Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-09 / 2. szám
January 9, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Kényszerzubbonyban a közvélemény Van egy . közismert mese ; három vak emberről, akik ; meg akarták határozni az elefánt valódi természetét, j Az első vak megtapogatta az elefánt farkát és ebből azt állapította meg, hogy az a kígyóhoz hasonló állat. A második az elefánt lábát tapintotta meg s kijelentette, hogy az állat csakis a fatörzshöz hasonlítható. A harmadik az elefánt oldalára helyezte tenyerét és hasonló biztonsággal kijei entette, hogy az nagy és sima, mint j a fal, nem is hasonlítható semmi máshoz. Lassanként az átlagos amerikai polgár is hasonló helyzetbe kerül, mint a három vak ember, ha megpróbálkozik, hogy értékelje a világ helyzetét. Az újságok, a rádió, a televízió, még a nyil- yános gyűlések szónokai is annyira ferdített képet 'adnak, hogy abból igen nehéz kihámozni a valódi világot, amelyben ma élünk. A Rosenberg házaspárnak hamarosan meg kell halnia, mert állítólag atomtitkokat szolgáltattak ki a Szovjetuniónak. Az ország minden részében a lapok tele voltak eme bűn “tényállásával” mindenki elolvashatta azokat a reggeli mellett. Mikor azonban a Rosenbergéket védő bizottság engedélyt kért arra, hogy San Francisco egyik nyilvános épületében gyűlés keretében bemutassa a tényállás másik oldalát, az engedélyt megtagadták. Ott tartunk már, hogy a szónok vagy a művész politikai ‘tisztaságától’ függ, hogy szabad-e beszélnie, vagy énekelnie egy hangversenyen. Ugyanez a hivatalnok, aki San Franciscóban megtagadta a termet a Rosenbergéket védő bizottságtól, azt is megtiltotta, hogy Paul Robeson a város operaházában hangversenyezzen. A Nobel dijas író nem beszélhet Pearl M. Buck, a Nobel díjjal kitüntetett regényíró nem beszélhetett Washingtonban* egy középiskola évzáró ünnepélyén, ahova meghívták, mert az Amerika-ellenes bizottság előtt nem “tisztázta” múltját. Dr. Mary McLead Bethu- me, a kiváló néger nevelő nem beszélhetett a new jer- séyi Englewood középiskolájának ünnepélyén, mert azzal vádolták, hogy tagja a “kommunista frontnak” nyilvánított 22 szervezet egyikének. AZ American Legion helyi női csoportja a végén úgy döntött, hogy Mrs. Be- thume “tisztázta magát” azzal, hogy két levelet irt, tagadva, hogy a jelenben tagja ilyen szervezetnek. Az Ohio Állami Egyetem szónokokat megrostáló rendeletének első áldozata Dr. Minshaw, a quakerek szervezetének képviselője volt. A syracusei egyetem lemondta Dr. Kirtley Mather, Harvard professzor vendégelőadói meghívását, mert állítólag kapcsolatban volt az igazság- íigyminiszter által megbélyegzett szevezetekkel. A kaliforniai egyetem azon határozata értelmében, hogy “politikai előadás” tilos az egyetem területén, még az olyan mérsékelt szónokokat is kitiltották, mint a nemrégiben elhalt Harold Laski és Henry- Wallace. A kitiltás nem vonatkozott Jack Tenney állami szenátorra, aki elindította a kaliforniai vöröshajszát és Billy Grahamra, a háborús politikát, szolgáló “evangélistára.” Az igazi áldozatok Az ilyen megszorítások bizonyos károkat okoznak azoknak a személyeknek, akiknek beszédeit megakadályozzák, le az igazi áldozat az amerikai nép, melyet megakadá- ivoznak abban, hogy meghallgassa őket. Minthogy a filmet, a szintidőt, a sajtót és a rádiót tartják a propaganda és a felvilágosítás legfőbb eszközeinek, elsősorban ezekben az iparágakban indítanak támadásokat azok ellen, akik nem hajlandók magukévá tenni az Amerika-ellenes bizottság elméletét a hazafiságról. 1947-ben, a bizottság első hajszája után a filmipar vezetői bejelentették, hogy elbocsátanak mindenkit, aki ki lem nyilvánítja politikai véleményét és szakszervezeti hovatartozását és meg nem asküszik, hogy nem volt tagja a kommunista pártnak. 1948-ban Louis B. Mayer, az M-G-M akkori vezetője, az Amerika-ellenes b i z o ttság előtti tanúskodásban kijelentette, hogy a bizottság vizsgálói nyomást gyakoroltak rá, követelve, hogy minden meghallgatás nélkül bocsássa el az általuk követelt személyeket. Mikor az American Légion beterjesztette 200 rendező, iró, .színész nevét, mint “gyanúsakét”, a filmipar sietett eleget tenni a listán szereplő összese személyek “kivizsgálásával.” A rádióhálózatok 150 nagynevű színészt, rendezőt, Írót és vezető állást betöltő egyént menesztettek, kiknek neve a két. volt FBT ügynök által kiadott, úgynevezett “Red Chanels” című, 213 oldalas ! !-! MAGYAR CATERING A RRONXRAN !-! jj KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA i; BRONX HUNGARIAN RESTAURANT ij ; 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. j Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más ;; m alkalomra !! GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! ; Érdeklődni lehet esténként FO 4-9430, vagy TA 8-4618. könyvben szerepelt. Semmi- fele vizsgálatot nem indítottak ellenük s meg sem hallgatták őket. A hollywoodi helyzettel kapcsolatban még a New York Times is 1952 junius 1-i számában kénytelen volt kritizálni a filmtársaságok túlbuzgó hajszáját a gondolat ellenőrzésére. Rámutatott arra, hogy Hollywood legjobb erőinek eltávolítása és a megmaradottak örökös félelme azt eredményezte, hogy a filmek “nem jobbak, mint a múltban voltak.” Ugyanez eredményezi a kommunista- ellenes és háborút dicsőítő filmek bő termését. A félelem, mint fegyver Ma már lassanként odáig fajul a helyzet, hogy a társaságokban folytatott vita is “veszélyessé” válik. Walter' Gelhorn, aki a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjából ‘Biztonság, Hűség és Tudomány’ címen irt tanulmányt, elmondja, hogy egyik nagynevű tudóst felelősségre vonták, mert nem fedte meg feleségét, aki baráti társaságban kritizálta U. S. külpolitikáját és a Szovjetunióra kedvező kijelentéseket tett. Egyik hüségvizsgálaton, melynek alanya egyik tudós volt, aki a háború alatt egyik kormányintézetben dolgozott, a hüségbizottság azt kérdezte a tudós íölöttesétől, hogy véleménye szerint nem vall-e a kérdéses tudós radikális nézetéket a négerek faji egyenlőségét és hasonló dolgokat illetőleg. Egy* másik tudóst azzal vádoltak, hogy “bizalmas értesülés” szerint olyan kijelentéseket tett, hogy támogatja a békét és a polgári szabadságjogokat, holott a kommunista párt hirdeti azokat. A tudós másik bűne az volt, hogy egyenlő polgári jogokat követelt minden amerikai számára. Mióta a Rolkefellev társaság pénzadományának segítségével ez a tanulmány elkészült, E. E. Cox georgiai képviselő javaslatot terjesztett a Kongresszus elé, vizsgálatot kérve több emberbaráti alapítvány, közöttük a Rockefeller Alapítvány ellen is, mert “nyugtalanító bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy ezek az intézmények megengedték olyan férfiak és nők beszivárgását, a- kik hűtlenek az amerikai életformával szemben.” A hüséghajsza nemcsak a kormányalkalmazottakra vonatkozik, de sok esetben megvonják a hajósmuiikás;ok munkajogát, anélkül, hogy tudatnák velük az ellenük emelt vádat. Terinsyl van iában megvonják a közsegélyt az olyan személyektől, akiket “felforgató” tevékenységgel gyanúsítanak. Ohioban a munkanélküli segélyért folyamodóknak alá kell Írniuk egy nyilatkozatot, hogy nem ' tagjai a kommunista pártnak. Rhode Islandban egyetlen diák sem kaphat ösztön- dijat, amig meg nem vizsgálják politikai felfogását és tevékenységét. Mindezek eredménye olyan megfélemlítés és a gondolát olyan ellenőrzése, hogy Madi- sonban (Wis.) 112 ember közül, kiket egy riporter felszólított az utcán, hogy Írják alá az alkotmány által tartalmazott Jogok Törvényét és a Függetlenségi N y i latkozat szakaszait, csupán egyetlen ember merte aláírni azokat. A többi kijelentette, hogy fél, mert esetleg elveszíthet; állását. A gondolat ellenőrzés és ií£ ifjúság Ha ilyen félelem és az amerikai hagyományokkal szembeni tudatlanság mutatkozik a felnőttek között, mi történik vájjon az iskolákban? A gyermekekkel szemben a gondolat ellenőrzése még veszélyesebb méretű, ba az már lehetséges. 1952 májusában a Purdue egyetem vélemény- kutatást végzett egy középiskola növendékei között és kiderült, hogy a diákok 55 százaléka ellenezte a teljes sajtószabadságot, 58 százalék szerint a rendőrséget fel kell jogosítani az erőszakos val- látási módszerek alkalmazására és sokan voltak, akik szerint a vádlottól meg kellene vonni a nép békés gyülekezési jogát. A felelet legyszerii: Any nyira megfélemlíteni a népet elnémítani a kritikát, bog; megszűnjön minden tiltako zás a reakciós és háborús tö rekvésekkel szemben. A hát térben ugyanazok állnak, a kik Jeffersontól, Lincolntó kezdve egészen Roosevelti} áruidnak- neveztek mindéi olyan elnököt, aki segiten igyekezett a nép demokrati kus fejlődését. A monopol kapitalizmus elhatalmasodá sával a reakció és imperialis ta érdekek egyre nyíltabl módszereket és eszközöké alkalmaznak a demokrácií szétrombolására irányuló tö rekvésben, felhasználva Hit ler módszerét, melynek elsó alapelve a kritika elnémitá sa. Mig a múltban a reakció céljai pusztán az amerikä munkásság ellen irányultak sok esetben véres erőszakka megakadályozva annak gaz djisági emelkedésre irányuló I szervezkedését, az uj hely | zettel, mely az amerikai ma nopólkapitlizmust a világim periidi/.mus központjába he lyezi, a reakció céljai is ennek megfelelően többirányú vá váltak. Mindezek eléréséhez az első lépés minden népi tiltakozás elnémitása s as amerikai nép teljes glédábí állítása a profitérdekekei szolgáló háborús politika mö- gött. Mindezt csak a demokrácia megsemmisítésével valósíthatják meg s ennek else feltétele a józan ész bebör- l tönzése. NEM ENGEDI LÁNYÁT ISKOLÁBA, * MERT AZ ÉPÜLET TŰZFÉSZEK NEW YORK.— Allen Murray, egy 9-éves iskolásleány édesapja, áll a házi ügyek bírósága előtt. Azt mondja, hogy “inkább elrothad a bőr tönben”, semmint gyermekét a 14-ik utca és Első Avenue sarkán dülöngő 19. számú nyilvános iskolába engedje. Az iskolaév szeptemberben nyílt meg. Myers és felesége beíratta ugyan kislányát, de azóta sem engedik iskolába járni, mert az iskolaépülete, egészségtelennek és életveszélyes tűzfészeknek tekintik. Az iskola elég jó karban volt akkor, amikor Abraham Lincoln tartotta benne egyik kampánybeszédét, azóta persze megrongálódott. Wagner, a városnegyed elnöke szerint ez az iskola “a város szégyene.” Már a lapok is Írtak róla, omladozó régiségnek nevezve, amelyben 1,050 fiú és leány számára mindössze há rom illemhely áll rendelkezésre. “Amikor beléptem az iskolába, mondja Myers, a köny- nyekig megdöbbentem. Az épület egyik felét 94 évvel építették, a másik pedig 54 esztendős. Ma már egészen megfeketedett, szurtos, falai és mennyezetei repedeznek. Bejárata oly sziik, hogy tűzvész esetén a gyermekeket a bentrekedés veszélye fenyegeti. Ebédlőterme nincs s igy a gyermekeknek egy elzárt udvarocskában adják az ebédet. A folyosók sötétek, keskenyek és piszkosak. Megmondtam a közoktatási ügyosztályon, hogy ilyen szemétdombra nem küldöm el gyermekemet. Inkább magam rothaddk a börtönben.” Az apa is, az anya is egyetemet végzett emberek. A leányukat maguk tanították otthon. Ezzel szemben a nevelési bizottság azt állítja, hogy az iskola “használható állapotban van”, tiszta, mégha öreg is, a szülők pedig a törvény erejénél fogva kötelesek gyermekeiket iskolába járatni. Más iskolába nem engedik átíratni a kislányt, mert akkor az iskola összes tanulóját átíratná a többi szülő. Myers kijelentette, hogy ha elitélik, ha bűnösnek tartják, akkor a legfelső törvény székig viszi fel az esetet. A BRONXI MAGYAR FILMKLUB \ IÁN. IG ÁN, PÉNTEKEN ESTE 8.30 KEZDETTE!. * bemutatja az 1952-es nemzetközi dijat nyert gyönyörű uj ]! ? magyar zenés, táncos “DÉRYN É” cimü filmet a MAGYAR HÁZBAN, 2141 So. Boulevard Bronx, N. Y. (a 181 és 182-ik utcák közöt) A dinszerepben TOLNAI' KLÁRI Kossuth-dijas művésznő. ! í 3
