Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-17 / 38. szám

DULLES UJ KQF.EÁT MäR IHBO-KI^ABÄN Ray Cfomiy, a Wall Street Journal washingtoni tudósi-, tója nyíltan feiíedi azt, amit! a kalmársajtó lapjai eddig csak burkoltan pedzettek, hogy Jolin Foster Dulles kül­ügyminiszter eltökélt szán­déka megakadályozni az in­dokínai békét. A lap szep­tember 15- iki számában i Cromley elmondja, hogy a külügyminisztérium attól fél, hogy a franciák elfogadják a legújabb ’’vörös“ javaslatot, mely kölcsönös engedmény alapján békét javasol. A ja vas.at, melyet a pekingi rádió nyilvánonsságra hozott, abban áll ,hogy Vietnam teljes ön­kormányzatot kapn a,a francia csapatok elhagynák az orszá- és Ho Csi Minh hajlandó együttműködni a Bao Daj körül csoportosuló kisebbség­gel, mely önállóságot követel. Természetesen a külügy­minisztérium azt hangoztat­ja, amit minden esetben, mi­kor békejavaslatról van szó, hogy az "vörös propaganda.” j • Cromley szerint ‘az ameri-1 kai diplomaták mérlegelik ér­veiket, melyekkel meg akar­ják győzni a franciákat, hogy ne fogadják el a vöröá Kina rádióján elhangzott ja- javaslatot, mely szerint a ko­reai tárgyalásokhoz hasonló j békeértekezlettel be kellene szüntetni a harcokat. Dullesék attól félnek, hogy a Laniel kormány, melyet; teljesen megbízhatónak tar­tanak, engedni kényszerül a békét akaró nép nyomásának! és elfogadja a békét, annál is inkáb, mert a francia kato­naságot haza akarja szállíta­ni, miután fél, hogy az Ade­nauer győzelmével hatalomra jutott német reakció U.S. se- gistégével nemcsak a német hadsereget támasztja fel, de a szomszédai leigázására irá­nyuló militarizmust is. Mint Cromley irja, a kül­ügyminisztérium elsősoi'ban a Laniel kormányt szeretné megerősíteni hatalmában s ugyanakkor hajlandó magá­ra vállalni jóformán az egész indokinai háború pénzelését. Ez év. végéig 285 millió dől-1 lár értékben szállít fegyvere­ket Indo-Kinába s a jövő év­ben annyi pénzt szavaztat meg a háború céljaira, amennyi csak szükséges lesz. A Wall Street lapja szerint Dulles külügyminiszter el, van szánva arra, hogy min­denképpen meg kell nyerni az indokinai háborút s azt még fontosabbnak tártjai “Amerika biztonsága” szá­mára, mit a koreai háborút. Hogy az US “biztonságát” mennyiben veszélyeztetné In- do-Kina szabadsága és füg­getlensége, arról hallgat a jelentés. Ugyancsak hallgat arról, hogy a béke megaka­dályozásával Dulles egyszer­re két célt szolgálna: egy­részt fenntartana egy aktív háborút, aminek segítségével folytatni lehetne a jelen po­litikai: a békés megegyezés helyett, másrészt megnyug­tatná a Wal Street ijedezőit, hogy a kikényszeritett ko­reai béke után uj Koreával biztosítanák a hadiipar eddi­gi menetét és a profitot. E hét elején Kambodzsa miniszterelnöke kijelentette, hogy országa békében akar élni s semmi kedve nincs részt venni a Washington ál­tal tervezett támadásban Vietnam, illetve Ho Csi Minh csapatai ellen, amennyiben azok nem támadják meg. A kijelentés ugyancsak nyug­talanságot keltett Washing­tonban s szó volt arról, hogy az Indo-K inát látogató j Knowland szenátor kihagyja Kambodzsát látogatásából. A végén azonban mégis meg­változott a terv s Knowland Kambodzsába utazott, azzal a céllal, hogy más belátásra! bírja annak kormányát. > ol. II. No. 38. Thursday, Sept. 17, 1953. New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the Pos» Office of New York. N. Y. under th Ac» <*f v i. 187s Fekete hét a tőzsdén A mult hét szerdája óta következetesen esnek a rész­vények árai a Wall Street tőzsdéjén. Hétfőn a részvé­nyek ára átlagosan ugyanott állt, ahol a koreai háború megindulása előtt, vagy még annál is mélyebbre stilyedt. Ellentétben a tőzsdei ár­esésekkel, a megélhetés ár­indexe még állandóan emel­kedik, semmiféle közszük­ségleti cikk tára nem eset és a profit majdnem re­kordmagasságban áll. Az iiiiiimiiitiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiMi,,,, iiiiiiiiiiiiiiiiiir AZ ÖTVENEDIK SZÜRETI MULATSÁGRA Régi évfolyamaink sárguló ivein látjuk, hogy 1903-ban rendeztek először szüreti mulatságot a newyorki magyar munkások a haladás sajtójának. Azóta hagyományossá vált, hogy minden évben a szüreti mulatság a sajtónk javára ren­dezett ünnepség legyen. Mily óriási változásokon ment keresztül a világ azon első szüreti mulatságunk óta! Mily hihetetlen drámának lennénk tanúi, ha minden évben hirfilmet készítettek volna a világ akkori állapotáról és azokat most le tudnánk ma­gunk előtt pergetni! Amerika elnöki székében Theodore Rooseveltet láthat­nánk s a munkásmozgalom élén Gompers Sámuelt. Amerika dolgozóinak többsége még mindig 10—14 órát dolgozott na­ponta s a kizsákmányolás határtalan volt. Odaát Eui'ópá- ban Vilmos császár csörgette a kardját minden évben s Hitler miég hátulgombolós nadrágot viselt. Ferenc József és az osztrák-magyar feudalizmus 12 népet nyomott el és évente egy negyedmillió magyar vette kezébe a vándorbotot, hogy meneküljön a “régi jó világ” nyomorából —- Penn­sylvania és West Virginia bányáiba és kohóiba. A világ leghatalmasabb birodalmai omlottak össze az­óta és teljesen megváltozott a világ arculata. Az eszmék, amelyek jegyében sajtónk megalakult, világformáló eszmék­nek bizonyultak. Szülőhazánkból olyan ország lett, hogy ma Argentina, ha gyárberendezéseket vagy Diesel-vonatokat akar, akkor azokat Magyarországból rendeli. Amerika dol­gozó népe az ötven esztendő alatt nagy utat tett meg, a korlátlan kizsákmányolásnak alávetett óriási masszából, ha­talmas, szervezett gazdasági és társadalmi egységgé nőtte ki magát, amelynek teljes történelmi szerepe csak most van kibontakozásban. Ezzel az egységgel máris kivívott magá­nak számos garanciát életszínvonala és emberi méltósága védelmére. És a mi sajtónk és táborunk mindenkor ott volt mellette, mint hűséges szövetséges és bajtárs a harcokban. Ez és más juthat eszünkbe, amikor a múlt szüreti mulatságaira gondolunk. A dolgozók sajtója érdekében és a haladás jegyében tartjuk meg az idei szüreti mulatságunkat is. Birodalmak jöttek, birodalmak múltak, eszmeáramlatok jöttek és men­tek, de a mi sajtónk itt van, tovább világítja az amerikai magyarság útját. És a magyarok tudják, hogy amit muta­tott, az mindig az igazság útja, a haladás útja, a nép iga­zának és jólétének útja volt. Hát maradhat-e valaki távol, amikor lapunk legjobb barátai, építői, a szüreti mulatság rendezői ismét hívnak benőnket a szüreti mulatságra, saj­tónk érdekében ? rtt az ideje, hogy Newr York magyarsága mellett töme­gesen lássuk viszont Bridgeport, Newark, New Brunswick, Trenton, Perth Amboy, Philadelphia és a sok más szomszéd­város magyarságát is. Tiszteljük meg ezzel nemcsak sajtónkat, hanem mind­azokat a nagyszerű, drága magyar testvéreinket, élőket és eltávozottakat, akik hűsége, odaadása a haladás ügyéért fenntartotta számunkra a sajtót s azon keresztül, a diadal­mas, haladó emberiség szívverését és győzhetetlen tanítá­sait. egyes iparágakban történtek j ugyan munkáselbocsátások s a termelést redukálták, azon­ban a termelés általános me­nete még mindig majdnem rekordmagasságban áll. Még­is az értéktőzsdét, mely a ka­pitalista rendszer óramutatp- jának nevezhető, már meg­csapta a profit visszaesésé­től, a depressziótól való féle­lem. A kisebb befektetők, a- j kik háborúra spekuláltak, fél­tik pénzüket, szabadulni igye­keznek részvényeiktől. Miköz­ben egyik oldalon azt látják, hogy a világ minden népe békét akar, s egyre inkább kiütközik a háborús közgaz­daság csődje, a másik olda­lon az ország minden ipar­ágában túltermelés mutatko­zik. Amit a haladószellemü közgazdászok már évekkel ez-1 előtt megjósoltak: a háborús közgazdaság következtében j egyre nagyobb íir mutatko-' zik a termelés és a vásárló­erő között s ma már a Wall Street közgazdászai is kény­telenek beismerni, hogy 1954-1 ben a profit visszaesése vár-1 ható, hacsak nem sikerül há-' borúba sodorni a világot. A biztonság kedvéért, hogy fennálljon egy kiütköző el- j lentét, amit esetleg ki lehet szélesíteni, a háború aposto­lai Indo-Kinában akarják lángban tartani a “kis hábo­rút”, miután Koreában már nem maradt, mit elpusztítani és a népek nyomására sike­rült megállítani a harcot. Mit jelent a tőzsdei ijedtség Az amerikai nép s elsősor­ban a munkásság szempont­jából a Wall Streeten mu­tatkozó ijedtség, ami a tőzs­dei áresésekben mutatkozik meg, rövid távlatban nem je­lent semmi biztatót s az egész világhelyzetet veszélyezteti azáltal, hogy a profit bizto­sítására fokozni fogják a há­borús propagandát, s esetleg! a provokációtól sem riadnak vissza. Ugyanakkor megket­tőzött törekvéssel igyekeznek itthon a “termelés költségei- í nek” leszállításával biztosíta­ni a magas profitot, elsősor­ban a munkabérek leszállítá­sával. E cél elérésének ter­mészetes kelléke a szakszer­vezetek megs emmisitésére irányuló törekvés fokozása. A jelenben az ország ipari termelőképessége több mint kétszerese annak, ami 1929-! ben, vagy 1940-ben volt. Az 1929 óta épült ipartelepek annyit tudnak termelni, mint az ország összes ipara, amit az amerikai forradalomtól kezdve a nagy depresszió be­következtéig építettek. Ezen uj ipartelepek legnagyobb ré­sze 1940 óta épiált, a második világháború és az utána kö- ketkező hideg háború évei­ben. Az ipari termelés az utolsó 12 évben körülbelül ötszörié gyorsabban növekedett, mint az ország népessége. A ter­melés, mely a hábom alatt még nem volt elegendő ahhoz, hogy kielégítse úgy a hadi, mint a polgári szükségletet, az utolsó években, iegna- gyobbrészben az adófizetők pénzéből, a magánipar szá­mára épített uj telepekkel olyan mértékben megnöveke­dett, hogy meghaladja a szükséget. Ennek oka első­sorban az, hogy az ipari ter­melés 102 százalékkal emei­(Folytatás az 5-ik oldalon 11111111111111111111111111111111111111111111111111111 ii iiiiiiiinniiiiii Impellitteri megbukó!) A newyorki demokrata elő­választásban a szavazók nagy többséggel ifjabb Robert t\ Wagnert választották demok- rata polgármesterjelöltnek. Ugyancsak győztek a válasz­tásban mindazok, akik Wag­ner listáján pályáznak a vá­rosi hivatalokra. Impellitte­ri csúnyán megbukott. Wagner impozáns győzel­mében és Impellifteri buká­sában feltétlenül megtalálha­tó az idők jele. Ez ana mu­tat, hogy a szavazók felfo­gásában jelentős változások álltak be. A New Deal ma­radványai és hagyományai eszerint még elevenen élnek a polgárságban és politikai tájékozódásuk ebben az irányban történik. Impeliit- t.eri veresége súlyos vereség Farleyéknak, MeCarthéknak és annak a meglehetősen sö­tét reakciós társaságnak, a- ! mely Impellitteri mögött tö­mörült össze. A szavazók nem egykönnyen bocs-ájtják meg a 15 centes viteldijeme- j lés körül elkövetett népáru­lást. Wagner győzelme fel­tétlenül igazolja a haladó- szelemü erők állásfoglalását, hogy az előválasztásokon mindenekelőtt Impellitterit kell megbuktatni. A mennyi­re e pilanatban meg lehet it,élni, bizonyosra vehető, i hogy a reakció túlkapásai miatt kiábrándulni kénysze­rült szakszervezeti munkások szavazatainak döntő hatása volt a választás eredmé­nyeire. —mg mmM jl ry most vasárnap, szept. 20-án egész nap az Interna:­alFIli Pi* iff BUI#! I tional Parkban, Bronx, 814 East 225th Street — VfcM1WIB ÚTIRÁNY: IRT White Plains Road. Lerinr­ton Ave. subway ép a 225th Streetnél áll meg. Onnan kelet felé 2 blockra van a park. — Házilag készített finom ételek. Frissítők. Magyar zenekar. — BELÉPTIDÍJ 75 CENT. A mulatságot esős idő esetén a bronxi Magyar Házban tartjuk meg: 2141 So. Bivd. 181 és 182-ik Streets között.

Next

/
Thumbnails
Contents