Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-30 / 5. szám
January 30, 1953 AiMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Irodalom - Művészet - Tudomány SSiS “Még ifjú szivemben a lángsugaru nyár S még benne virít az egész kikelet...” PETŐFI. A magyarországi dús könyvtermésből szórványosan és hiányosan ideérkező könyvek közül a szenzáció erejével emelkedik ki Gellért Oszkár “Ötven év verseiből” cimü kötete, amely 1952-ben jelent meg, pontosan ötven évvel azután, hogy Gellért Oszkár első verskötete 1902-ben napvilágot látott. A kötetet a Szépirodalmi könyvkiadó adta ki. Szűkszavú, négyoldalas önéletrajz vezeti be, a- melyben Gellért voltaképpen az eddig megjelent tizenöt verskötetének törté netét mondja el, mintha a költő magán- és közélete nem számitana, hanem csakis a verseké, “1934-től a felszabadulásig — irja Gellért — csak az iróasztalfiókomnak Írhattam”, de másfélszáz verse Budapest ostroma alatt a romok alá került s közülük csak azt a néhányat adhatta ki, amely emlékezetében megmaradt. Gellért Oszkár ma hetvenéves. ő a modern élő magyar költők doyenje, a kor és dicsőség szerinti legidősebb költő, igazi költőfejedelem, akit sok minden okból megillet az ország hódolata. Mindig jó és nagy költőnek tartották, de teljes alakja valóban csak ennek az ötven esztendő verstermésének legjavából való kötet elolvasása után bontakozik ki előttünk. Különös költői pályafutásra tekinthet vissza Gellért Oszkár, aki a régi “Nyugat”- nak egyik szerkesztője volt. Az amerikai magyarok nem nagyon ismerik, mert az elmúlt évtizedekben neve nem szerepelt országos esemé nyékben. Általában véve a régi Magyarországon sem lobogott neve és dicsősége az égig, mert Gellértnél halkabb, visszahuzódóbb, szűkszavúbb költő talán még sosem élt. A 20-ik század nagy magyar költői A mai magyar költőknek e nagymestere Ady Endre, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső kortársa volt. Ez a három költőóriás mindegyike a maga módján, a maga sajátságos költői lobogásával, színekben és érzelmekben lángoló költészetével, eredetiségével és újszerűségével üstökösként borította el a huszadik század magyar költészetének az égboltját. Ilyen csillagzatokkal megbirkózni a hírért, dicsőségért, elismerésért nem könnyű dolog. Ragyogásuk szinte elhomályosította, elszükitette a század többi költőjének fényét, pedig más költőóriások csúcsai is magasra szöktek: Tóth Árpád, Füst Milán, Juhász Gyula, Szép Ernő, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, akik közül mindegyik külön-külön egy-egy kis világegyetem, akiket József Attila követett, de csak halála után ismerték fel, Kikelet...szeptember végén Irta: Dr. POGÁNY BÉLA iiiuimuMdiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiiiiiiiiiiitiiiiiiUi .úgy zseni volt; majd Illyés Tyula, aki fiatalon jutott az álismerés előterébe, nem szólva Sárközi György és Radnóti Miklós nemzedékéről, iem a legújabb, a felszabadítás után kibontakozó ifjú köl- .ői nagyságokról és annyi másról, akit helyszűke miatt tt még csak fukar szavakkal sem értékelhetünk. Gellért Oszkár nem szeretett szerepelni a nyilvános- tág előtt, de függetlenül a lülső sikertől, a költőóriások tSzmevilágrengető, tündöklő költészetétől, a maga belső mélységeibe merült elmélkedéssel irta a maga verseit. A nagy költők általában ifjú korukban és életük de- ekán alkotják meg legnagyobb verseiket. Addig, amig az érzelmi viharzások dúlnak, amig a szenvedés, a küzdelmek, a lázak, a szerelmek| /ulkánikus érzelmeket korházinak fel bennük, színekben gazdag, érzelmektől tul- :sufolt, képekben, ritmusban | is rímekben tobzódó költemé-j nyékét Írnak, hogy aztán ké-| sőbb, életük higgadtabb, nvu-! godtabb, fáradtabb, hanyatló íveikben már feltűnően fa- kultabb hangokat pengessenek lírájukon. Ismételjük, igy van ez nagy általánosságban: az érzelmek gazdagságát egyre inkább értelmi erők helyettesítik s az érzelmeket, a képeket egyre inkább bölcseleti is gondolati elemek pótolják, íem mintha az ifjúi tüzek wiuiiiimmiiuiiimiiiiHimiiiiiiiiiiiimmHiiiHitiiiiiiiiiii újabb meg újabb, bár ritkuló visszatérése a kimélyült értelem hozadékaival egyesülve nem emelhetné a költőket minden korábbit túlszárnyaló magasságokba. Gellért, a férfias költő Gellért Oszkár ebben az értelemben nem az érzelmek költője. Még lírai hévben forróbb költeményeit is az értelem, az elmélyedt, a befelé, a mélységbe ható értelem ihleti. Minden versében tóm pitó erővel fékezi meg a gon dolkodás az érzelmek lázongí tülekedését. A hűvös ész éi a bíráló kérlelhetetlenség ad ja meg még ifjúkori versei nek is az egyenletességet. — Csak kimélyitett tanulmány és részletes elemzés bírná, le szegezni, hogy mi verseinek férfias szem érmességénel mély forrása. Ezzel függ ősz sze, hogy változó szerelmei himnusza helyett nála a feleség iránt érzett szerelem, a családdal kapcsolatos érzelmek, az apa komor, férfias és felelős erkölcsisége a vezeti szólamok. Ez talán leszűkít' A szerelmi lobogások körét de annál jobban kimélyiti a* egy asszony körül kiépített érzelmek világát. Az élet és a vészterhes társadalmi valóság, annak bírálata, a vele szemben elfoglalt álláspont leszűrése és értékelése is alkalmasabb az értelmi izzásban történő megközelítéshez. Gellért Oszkár is iliiliiiiiiliiiiiimmiiiiiiiiiiiiimiuiimmniiimimiiiin.i tárt szívvel, de nyitott értelemmel áll kora hullámázásában: az élet és szenvedések értelmét minden belső erő megfeszítésével keresi és versei ezeknek roppant mély, belső kalandozásoknak és ma- gábaszállásoknak tömör, szűkszavú, összesüritett, márványkőbe véshető elszámolással. Ha van költő, akire égé szén áll az az ibseni mondás hogy költeni annyi, mint ité lőszéket tartani önmaguni felett, akkor ez Gellért Ősz kárra áll százszázalékosan. Gellért költészetére a fe rencjózsefi, majd a Horthy éra gondolatcenzurája nehezedett s talán ez is egyik összetevő erő volt abban hogy a gondolat mélységévé, burkolja és haikitsa tiltakozc kiáltásait. Sajátos költői verete és stílusa annyira rajta var. minden versén, hogy szinti bámulatos. A költő újjászületése A kötet elolvasásának legnagyobb, legdrámaiabb érdekessége az, amikor ez az any- nyi külső oknál fogva szerény, halkan izzó költő, aki túlélte a két világháború borzalmait, belenő egy felszabadult világba. A felszabadulás után irt verseinek tüneményes uj vonásai vannak. Ez a költő, ez a költészet mintegy varázsütésre újjászületik. Más költőkkel ellentétben Gellért Oszkár az öregedés éveiben megfiatalodik. Lelkivilága, érzelmei felszabadulnak a régi nyomások alól, a szavak, képek, érzelmek egyre tombolóbb hévvel ömlenek belőle. A körülötte keletkezett uj világban magára talál, mert minden, amit maga körül lát, abban az irányban halad, amely felé korábbi vívódásai- kergették. Ez a költő mintha csak megfordítanák a szokványos költői fejlődési vonalat, z egyre halmozódó évek alatt egyre harsányabb, élőbb, frissebb szóval énekli az élet és valóság igaz, bátor, örökifjú dalait. ........................................................................................ FELCSIGÁZNI A FARKASOK ÉTVÁGYÁT Irta: ELMER DAVIS .......... ..... HATÁRTALAN FIGYELEM Irta: GELLÉRT OSZKÁR Az éjszaka vak és siket a táj. De az orrom szimatol. Megfeszítem minden idegszálam: Most egy pók szövi hálóját valahol. S mig az illatod, kertem, belehelem. Hogy föl ne ébresszem, virágaim Tág cimpákkal figyelem. És nyelven Ízleli a szagokat S torkom belefuldokol: Emberhús marja a szájpadlásom, Koreából égeti azt a pokol, Tízezer kilométer: s nyeldekelem. S idegem ne pattanj, várd ki sorod. Te harcrakész türelem. És érzem Ázsia, gyarmataid S aranyföld, Afrika, hol Nyájmódra él az “isteni képmás” S az otthona még csak redves juh-akol. S a pásztor várja, de hol a kegyelem? Oh embertársam, a sebeidet Tapintja hü tenyerem. És hallom azt is, amint a rovar A fűszálon megbotol. S egv közeli fában most a szu rág — Repülőgép berreg és tank zakatol Hazámon túl odafönn vagy idelenn, S aki ellenség, kívül és belül. Élő szobor: fülelem. És látom a szögesdrót vonalát S mit müvei ott a lator. Most légy éber, amig áll a harcunk, Hogy meg ne pihenjen kezedben a toll. Őrködve, vigyázva maradj te velem S lesd éles szemmel a déli határt, Határtalan figyelem! 1951 Vidám tél elé néznek kollégiumaink és egyetemeink, mert legalább 4cét vagy három kongresszusi bizottság akar a körmükre nézni. A bizottságok közti versengés igen hevesnek ígérkezik és az lesz természetesen a győztes, amelyik a legtöbb kommunistára, azaz a legtöbb olyan emberre tudja majd rászegezni vádló ujját, akiről azt állítja, hogy kommunisták vagy ilyesmik. McCarthy még tágasabb területet jelölt meg. Azt mondja, hogy nem annyira kommunisták, mint inkább olyan emberek után szimatol, akik úgy gondolkodnak, mint a kommunisták. Ez persze kissé homályos meghatározás. Nem kell bebizonyítani, hogy valaki kommunista, elég, ha azt gondoljuk róla, hogy úgy gondolkodik, mint egy kommunista* Mindezek a bizottságok tisztában vannak, hogy vizsgálataik ellen azzal az ellenvetéssel fognak élni, hogy megszegik a tanszabadság elvét. De nem akkor, ha igazi kommunistákra csapnak le! McCarthy szenátor helyesen szegezte le, hogy kommunisták számára nincs gondolatszabadság. De ha olyan emberekre vetik magukat, akiket kommunista gondolkodók gyanánt szemelnek ki, talán azért, mert hisznek'a középitkézekben vagy mert nem lelkesednek eléggé Csang Kaj-sekért, akkor lehet, hogy fel fogják panaszolni a tanszabadság megsértését.. % ’1 Ilyen eljárásokkal nem kommunistákra fognak lesújtani, hanem olyan emberekre, akiket valaki nem szeret és bosszúból kommunistáknak nevez. Kemény tél elé nézne az amerikai közoktatás, ha csak egyetlenegy vizsgálatot is lefolytatnának azon az alapon, hogy a Kongresszusnak kötelessége ügyelni, hogy főiskoláinkon csakis olyan eszméket ápoljanak, amilyeneket a Kongresszus egészségesnek tekint. De ha három egymással vetélykedő nyomozó küzd az újságok nagybetűs cimhireiért és sikerüket azzal mérik, ki hány embert tud kommunista gondolkodónak nevezni, abból nagyón kemény tél lesz idén. Ha ezt túlságosan sok kár nélkül átvészeljük, az csak úgy lehetséges, ha egyetemi elnökeink meg- éritk, hogy ilyen emberekkel nem lehet úgy boldogulni, hogy megfutamodnak előlük s hogy nem vezet semmi jóra odadobni egy ártatlan embert áldozatul a farkasoknak, csak azért, hogy a többieket megmentsék. Ezzel csak felcsigázzák a farkasok étvágyát. (Kivonatok egy az 1952 december 29-én az ABC-áho- máson leadott rádióbeszédből.) aiiniliiminiuimin»iiiiiimmiiiiniii»HimuiMiiiniiiiii»imimiiHi»i»i»iiiiiiii»iiHH»«»iiimiimniiiri..iiiiM.iiMiiii«f*' Van-e antiszemitizmus a népi demokráciákban s a Szovjetunióban? Mi a tényállás a prágai perrel s a moszkvai letartóztatásokkal kapcsolatban? E. kérdésről lesz időszerű kerekasztal konferencia és vitaest a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, a Kultur Klub rendezésében a pénteken, január 30-án este 8.30-kor Belépődíj nincs. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség
