Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-10 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 10, 1953 “LÍF r EVERY VOICE!” Az amerikai nép daloskönyve 'fffijjjj Paul Robeson előszavával hozta forgalomba a Peoples Art/sts második dalosköny­vét. A gyönyörű kötetet he-| lyesebb népi daloskönyvnek nevezni, mert az amerikai nép és a munkásság dalai és balladái mellett magában fog­lalja más népek szabadság- daiait is. A "Leteszem a fegyvert, nem akarok több háborút” cí­mű néger spirituáléval kezdő­dik a könyv, mely egyben ve- y.érmotivuma is az egésznek. Irwin Silber, aki összeállítot­ta a válogatott dalokat, úgy válogatta össze azokat, hogy j képet adjon velük úgy az! amerikai, mint a világ többi népeinek harcairól, melyeket a szabadságért, az egyszerű j ember életének fölemeléséért, az emberi testvériség megva­lósításáért folytattak. Azok számára, akik meg akarják ismerni az amerikai nép szivéből fakadó igazi da­lokat, a teljes zongorakisé- rettel ellátott kották minden bizonnyal élvezetet fognak nyújtani s egyben lehetősé­get adnak a műkedvelő cso­portoknak, hogy megtanulják is előadják azokat. , A könyv kiadóit a legna­gyobb dicséret illet,i meg a hézagpótló mű létrehozásá­ért. A 96 oldalas kottaalaku KÖtet ára 1 dollár 25 cent. Megrendelhető a következő címen: Peoples Artists, 799 Broadway, New York 3, N.Y. 45 MILLIÓS GYORS SEGÉLY IRÁNNAK Eisenhower elnök bejelen­tette a hét végén, hogy 45 millió dollár sürgős segélyt utalt ki Zahedi tábornok; iráni kormánya részére s azonkívül Irán 23 millió dől-; lárt kap az úgynevezett Point Four “segélyből,” amit a puccsal megbuktatott Mosza- dik kormánytól megtagadtak. Az elnök a gyorssegély be-1 jelentésével reményét fejezte ki, hogy Zahedi miniszterei- j nők, akit a Hitlerrel való ba­rátságért az angolok bebörtö-, nöztek.a háború alatt, hama-l rosan rendezni fogja az olaj kérdését. Eisenhower sürgősségi se­gélye azt a célt szolgálja, hogy Zahedi fizethesse a had­sereg zsoldját, melynek se­gítségével hatalmát megsze­rezte s melyre alapítja azt. A bejelentést megelőző, Teheránból származó jelenté­sek arról számoltak be, hogy E HÉT A TÖRTÉNELEMBEN a kormány helyzete igen hi­ánytalan, a hivatalos épüle-; teket, még mindig U. S. ere- j detü Sherman tankok és gép­fegyverekkel felszerelt pán-, ^elautók őrzik, minden - sar­con katonaság áll s teljes a! ■tatárium. Miután a Moszadik kor­mány ellen alkalmazott nyu-| gáti bojkott teljesen kiürí­tette Irán állampénztárát, Za- j hedi legelső problémája az v’olt, hogy pénzt szerezzen zsoldosai számára, mert a' közkatonák nagy részét nem1 tartja egészen megbízhatók­nak és kormányának állan- j ióan rettegnie kell az elnyo-j .nőtt Tudeh párttól, mely be- iltása ellenére is a legna-j gyobb tömegeket képviseli az országban. Eisenhower sietett megkiil- leni Zahedi számára a szűk- j séges zsoldot. iiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiimimmmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimmiii! A NÉMET VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI BONN, Nyugatnémetország. — A szavazatok végső össze­számolása alapján Adenauer kancellár Keresztény Demok­rata Pártja 244 helyet kapott a parlamentben, a kormány-1 nyal együtt működő, ugyne-1 vezett Szabad Demokrata Párt 48 és a Német Párt, 15 helyet. Az utolsó pártba tar­toznak a balti és középeuró­Országos gyűlés az tWO védelmében Az IWO kötvényesek védelmi bizottsága országos értekezletet tart Washingtonban, október 4-én. A Legfelsőbb Biróság ok­tóberben kezdődő terminusában fog dönteni afelől, hogy felül­vizsgálja-e a több mint 100 ezer taggal rendelkező, 23 év óta működő testvériségi szervezet felszámolását elrendelő, elsőfo­kú bírósági döntést. Az IWO kötvényeseinek védelmi bizott­sága, mely kérvényt intéz a Legfelsőbb Bírósághoz az Ítélet felülvizsgálásáért, rámutat a kérvényben arra, hogy az or­szág történetében még soha nem fordult elő, hogy politikai okokból elrendelték volna egy biztosítással foglalkozó szerve­zet feloszlatását. A kérvényt máris többezer IWO tag irta alá s az aláírások gyűjtése még folyamatban van. pai országokból Nyugat-Né- metországba menekült náci bűnösök, mig a németországi nácik a két első pártban tö­mörülnek. Az ellenzék mindössze a szociáldemokrata párt képvi­selőiből áll, akik 150 helyet kaptak a parlamentben. A terror segítségével sikerűit megakadályozni a kommu­nista jelöltek megválasztását. A párt az előző parlamentben 15 képviselővel szerepelt. 16 ember elégett a chicagói nyomor­tanyán Legalább 16 ember életét ve­szítette Labor Day ünnepén így chicagói bérházban, a nyo- noruságos épületeiről hírhedt leli városnegyedben. A négy- ímeletes házban 100 ember élt összezsúfolt lakásokban, mely­ben, mint általában a négerek számára engedélyezett házak­ban semmiféle védelem nincs a tűz ellen. A lángok percek alatt elborították az épületet. 14 holt­testet mindjárt a tűz eloltása után megtaláltak. A halottak között 8 gyermek van. llllllllllllllllllllllltlIllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllllllllMt A MAGYAR SZÓ A BÉKE, HALADÁS. DEMOKRÁCLÁ SZAVA! A Capitol alapkőletétele 1793 zeptember 18. — Há­rom évvel azután, hogy az első amerikai kongresszus Maryland és Virginia álla­mokból az Egyesült Államok jövendő székvárosának terü­ltét kiszakította, Washing­ton elnök elhelyezte az uj ta­nácskozóhely alapkövét is. Minthogy Washington sza- oadkőmüves volt, az ünnep­ség a szabadkőművesek egyes szertartásait is magába fog­lalta. Tüzérségi csapatok és szabadkőműves páholyok tag­jai egymás oldalán vonultak fel a körmenetben. Federal City (Szövetségi Város), a- hogy akkor Washingtont ne­vezték, még csak papíron volt meg, rendes utcák nél­kül és amikor a körmenet a | Capitol Hill tövében egy! csermelyre bukkant, a sorok megbomlottak, mert egy ke­resztbefektetett fatörzsön kel-, lett átkelniök. Sok éven ke­resztül a Capitol vagy Cong- J ress House (ahogy akkor ne­vezték), nem volt még az aj tiszteletet parancsoló épület, mint ma. A két szárny és a dóm csak később épült fel.1 Az 1812-i háború folyamán | az angolok fel is égették. 1818-ban tehát uj alapkőle- j tétel folyt le Madison elnök­lete alatt. Amikor pedig aj Kongresszus házát 1851-ben kibővítették, Fillmore elnök még egy újabb alapkövet he-1 lyezett el ott, julius 4-én. I Nathan Hale kivégzése (1776 szeptember 22.) Min-| den iskolás gyermek ismeri Nathan Hale utolsó szavait, j . I Amikor az angolok, mint i amerikai kémet felakasztot­ták, utolsó szavai ezek vol- j tak: “Csak azt sajnálom, hogy egy életem van csupán, amit hazámért áldozhatok | fel!” — A forradalom kitö- j rése után csakhamar csatla-1 kozott a felkelő hadsereghez j és Bostonban szolgált Wash­ington parancsnoksága alatt. A nemzet, atyja azonban] hasztalanul erőlködött, hogy I New Yorkot kellőképpen meg-, erősítse és a város feladása! után Long Islandra vonult vissza. Égetően fontos lett volna az, hogy az ellenség | jövendő terveit, kipuhatolja és ezért a legkiválóbb tisz- j tekhez fordult, hogy erre vállalkozzanak. Nathan Hale rögtön önként jelentkezett és királyhü iskolamesternek ad­ta ki magát, amikor átjutott az angolok frontvonalán. Be­férkőzött New Yorkba is, a- hol már megszerezte a szük­séges felvilágosításokat és rajzokat is készített, amikor az angolok elfogták és Howe í generális elé vitt,ék. A tábor- j nők rögtön felismerte milyen, kiváló emberrel áll szemben j és felajánlotta a hatalmában lévő ellenséges tisztnek, hogy gyors előmenetelben részesí­ti, ha az angolokhoz csatla­kozik. Nathan Hale azonbn felháborodva utasította visz- sza a csábítást, mire Howe másnap reggel felakasztatta Manhattan sziget egy gyü­mölcsöskertjében egy alma­fára, a mai United Nations központja közelében. Az első nemzeti hadsereg felállítása az alkotmány értelmében (1789 szeptember 29). Füg­getlenségük kivívása után az amerikaiak úgy vélekedtek, hogy állandó békebeli hadse­reg veszélyezteti a szabad-! ságjogokat, túl költséges és felesleges olyan országban, ‘ amely minden elképzelhető el­lenségtől oly messze fekszik. Ezért 1789-ben csak 46 tiszt­ből és 842 közlegényből álló hadsereget engedélyezett az első kongresszus. De ez még mindig tízszer akkora volt, mint, az első békebeli hadse­reg. 1784-ben a tizenhárom eredeti állam konfederációja képtelen volt hadsereget fi­zetni, legfeljebb ígéretekkel. Ezért a kongresszus kényte­len volt felmondani a fegy­veres erő tagjainak. Csak 80 közlegényt és néhány íjsztet tartottak meg. Azóta ameri­kai hagyományos szokás volt, kislétszámu hadsereget tar- j tani békeidőben — egészen a 1 második világháború befeje-j zéséig. Common Council, i iiiiiiiinimimi Figyelem, Ghicago! A példátlanul lelkes s ered­ményes detroiti lapkonferen­cia részleteit kétségkívül tü­relmetlenül várják lapunk chicagói olvasói. Ezért a chi­cagói delegáció ugv határo­zott, hogy még e héten, azaz vasárnap, szeptember 13-án, délután 4 órakor Gyarmaty Kató érdekes előadása előtt beszámolót tartunk a konfe­renciáról, melyre tisztelettel meghívjuk lapunk olvasóit és barátait. ILLÉS JÁNOS, lapképviselő. Lemondott a 69-ik utcai ref. egyház fogondnoka Mióta a new yorki 69-ik utcai református egyház re­akciós beállítottságú tagjai gyülölethadjáratuk célpont­jává tették lelkészüket, Dr. Takaró Gézát annak egyes kérdésekben elfoglalt liberá­lis nézetei miatt, azóta e nagy magyar közösség ügyei nem szűntek meg zaklatottak lenni. Néhány hónappal ezelőtt uj lelkészt választottak Ko­vács Imre személyében, aki egyidőben szintén haladó gon­dolatokat vallott. Ez azon­ban olyan régen volt és — olyan múló jellegű — hogy nem állt útjába megválasz­tásának. Értesülésünk szerint az egyház megígérte, hogy Dr. Takaró meg fogja kapni hát­ralékos fizetését. Az uj lel­kész azonban állítólag kije­lentette, hogy ez tönkre ten­né az egyházat. Laval Pál, az egyház főgondnokának egy new yorki hetilapban el­helyezett nyilatkozata sze­rint Kovács lelkész azt sür- ' gette, hogy az egyház ve­gyen fel egy 20 ezer dolláros kölcsönt az ő, mármint Ko­vács adminisztrációjának fe­dezésére. Lávái Pál ezt nem helye­selte, lemondott, és igy a hányattatott egyház most főgondnok nélkül van. iimuiiiinu Sajtápiknik New Jersey-ben A Newarki Hírlap most vasárnap, szeptember 13-án ünnepli meg fennállásának 25-ik évfordulóját egy művé­szi programmal tarkított egésznapos piknik keretében a Metuchen, N. Jj mellett le­vő Linwood Grove-ban (Stel- ton, N. J. Route 27). Iván Dezső hires zenekara játszik. Belépőjegy adóval együtt $1. ............................................................................................................................ in mm Kun ti,I« „1111,1,|,g Társadalmi és társasági öntudat (Folytatás a 2-ik oldalról) bűnöző. Az élet mindennapi szükségleteinek megszerzésén kivül egy talán nagyobb gond terheli őket, nem elmaradni a szomszédok életformáitól. Nem szabad rossz autót venni, mint a szomszédnak van, nem szabad nem elmaradni egy mulatságból és páholyülésből, a templomból, mert mit fog­nak a többiek mondani rólunk. Minden lépését a társasági ellenőrzés korlátozza. Ha azt állítanám, hogy az amerikai középosztály, a Babbitt-tipus, rabszolgáöja a társadalmi elő­ítéletének, osztálya lelki önkényuralmának —, senki sem hinné el, pedig ez az igaz tény. A demokratikus Amerikában minden ember egyforma, nincs osztály, mindenki lehet köztársasági elnök, bankigaz­gató és egyetemi tanár, kis teljesen zárt csoportokba van szétosztva, amely csoportokból majdnem lehetetlen kike­rülni. Az irodákban, az egyetemi tantermekben, iskolában egymás mellett ülnek, de ahogy kikerülnek ezekből a he­lyekből, az emberek teljesen idegenek egymás részére, soha egymás házába nem kerülnek, nem hívják meg egymást, és oly idegenek egymás részére, mintha a hottentotta találkoz­na egy úri dámával. Ha valaki nem a megfelelő “templom­hoz” tartozik, ha valaki a nem megfelelő oldalon lakik, pél­dául a vasútállomás másik oldalán, vagy Hunk-ok vagy Dago-k a szülei, istenments zsidó, vagy néger, az emberi tár­sasági összetartozás lehetetlen, mintha nem is volna az emberi faj tagja. Ne essünk bele abba a hibába, hogy az álkedvességben, álszivélyességben igazi demokráciát lássunk. Mindezek emberi gyarlóságok és végeredményben eze­ket az elválasztó kínai falakat maguk az emberek építik sa­ját buta előítéleteikben. Ha azonban arra gondolunk, hogy lelkűnkben, gondolkodásunkban a becsületes munkás mily sokat áldoz ezért a képzelt társasági emelkedésért, hogy bedül az egyházközség, klub, páholy főszavalói ál-ideáliz- musa nagy szólamainak és saját osztályérdekei ellen harcol, vagy legalább is tömegalapot képez, akkor látjuk, mily ret­tenetes kárt okoz ez a társadalmi betegség és a hazug osz­tályöntudat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents