben), más alkalmakkor pedig maga is hozzájárult a szabad­ságjogok aláásásához (a Smith és a McCarran törvénj7 helybenhagyása) ismét segí­tett egy uj csapást mérni népünk rohamosan fogyatko­zó szabadságjogaira: vissza- j —"utasította az IWO fellebbezd-i sét a feloszlatás ellen, illetve, nem hajlandó a fellebbezést megfontolás tárgyává tenni. Az igazságszolgáltatás eme újabb kigúnyolására az IWO vezetősége a következő nyi­latkozatot adta ki: “Szomorú napja Amerika történetének, amidőn sárba- tiporják a nép abbeli jogát, hogy szabadon társulhasson és olyan szervezetbe tartoz­zon, amelyet legjobbnak tart a maga szempontjából. “A bíróság döntése hely­benhagyja egy olyan intéz­mény feloszlatását, amely so­hasem szegte meg hazánk egyetlen törvényét sem. Ez a döntés egyik mellékterméke a manapság hazánkban dü­höngő háborús hisztériának. “Utasítottuk jogtanácsosa­inkat, hogy ismét folyamod­janak a Legfelsőbb Törvény­székhez az ügy ujrafelétele érdekében. Hihetetlen, hogy ez a döntés fennmaradjon, | amely nemcsak a tagság sza-j badságjogait sérti meg, ha­nem 75 millió dollárt felölelő biztosítási tulajdonjogait is.” “Felszólítjuk a tagságot, hogy e válságos órákban tart­sanak ki egységesen szerveze­tük mellett. Vezetőségünk biztosítja őket, hogy továbbra is mindent megteszünk érde­keik és jólétük védelme érde­kében.” Beszélgetés Dattler Lajossal A döntés hírének vétele után a Magyar Szó munka­társa kikérte Dattler Lajos, a Testvériség központi titká­rának véleményét az uj fej- leményi’ől: “Amit e válságos pillanat­ban főként hangsúlyozni kí­vánok — mondotta —, az az, hogy az ügy még nincs vég- ' leg lezárva. Jogtanácsosaink fellebbezése az országos hirii szakértő Frankel Osmond irá­nyítása alatt ismét útban van a Legfelsőbb Törvényszékhez. Mig erre az uj fellebbezésre nem érkezik meg a döntés, addig minden úgy működhet szervezetünkben, mint eddig. A tagok fizessék továbbra is biztosításukat a titkároknál és a szervezeti, kulturális és testvéri tevékenységek foly­janak továbbra is ugv, mint eddig. E tevékenységeket kü­lönben minden körülmények között folytatni fogjuk. Tel­jesen hihetetlennek tűnik fel előttünk, hogy egy ennyire nyilvánvalóan törvény és al­kotmányellenes intézkedés, Dattler Lajos mint 100,000 amerikai egye­sülési és tulajdonjogának megsemmisítése érvényben maradjon.” “Mi a véleménye a döntés várható következményeiről” kérdeztük Dattler Lajost? “Ha egy ilyen országps, de­mokratikus szervezetet, mint az IWO-t egy állami hivatal­nok (Bohlinger) és egyetlen biró (Greenberg) intézkedése alapján meg lehet semmisíte­ni, akkor nincsen olyan be- tegsegélyző vagy bármilyen más társadalmi intézmény ebben a nagy országban, a- mely nem lesz kitéve a hatal­mon levők kénye kedvének!” “Merjen ezek után bármi­lyen társadalmi intézmény egy határozati javaslatot el­fogadni a béke sürgetésére, vagy tagjainak szólásszabad­sága mellett és „el lehet ké­szülve ugyanarra a sorsra, amit ránk szabtak ki. Nagy árat fog fizetni az amerikai nép, ha szemet huny afölött, amit velünk akar tenni a re­akció” fejezte be nyilatkoza­tát Dattler Lajos. i Fönyeremény LONDON. — Négy angol spört- , ember 7 "cent befektetéssel 120 j ezer dollárt nyert amidőn kita- j lálták, hogy melyik nyolc fut­ballmérkőzés lesz eldöntetlen az idei szezonban. iiiiiiiiliiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiimiit Enyhítették az utazási korlátokat \ Miután a magyar kormány en­gedélyezte a budapesti amerikai követség szabad ufazását Ma­gyarországon, az amerikai kor­mány viszonzásként engedélyt adott a washingtoni magyar kö­vetség tagjainak arra, hogy Washington környékén 40 mér­föld körzetben teljesen szabadon közlekedhessenek, az ország töb­bi részében pedig, előzetes beje­lentés után szintén szabadon ■ utazhatnak. HÁBORÚS USZÍTÁS, HOGY A WESTERN ELECTRIC CO. PROFITHOZ JUSSON Azok számára, akik eset­leg még mindig nem bizonyo­sodtak meg afelől, hogy a háborús uszítás igen szoros kapcsolatban van a nagyipar profitérdekével, a Collier’s hetilap utolsó számában meg­jelent háborús • uszító cikk megadja a teljes választ. A folyóirat két héttel ez­előtt teljes oldalas hirdetése­ket helyezett el az ország ve­zető lapjaiban, bejelentve, hogy szenzációs leleplezést közöl ezzel a címmel: “Szov­jet repülőgépek vadásznak Kanada egében.” Mint a hir­detés hangoztatta: a cikk­ben a “helyszíni tudósitó” be­számol róla, hogy “majdnem naponta, legalább egy szov­jet felderítő gép megsérti az amerikai kontinens határát,” hogy “sok repülőgép egé­szen Kanada középső részé­ig behatol.” Ezután a figyel­meztetés következett: “Most, hogy a Szovjetuniónak meg­van a hidrogénbombája, nyit­va áll a határ, hogy teljesen kiüssön bennünket.” A hirdetésben a lap azt hangoztatja, hogy tudósítója többezer mérföldet utazva “meglátogatta a titkos vé-1 delmi berendezéseket és sze­mélyesen látta a vörös betö­rőket.” Távoli ’jelzés A cikk gondos elolvasása közben kiderül, hogy a nagy “szenzáció” 99 százalékban teljes hazugság. William A. Ulman, a Collier’s tudósítója leírja, hogy pokert játszott egyik alaszkai radar állomá­son, mikor a radar jelzőké­szülék “egy fel nem ismert, majdnem biztosan orosz re­pülőgép jelenlétét mutatta.” Azonnal felrepült egy ameri­kai gép, rajta a Collier’s em­berével s mint az leirja: “percekkel később a radar egy orosz felderítő gépet, jel­zett, amint a távolban visz- szarepült a szibériai bázis­ra.” A Collier’s tudósítója ezen egyetlen “távoli jelzés” alap­ján állítja, hogy szovjet re­pülőgépet látott. Ez a hely azonban igen messze van Kanadától, a Szovjetuniót és Alaszkát elválasztó Bering szoros mellett* 2,000 mér- földnyire Kanada középső, északi- részétől. Egyébként az egész cikk mindössze egyet­len mondattal támasztja alá a szenzációt: hogy “szovjet gépek vadásznak .Kanada egében.” A tudósitó egy “meg nem nevezett táborno­kot” idéz, aki Alaszkában teljesít szolgálatot s aki azt mondta: “néhány repülőgép behatolt egészen Északkana- da középső részéig is.” A hirdetés szerint azonban min­dennapi dolog, hogy a szov­jet gépek Kanada középső ré­sze fölött repülnek. Mit mond a légi haderő I. F. Stone, aki Washing­tonban ad ki egy hetilapot, a Collier’,cikkével kapcso­latban kérdést, intézett a lé­gi haderő parancsnokságá­hoz, a Pentagonban. Ott azt a választ kapta, hogy a ma­gazin előre bemutatta ugyan a cikket, de mint, egyik tiszt hangoztatta: “mi nem hagy­hattuk jóvá azt, ami ab­ban állt.” A minisztérium a cikk visszaküldésekor figyel­meztette a lapot, hogy ne tüntesse fel úgy, mintha a légihaderő annak bármely ál­lítását is igazolta, vagy jó­váhagyta volna. Természete­sen a Callier’s olyan formá­ban közölte a cikket,, hogy az olvasók azt higvjék: annak állításait teljesen igazolta a légi haderő. A Pentagon egyik repülő­tisztje ezeket mondta: “It,t nincs tudomásunk arról, hogy a valóságban egyetlen orosz repülőgépet is láttak volna Alaszka fölött. Kana­dáról nem beszélhetünk. Vol­tak a radarhálón jelzések s ha emberek szovjet gépek je­lenlétére akarják azt magya­rázni, az teljesen az ő dol­guk.” A repülőtiszt kijelen­tette, hogy ha történt volna bármilyen határsértés is, az nem maradt volna titokban s a külügyminisztérium hiva­talosan tiltakozott volna.” Az Ulman-féle cikk leirja, hogy a Bering szoros mind­össze 65 mérföld szles. így a radar könnyen feltüntethet olyan gépeket is, melyek an­nak másik oldalán repülnek, de ettől eltekintve, nem le­hetetlen, hogy gyorsröptü szovjet lökhajtásos gépek kö­zel kerülhetnek az alaszkai, vagy kanadai partokhoz, a szoros fölött. Ez azonban nem jelent határsértést. Meg­jegyzendő, hogy a Bering szorosnál csak 50 mérföld választja el Szibériát Alasz­kától. Kiderült, hogy a Collier’s háborús uszító cikke s a fi- ern Electric társaság propa­gandáját szolgálja. A cikk megjelenésével együtt a tár­saság maga is kiadott egy háromoldalas sajtónyilatkoza­tot, mely leirja, hogy Kana­dán keresztül a szovjet gé­pek megtámadhatnák az gyelmeztetés, hogy sürgősen tenni kell valamit, a West- Egyesült Államokat s ha csu­pán 9 hidrogénbombát dob­nának le Boston és Washing­ton között, azzal megsemmi­síthetnék az ország népessé­gének egy negyedét s vagyo­nának egy harmad részét. A bombák megölhetnének 35 millió embert és szétrombol­hatnák az Egyesült Államo­kat, mint nagyhatalmat* Miután azonban a cikk le­irja ezeket a borzalmakat, hozzáteszi, hogy nincs sem­mi veszély, ha megvalósítják a Western Electric Co. által kidolgozott, korai figyelmez­tető hálózatot, Kanadán és Alaszkán keresztül, egészen Grönlandig. A hálózat hat órával előre figyelmeztetne és lehetővé tenné az ellensé­ges gépek 90 százalékának elpusztítását, mielőtt elérnék célpontjukat. A költség, ami­be ez kerülne, mindössze 1 milliárd és 325 millió dollár. Tehát feltétlenül meg kell kötni a szerződést a Western Electric társasággal, ha nem akarjuk, hogy a támadás vá- : ratjanul érjen bennünket. NÉGYES SZÜLETÉSNAPI ÜNNEPÉLY A Cleveland és környéki progresszív magyarság négy érde­mes tagja: HEGEDŰS MÁRIA, Mrs. ADAMS, ERDEI MIHÁLY és RAPPAPORT MÓRIC tiszteletéibe szombaton, november 7-én, este a Clevelandi E. S. Munkás Otthonban (11123 Buckeye Rd.) 50 esztendő a kultúra és haladás szolgálatában-Az 1848 -aó (L’MiféLblzottóác^ tisztelettel meghívja New York és környéke - magyarságát arra a v . Jubileumi Bankettre amelvet MAX BACHNER Magyar Ház elnökének a haladás szolgálatában eltöl­tött működése 50-ik évfordulója alkalmából rendeznek NOVEMBER Hó 7-ÉN, SZOMBATON ESTE .8 órai kezdettel a BRONXI MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern Boulevard. Bankettjegy ára 3 dollár 50 cent. Kapható a Magyar Ház tagjainál, a 48-as Bizottság titkáránál vagy a Magyar Szó kiadóhivatalában. Rezerválásért hívja AL 4-0397 vagy WE. 3-2522

Next

/
Thumbnails
Contents