Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-24 / 39. szám

i> .1 itÁ

September 24, 19fe>í5

AMERIKAI MAGYAR SZA

Két munkáskonvenció

melyik szolgálja a munkások ügyét?

A VILÁG BÉKETANÁCSA ÉBERSÉGRE INTI A NÉPEKET

Két munkáskonvenció van folyamatban St. Louis városában. Az egyik a 9 millió tagot számláló American Federation og Labor-é, a másik a viszonylag kicsiny, ‘csak’ 100 ezer tagú, de progresszív Mine, Mill and Smelter Workers Union konvenciója. Érdemes a két munkásparlament eseményeit összehasonlítani.

Meany beszámolója

Az AFL konvencióját George Meany elnök beszéde nyitotta meg. A 110 szakszervezetet képviselő 700 delegátus előtt Meany kritizálta az Eisenhower kormány belpolitikáját, rámut atva, hogy Washingtonban ma teljesen a Gyáriparosok Országos Szövetségének akaratát hajtja végre a kormány és a nép érdekeit teljesen alárendeli a kevesek érdekeinek. A külpolitika kritikájától óvakodott, azonban mégsem kerülhette el, hogy közvetve ne érintse a Dulles-féle politika hatását. Beszédében elitélt.e Adenauer nyugatnémet kormányának azon törekvését, hogy elnyomja a szakszervezeteket, melyeket, mint Meany hangoztatta, a háború után az AFL segítségével építettek újra s most láncra akarják verni, “mert politikai tevékenységet fejtenek ki.” Meany rámutatott arra, hogy az újból feltámasztott német trösztök állnak a törekvés mögött, hogy a szak-; szervezeteket állami ellenőr-; zés alá helyezzék, mint Hitler tette azt a múltban s re-! ményét fejezte ki, hogy a német nép ezt nem fogja j megengedni.

Természetesen Meany a I szokáshoz híven, hosszadalmas támadással kezdte beszédét a Szovjetunió és a kommunizmus ellen;- azt hangoztatva, hogy az AFL mindig a kommunizmus ellen harcolt \ és “soha nem dőlt be az egy- j ségfront ideájának.” Bizonyi-: tékul J. Edgar Hoover, az FBI elnökének cikkéből idé- j zett, mely dicséri az AFL' vörösfaló vezetőit.

Meany beszédének legfontosabb része az a néhány; szakasz, melyben a szakszervezetek között folyó “jogi: ’alapon” indított harcokkal j foglalkozik. Szavai főleg azok ] ellen irányultak, akik ellenezték az AFL és a CIO között létrejött egyezményt, mely szerint a két szakszervezet nem próbálja elhódítani egymás tagjait, s ugyanakkor az AFL szervezetei ellen, melyek egymás között is hasonló, taghóditó támadásokat intéznek. A delegátusok tapsától kisérve kijelentette, hogy a szervezkedés célja az összes munkások érdekeinek védelme s a tagok elhóditására történő támadások helyett a nagy szakszervezetek kötelessége az volna, hogy támo- gessák a kisebbeket s az általános feladat a szervezetien tömegek megszervezése.

A konvenció első napján egyetlen szó sem hangzott el Stevenson, volt demokrata elnökjelölt legutolsó javaslatáról, mely szerint úgy az egész világ, mint az amerikai

nép érdeke azt kívánja, hogy tárgyalással próbálják helyreállítani a békét. Eddig még csupán egyes szervezetek foglaltak állást határozati javaslatokban Stevenson javaslata mellett, ele az AFL országos vezetői nem nyilatkoztak róla.

Meany kritizálta az Eisenhower kormánvt, amiért nem

j

teljesítette a Taít-Hartley törvény megváltoztatására tett ígéretét. A kormány nevében Nixon alelnök és Dulles külügyminiszter fog beszédet mondani.

Béke és munkásegység

Ellentétben az AFL-el, a haladószellemü vezetés alatt álló Mine, Mill and Smelter Workers Union konvenciója rámutat arra, hogy az ame- | rikai munkásság számára két kérdés a legfontosabb: a béke és a munkásegység. A 100 ezer t,agot képviselő szakszervezet vezetői kijelentették, hogy szervezetük elég erős volt ahhoz, hogy a legjobb szerződést kösse az ország legnagyobb rézfeldolgozó társaságaival, sok szempontból jobbat, mint a nagy AFL és CIO szervezetek s ugyanakkor a tagság visszavert minden hódit,ó támadást és a szakszervezet munkáját a kormány részéről indított vöröshajsza sem tudta megbénítani. Mindamellett a szak- szervezet bejelentette, hogy hajlandó bármiféle egység- mozgalomra, amennyiben az AFL és a CIO vezetői csakugyan hajlandónak mutatkoznak az egész amerikai munkásság érdekeit szolgálni, melyben az első lépés a munkásegység létrehozása kell legyen.

<11111111 tlllllllllllllllllllimillllllllMlllllllllteM'llllllll'iflliUllHItlIliHllllllllllllllllllllltMlllllllllllllllllliriMIIII

Hamis vád alapján Ítélték el borion Sebéül — mondja a Rosenberg bizottság

Országos értekezlet Chicagóban, október 10—11-én

A Rosenberg ügyben igazságért harcoló bizottság vádja szerint Morton Sobellt, a Rosenberg ügy harmadik vádlottját hamis tanúvallomás alapján ítélték el. A vád a bizottság által összehívott tömeggyülésen hangzott el, a new yorki Randall Islandon,

8,000 főnyi hallgatóság jelenlétében. Ugyanakkor az országos bizottság megindította kampányát, hogy uj tár-1 gyalást harcoljon ki Morfon Sobell számára s ugyanakkor bebizonyítsa az amerikai nép előtt Julius és Ethel Rosenberg ártatlanságát.

Emily Almán, a Rosenberg bizottság titkára kijelentette, hogy Morton Sobellt azért ítélték 30 évi fegyházra, mert néni volt hajlandó hamis tanúskodásra, amit, a súlyos ítélettel bosszultak meg. Bejelentette, hogy a bizottság kérni fogja Sobell áthelyezését Alcatrazból, melyet a leg-] megrögzött,ebb bűnözők számára tartanak fenn. Mrs. Almán ugyancsak bejelentette, hogy október 10—11-én országos értekezleten hatá- [ rozzák el Chicagóban a további teendőket a Rosenberg-So- bell ügyben.

A gyűlésen Helen Sobell felolvasta férje levelét,, melyben az teljes ártatlanságára hivatkozik és többek közt ezeket Írja: “Tiz hónap Al- catrazban több mint három év más börtönben, de engem még nem sikerült megtörni és soha nem is fog sikerülni. Ártatlan vagyok, fölemelt fejjel és szabadon akarok járni.”

Mrs. Sobell rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság soha nem vizsgálta át a Rosenberg tárgyalás jegyzőkönyvét s kérte, hogy a bi- róság tanulmányozza azt férje elítélésével kapcsolatban. Elmondta, hogy Morfon Sobellt Max Elitcher tanúvallomása alapján Ítélték el, aki beismerte, hogy attól fél, hogy esetleg hamis eskü miatt vád alá helyezik. Ilyen ember vallomása alapján hozták az ítéletet. A kanadai Rosenberg bizottság táviratban üdvözölte a gyűlést, bejelentve, hogy folytatni fogja a harcot az igazság felderítésére.

iiriiiiiiiiiiiiinmmimiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiUHiimMiiiiimmiiimimiiiiuniiiiiiinmmiiiimmiiiMiimiuHjmi'iiiiiw

BEPORTéliSI HAJSZA AZ OROSZ PROGRESSZÍV LAP SZERKESZTŐJE ELLEN

Brownell igazságügyminiszter fogdmegjei, akik még soha egyetlen lincselőt “nem voltak képesek” elfogni, hétfőn reggel letartóztatták és Ellis Islandra vitték az orosz progresszív napilap, a Russky Colos főszerkesztőjét, Boris Sklart. A letartóztatás ugyanabban az épületben levő irodában, 130 E. 16th St. alatt történt, ahol a mi lapunk hivatalai vannak.

Sklar munkástárs 40 esz- ] tendő óta közmegbecsülésnek' örvendő szellemi vezetője a haladószellemü orosz származású amerikai munkásoknak. Letartóztatása csaknem pontosan ideérkezésének 40-ik évfordulóján történt.

Boris Sklar a 13-ik progresszív bevándorolt újságíró,

akit a hidegháború nagymesterei, a háborús uszítok s a McCarranisták letartóztattak. Wall Street urai, akik a Mc- Carran törvénnyel csaknem 40 millió amerikait (a bevándoroltakat és azok családtagjait) másodrendű polgárokká degradáltak, külön célba vették az idegennyelvü progresszív sajfót és igyekeznek azt mindenáron elnémitani. Az alkotmány rendelkezéseit, amelyek tiltják a sajtószabadság megsértését, úgy akarják megkerülni, hogy ‘csak’ a kiszemelt lapok szerkesztőit üldözik és deportálják.

A Russky Golos szerkesztősége tiltakozott a letartóztatás ellen. Lépéseket tettek az óvadék előteremtésére.

A múlt héten a Világ Béketanácsa felhívást intézett a népekhez, figyelmeztetve arra, hogy a békeharcnak nem szabad elernyednie s a népeknek teljes éberséggel kell ügyelni, hogy újra ne kezdjék a háborút Koreában s követelni kell a gyarmati háborúk megállítását Indo-Kinában és Afrikában.

A felhívás figyelmeztet arra, hogy őszinte tárgyalásra van szükség, az Egyesült Nemzetek alapokmányának valódi szellemében s hogy a béke helyreállításának kelléke nemcsak az, hogy Kina helyet kapjon az Egyyesült Nemzetekben, hanem a fegyverkezés csökkentese és a tömegpusztításra alkalmas fegyverek betiltása.

A Világ Eéketanácsa, mély most tartotta első ülését a koreai fegyverszünet óta, azzal kezdi a felhívást, hogy üdvözli a fegyverszünetet, melyet a népek győzelmének nevez. Vázolja a népek egész világra kiterjedő békekampányát, melynek ső eredménye a fegyverszünet, majd rámutat arra, hogy ma nincs egyetlen olyan államférfi, aki szembeszállva a világ közvéleményével, nyíltan ellenezni merné a béke helyreállítására irányuló tárgyalást. Jelen fejlemények azonban mégis arra késztetik a Béketanácsot, hogy éberségre intse a népeket.

A “tárgyalás” kifejezését, — mondja a felhívás, — igen gyakran arra használják fel, hogy elfátyolozzák vele a manőverezést, melynek célja á nemzetközi ellentétek békés tárgyalással való megoldásának megakadályozása.

Nem igazi tárgyalás az, melyben .az egyik fél előre meg akarja szabni a feltételeket és elő akarja Írni a másik félnek, hogy el kell fogadnia azokat. így például nem történik az igazi tárgyalás szellemében az, hogy a Koreával kapcsolatos politikai tárgyalást megelőzőleg külön egyezményt kötnek Syngman Rheevel, aki nem fogadta el a fegyverszünetet s mielőtt a Németországgal kapcsolatos tárgyalás megindulna, annak előfeltételévé teszik a német mili- tarizmus feltámasztásának elfogadását. Az ilyesmi nem elősegíteni akarja a tárgyalást, hanem lehetetlenné tenni az

egyezményt.

“Felszólítjuk a népeket,” — mondja a felhívás, — “akadályozzák meg, hogy a koreai háborút bármely kifogás alapján is újból folytathassák és követeljék az indokinai háború befejezését. A béke érdekében meg kell szüntetni azt, hogy Ázsiában és Afrikában fegyveres erővel akadályozzák meg a népek függetlenségre és biztonságra való törekvését.”

'

A németországi veszély

A népek nem fogják enged- i ni, -— mondja a Béketanacs ha- ; tározata, — hogy Németországban feltámasszák a militariz- . must, hogy az újból veszelyez- I tesse nemcsak az ország szom- I szédait, de magát a német né- i pet is, valamint a világbékét. A ' népek becsületes tárgyalást kö- ! vetelnek, mely mindent elköves- i sen. minden vonalon, hogy meg- J találja a megoldást, mely min- ! den oldal számára elfogadható.

A népek hűséget követelnek az Egyesült Nemzetek alapokmányához. Azt akarják, hogy a Kínai Népköztársaság megkapja jogos helyét a világszervezetben. Meggyőződésük, hogy Kina nélkül nem lehet megoldani semmiféle nagyobb, nemzetközi problémát s nem lehet biztosítani a világbékét.

A borzalmas H-bomba veszélye, mely az emberiség feje fölött függ, elkerülhetetlenné teszi a tömeges pusztításra alkalmas összes fegyverek betiltását. Ugyanakkor meg kell szüntetni a népeket sújtó, hatalmas terhet, amit a fegyverkezés jelent. Eljött az ideje, hogy visszaállítsák a világereskedelmet, egyen- lőségi alapon, minden ország között, hogy ezáltal jobb életet | biztosítsanak minden nép szá- i mára. Itt az ideje, hogy megújítsák az együttműködést minden ország között.

Az emberiség számára meg kell nyitni az uj horizont felé vezető utat s a Világ Béketanácsa hiszi azt, hogy a népek akarata, mely elérte a koreai fegyverszünetet, el fogja érni ezt is. Ezért felszólítja az összes nemzeteket: akadályozzák meg, hogy a kormányok tárgyalás helyett a fegyveres erő politikáját alkalmazzák.

WALL STREET ÉS A KÜLFÖLD

A nyugateurópai fővárosokban idegesen szemlélik a Wall Street tőzsdéjén végbemenő árhullámzásokat, melyek arról tesznek tanúságot, hogy az amerikai spekulánsok, ha nem is az 1929-eshez hasonló depresszióra, de nagyarányú közgazdasági visszaesésre számítanak. A Wall Streeten mutatkozó félelem visszatükröződik a párisi, a brüsszeli és hágai tőzsdén is, melyeken a részvények árhullámzása pontosan követi, a new yorki mintát. A Fehér Ház több tanácsadója nemrégiben egyenesen abból a célból utazott Párisba, hogy ’megnyugtassa az ijedező francia nagytőkéseket, akik ; legfőképpen az egyre növek- j vő német verseny miatt félnek. A francia ipar termelése j egyáltalán nem emelkedett az utolsó két évben, sőt egyes ágakban visszaesést mutat. Ámbár az általános közgazda- sági statisztika szerint a nyugateurópai ipari termelés 3 százalékkal emelkedett az utolsó két évben, ez az emelkedés majdnem teljes egészében Nyugat-Németország- ban történt.

A nyugateurópai nagytőkések ugyancsak aggódnak amiatt, hogy a német verseny fokozódása mellett, az U. S.- ben mutatkozó visszaesés következményeként az amerikai nagyipar erőszakolni fogja az exportot a nyugateurópai országokba, melyek némi dollártartalékra tettek szert,

A londoni tőzsde az egyetlen, mely nem követte a Wall Street árhullámzásait. Ennek oka nagyrészben az, hogy az angol nagytőke, melynek hármas versennyel kell megküz-. denie (német, amerikai és japán) számit arra, hogy virágzó kereskedelem fog megindulni a szocialista országokkal, főleg Kínával. A Churchill kormánt a parlamentben egyre élesebben támadják, amiért a koreai fegyverszünet ellenére nem állt elő már eddig is határozott követeléssel a Kina elleni embargó tedjes megszüntetésére.

3^