Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-03 / 36. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 3, 1953 Ä “tokaji” hazája — Magyarországi riport — Nincs még egy hegy Al­földünk ' peremén, amely Olyan mélyen s mégis oly­annyira kedvesen, otthonosan hasit beie a széles magyar rónaságba, mint a tokaji Nagyhegy. “Nagynegy”? Magassága esa 515 méter a tenger szint­je fölött. De a1 maga érdekes magánosságában még e sze­rény mérettel is igy tűnik: Szélesebb horizonton uralko­dik a Nyírség homokbuckái, a Hajdúság szikes pusztái, a Sajó—nernád-kapu borsodi löszös-kavicsos ártere fölött, na meg a Bodrog—Tisza-kö- zének virágos retjei, himes ligetei löiott, mint a Mont Blanc az Alpok “egyivásu” csúcsai között. A vulkánikus múltú tokaji Nagyhegy lábainál fekvő ti­szai átkelőhely legalább olyan régóta s nem kevésbbé von­zó, mint lentebb a szolnoki, csongrádi, szegedi Tisza-part révei. Fekvése, vagyis ter­mészetes földrajzi helyzete tehát akkor is híressé tette volna Tokaj nevét, ha nem itt teremne a világ legrango­sabb borának szőlővesszeje. De itt fejtik, itt érlelik azt a drága t ü k r ö s-aranyszinü “nektárt”* amely — a Kun­ság “ért kalászaiéval együtt — a magyar nemzet Himnu­szában is illendő, időtálló he-j lyett kapott. E “folyékony arany” csöppjeinek illata, ize, zamata olyan lánglelkü gon­dolkodókat, költőket, állam­férfiakat, fejedelmeket, nép­vezéreket hangolt, pezsditett szárnyaló képzetekre, mint Hunyadi Mátyás, Leonardo, Erasmus, Cromwell, Bethlen Gábor, Voltaire, Nagy Péter cár, Rákóczi, Kossuth. Az ál­taluk dicsőített “tokajit” per­sze nemcsak a tokaji Nagy­hegyen termelik, hanem Hegyaljaszerte. De mivel a tokaji Nagyhegy (más né­ven “Kopaszhegy”) lába egész Hegyaija kapuja,'Tokaj városka címerét, a “Tokaji” címkét kapta valamennyi jel­legzetes hegyaljai nemesbor. “Borok fejedelme — fejedelmek bora” “Incipit in Sátor, desiníl, in Sátor” — jellemezték deák­nyelven a régiek a Hegyal­ját. Az idézett mondás ma­gyarul igy hangzik: “Sátor­ban kezdődik, Sátorban vég­ződik.” Nos, a “kezdő” sátor formájú hegy az abaujszán- tói, a “végződő” pedig a Sá­toraljaújhely melletti Sátor- hegy. E két “sátor” és a ki­ugró tokaji hegy közt húzó­dik minegy 25 kilométer hosz- szan az Epe.jes-Tokaji Hegy­lánc vulkáni eredetű elővonu- lata: a Hegyalja. Kialudt tűzhányóinak déli-délkeleti lejtőin, Tokaj és Ujhely vá­rosa között minegy tucatnyi i község határa jelenti a “to- 1 kaji” hazáját. A XIX. század- j végi filkszéria előtt mintegy j 12 ezer holdon, jelenleg csak- i nem nyolcezer holdon terül i el a szőiőkuiturája ama nép- i mesebeli “drága lé”-nek, a- 1 mit a középkor idegen kró- 1 nikásai igy emlegettek: ] Princeps vinorum, vinum princípium”, azaz “Borok fe­jedelme, fejedelmek bora.” Már tkétezer évvel ezelőtt szorgosan szüreteltek itt mü­veit kelta törzsek. Élelmes .ómai kereskedők kapva kap­tak a különleges italon. Kü- önbnek tartották a hires fa- .ernumi bornál, a római bor- ;alok legdicsőitettebb italá­nál. A magyar honfoglalás ;s államalapítás kiterebélye- siti az ősi szőlőkulturát. Ár- >ádházi királyaink olasz sző- őmüveseket telepítettek le a iegvalján (innen Olaszlisz- .a, Bodrogolaszi, Kisolaszi ..ozségek neve.) A jövevé- íyek a helyi adottságokhoz .íkaimazták mesterségbeli „udásukat s meggyökeresed­ve, uj hazájukban jelesebb szőlőkulturát neveltek, mint 'unit Itália földjén hagytak. Török szultán, magyar király és erdélyi fejedelem hármas határhegye” A középkor derekán már Jurópaszerte fejedelmi aján- iékszámba megy egy-egy .talag “tokaji”. Kevesen tud- ak, hogy Hunyadi Mátyás znyes udvartartásának, nagy pitkezéseinek és hadj ára tai- ,ak költségeit jórészt az eu- ópai piacokon közkedveltté alt magyar bor s elsősorban . leghirnevesebb tokaji fe- ezte. A kettős királyság ide­án mind a nemzeti párt hi- ei, mind a Habsburg-párt .soldosai kulcspontnak tekin- ették Tokaj várát.: többször saptak össze a hegyaljai szőlő- és bordézsmák kincs­tári jövedelméért. A török íódoltság idején valóságos ‘hármashatár-hegy” a Hegy­alja; a “tokaji”-ból egyaránt ousás hasznot hajt, a török szultán, a magyar királyi Kincstár és az erdélyi fejede- emség. Az izlám elsenyveszt- íette Kis-Ázsiában, a szőlő- culturä őshazájában a bor- nacot, de a “tokaji varázsla- os ereje” még az izlámhitü óditókat,' is hódoltakká tet- i, borkóstolókká nevelte. A legszorgalmasabb hegy- jai szőlősgazdák egyike I. .ákóczi György szabadság­arcos erdélyi fejedelem fe- j ssége, Lorántffy Zsuzsanna | árospataki szőlőjéből mint- gy húsz európai országba .üldözgette a szőlővesszőket. 1 megajándékozott külföldi- k persze nem sokra mentek I i küldeménnyel, mert a ne-j nes vessző csakis a Hegy-1 ilja talaján és éghajlatában j :rik, hegyaljai pincékben .ér- elődik igazi tokajivá. Ezért ávoli külföldi fejedelmek is altig igyekeztek egy-egy larabka parcellát vásárolni a okaji hzaájában. így szerzett l.t egy szőlőparcellát egyko-j on az orosz cár is. Tokajban aég ma is fennáll az az dón ház, “amelyben a cári zölőskert őrizetére és mun- áltatására kirendelt orosz örzstiszt egy szakasz orosz atónával lakott,” “Nem a szesze a fontos . . Fejedelmeknél jóval kisebb emberek számára is jól pén­zeltek a hegyaljai szőlőpar­cellák és borpincék. A 48 előtti reformkorszak legtisz­tábbfej ü közgazdász forra­dalmára, Berzeviczy Gergely írja, hogy özvegy édesanyja az ő göttingai diákéveinek s Európát átszelő tanulmány- utjainak költségeit kizárólag a kicsiny hegyaljai szőlőbir- uokukból fedezte “példás gaz­dálkodással.” Példás munká­ra, mértéktartásra, bölcs va- íóságérzékre, józanságra ne­velt az a drága ital, amely­nek régtől fogva “nem a sze­sze a fontos, hanem ize, za­mata, színe, orvosságos mi­volta.” Hogy mennyire nem Áorhelységre, részegségre ka- jatott, azt tanúsítja a régi íegyaljai pincék és családi íajlékok e gyakori fölirata is: TI ÉRTETEK, DRÁGA BARÁTAIM! “Tápláljon minden rendes munkája, Senki se légyen másnak nadálya...” Az idézett mondáson kívül a Hegyaljárói kiinduló kuruc- mozgalmak és meg-megismét- .ődő forradalmi megmozdu- ások is mutatják, hogy az emberi “nadályok” ellenében I mennyi tudást, szivet, mun- I aát, harcosságot, helytállást ;anusitottak a legnemesebb szőlőkultura vidékének em- oerei. Két klasszikus nemzeti szabadságharcunk vezérének, I. Rákóczi Ferencnek és Kossuthnak szőlőföldje a Hegy alj a. Rákóczinak nem­csak szőlőföldje, de hétéves szabadságharcának is egyik fő anyagi alapja a hegyaljai szőlőkultura. Rendezett for­mában Rákóczi avatta a kül­kereskedelem egyik legneme­sebb valutájává Hegyalja “folyékony aranyát.” A nagy fejedelem szervezte meg kö­rültekintő gonddal, egységes elgondolással a tokaji bor északi piacait,: Lengyelorszá­gon keresztül Svédországig és Szibériáig. A Rákóczi szabadságharc jukását követő Habsburg gyarmatpolitika kettős vám- endszere elszakította északi dacainak javarészétől a Hegyalját. A XIX. századvé­gi íiloxéria pedig mintegy narmadát, tarolta le a régi negyaljai szőlőkultura terü­leteinek. Lehasitotta a felső terraszos szintet, ahol mind­máig szünetel a szőlőműve­lés. De a legsúlyosabb csapá­sok sem irthatták ki a hegy­aljai szőlőmüvelők hagyomá­nyos mesterségbeli tudását, felelősségét, szorgalmát. Az 1900-as világkiállítá­son, Párisban, a francia sau- ternei bor előtt a fehérborok nemzetközi rangelsőségét egy 1889. évi sárospataki aszu- bor nyerte, mint a világ leg­finomabb fehérbora. Azóta is bárt ja ezt a rang­elsőséget a “tokaji”! \ MlfiV* R S70 A BÉKE. HALADAS. DEMOKRÁCIA SZAVA! A budapesti Népszava bukaresti tudósitój^tól Ma délelőtt elmentem egy ki­állításra, amelynek egyik ter­mében hatalmas festményt lát­tám. A festményen az előtérben kart-karba öltve áll néhány ro- ! mán ifjúmunkás, a háttérben pedig kirajzolódik az “Augusz­tus 23” stadion, monumentális j panorámája. Az ifjak arca ra gyog, karjuk izmos, erejük legyőzhetetlen. Hátra mutatnak a stadion felé s ezt mondják: : “Pentru voi, prieteni drági!” — i Értetek, drága barátaink! Egy alkalommal néhány ro­mán leánnyal és fiúval találkoz­tam. Kérdezték, mi a vélemé­nyem a VIT-ről és városukról. Azt feleltem, hogy Bukarest na­gyon szép es a román fiatalság | valóban - hősi munkát végzett, mig felépítette a stadiont, a; uj operát, a kiállítási termeket és a többi nagyszerű békemüvet. A fiatalok azonban a szavamba vágtak, elhárították a dicsére­tet és ezt mondták: “Pentru voi, prieteni drági...” Értetek, di'á- ga barátaink... • Sandu — az a fiatalember, akinek képét a kiállításon lát­tam és akinek fényképét felfe­deztem azutjfn a képeslapban is. Tizenkilencéves, zömök, göndör barna haja előreugrik a hom­lokára. A román fiatalok dísz­ruháját hordja, mellén a fenyő­erdős, furótornyos, napfényes román címerrel. Egészen ez év márciusáig is­meretlen, átlagos, szürke em­ber volt. Dolgozgatott egy vidéki golyóscsapágygyárban — nem tűnt ki, de nem is maradt el munkájában. A csendes viz azonban elkezd­te a partot mosni. Sandu meg­tudta, hogy VIT lesz Bukarest­ben s valami nagy stdiont kéz. denek építeni. Munkahelyén kérte, engedjék el. Feljött a fő­városba és beállt a stadion épí­tői közé. Kubikolta a földet, cipelte a súlyos betondarabokat, harcolt a talajvízzel. Két hétig egyfoly­tában zuhogott az eső — de ő ez alatt az idő alatt sem hagyta ott a munkahelyét. A fiatal fiú kitűnt hallatlan energiájával, szorgalmával; brigádvezetővé lepiették elő. Egy hét múlva pe- j dig brigádja megkapta a ván­dorzászlót. Egy hatalmas nyári zápor után a stadion közepéről és egyik széléről egyszerre feltört a talajviz. Hatalmas folyamokban lepte el a sok ezer ember meg­feszített munkájának eredmé­nyét. A munkások álltak, álltak és fogukat csikorgatták tehetet­len dühükben. Ekkor ugrott elő Sandu Mocanu. — Akiben van ifjúi vér, jöjjön utánam! — kiáltotta és abban a pillanatban beugrott a már mellig érő talaj vizba. És néhány másodperc múlva követte öt Yoana Leuca, a fekete moldvai lány és Szikszai József, az erdé­lyi fiu... A bátor fiatalok többször a viz alá bukva felkutatták azokat a részeket, ahol a talajviz fel­tört. Ennek nyomán az építke­zés dogozói gépek segítségével nagymennyiségű földdel, tégla­törmelékkel, homokkal, kavics­csal betemették ezeket a helye­ket, majd hozzáláttak a viz le­vezetéséhez. | .. Most itt ül velem szemben Sandu, a hős fiú, aki merész társaival gátat vetett a talaj­víznek, megmentette a stadiont. Kérdezem tőle, mi ösztönözte a hőstettre, miért tette mindezt. És Sandu halkan, csendesen, szinte szégyenlősen feleli: j — Pentru voi, prieteni drági. I Kérdezem tőle, üzen-e vala­mit a magyar ifjúságnak, i Sandu elgondolkozik, majd igy felel: — Igen. Azt üzenem, hogy ne ismerjenek soha félelmet, sose rettenjenek, meg semmi aka­dálytól, sohase lépjenek hátra. Menjenek mindig keményen, egyenesen előre, legyenek bát­rak, legyenek hősök s a győzel­met nem lehet tőlük elragad­ni .. | Megígértem Sandunak, hogy továbbítom üzenetét. De meg­ígértem azt is, hogy mi, magyar fiatalok megfogadjuk a román ifjúság üzenetét: még egysége­sebb sorokban megyünk előre a béke és a barátság utján, né­pünkért, értük, a román fiata­lokért és a világon élő vala­mennyi fiju barátunkért. ff 1 Buzási János (iiimiiinmiiiiniiianimoinniHn im»»nni«nwni»l»lllii»imiillii«i»n»imiiiHH»niiiiuuimnninmmim»i>H!WH A 40-IK AMERIKAI MAGYAR MUNKéSNAPTÁR! Az idén adja ki a haladószellemü amerikai magyar saj­tó a 40-ik folyamatos évkönyvét. 1912 óta minden évben bekopogtatott az amerikai magyarok ezreinek házába a ha­ladás e zászlóhordozója (1940-et kivéve, amidőn tömegszer­vezetünk kiadásában jelent meg). A Magyar Szó szerkesztősége és kiadóhivatala büszkén veszi át e becses örökséget és fogadja, hogy az 1954-ik év­könyv méltó lesz ragyogó elődjeire. Tele lesz nemcsak tanul­ságos politikai és ismeretterjesztő cikkekkel, de MINDEN EDDIGINÉL TÖBB LESZ BENNE AZ “OLVASNIVALÓ” .RAS: elbeszélések, kis regények Üdvözleteket egyénektől és szervezetektől már felvesz a kiadóhivatal és vidéki lapképviseleteink, üdvözletek árai*. Nyolcad oldal $10, nagyed oldal $25, féloldal $50, soros üd­vözlet két és öt dollár. Használja az alanti szelvényt üdvözlete beküldésére: aAGYAR SZÓ 30 East 16th Street vEW YORK 3, N. Y. Azt akarom, hogy az én üdvözletem is benne legyen ibban a naptárban, melyet az idén már négy venedszerre id ki a sajtónk, üdvözletem nagysága ................. oldal .........soros. — Csatolok...............dollárt. (A szöveget külön papírra írom) ............................ önökre bizom. év: .................................................................................. Cím: ..................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents