Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-05-01 / 18. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Május 1, 1953 Hét magyar táj szinpompás népviselete A felszaadult Magyarországon megujhódott a magyar népművészet. A dunántúli, az alföldi és a többi magyar tájakon uj életre kelt a népviselet. A népviselet felvirágoztatásában fontos szerepe van a felszabadulás utáni években létrehozott: Magyar Népművészeti Intézetnek. Az Intézet néprajzi kutatói állandóan járják a falvakat és gyűjtik a népviseleti' motívumokat. Az eredeti ruhadarabokat, hímzéseket, iskolákban k’állitják és e'^a'iások keretében népzerüsitik. A fajhői íCUiLLiiüüinonoKDan himA kalocsai menyecskék a kulturházuk falát népviseletük motívumaival díszítik. Egyformán színes a viseletűk és a festésük. A lyukhimzéses, nagyrózsás, szabadujju ing felett dúsan hímzett a pruszlik. Tizennégy-tizenhat alsószoknya reng az északmagyarországi bújják! lányok és menyecskék ráncokba szedett, ünnepi ruhája alatt. Ingválluk hímzett, fehér fodorral végződő ujját szalaggal kötik át. A lányok simára fésülik hajukat, a menyecskék fejdisze a himes kendó Virágos mező Püspökhatvan határában. A. püspökhatvani lányok aprómintás szűk ujju ingükön feketén lyukazott rózsás pruszlikot viselnek. Bő, ráncos apró berakásos szoknyájukra hímzett aljú, csipkés szélű kötényt kötnek. a hévízi szakszervezeti SZANATÓRIUM Hévizén, a gyógyitóhatásu vizéről messze földön ismert kitűnő fürdőhelyen pompás környezetben — nem messze a fürdőteleptől — épült fel az ország egyik legmodernebbül felszerelt és kitünően berendezett szanatóriumáé A kétemeletes vöröstégla épületet hatalmas, fenyőkkel övezett park veszi körül. A véglgab-j lakos, világos folyósokról két : és háromágyas, vadonatúj ! bútorokkal berendezett erké- lyes szobák nyílnak. Az épü- i letben központi fűtés van és : hideg-melegvíz szolgálja a|' dolgozók kényelmét. A szanatórium kettős feladatot tölt be. Egyrészt fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, másrészt pedig orvosai eredményesen : gyógyítják elsősorban a reumatikus és izületi, de más ( mozgásszervi bete gségben . szenvedő dolgozókat is. A szanatórium épületében két fedett, fürdőhelyiség épült. A i két, nagy, halványzöldcsem- . pés fürdőmedencét az érté- < kés hévízi vízzel töltik meg a 1 szanatórium saját kutjából. i Télen-nyáren lehet fürdeni a'1 gyógyitóhatásu vízben, s orvosi előírásra iszapfürdőt, és iszappakkolást is kapnak a betegek. A szanatóriumot a legkorszerűbb orvosi műszerekkel szerelték fel: rövidhullámú gépek, kvarclámpák és a legbonyolultabb orvosi gépek egész sorát alkalmazzák a dolgozók egészségének védelmében. A szakszervezeti szanatóriumban elsőrangú az ellátás. A délutáni és az esti órák vidáman telnek. Kora délutántól késő estig működik a zenegép és benépesedik az olvasóterem. Egy kis vasárnapi terefere a pestmegyei Túra községben. A lányokon aranydiszes fejdisz: a rövid derekú, aranycsipkés pruszlik elejét fehér hímzésű rojtos vállkendő takarja. Apróra rakott, térdjg érő harangfor- máju szoknyájuk többnyire piros szövet, alján más szinü szegéllyel. Egyszínű kötény, ke- ményszáru lakkos csizma illik hozzá. Nagykőrösön is kitüntetést és pénzjutalmat kaptak a kormányzat szerető gondoskodása következtében a sokgyermekes anyák. Ezek között van Bogdanov Jánosné 11 gyermekes anya, aki 2000 forintot, Torma Sándorné, aki 1600 forintot, Medgyesi Sándorné, aku ugyancsak 1600 forintot és Fancsali Istvánná 9 gyermekes anya, aki 1400 forintot, kapott. ___ , ző, szövő ‘ szakkörök működnek, ahol az öregek tanitják a fiatalokat. | A Népművészeti Intézet által patronált kulturcsopor- tok eredeti népviseletben mu- : tátják be az egyes vidékek ! táncait, a színjátszók pedig művészi feldolgozásban ad- ; ják elő egy-egy falu szokásait, lakodalmas jeleneteit, I aratási játékát, stb. Az 1952- 53. évi országös kulturverse- nyen 14 ezer válogatott kul- I Hírcsoport vesz részt. Az itt közölt képek hét magyar táj népviseletét mutatják be. A külföldön is ismert mezőkövesdi népviselet ma eredeti szépségében pompázik. A menyecskék színes fejkendöjük rojtjait golyókká csavarják, de kedvelik a rojtos kendőt it. Róvidujju nyakatlan, előlzáródó selyemingüket más színű anyag betoldásával élénkítik. Virágos, bokáig érő szoknyájuk lefele bővül; alján többszörös zsinórdíszítéssel; fölötte van a hosszurojtos hímzett fekete kötény. Mezőkövesdi menyasszony. A magyar népviselet a menyasz- szonyi ruhánál bontakozik ki legteljesebben. A menyasszonyi koszorú művirágból, üveggyöngyből, ezüstkalászból magasan feltornyozott ékesség. Elöl a homlokánál fogazott alátét rész keresztezi a simán hátrafésült hajat. készülődnek a boldogi lányok a kulturverseny bemutatója előtt. A lányok különlegesen fonott hajukba pántlikát fűznek. Az ing válla delénből készül, az ujja sűrű ráncokba szedett. Az ingvállon rendszerint lyukhimzéses gyolcsból készült ráncos fehér vállkendőt: bő, rakott szoknyájuk fölött pedig díszes szélű fekete kötényt viselnek. JÓ UTÓN Irta: JISI MAREK Néhány héttel ezelőtt Magyarország vendége volt Jiri Marek, a kiváló csehszlovák író és békeharcos. Hazatérése után irta ezt a cikket: Az utas, aki a béketábor | bármelyik országát végigjárja, úgy érzi, hogy minden embernek egy nagy kívánsága van: a béke! Ezt az igazságot a Magyar Nép- köztársaság is rendkívül szemléltetően példázza. Nemrég Magyarországon jártam. A legkülönbözőbb emberekkel beszélgettem: bányászokkal Salgótarjánban és Tatabányán, munkásokkal Sztálinváros építkezésein, /beszéltem szerelőkkel és földművesekkel, volt cselédekkel, akikből gazdák lettek s beszéltem anyákkal és gyermekekkel. Láttam egészen apró gyermekeket is a secsern lőtt hon “tipegőjében”. Ezek a csöppségek mély csendben, ujjúkkal a szájukban aludtak, amíg az ablakok mögött ott lüktetett \z élet, izzadt az acél és olvadt a vas azokban a gyá- akban, amelyekben a kicsinyek szülei dolgoznak. Láttam olyan házakat, amelyeket a háború rombolt le és láttam egészen uj háztömböket és egészen uj városokat is. Béke vagy háború? Magyarországon nem így hangzik ez a kérdés. Hanem inkább igy: teljesitjük-e ma és holnap a tervet? Megvalósít j uk-e elképzelésein két, vagy talán sikerül túl is szárnyalnunk a terveket ? Igen, ezt kérdezik ma az emberek Magyarországon. És az egész béketábor visszhangként válaszol a kérdésre. Kohók bugásával Csehszlovákiában, daloló gépekkel Bulgáriában, felszínre buggyanó nyersolajjal Romániában és óriási sugárban ömlő szénnel Lengyel- országban. És főkép — mindenek előtt — zölden virítanak a nemrég még puszta sztyeppék a Don és a Volga .mögött, fényben tündökölnek, a Kreml csillagai. Magyarország jó utón halad és én idehaza, Csehszlovákiában lelkesedéssel beszélek magyarországi utániról. A magyar népnek pedig sok sikert kívánok azon az utón, amelyen a magyar nemzet nagy fiának, Rákosi Mátyásnak vezetésével halad előre. A Szolnok megyei Martfűi rendezett gyárközséggé íel- lődött az ötéves terv beruházásai nyomán. 1950 márciusában kezdtek hozzá az építkezésekhez és tavaly már 114 egy- és kétszobás uj ház állt a dolgozók rendelkezésére. Bevezették a községbe a villanyt, kibővítették a Tisza- cipőgyárat és még ebben az évben hozzákezdenek egy 120 személyes munkásszálló építéséhez. Ezenkívül a gyártelep középpontjában kul tárházat is építenek.
