Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-02-06 / 6. szám

February 6, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ KEDVES MAGYAR SZÓ! Egy olvasónak n^m tetszik a folytatásos regény A “Magyar Szó” nekem hogy hogyan élnek a gazda­minden tekintetben t.etszikgok a felhőkarcolók fényé- és cikkeit elejétől »kezdve vé-ben, hogy a szegények értük gig el is szoktam olvasni. Beés miattuk nyomorognak, kell azonban vallanom, hogynem jut hely a két vastag kö- a folytatásos regénnyel, Bet-tetben. Erről nem cseveg az ty Smithnek “A felhőkarco-irónő. Elmondja ezzel szem­lók árnyékában“ cimü regé-ben, hogy Gimpy, a béna cu- nyével nem vagyok megelé-korkás becsalogat egy kis- gedve. Az a véleményem,lányt a hátsó szobába. Ez hogy ez közönséges ponyvare-még semmi. Szerepel a könyv- gény, mely nem való munkás-ben plasztikus és bőbeszédű lapba. Csodálkozom, hogy eirásban egy kéjgyilkos is. .. akkor, amikor oly sok meg- “Soha egy sor arról, hogy felelő regény van, amely al-máskép is lehetne; arról, kalmas arra, hogy folyt,atá-hogy másképp legyen, pláne sokban közöljék, pont erre anem... Betty Smith, mint a piszkos részletekben bővel-fentiekből kiviláglik, a maga kedő munkára esett a válasz-csevegő-csobogó oldalain elhe- tásuk. lyezett szekszuális mazsolái­Már régóta rágódom ezenval sikeres Írónővé küzdötte a kérdésen, mert nem tudomfel magát a nemzetközi pony- magamat pontosan kifejeznivairodalom kispolgári pia- és mert arra gondoltam, hogycán... A regényirónő 1918- ha nekem nem, de azért má-ban végződő kétkötetes má­soknak talán tetszhetik. Avében mindössze annyi él­napokban azonban véletlenülményt jelent az első világ- a kezeim közé jutott egy ro-háború, amennyiben hősnői mániái magyarnyelvű mun-szerelmi életével vonat,kozás- káslapnak egy régebbi szá-ba kerül, ma, amelyben Betty Smith “Mindez nagyon jó és igen regényével foglalkoznak, ésszép a kispolgári világpony- alaposan elverik rajta a port.vapiacon. Csak azt nem ért- Azt hiszem, legokosabban te-jtik, mirevaló volt 1948-ban, szem, ha egy pár részletet idé-a demokrácia harmadik esz- zek a nevezett cikkből, merttendejében ezt a selejtes férc- az én egyéni meggyőződése-müvet Temesváron, a Dózsa met egészen pontosan hozzá- György-ről elnevezett könyv­értő módon kifejezi. A cikkkiadónál magyar nyelven is többek közt a következőket megjelentetni. Nem ártana írja: ennek illetékes helyről kissé “Betty Smith felhőkarcolói-utána nézni. (n. g.)” nak árnyékában csupa elesett „ , . ' él. Egyeljen önérzetes mun- .Efelf eTn 1S. megmondtam kással sem találkozunk a két-mi'Klent’ I*“an kl,van?‘ ,vol‘ kötetes regény szörnyű bő-"«k rf‘ vetekednek ^ a beszédüséggel megirt 500 ol- x gjai ^zo mas o vaso1 1S- |dán... Annak leírására, Egy hűséges olvasó. .......................................................................................................ni,,,,,.,.,.,,,. A TITKOS HÁBORÚ A MAGYAR FELSŐOKTATÁS HATALMAS TÁVLATA, (Folytatás a 3-ik oldalról) tegség”-nek neveztek, egyre inkább háttérbe szorítjuk és 1952-ben 57 százalékkal ke­vesebben haltak meg ebben a betegségben, mint 1938- ban... A népegészségügy megjavítására fordított mun­ka eredményeképpen Ma­gyarországon a halálozás arány száma kisebb,, mint Angliában vagy Ausztriában.” De kiderül Rákosi Mátyás beszédéből az is, hogy né­pünk életkedvét, hazaszerete­tét, optimizmusát visszatük­röző szép eredményeknél sem állunk meg. “Mi mindent megteszünk a jövőben is” — mondotta Rákosi Mátyás —, “hogy népegészségügyünket megjavítsuk. Erre annál is nagyobb szükség van, mert például bár a csecsemőhalálo­zás csökkentése terén értünk már el eredményedet, de itt még nagyon sok a tennivaló. A népszaporodás aránya is messze elmarad nálunk a Szovjetunió vagy Lengyelor­szág népszaporodásától.” A mi egészséges társadalmi viszonyaink között tehát nem a csecsemőhalandóság csök­kenése okoz gondot, hanem azon igyekszünk, hogy még tovább szorítsuk le a csecse­mőhalandóságot. “Ki él holnap?” — Cook könyvének kérdésére a tör­ténelem már válaszol. A bé­két épit/ö népek, a kivívott függetlenség és szabadság, a haladás és az igazi emberiség országainak népei s velük együtt mindazok, akik har­colnak életükért és jogaikért az imperializmus sötét erői ellen. Győztek az Inland Steel sztrájkolói EAST CHICAGO, Ind. — Az Inland Steel munkásainak ötna­pos sztrájkja megadásra birta a válalatot. Szerdán már munká­ba is állt a 18.000 sztrájkoló, mi­után határozott Ígéretet kaptak, hogy súlyos panaszaik sorozatát orvosolni fogják. ELŐZETES JELENTÉS! KÉSZÜLJÜNK AZ IDEI NAGY MÁRCIUSI ÜNNEPÉLYRE! Március 15-én a Jugoszláv Hallban! (W. 41 Street, közel a Times Squarehez) az 1848-as Emlékbizottság rendezésében. A szocializmust építő Ma­gyarország gyors fejlődésé­ben az okoz gondot, hogy nem egy területen sokkal több nagyképzettségü szakembert foglalkoztathatnának, mint amennyi rendelkezésre áll. Erről a hatalmas változásról Erdey-Gruz Tibor, felsőokta­tási miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára a következő nyilatkoza­tot adta: — A felszabadulás és fő­leg a fordulat éve óta ha­zánkban a népgazdaság és a kultúra minden ága rohamo­san fokozódó ütemben fejlő­dik. A szocialista építés az ipar, a tudomány, a művé­szet nagyiramu fejlesztését követeli meg. A régi Magyarországon mesterségesen igy e keztek korlátozni a felsőoktatást, így is a képzett értelmiségi­ek, a kitűnő szakemberek ez­rei voltak munka nélkül ha­zánkban. Emlékszünk a hó­lapátoló diplomásokra, arra, hogyan vetélkedtek képzett, gépészmérnökök taxisoffőri, villamoskalauzi állásokért. Az értelmiségi munkanélküliek tömegnyomorusága hozzátar­tozott a régi Magyarország­hoz. Ma minden szakembert, képzettségéhez méltó munká­hoz juttatunk, s az uj szak­emberek tízezreire van szük­ség, égető szükségünk. Ez törvényszerűen következik a szocializmus építéséből. Uj gyárakat, építünk, uj terme­lési eljárásokat vezetünk be, kiterjesztjük a betegellátást és az egészségvédelmet, a dolgozó népet tanító és gyö­nyörködhető uj művészetet teremtünk. Az idén nagy iramban építjük a gördülő­csapágy-gyárat, amely Ma­gyarországom először fog go­lyóscsapágyakat gyártani. Uj bányák egész sora kezdi meg termelését. Negyven száza­lékkal több gépet juttatunk az építőiparnak, mint ameny- nyit tavaly kapott, az idén gyártunk hazánkban először kotrógépeket. Az egyetemi képzés fejlődése Egyetemeinkben, egyetemi jellegű intézeteinkben és fő­iskoláinkon ma már csaknem százféle szakterület- jövő dip­lomásai tanulnak: a különféle mérnökök, a sokféle tipusu iskola tanárai, a mezőgazda­ság szakkáderei, a legkülön­bözőbb tudományos kutatók, művészek, a politikai gazda­ságtan szakemberei, orvosok, jogászok, pénzügyi és köz- igazgatási szakemberek, stb. Az 1937—1938-as tanévben (s egyáltalán a Horthy-kor- szak egész fennállása alatt,!) egyetlen olajkutató mérnököt sem képeztek ki, s ugyaneb­ben a tanévben csupán öt ko­hómérnök kapott diplomát. Az idén 13 olaj mérnök végez és 90 uj kohómérnököt, kap­nak üzemeink. — A egyetemi képzés ha­talmas fejlődését meggyőző­en. példázza az egyetemek múltbeli és mai adatainak összehasonlítása. 1938-ban 23 egyetemi kar működött, ma (csupán a felsőoktatási mi­nisztérium hatáskörében szá­mítva, nem beszélve tehát a művészeti főiskolákról és az egyéb minisztériumokhoz tar­tozó egyetemekről, főiskolák­ról) hetvenegy egyetemi ka­ron és egyetemi színvonalú főiskolán oktatunk. De még inkább tükrözi ezt a fejlődést az egyetemeken tanuló ifjú­ság száma. Az 1937—38-as tanévben tizenegyezer egye­temi hallgató volt az ország­ban, ma a levelezőóktatásban részvevőkkel együtt csaknem ötvenezer, s mintegy 58 szá­zalékuk munkás- és dolgozó paraszt származású. Az 1937- 38-as tanévben a Műegyete­men — amely akkor egyet­len műszaki egyetemünk volt — 957 mérnökhallgató tanult, az idei tanévben hat műszaki egyetemünkön csupán a nap­pali tagozatokon mintegy ti­zenegyezer mérnökhallgató nevelkedik. És hasonló ará­nyú a növekedés a többi egye­temen is. A tudományegyete­mek természettudományi ka­rának nappali tagozatán pél­dául 3800, a bölcsészettudo­mányi karokon 2200, a Köz­gazdaságtudományi Egyete­men 2000, az orvosi egyete­meken 3500 hallgató tanul. A pedagógiai főskolákon há­rom és félezer hallgató ké­szül az általánosiskolai taná­ri pályára. A hatalmas arányú épitő- munka természetesen rendkí­vül megnövelte a tudomá­nyos kutatás szerepét és fel­adatát is. Erre talán a leg­jellemzőbb, hogy mig a fel- szabadulás előtt igazi kutató- intézet alig volt az ország­ban, jelenleg több mint 60 korszerű kutatóintézetünk működik és számuk egyre gyarapodik. A Szovjetunió területén kívül nálunk épül a legnagyobb európai intézet, amely kizárólag a kozmikus sugárzással foglalkozik. A gyárak, az építkezések, a tudományos intézetek, az is­kolák, kórházak várják tehát az uj szakemberek -tízezreit. Egyetemeink igyekeznek lé­pést tartani a fejlődi mig tavaly csaknem hallgató fejezte be eg tanulmányait, idén n 8400 diplomás hagyja egyetemeket. Végleg az az idő, amikor az e met végzett fiataloknál gas pártfogó” segíts' kellett legtöbbször re: telenül állás után kilim Ma minden fiatal elhe. séről már a diploma meg zése előtt gondoskodik í lám, mégpedig úgy, hog egyetem meghallgatá, minden fiatal a képess nek, hajlamainak, szaki sának és a népgazdaság nyeinek legmegfelelőbb 1 re kerüljön. Egy-egy jó menetelü egyetemi ha munkábaállásáért nem szer szinte versengenek a lönböző intézmények. Az 1 —38-as tanévben 36 épit mérnök végezte be tanul nyait (ezek egy része ner tudott elhelyezkedni), az i viszont 804 épitészmérnc számit tervünk! Jelenleg ( pán Sztálinváros épitkezé 170 mérnök és techni dolgozik. Uj egyetemeink Az idén, ötéves tervi negyedik esztendejében vább építjük a miskolci 1 kosi Mátyás Nehézipari IV szaki Egyetemet, a veszpré Nehézvegyipar Műszaki Eg; temet (csupán ebben az « ben 31 millió forint, bérül zással) uj épületeket kap budapesti Műszaki Egyete Gödöllő határában uj agrí tudományi egyetem építés kezdik meg az idén. Az egyetemen mintegy 3000 ( ák tanulhat majd. A mez gazdasági, állattenyésztés gépesítési, agrárközgazdasá: karokon mintegy 50 tansz ; ken tanulhatnak a munkásol ; a dolgozó parasztok, az érte miség fiai, leányai. Két szenzációs magyar film a Bronx-ban Február 14-én, szombaton délután 4 órai kezdettel a Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, bemutatásra kerül a “TALPALATNYI FÖLD” eimü nagyerejü filmdráma a magyar kubikusok régi, küzdelme életéről. Ugyanaznap este 8 órai kezdettel először kerül bemutatásra a “FELSZABADULT FÖLD” amely a “Talpalatnyi föld” folytatása és a kubikusok megváltozót­C mai, uj életéről szól. MINDKÉT FILMNEK ANGOL FELIRATAI VANNAK! A két filmelőadás között kitűnő vacsorát szolgálnak fel a közönségnek a Magyar Ház restaurantjában. A szombati, félnapi elsőrendű szórakozásra mindenkit szívesen lá< a BRONXI MAGYAR FILMKLUB *:* *:* •:* •:* *> *:• *:* •> -:* »:• •:* •> *:« •:* •:* <• •> •> *:- *:* •> *:• *:* •:* *:* *:* *> *><**• A HUNGARIAN GARDEN ÉTTERME S BÁRJA 1528 Second Avenue, New York City (a 79-ik utcánál) pompás magyar estéket biztosit Finom ételek, remek cigányzene, nagyszerű műsor, a legjobb társaság és valódi magyar hangulat várják minden este önt és barátait a “GARDENBEN” Kitűnő vacsora $1.85 • Csirkevacsora $2.25 — LEGFINOMABB BOROK ÉS EGYÉB ITALOK -r Asztalrendelés telefonon: REgent 4-9670 RAGYOGÓ MŰSOR, NAGYSZERŰ CIGÁNYZENE. Zettl Laci tulajdonos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents