Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-15 / 42. szám

October 15, 1953

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Első napok az uj lakásban

Hogyan ismerte meg Magyarországot egy latinamerikai épitész

A bejárati ajtón még üres a névtábla helye: de már készül fényes rézből, egyszerű betűkkel Hódi Lajos főművezető első névtáblája. A nesz- mélyi téglagyár kemencemunkás fiának parkettás, csempés lakás jutott, a készülő réz névtábla mögött meleg otthon várja haza a gyárból. Budakalászon lakott eddig s az uj lakással napi három órai utazást takarít meg. A szép uj ház, ahová most költözött, közel van a gyárhoz.

Az újlaki téglagyár vezetőinek nem volt könnyű kiválasztani az uj lakókat. Ki kapja az elsőnek megépült' 48 lakást? Az üzem ve/er,ó-l sége elsősoi’ban a legkiválóbb dolgozókra, a többgyermekes családokra, az uj fészket rakó fiatalokra gondolt, no meg ^a legtávolabb lakókra. így I •került Hódi Lajos főmüveze-1 tő családjával ebbe a máso-í dik emeleti erkélyes, fürdőszobás lakásba.

. . Éppen nagy vitatkozásban tafcüiuk a Hódi házaspárt. Hódi Lajos bosszúságot miméi, vakarja a fejét, mint akinek nem tetszik valami.

— Azt a nemjóját. . Minek terveztek ide ilyen feneszéles ablakokat, meg két erkélyt nagy ajtókkal. Most aztán megvehetem a temérdek függönyrevalót, mert csipkefüggöny, az kellett ne-l ki mindjárt az első napon. ..

Az asszony, aki ludas a a csipkefüggöny dolgában jóizlüen nevet. |

— Ne higgyen ám neki,'

majd szétreped a boldogság-, tói, hogy ennyi az ablak és délelőtt elől, délután hátul kapja a lakás az áldott jó napocskát. — Majd elkomo- iyodva mondja: — Bár előbb kaphattuk volna.. ,

A kisfiára gondol, akinek legyengült szervezete nem tudott megbirkózni a difté- riá.val. Régen volt már, nagy fiú lenne azóta, ő volt az anya első gondolata, amikor az uj lakásba lépett.

Hódi Lajos el akarja űzni asszonya arcáról a borút. Ezeken a szép napokon in- káb örömről beszél az ember.

— Ezerkétszáz forint volt a csipke. . godoltam, ha már annyira akarja az asszony, hát legyen. Azzal vet,t le a lábamról, hogy a varratásért kell fizetni, megvallja ő maga. Jó üzlet— hát ráálltam.

Az asszony már mosolyog.

— De a csillárt te akartad. Milyen kellemes Je«z esténként olvasni, tanulni alatta, beszéltél rá az áruházban, amikor én húzódtam. Végül megvettük az is...

A szép téglaszínű rekamié s«m régen ’-érült a Hódi-család birtokába, mert takarékoskodtak már az alapkő lerakásától kezdve, hátha övék lesz az egyik lakás. Most még e°\v rekamiét vesznek a kis Panni, részére, zában vörös nemjesadv

A natrvobbik szobában üvegvázában vörös szegfűk ■az asztalon, a virágállványon •aszparágus zöldje virít. A varrógép himzett takaró alatt

várja, hogy Hódiné ügyes keze a vásárolt csipkeanyagból függönyöket készítsen rajta. A nyitott ablakon behallatszik a teherautók puffogása. Már hordják a sódert a készülő a harmadik, negyedik ház fel- munkáskezek ássák a Hódiék erkélye alatt épülő játszóteret is. Sok itt a gyerek — ha a harmadik negyedik ház felépül,, még több lesz; az uj játszótéren kellemesen telik majd a gyermekek napja.

További 202 uj lakás épül az újlaki téglagyár dolgozói számára. Hódi Lajos főművezetőnek már megvan a lakása, de őt nemcsak ez érdekli, örődik a többiekével is.

— Mostanában, mióta a mi házaink épültek, jobban ment az üzemben, a munka Még nem tudtuk, ki kapja

majd a lakásokat. De napról napra eljöttünk megnézni, hogy áll az építkezés, készül- nek-e már otthonaink. — Jó téglát kell csinálni — fogad- koztak napközben az emberek —, hátha éppen a mi házunkba kerül.

Ment is a munka derekasan, 110 százalék alá hónapok íta nem kerültünk... Nemcsak azzal törődtünk, mennyi téglát gyártunk, hanem azzal is, hogy milyent. Hogy felépülhessen rövidesen a gyár többi háza is. .

Délután van. A nap pont az erkélyre süt. A Hódi-család kiül az erkélyre. Panni mama csipkét horgol, a két kislány babát öltöztet. Hódi Lajos, az újlaki téglagyár főművezetője úgy érzi, hogy ő a legboldogabb ember a világon. .

i iszavasvari milliomosok

A tatabányai cementgyárban

Tiszavasvári községben több lermelőszövet kezet működik, le a “Munka termelőszövetkezet” a legjobb köztük. Három és félezer holdon gazdálkodnak — közel ötszáz család egyesült a közös munká-j ra. A szövetkezet közös épti- J étéinek, felszerelésének és [ állatállományának értéke

4.236.000 forint.

A terményből és állatokból származó bevétel évenként több mint 3,000.000 forint. Október elsejéig mintegy 90,000 munkaegységet fognak teljesíteni a tagok. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a természetbeni s pénzbeli juttatás értéke munkaegységenként 33.30 forint lesz. Ehhez jön még a tagok háztáji földjeinek haszna, mikor is 1,000 fö- rint körüli jövedelmet, biztosit gazdájának, ha csak kukoricával vetette be. Ha pedig kerti veteményt termel benne, ennél nagyobb a jövedelme. Boldogan is számolgatják jövedelmüket a milliomos termelőszövetkezet tagjai.

Balog’. Péter családjának például eddig 700 munkaegysége van. Már ezért is 42 mázsa búzát, 10 és fél mázsa írpát, 315 kiló cukrot, 91 li- er olajat, 15 és fél mázsa kukoricát, 7 mázsa lucernát s

7.000 forint készpénzt kap- j iák. Ennek értéke, a háztáji öld jövedelme nélkül mintegy 25 ezer forint.

Pásztor András egyedül dolgozott a termelőszövetkezet- j jen s eddig 400 munkaegységet szerzett. Búzából 24 mását, árpából 6 mázsát, 180 dió cukrot, 52 liter olajat, 4 mázsa lucernát, 9 mázsa ku- oricát és 4000 forint kész- lénzt visz haza.

S mindez csak előleg. Az ;vi 'zárszámadás még hátra van!

.••iiiMiiiiiiiMiiiiiiiiimmiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit

jzeged

utcáit az idén 15 ezer fa- i semet.e elültetésével teszik lég szebbé és egészségeseb- >é. Az év végéig a városban 4 háztömböt tataroznak. El- ezdik egy százszázalékos ;érház építését is.

a kormányprogramm tovább javítja a dolgozók munkakörülményeit. Ebben az évben másfélmillió forinttal többet fordítanak munkavédelmi beruházásra, mint eredetileg tervezték. Augusztus elején korszerű, ezerszemé- ■yes fürdőt, valamint uj konyhát és éttermet avattak fel.

imiiniiiiiimiiimiiininn

iiiimiiiiiiimimiiiMiiiimmi

— Magyarországi riport —

1953. május. Az örök nyár meleg napja perzselte a tengerpartot és sugarai megmegvillantak a kis kubai város lapostetejü házain. P. Archimedes fiatal épitész — igaz történetünk hőse — feleségével együtt reggeli kávéját itta s közben az újságot böngészte. “Nézd, it egy hir, amely különösen érdekel minket” — kiáltott fel és kíváncsian olvasták a néhány rövid sort.

“Budapest

Budapest utcáin éhenhalí egy ember. Nemsokára emberek gyűrűje vet,te körül, a közelállók veszekedve lehúzták róla a ruhát, mivel a lakosok csak rongyokba tudnak öltözködni. Szórakozni és moziba járni soha nincs pénzük.”

Csend lett. Elisa, az asz- «zonv^huga törte meg a csendet. “Mondjatok le őrült tervetekről, miért akartok olyan országba utazni, ahol ilyesmi előfordulhat?”

P. Archimedes sokat olvasott hazánkról és a többi népi demokráciáról, csak éppen mindig az éhhaiálról és sohasem az épülő uj városokról. Mégis eljött a Világif- jusági Találkozóra, meg a- karta ismerni a “vasfüggöny mögötti” világot.

Ott volt Bukarestben az ifjúság nagy találkozóján. U- tána Magyarországra, Budapestre jött. Mindent megnézett, vizsgálódott. S ahogy tovatűntek a Romániában és hazánkban eltöltött napok, úgy halványodott el és vált jelentéktelenné az a régi uj- isághir is, amelyet Magyar- országról olvasott.

Nhéz lenne leírni mindazt, amivel taláJkozott. ő maga is amikor beszélgettünk, emlékeiből csak három találkozást ragadott ki, amelyek pontosan egy óra alatt zajlottak le.

Társaival, külföldi építészek és festők küldöttségével meglátogatta a Népművészeti Kiállítást a Műcsarnokban. Miután jól körülnézett, feltűnt neki a kiállítás egyik látogatója. Fiatal nő, a villamoskalauzok egyenruhájában, kezében kalauztáska Odament hozzá és megkérdezte: mit keres a kiállításon igy, kalauztáskával?

A kérdezett mosolyogva magyarázta, hogy van egora szabadideje a szolgálatba lépése előtt és azt itt tölti el Magától értetődő volt a kö vetkező kérdés:

— Mivel tölti általában t szabadidejét?

■—Olvasok és moziba járok.

— Milyen filmeket név meg?

— Mindenfélét. Legutóbb láttam a Makszimkát és az Óceán jegén cimü filmet.

— Nyugati filmet nem látott? — kérdezte Archimedes.

— De igen, a Pygmaliont, amit egyébként olvastam is.

Tovább folyt a beszélgetés, amelyből Archimedes megjeZal aegerszegen

megkezdték az uj szülészeti, nőgyógyászati és csecsemőosztály építését, mert a kórház jelenlegi 32 ágyas szülészeti osztálya kicsinek bizonyult. Az uj háromemeletes épületben 60 ágyas szülészet és 34 ágyas csecsemő- és gyermekosztály kap helyet. A munkálatokat még ehhpn az évben, befejezik.

IlliiiiiiiiiiiiiliinnniiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiii uhui 111111,11 un,

Uj vasuti hid a Sajón

A borsodi hőerőmű és kokszmii jelentős mennyiségű szenet kap maid az or- j mospusztai szénvidékről, ezért szükségessé vált, hogy j közvetlen szárnyvonal kapcsolja össze a Kazincbarcika- Rudabánya vasútvonallal. Az uj vonat a Sajón halad keresztül, tehát hidat kell építeni. Igen érdekes és szokat- an, hogy az uj hid — szá- ^azföldön épül: kiszámították ugyanis, hogy a Sajó ké-j sőbbi szabályozásával <f folyó medre nem a mostani helyén fut majd, igy a hidat már az uj meder fölé terve- -d'v életéről.

Horváth Imre varsói követ

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Imre rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a londoni magyar követség vezetése alól és megbízta a prágai magyar követség vezetésével.

miiiiiiiiiiii

A SZOLNOKI CUKORGYÁRBAN

megkezdődött az idei cukorrépatermés feldolgozása. Az idén a terv szeiűnt 27 millió kilóval több kész cukor keiül ki a gyárból mini tavaly.

gyezte magának, hogy a magyar kalauznő ismeri és szereti Dickenst, a nagy angol regényíró rongyos, árva de jószivü gyerekhőseit.

A külföldiek között ekkor hirtelen mozgolódás támadt. Az egyik odalépett Archime*- deshez és az mondta: itt

van az egyik magyar miniszter. Archimedes körülnézett, azonban nem látott “minisz- terkülsejü” embert, csak egy családot, ahol az édesapa két gyermeknek éppen magyarázott valamit.

— Hol a miniszter?

— Az ott — mutatnak magyar kísérői a családapára.

— Lehet beszélni vele?

' — Hogyne.

Egy perc sem telt bele,- a délamerikai építészek ott álltak a miniszter előtt és üdvözölték.

Angolul megkérdezte tőlük milyen nyelven beszélnek. Egyszerre válaszolták:

I latinamerikaiak vagyunk.

I — Hiszen akkor önök tud- : nak spanyolul — szólalt meg szép zengő hangon spanyol nyelven a miniszter és barátságosan elbeszélgetett a délamerikai fiatalokkal.

Archimedes először a magyar néni demokráciában beszélgetett miniszterrel.

Mindez egyetlen óra alatt történt. . ő pedig több napot töltött hazánkban. Kavarogtak benne a sokszinii élmények. Régi ismeretét országunkról át.törte az uj tapasz talás. Mikor mérnöki szemmel Sztálinváros uj házait nézegette, nevetve mondta kísérőjének: “Ez mind csak propaganda — írná a reakciós sajtó. Ezek a házak papírból vannak építve és ha mi elmegyünk, újra összecsomagolják az egészet, hogy ha uj látogató jön, ismét kibontsák.”

Beszélt az építőkkel, bejárta Sztálinvárost, s az utolsó napon látogatást tett a Műegyetemen. Úgy vitatkozott Gábor László épitészkari dékánnal építészetünk jelenlegi problémáiról, mintha saját házának tervét védené meg.

Tóth Katalin."

nimi iiiiim n mi unni nini iiiiii ii iiiiiiiiiiMfi — ■•■«■•»>

HUSZONKÉT IT.T SZÍNHÁZ A SZOVJETUNIÓBAN

A moszkvai Állami Szin- háztervező Intézet 22 hatalmas, a Szovjetunió különböző városaiban építendő színház tervrajzait készíti.

Pfetrozavodszkban, a Ka- rél-Firtn SZKSZK fővárosában, a központi téren —• szerves építészeti egységben annak a többi épületével drámai színház épül. A petroza- vodszki drámai színház 800 férőhelyes nézőterét néni rno- tivumu faragások diszitik. Nyisznyij-Tagilban, Ashába- ban és Kazanyban ugyancsak uj színház épül.

AimiiHliiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimif iiiiiimiiii inni in mim*

MEGJELENT KÍNAI NYELVŰN

Veres Péter “Próbatétel” cimü könyve, amelyért a neves magyar iró a magyar kiadás után Kossuth-dijat kapót. ' Q