Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-24 / 39. szám

i> .1 itÁ September 24, 19fe>í5 AMERIKAI MAGYAR SZA Két munkáskonvenció melyik szolgálja a munkások ügyét? A VILÁG BÉKETANÁCSA ÉBERSÉGRE INTI A NÉPEKET Két munkáskonvenció van folyamatban St. Louis váro­sában. Az egyik a 9 millió tagot számláló American Fe­deration og Labor-é, a másik a viszonylag kicsiny, ‘csak’ 100 ezer tagú, de progresszív Mine, Mill and Smelter Work­ers Union konvenciója. Érde­mes a két munkásparlament eseményeit összehasonlítani. Meany beszámolója Az AFL konvencióját Ge­orge Meany elnök beszéde nyitotta meg. A 110 szak­szervezetet képviselő 700 de­legátus előtt Meany kritizál­ta az Eisenhower kormány belpolitikáját, rámut atva, hogy Washingtonban ma tel­jesen a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének akaratát hajtja végre a kormány és a nép érdekeit teljesen aláren­deli a kevesek érdekeinek. A külpolitika kritikájától óva­kodott, azonban mégsem ke­rülhette el, hogy közvetve ne érintse a Dulles-féle politika hatását. Beszédében elitélt.e Adenauer nyugatnémet kor­mányának azon törekvését, hogy elnyomja a szakszerve­zeteket, melyeket, mint Mea­ny hangoztatta, a háború után az AFL segítségével építettek újra s most láncra akarják verni, “mert politi­kai tevékenységet fejtenek ki.” Meany rámutatott arra, hogy az újból feltámasztott német trösztök állnak a tö­rekvés mögött, hogy a szak-; szervezeteket állami ellenőr-; zés alá helyezzék, mint Hit­ler tette azt a múltban s re-! ményét fejezte ki, hogy a német nép ezt nem fogja j megengedni. Természetesen Meany a I szokáshoz híven, hosszadal­mas támadással kezdte beszé­dét a Szovjetunió és a kom­munizmus ellen;- azt hangoz­tatva, hogy az AFL mindig a kommunizmus ellen harcolt \ és “soha nem dőlt be az egy- j ségfront ideájának.” Bizonyi-: tékul J. Edgar Hoover, az FBI elnökének cikkéből idé- j zett, mely dicséri az AFL' vörösfaló vezetőit. Meany beszédének legfon­tosabb része az a néhány; szakasz, melyben a szakszer­vezetek között folyó “jogi: ’alapon” indított harcokkal j foglalkozik. Szavai főleg azok ] ellen irányultak, akik elle­nezték az AFL és a CIO kö­zött létrejött egyezményt, mely szerint a két szakszer­vezet nem próbálja elhódítani egymás tagjait, s ugyanakkor az AFL szervezetei ellen, me­lyek egymás között is hason­ló, taghóditó támadásokat in­téznek. A delegátusok tapsá­tól kisérve kijelentette, hogy a szervezkedés célja az összes munkások érdekeinek védel­me s a tagok elhóditására történő támadások helyett a nagy szakszervezetek köte­lessége az volna, hogy támo- gessák a kisebbeket s az ál­talános feladat a szervezet­ien tömegek megszervezése. A konvenció első napján egyetlen szó sem hangzott el Stevenson, volt demokrata elnökjelölt legutolsó javasla­táról, mely szerint úgy az egész világ, mint az amerikai nép érdeke azt kívánja, hogy tárgyalással próbálják hely­reállítani a békét. Eddig még csupán egyes szervezetek fog­laltak állást határozati ja­vaslatokban Stevenson javas­lata mellett, ele az AFL or­szágos vezetői nem nyilat­koztak róla. Meany kritizálta az Eisen­hower kormánvt, amiért nem j teljesítette a Taít-Hartley tör­vény megváltoztatására tett ígéretét. A kormány nevében Nixon alelnök és Dulles kül­ügyminiszter fog beszédet mondani. Béke és munkásegység Ellentétben az AFL-el, a haladószellemü vezetés alatt álló Mine, Mill and Smelter Workers Union konvenciója rámutat arra, hogy az ame- | rikai munkásság számára két kérdés a legfontosabb: a bé­ke és a munkásegység. A 100 ezer t,agot képviselő szakszer­vezet vezetői kijelentették, hogy szervezetük elég erős volt ahhoz, hogy a legjobb szerződést kösse az ország legnagyobb rézfeldolgozó tár­saságaival, sok szempontból jobbat, mint a nagy AFL és CIO szervezetek s ugyanak­kor a tagság visszavert min­den hódit,ó támadást és a szakszervezet munkáját a kormány részéről indított vö­röshajsza sem tudta megbé­nítani. Mindamellett a szak- szervezet bejelentette, hogy hajlandó bármiféle egység- mozgalomra, amennyiben az AFL és a CIO vezetői csak­ugyan hajlandónak mutatkoz­nak az egész amerikai mun­kásság érdekeit szolgálni, melyben az első lépés a mun­kásegység létrehozása kell legyen. <11111111 tlllllllllllllllllllimillllllllMlllllllllteM'llllllll'iflliUllHItlIliHllllllllllllllllllllltMlllllllllllllllllliriMIIII Hamis vád alapján Ítélték el borion Sebéül — mondja a Rosenberg bizottság Országos értekezlet Chicagóban, október 10—11-én A Rosenberg ügyben igaz­ságért harcoló bizottság vád­ja szerint Morton Sobellt, a Rosenberg ügy harmadik vádlottját hamis tanúvallo­más alapján ítélték el. A vád a bizottság által összehívott tömeggyülésen hangzott el, a new yorki Randall Islandon, 8,000 főnyi hallgatóság jelen­létében. Ugyanakkor az or­szágos bizottság megindítot­ta kampányát, hogy uj tár-1 gyalást harcoljon ki Morfon Sobell számára s ugyanakkor bebizonyítsa az amerikai nép előtt Julius és Ethel Rosen­berg ártatlanságát. Emily Almán, a Rosenberg bizottság titkára kijelentette, hogy Morton Sobellt azért ítélték 30 évi fegyházra, mert néni volt hajlandó hamis ta­núskodásra, amit, a súlyos ítélettel bosszultak meg. Be­jelentette, hogy a bizottság kérni fogja Sobell áthelyezé­sét Alcatrazból, melyet a leg-] megrögzött,ebb bűnözők szá­mára tartanak fenn. Mrs. Almán ugyancsak bejelentet­te, hogy október 10—11-én országos értekezleten hatá- [ rozzák el Chicagóban a továb­bi teendőket a Rosenberg-So- bell ügyben. A gyűlésen Helen Sobell felolvasta férje levelét,, mely­ben az teljes ártatlanságára hivatkozik és többek közt ezeket Írja: “Tiz hónap Al- catrazban több mint három év más börtönben, de engem még nem sikerült megtörni és soha nem is fog sikerülni. Ártatlan vagyok, fölemelt fejjel és szabadon akarok járni.” Mrs. Sobell rámutatott ar­ra, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság soha nem vizsgálta át a Rosenberg tárgyalás jegyző­könyvét s kérte, hogy a bi- róság tanulmányozza azt fér­je elítélésével kapcsolatban. Elmondta, hogy Morfon So­bellt Max Elitcher tanúvallo­mása alapján Ítélték el, aki beismerte, hogy attól fél, hogy esetleg hamis eskü mi­att vád alá helyezik. Ilyen ember vallomása alapján hoz­ták az ítéletet. A kanadai Rosenberg bizottság távirat­ban üdvözölte a gyűlést, be­jelentve, hogy folytatni fog­ja a harcot az igazság felde­rítésére. iiriiiiiiiiiiiiinmmimiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiUHiimMiiiiimmiiimimiiiiuniiiiiiinmmiiiimmiiiMiimiuHjmi'iiiiiw BEPORTéliSI HAJSZA AZ OROSZ PROGRESSZÍV LAP SZERKESZTŐJE ELLEN Brownell igazságügyminisz­ter fogdmegjei, akik még so­ha egyetlen lincselőt “nem voltak képesek” elfogni, hét­főn reggel letartóztatták és Ellis Islandra vitték az orosz progresszív napilap, a Russky Colos főszerkesztőjét, Boris Sklart. A letartóztatás ugyan­abban az épületben levő iro­dában, 130 E. 16th St. alatt történt, ahol a mi lapunk hi­vatalai vannak. Sklar munkástárs 40 esz- ] tendő óta közmegbecsülésnek' örvendő szellemi vezetője a haladószellemü orosz szárma­zású amerikai munkásoknak. Letartóztatása csaknem pon­tosan ideérkezésének 40-ik évfordulóján történt. Boris Sklar a 13-ik prog­resszív bevándorolt újságíró, akit a hidegháború nagymes­terei, a háborús uszítok s a McCarranisták letartóztattak. Wall Street urai, akik a Mc- Carran törvénnyel csaknem 40 millió amerikait (a beván­doroltakat és azok családtag­jait) másodrendű polgárokká degradáltak, külön célba vet­ték az idegennyelvü prog­resszív sajfót és igyekeznek azt mindenáron elnémitani. Az alkotmány rendelkezéseit, amelyek tiltják a sajtósza­badság megsértését, úgy akarják megkerülni, hogy ‘csak’ a kiszemelt lapok szer­kesztőit üldözik és deportál­ják. A Russky Golos szerkesztő­sége tiltakozott a letartózta­tás ellen. Lépéseket tettek az óvadék előteremtésére. A múlt héten a Világ Béke­tanácsa felhívást intézett a né­pekhez, figyelmeztetve arra, hogy a békeharcnak nem sza­bad elernyednie s a népeknek teljes éberséggel kell ügyelni, hogy újra ne kezdjék a háborút Koreában s követelni kell a gyarmati háborúk megállítását Indo-Kinában és Afrikában. A felhívás figyelmeztet arra, hogy őszinte tárgyalásra van szükség, az Egyesült Nemzetek alapokmányának valódi szelle­mében s hogy a béke helyreál­lításának kelléke nemcsak az, hogy Kina helyet kapjon az Egyyesült Nemzetekben, hanem a fegyverkezés csökkentese és a tömegpusztításra alkalmas fegyverek betiltása. A Világ Eéketanácsa, mély most tartotta első ülését a ko­reai fegyverszünet óta, azzal kezdi a felhívást, hogy üdvözli a fegyverszünetet, melyet a né­pek győzelmének nevez. Vázol­ja a népek egész világra kiter­jedő békekampányát, melynek ső eredménye a fegyverszünet, majd rámutat arra, hogy ma nincs egyetlen olyan államférfi, aki szembeszállva a világ köz­véleményével, nyíltan ellenezni merné a béke helyreállítására irányuló tárgyalást. Jelen fejle­mények azonban mégis arra késztetik a Béketanácsot, hogy éberségre intse a népeket. A “tárgyalás” kifejezését, — mondja a felhívás, — igen gyak­ran arra használják fel, hogy elfátyolozzák vele a manővere­zést, melynek célja á nemzetkö­zi ellentétek békés tárgyalással való megoldásának megakadá­lyozása. Nem igazi tárgyalás az, mely­ben .az egyik fél előre meg akar­ja szabni a feltételeket és elő akarja Írni a másik félnek, hogy el kell fogadnia azokat. így például nem történik az igazi tárgyalás szellemében az, hogy a Koreával kapcsolatos politikai tárgyalást megelőzőleg külön egyezményt kötnek Syngman Rheevel, aki nem fogadta el a fegyverszünetet s mielőtt a Né­metországgal kapcsolatos tár­gyalás megindulna, annak elő­feltételévé teszik a német mili- tarizmus feltámasztásának elfo­gadását. Az ilyesmi nem előse­gíteni akarja a tárgyalást, ha­nem lehetetlenné tenni az egyezményt. “Felszólítjuk a népeket,” — mondja a felhívás, — “akadá­lyozzák meg, hogy a koreai há­borút bármely kifogás alapján is újból folytathassák és köve­teljék az indokinai háború befe­jezését. A béke érdekében meg kell szüntetni azt, hogy Ázsiá­ban és Afrikában fegyveres erő­vel akadályozzák meg a népek függetlenségre és biztonságra való törekvését.” ' A németországi veszély A népek nem fogják enged- i ni, -— mondja a Béketanacs ha- ; tározata, — hogy Németország­ban feltámasszák a militariz- . must, hogy az újból veszelyez- I tesse nemcsak az ország szom- I szédait, de magát a német né- i pet is, valamint a világbékét. A ' népek becsületes tárgyalást kö- ! vetelnek, mely mindent elköves- i sen. minden vonalon, hogy meg- J találja a megoldást, mely min- ! den oldal számára elfogadható. A népek hűséget követelnek az Egyesült Nemzetek alapok­mányához. Azt akarják, hogy a Kínai Népköztársaság meg­kapja jogos helyét a világszer­vezetben. Meggyőződésük, hogy Kina nélkül nem lehet megol­dani semmiféle nagyobb, nem­zetközi problémát s nem lehet biztosítani a világbékét. A borzalmas H-bomba veszé­lye, mely az emberiség feje fö­lött függ, elkerülhetetlenné te­szi a tömeges pusztításra alkal­mas összes fegyverek betiltását. Ugyanakkor meg kell szüntetni a népeket sújtó, hatalmas ter­het, amit a fegyverkezés jelent. Eljött az ideje, hogy visszaállít­sák a világereskedelmet, egyen- lőségi alapon, minden ország között, hogy ezáltal jobb életet | biztosítsanak minden nép szá- i mára. Itt az ideje, hogy meg­újítsák az együttműködést min­den ország között. Az emberiség számára meg kell nyitni az uj horizont felé vezető utat s a Világ Béketaná­csa hiszi azt, hogy a népek aka­rata, mely elérte a koreai fegy­verszünetet, el fogja érni ezt is. Ezért felszólítja az összes nemzeteket: akadályozzák meg, hogy a kormányok tárgyalás helyett a fegyveres erő politiká­ját alkalmazzák. WALL STREET ÉS A KÜLFÖLD A nyugateurópai főváro­sokban idegesen szemlélik a Wall Street tőzsdéjén végbe­menő árhullámzásokat, me­lyek arról tesznek tanúságot, hogy az amerikai spekulán­sok, ha nem is az 1929-eshez hasonló depresszióra, de nagy­arányú közgazdasági vissza­esésre számítanak. A Wall Streeten mutatkozó félelem visszatükröződik a párisi, a brüsszeli és hágai tőzsdén is, melyeken a részvények árhul­lámzása pontosan követi, a new yorki mintát. A Fehér Ház több tanácsadója nemré­giben egyenesen abból a cél­ból utazott Párisba, hogy ’megnyugtassa az ijedező francia nagytőkéseket, akik ; legfőképpen az egyre növek- j vő német verseny miatt fél­nek. A francia ipar termelése j egyáltalán nem emelkedett az utolsó két évben, sőt egyes ágakban visszaesést mutat. Ámbár az általános közgazda- sági statisztika szerint a nyu­gateurópai ipari termelés 3 százalékkal emelkedett az utolsó két évben, ez az emel­kedés majdnem teljes egé­szében Nyugat-Németország- ban történt. A nyugateurópai nagytőké­sek ugyancsak aggódnak amiatt, hogy a német verseny fokozódása mellett, az U. S.- ben mutatkozó visszaesés kö­vetkezményeként az amerikai nagyipar erőszakolni fogja az exportot a nyugateurópai or­szágokba, melyek némi dol­lártartalékra tettek szert, A londoni tőzsde az egyet­len, mely nem követte a Wall Street árhullámzásait. Ennek oka nagyrészben az, hogy az angol nagytőke, melynek hár­mas versennyel kell megküz-. denie (német, amerikai és japán) számit arra, hogy vi­rágzó kereskedelem fog meg­indulni a szocialista országok­kal, főleg Kínával. A Chur­chill kormánt a parlamentben egyre élesebben támadják, amiért a koreai fegyverszü­net ellenére nem állt elő már eddig is határozott követe­léssel a Kina elleni embargó tedjes megszüntetésére. 3^

Next

/
Thumbnails
Contents