Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-17 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szeptember 17, 1953 A ÉJSZAKA A MARTINBAN Martin. Aki csak hírből ismeri, aki még nem járt ott a mindig lángokban fürdő kemencesoron, nem látta, hogyan eteti a vasat emésztő gyomrokat a rakodódaru, nem figyelte a hőségtől és izgalomtól gyöngyöző homlokkal, amint a maritnászok megnyitj ák a csapolónyilást, nem leste arca elé tartott keze alól az öntőüstbe fehér lánggal fortyogva ömlő acél- folyót, leginkább mégis csak annyit tud a Martinról, hogy ott acélt olvasztanak, próbát vesznek, csapolnak. Pedig hát több az, ami itt történik. Mert ahogy a kohó tüzében acéllá lesz a vas, elválik, elüli a salak—úgy érlelődik ott, a kemencék mellett az ember is acélossá, szilárddá, vagy úgy tűnik ki róla, hogy nem állja a próbát... S nem saK a szorgalom, kitartás próbája ez, nem is csak á bátorságé, hanem a tenniakarásé, hűségé, melyről oly meggyőző bizonyságot adott az alkotmány műszakon Csepelen Nagy Sándor, Dub- niczky, Szabó Bálint, meg a többiek. Rövid adag Éjszaka. Bársonyos fényű, meleg nyári éjszaka. A hármas kemencénél tempósan készülnek az emberek a berakodáshoz. A daru már mozdul, az ócskavassal tetézett kis kocsik felé, Katyki Antal, a második segéd, az olaj adagolónál áll, Fehér András meg — aki csak néhány hónapja adta magát erre a munkára s akkor is leginkább azért, mert hogy sokan mondták, milyen nehéz — az ajtóemelő kart ragadja meg. Ott időzik mellettük Nagy Sándor, az olvasztár, brigádveze- tö. Középkorú ember, a másik kettőnél idősebb is, mintha a bátyjuk volna s nemcsak kor szerint. .. Hogy a daru az első rakománnyal megindul a kemenceajtó felé, odaszól a brigádnak: — Rövid adag. .. — Azok meg nem válaszolnak, csak egymásra néznek pillanatra s belül gyűjtik az erőt. Mert azt már tudni kell, a dolgok megértéséhez, hogy a “rövid adag” órás", vagy még nagyobb megtakarítást jelent. A berakodásból a csapolásig máskor majd öt óra idő telik el, a rövid adagnál még négy sem. Azon múlik, mennyire felgyelmezett. összehangolt, gyors a brigád. A daru szembeáll az első kemenceajtóval. Fehér lehúzza a kart, az ajtón vörös fény ömlik s kezdődik a berakodás. — Gyerünk, János, gyerünk ... Zavard! Hajt is a darus. Kiszámított, pontos mozdulatokkal rakja a kemencét s közben néha elígéri az ördögnek azokat, a- kik a kis ócskavas kocsikat nagy buzga mukban úgy megrakták, hogy alig férnek be az ajtón. Sietős neki is, mert nemcsak a hármas kemencét szolgálja ki, a kőműveseknek sogit a kettesnél. Azt most építik át, még pedig 20-áig, versenyben, a szokásos tiz na •* — két hét helyett hat nap alatt. Szóval a kettest javítják. Ideje. Két héttel ezelőtt olyan beteg volt, hogy a hátsó fala át akart szakadni. Akkor nem lehetett megállni, mert a ' hármast javították s az augusztus 20-i felajánlást nem teljesítették volna, de még a tervet sem. Horváth mérnök hát beszélt Dubinczky Jánossal, az olvasztárral: — A kemencét meg kell őrizni, mig a másiknál befejezik a javítást. Dubinczkyék, akármilyen nehéz volt, megcsinálták. Minden csapolás után odaáll- tak a még forró gázt lehelő kemence szájához és tűrve meleget, fojtó párát, dolgoztak. Kátrányos magnezittel megdobálták a kemence hátsó falát, hogy kitartson. Minden csapolás után. . . és meg- j őrizték. . . I Most a hármas válaszol: "tartja a frontot”, rövid adagot ad. A rakodást már befejezték. Nagy Sándor s a brigád gátat épit a kemence ajtajánál. Magnezitből, dolomitból, téglát is tesz a gátba, hogy jobban kössön, ki ne eressze a katlanból az acélt. Az olvasztár is belevágja a lapátot az apró kövek dombjába s pillanat telik tán, már ott az ajtónál igazítja a gálát. Fordul a többivel együtt 5—10-szer. Megáll, verejtékezik, arcát égeti az olvadó vas melege, de csinálja.vKell... 3 gondosan, pontosan, még a nagy sietségben is, nehogy megismétlődjék az a múltkori eset. . . ítszakad a gát Akkor is ilyen perzselő hőség volt. A kemencék vörös- e gyűlt falai ontották a for- :'óságot. A szomszédos brigád csapolt és mintha a kiömlő acélnak nemcsak fénye, rae- ege is idegyült volna. Nehezen állták a nyomást. És akkor . . átszakadt a gát! A kemence, mint dühödt vulkán, hányta magából a fortyogó fehér lávát, ömlött az acél, elállta az utat, rá- empergett a kocsiszínekre s -ndt volna tovább, egyre tovább. — Magnezitet! — kiáltot-i a Nagy Sándor és maga volt • az első, aki lapátot fogott. | — Gyorsan, bátran! Em-j óerek. gyorsan... Megfogják a szökevényt. A aj szűnt, de nem mult el. A ülő, merevedő acél ott feküdt a kemence előtt s ha em tesznek valamit, teljesen cihül, akkor meg csak felbon- ani lehet. . . Nehéz. És a nunka közben megáll. Az ol- asztár borostás, fakó arcán megfeszült a bőr. — Darut! Az emberek értették. A da- u sebesen indult a hármas dé. hosszú láncán horog hintázott. — Ne menj, Sándor! De Nagy már ott állt a iömlött acél partján. Mint- a ez a gonosz acél-tó magá- agyüjtötte volna a kemence leiegét, az éjszaka perzselő evét s az öntecsekből fel- v-n^nő szikraeső lángoló tü-j zét is. megfeszített erővel dolgo- ott. Csak egy dologra tudott .s akart gondolni... FelSZOMORUSÁG Irta: KÓNYA LAJOS (Budapest) Mért szomorú a tanító néni? — Harminc gyerek oly aggódva nézi! Egész osztály tüzbemenne érte — milyen gonosz, szörnyű bánat érte? Jár ide sok koreai gyermek, tanulgatják már a magyar nyelvet. Megszólal az egyi kicsi árva: “Kedves néni, mi az, ami bántja?” — Beteg az én kicsi fiam, kedves, gyenge szive oly sebesen verdesi Negyven fokra felszökött a láza, mint a parázs, oly tüzes a drága! Szól egy másik kicsi vendég, kérdi: “Hány fiad van neked, kedves néni?” — Ez az egy van... — De csak fejét rázza: “Nem jól mondod!” — feleli az árva. “Mi is a te gyermekeid volnánk, szeretünk, mert olyan jó vagy hozzánk!” Felpattan egy harmadik is, sorba: “Ha megnövök, orvos leszek!” — mondja. “Úgy dolgozom: nem lesz beteg gyermek! Béke lesz majd, virulnak a kertek! 11 Elkerülnek téged is a gondok — akkor lesz majd minden anya boldog!...” A ZSIBONGÓ, A BEGSÜLETBOLT ÉS 5S0 FIÚ A budapesti Váci utat egy évszázadon át a “nyomor főutcájának” nevezték a főváros dolgozói. V égestelen-vé- gig úgy festett, mint egy kietlen fegyenctelep sétánya, elitéltek testmozgásra szóló területe. Két oldalán rácsos- abiaku, kopárfalu gyárak so- : akoztak, sötét, sikátorok .íyiltak a házak közén s az egész környéket nehéz, fojtó füst ülte meg: a kazánok gázos kilehelése. Az újjászületett Váci ut ma tiszta és szép. A kopár, füsttel és gázzal mérgezett útvonal mintha eltűnt volna j s ma nincs itt egyetlen gyárüzem sem, amelyet meg ne érintett volna az ötéves terv varázspálcája. Felépültek a világhírű gépüzem: a Láng gépgyár napfényes, pompás müeiycsarnokai; a Gheor- ghiu-Dej nevét viselő, egykori Ganz Hajógyár uj gyárépületei. És mintha ey óriás két erős karjával széttolta, volna a sikátorok házsorait: megszélesedtek a mellékut- 'tcák; virágágyások pompáznak a járdaszegélyen, pázsi- los parkok s kavicsos játszóerek teremtek a kicsinosított házak között. A Váci ut 107 alatt valaha Jeszka-keritéses ócskaves-te- ep volt, rozsdás fémek töm- celege ülte meg a többhol- !as területet. A Váci ut e ;suf foltja is eltűnt. Helyébe lalota épült, hivatalos nevén t “Munkaerőtartalékok 21. «ámu ipari tanulóintézete.” Ötszázhatvan fiú él itt, a legfiatalabb 14, a legidősebb 6 éves és valamennyien a lyolcadik általános iskola elvégzése után kerültek ide az írszág távoli végeiből. Hat- íyolc nyelvjárás váltogatja ígvmást s színezi a “Zsibon- gó”-nak - nevezett társalóte- "em lármáját. A termékeny Zala megye keszeg, mokány fiai a leghangosabbak talán, dallamos, lágy hanghordozásuk mint, vezérlő szólam hal- lik a gyermekzsivaj orkeszte- rében; palócok nyújtott magánhangzói, a szegedkörnyéki tanyasi gyerekek sok ö-betü- je árulkodik szülőföldjükről, j Ez a “Zsibongó” a máso- j ük emeleti lépcsőházból nyi- ik s ajtaja mellett két finoman erezett, rózsaszínű márkán yoszlop posztói, dór ősz-1 opfőkkel. Köröskörül széles I iblakok öntik a fényt, a fiuk-| ■a, s a temérdek virágra. A négy szögű teremből j óbbra-1 balra folyosók nyílnak s on- j nan a lakószobák. Az egyforma vaságyakat emelni ezt a terpeszkedő szörnyet. Most. .. percnyi késedelem nélkül. Belevágta \ lapuló testbe a horgot s tartotta erővel -— tán még inkább akarattal —. mig a da- ’u megmozdult, göngyölve- melve a kiömlött acélt. Félő1"« múlva újra rakták a kemencét. Azóta, mérnöki segítséggel, jobb, megbízhatóbb gátat csinálnak. Olyant, mint ez a mostani, amit még ez a berakodó darus is segített építeni. — Mehetsz, János. Meg van. A daru indul az építőkhöz s a brigád megpihen. Most már a javát elvégzi a kemence. Csak az olajat kell! Katykinak szabály- szerint adagolni. Állnak, szemben a kémén-i cével. Nagy Sándor leveszi a j sapkát, könyökével törölgeti, j mint a köcsögkalapot. Még I j lehei is rá. . I — No . Kicsit nyugod- j tabb a szívverésem... Nem J fáztok, fiuk? — Aztán komo- I lyabban, az órára mutatva: í — Több mint két óránk van még. I S indul az egyes kemence j felé, ahol Szabó Bálint fiatal, I olvasztár dolgozik. Hámori Ottó. vakitófehér lepedők és takarók fedik, a mintás mozaikpadlón szőnyeg terül szét, a falakon olajfestmények és ízléses levonatok. És középen, a székekkel körülvett asztal közepén, nagy konyhai tálcán a “Becsületbolt.” Sok mindent lehet itt megszabott áron vásárolni: ceruzát, zsebtükröt, fogkefét, cipőpasztát, bélyeget, bőrápoló arckrémet, zsebnoteszt,, effé- ! léket. És ott van a sokféle, cédulázott árucikk mellett, az asztal sarkán egy tányérka. Vásárolsz, megnézed az árát és odateszed. Ha csak papírpénzed van, váltasz a tányérból. Ez hát, a becsületbolt — és hozzá kell tenni, hogy a sok lakószoba pénzes tányéraiból még soha nem hiányzott egyetlen fillér sem, a tálcákról sem tűnt el soha semmi se. Egy emelettel lejebb vannak az iskolai tantermek. Mert az otthon lakói, az ipari tanulók teljes két esztendeig itt, ebben az intézetben készülnek jövendő élethivatásukra és szakmájukat e két év alatt elméleti és szemléltető gyakorlati oktatással sajátítják el. Utána fél évig gyári gyakorlatot szereznek az intézettel szemben fekvő Láng Gépgyárban, mert vasipari tanulók valamennyien. Lakatosak, esztergályosok, marósok lesznek ezek a jókedvű falusi fiuk, akik ittlétük első percétől kezdve teljes ellátást, ruhát, munkaöltözetet és jelentős összegű tanulmányi segélyt — fizetést — kapnak az államtól. A tantermekben reggel 7 j órától délután 1 óráig folyik a tanítás és 19 szaktanár, 26 szakmai pedagógus foglalkozik velük. Azokban a tanter- i mekben, ahol elméleti tantárgyakat tanítanak —irodalom- történetet, matematikát például — értékes kézikönyvtár áll a tanulók rendelkezésére. A szakmai előadótermekben, ahol satupad, marógép vagy eszterga áll a katedrán, a fal hosszában állványokon, minndenki számára hozzáférhetően szerszámok, munkadarabok sorakoznak, értékes precíziós műszerek - • • Minden iskolateremben csővázas padok, kerek iilőkéjü támla- székek, politúrozott diófaasztalok. A földszinten a fürdőszobák sorakoznak egymás után, másik oldalon az ebédlő, a kultúrterem, a könyvtár és olvasószoba s az udvari részen a tanműhelyek. Huszonnégyezer magyar fiú és leány lakik ezidén ipari tanulóotthonokban, olyan körülmények között, mint az olcsvai Szemcsák Laci és ötszázhatvan társa a Váci utón. 1111111111111111111 limit inti ii mi mii mii Az oroszlányi külfejtéses bánya dolgozói elérték a napi 100 vagonos termelést. Négy hónappal ezelőtt még erdőrengeteg volt a bánya helyén, azóta az öt és félkilométeres mari vágányon egyre több szénnel telt csille gördül az osz- tályozóhoz. A műszaki és fizikai dolgozók nemcsak uj munkahelyekről gondoskodnak a bányában, hanem javítani fogják a szén minőségét is. A feltárások további gyorsítására szerelik már az uj hegybontó gépet.
