Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-09 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 9, 1958 MAURRAS HALALA LÁTTAM A “ Nagy szenzáció van készülőben: a “Déryné” bemutatója. Magyar lapokból már hónapokkal ezelőtt úgy értesültünk, | hogy a magyar filmkritika ezt a filmet tekinti a magyar ' filmművészet csúcsteljesítményének, amely túlszárnyal min-1 den eddigit. Azok után a magyar filmremekek után, amelye- j két már eddig is volt inociuuKuan látni itt Amerikában, ezek a magasztaló bírálatok csakugyan felajzották érdeklődésünket és már alig vártuk, mikor láthatjuk már a “Déryné”-t. Végre megérkezett. Végre láthatni. Megnéztem.. Csodálatos. A múlt század elei magyar színészet úttörő, hősi kór- í pákából való a történet, amikor a német kultúrájú osztrák hatalom még csak helyiséget sem adott a magyar színészeknek, ahol tudásukat bemutathatták. A magyar nemzet és .irodalom egyik, talán legszebb, legizgalmasabb, forrongó korszaka vol tez, a reformkor, ez a vagy 30—40 évig tartó ébredés, a 48-as küzdelmeket megelőző évtizedek. Ebben az időkben kezdték pallérozni a magyar nyelvet* Lázas készülődés volt a politikában, iparosodásban, kultúrában. Széchényi István gróf, Kossuth -Lajos, Vörösmarty Mihály, Kölcsey' Ferenc kora, egy óriási lendülettel indult korszak volt, amely egyre nagyobb néptömegeket mozgatott meg és a népiesség egyre uralkodóbb vonása lett az irányzatnak. Ezt majd Arany János és Petőfi Sándor fejlesztik a század legmagasabb fokára. A színészet feltörése, amely kisérte az uj magyar írók és költők úttörő munkáját, Déryné vezetésével ment végbe, aki énekesnőnek és primadonnának egyaránt elsőrendű vplt. Az ő művészete is mély magyar gyökerekből sarjadt. Pályafutásának, küzdelmeinek, színészi körútjainak, szerelmeinek története szinte azonossá vált a feltörekvő magyar színészet sorsával. “Déryné Naplója” fe korszak egyik legérdekesebb' és leghitelesebb dokumentuma. Ennek alapján alkotta meg ezt a filmet a Magyar Filmgyártó Állami Vállalat. Dérynét Tolnay Klári, Kossuth-dijas színésznő játssza és a kisérő szerepekben a magyar színészet legnagyobbjait vonultatta fel a rendező: Rajnai Gábort, Gózpn Gyulát, Partos Gyulát, Sárdi Jánost, Básthy Lajost, Urav Tivadart, Deák Sándort, Honty Hannát és még sokat mást, a régebbi s újabb szinész- nemzedék kiválóságait. Korszerűi, jelmezek, a reformkor Biedermeier-stílusa. De micsoda élettel töltik meg ezt a tarka-barka múltat! Milyen igaz, természetes, való érzelmek és lendületek fütik az alakok életét! A filmművészet tetejét jelenti az a bámulatos rövidség és tömörség, az a lélegzetállitó gyors pergés, amelyben elszáguldanak előttünk a régeimült kor pompás jelenetei. A zenés, énekes jelenetek alkotják egyik legnagyobb, legsikerültebb szépségét. Nem erőszakosan beletüzdelt részek azok, hanem szervesen, természetesen illeszkednek bele az egésznek szex-kezetébe. És micsoda gyönyörű dalok! A múlt század elei eredeti népdalok (Gyurkovits Mária hang- 'ja énekli szivet zsongitó szépséggel), melyek dédanyáink, dédapáink lelkét bűvölték el. Látunk eredeti, pompás néptáncokat, úgy, ahogy száz-százötven évvel ezelőtt ropták. Elnéztük volna sokáig. Az originális muzsika, a dalok, a táncok a film legel ragad óbb jeleneteit magasítják fel. A rendezés valóban tökéletes. A mai Magyarország, az újkort építő magyar nép jelen lelkesedése lobog ebben a filmben, amelyet eppen ezért csak az uj Magyarország alkotó művészete teremthetett meg. A régi nemzeti lendületbe rendkívül finom érzékkel lehelték bele a mai kor hasonló lendületét. Kétszeresen dobog a szív a film láttán s a köny- nyek, amelyeket a néző szemébe csal, a Magyar Népköztársaság kultúrájának adózott hálánk, elismerésünk és csodálatunk, legragyogóbb kifejezése. Jövő héten, január 16-án, péntek este fél 9-kor mutatja be a bronxi magyar filmklub a “l)éryné”-t a bronxi Magyar Házban lapunk olvasótáborának. Senki se mulassza el ezt a kivételes alkalmat. dr. p. b. HEGEDŰS NÁNDOR cikke a budapesti Uj Életben Ha Eszter könyvének Há- nánra vonatkozó elbeszélését, iögy “minden zsidónak el- ín.sége volt és-a zsidókat el- tísziteni szándékozott, sorsot etett, hogy őket megrontsa megsemmisítse” a mai időkén is, Hitler bukása után, lkalmazni lehetett valakire, így ráillet az Charles Maur- asra, az “élenjáró” reakciós rancia közii'óra, aki a napokén 84 éves korában meghalt. Charles Maurrasnak egy- zer már vezető szerepe volt Franciaország sii-jának meg- isásáhan és a mai fi-ancia endszer kitárta' előtte a bőrön ajtját, hogy még egy- izer ássa meg ezt a sirt. Íven bűnt keveset követtek d. Franciaország történetében i francia .nép ellen, mint .'harles Maurrasnak, ennek a gonosztevő aggastyánnak sza- xadlábra helyezését. Mióta a francia publicisztá- cat figyelemmel kiséx-em, — ;s ez bizony kitesz immár íónéhány évtizedet — a jobb- xldali rekaciónak nem láttam xlszántabb és szivósabb hai'- xosát, miit őt. Keze és tolla Tiinden retrográd mozgaloin- xan ott volt, amely-a francia polgári demokratikus köztársaságot el akarta törölni és helyébe a legsötétebb jobboldali diktatúrát óhajtotta ültetni. Agitációjának legter- mékenyitőbb kovásza az antiszemitizmus volt. Bátran mondhatjuk, elől járt azok között, akik puhára destru- álták a francia nemzetet Hitler győzelme számára. Mi sem természetesebb, mint hogy Hitler párisi bevonulását a maga diadalának tekintette; és ő volt' a német megszállás idején Bétáin .és Laval legbuzgóbb és legkérlelhetetlenebb tanácsadója. A francia zsidóság ellen hozott rendszabályok az ő elméjének szülöttei voltak, a francia zsidók tízezreinek deportálása a biztos halálba az ő lelkét terhel- te elsősorban. A kárhozatos vének glédá- jába tartzott, Pétain, Luden- darff, Knut Hamsun, Cuza méltó tái’sa volt. őt is halálra Ítélték, de mig Láváit ki- végtzték, Pétaint haláláig fogva tartották, Charles Maur- rast szabadon bocsátották azon a címen, hogy öreg és tehetetlen. A tehetetlennek minősített sakál már másnaf beleüvöltötte zsidóellenes rikoltását a francia közéletbe Az a nap, amelyben börtönéből kibocsátották, a hámán gyűlölet és agitáeia uj korszakát nyitotta meg. A párisi Droit et Liberti igy irt róla, mikor Maurras még élt és okádta piszkos mérgét a zsidók ellen: “Méí nemrégen is az antiszemitiz mus szórványos jelenség vol Francaországban. Jelentékte len epizódokban, anekdotái mókákban élte ki magát. Mi óta azonban Maur-rast szaba dón bocsátották, minden meg változott. Az antiszemitizmui gennyes tálvoga egvszern felfakadt. Minden problémi erre az egyre zsugorodott: •. \ zsidók létére és ténykedésé re. Minden bajnak, szenve-l désnek, minden nehézségnek! “a zsidók az okai.” Maurras uj agitációja nyomán megszaparodtak az antiszemita francia lapok, szervezetek, agitátoi'ok. De a hangadó az “Aspects”, Maurras lapja volt. A francia kormányok jöt- tek-mentek, de Maurras maradt, folytatta aljas izgatását és uj és uj intézkedéseket követelt a zsidók ellen. Hitler francia utódjának tartotta magát, ott folytatta, ahol Hitler bukása után abbahagyta. Minthogy nyilt fasiszta diktatúrát követelt, és a fiancia kormányok egyrt jobban csúsztak a fasiszta reakció irányába, Maurrasl nemhogy elhallgattatták volna, hanem sűrűn követték sugalmazásait. Hatalom -volt és a francia zsidóság joggal tartott attól,, hogy • annak az agitációnak, amit konokul folytatott, élete utolsó percé- ig, meglesz az eredménye: a francia törvényhozás zsidó- törvényeket fog hozni. Maur- i-as 1952 május 30-án követelte először Pétain zsidótörvényéhez hasonló rendszabályok életbeléptetését, mint az “antisémitisme d’État”, az állami antiszemitizmus első megnyilatkozását. Szeptemberben megismételte ezt a kívánságot. Október 24-én megint intézkedéseket követelt a “zsidók inváziójának A vádlottak a Béke legjobb katonái — mondja a védő A Smith-törvény alapján vád aló helyezett 13 kommunista ve- j zető tárgyalásán Frank Serri ki- ; jelentette védőbeszédében, hogy j “a vádlottak Amerika legjobb ■ katonái a Béke védelmében.” Serri, aki Trachtenberg, AI Lan- j non és William Wéinstone védő- j ügyvédje, rámutatott arx-a, hogy ! a vádlottak elismerést érdemel- i nének azért a törekvésért, hogy! megakadályozzák a háborút a j U. S. és a Szovjetunió között. Az j uj testamentum szavait idézte: ; “Bizony mondom nektek, áldot- . tak azok, akik a békéért munkálkodnak.” Serri rámutatott ; arra, hogy a* második világháború alatt a Szovjetunió hősi • harcával igen sok amerikai katona életét mentette meg s az! Egyesült Államok fennállása óta ! ,még soha nem állt háborúban. : Oroszországgal, de most “hamis ■ váddal” bíróság elé állítják ezeEltünt egy katonai szállítógép j Harminchét katona ült azon I a csapatszállitógépen, amely a ! koreai frontról hozta szabadságra őket. A gép eltűnt Idaho I és Wyoming délkeleti hegviké- ! kén. A repülőgép személyzete | három emberből állt. A brazíliai mangánérc WASHINGTON. — Az Export- j Importbank 67 és félmillió dol- j lárt adott kölcsön Braziliának | egy hosszúlejáratú vásárlási | szerződés fejében, amely a Wall j Street számára biztosítja a bra- í zil mangánércbányák kiaknázá- j sát. A Béke és Szeretet szimbóluma* ■ ként küldje karácsonyi üdvöz- I letét a Magyar Szó szenzációsan ; pompás ünnepi számán keresz- , tül. Incsenként csak 2 dollár. két az embereket, mert a béke- j harc élén állnak. és a zsidók befolyásának” törvényes korlátozására. A francia zsidóság érezte a veszedelmet. A közszabadságok minden újabb megsértése, munkásvezérek és politikusok letartóztatása, a katonai kiadások növelése és ezzel karöltve a militarizmus elhatalmasodása, a német Wehrmacht talpraállitásánák közeledése uj és" uj szikrát csiholt abból a tüzből, amelyet Maurras olyan fáradhatatlanul élesztett az antiszemitizmus olajával. “Nyugta-^ lanitó kérdés merül fel”—irta a francia zsidó sajtó — “hol fog mindez megaliani? Ha Maurrasnak sok más követelését teljesítették már, nincs-e kilátása sikeri'e az uj zsidótörvény kivonása tei'én is? Az egyik önkényes intézkedés maga után vonja a másikat. Ha Maurras szüntelenül hirdetheti az ő ‘megöl--, dásait’, ez mutatja milyen súlyos veszedelem fenyegeti az országot az ő barbár ideológiája révén. Minden fi'an- cia, aki az antiszemitizmusban és fajgyűlöletben a demokrácia veszélyét felismeri, fogjon össze és kényszerítse hallgatásra a gyűlölet és visz- szavonás bujtogatóját.” Amire azonban a fi'ancia demokrácia nem volt képes, azt elvégezte a halál. Elnémította a háború után felbur- jánzott antiszemita hullám legvadabb felkorbácsolóját. AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL Névváltoztatásunkat jelentsük be Egy dolgozó nő, amikor férjhezmegy, nevének megváltoztatásáról értesíti munkaadóját, de néha elfelejti erről értesíteni a társadalombiztosító intézményt is. Ebben az esetben megtörténhetik, hogy a házas' neve alatt kei’esett bérét nem írják előző számlájának javára. Ez a javárairás talán nem tűnik fontosnak olyan leány szemében, aki úgy tervezi, hogy ha férjhez megy, nem fog úgysem többet dolgozni, vagy pedig különben is az volt a terve, hogy előbb-utóbb abbahagyja a munkát. De soha sem lehet tudni, mikor válha- tik életfontosságúvá az a kérdés, mi lett egy nő befizetéseivel. Például könnyen megeshetik, hogy befizetései védelmet nyújthatnának gyermekei számára a jövőben a hátrahagy ottaknak járó illetmények formájában, vagy a szülei számára, sőt akár a férje számára is, ha valamilyen baleset folytán a férj eltartásra szoruló egyénné válik. Vágy felmerülhet ez a kérdés akkor is, ha a nő befizetései alapján 65 éves korában nagyobb nyugdijat kaphatna, mint amennyit kap a férjének adatai alapján. Ha valaki “rtesiteni akai'ja a társadalombiztosítót nevének megváltoztatásáról, kérjen egy OAAN-7003 jelzésű ! űrlapot. Megszei*ezheti ezt a városában levő társadalombiztosítótól is. Levélben is értesítheti a társadalombiztosítót, Ha valaki uj állásba megy, ügyeljen arra, hogy nevét pontosan úgy adja meg munkaadójának, amint az a társadalombiztosítási kártyáján van feltüntetve. Gyakran az emberek nevük vagy középnevük kezdőbetűit adják csak meg, később azt is elhagyják és mást vesznek fel. Ezzel csak koc- i káztatják, hogy befizetéseiket valakinek másnak a javára könyvelik el. Elveszik a békedelegátusok útlevelét A külügyminisztérium bejelentette Washingtonban, hogy elveszik mindazok útlevelét, akik résztvettek a pekingi, vagy a bécsi békeértekezleten. A pekingi értekezleten 15, a bécsin 27 amerikai delegátus vett részt. el a várost, mert a koldulás itt sem engedélyezett foglalkozás. De rövid idő múlva ismét kolduláson fogták és most a börtönben szövi jövőre való terveit. 2 \ gazdag koldus i NEWARK, N. J. — Detektívek j i Broad Streeten letartóztattak ?gy vak embert koldulásért. A szokásos kérdésekre való feleletiből kitűnt, hogy már rég folyatja a koldulás nemes mesterségét és már olyan jó gyakorlatit szerzett, hogy 50 dollárt is negkeres naponta. Mindjárt demonstrálta is tudományát a de- tektiveknek. Egy óra alatt több mint 11 dollárt összekoldult. A neve George E. Binning, Boston, íviass.-ben lakik. Figyelmeztették, hogy hagyja
