Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-30 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 30, 1953 NEW YORKI ÉLET Kommentár Mr. Schullz izraeli jelentéséhez Mf már egész cikksorozatban ismertettük Izráel gazdasági helyzetét. Idézetekkel és statisztikai adatokkal kimutattuk, hogy Izráel jelen-* 1 légi kormánya a Wall-streeti érdekeltségek uralma alá jutott olymódon, hogy dóllár-J kölcsönök fejében és az amerikai befektetők profitjainak biztosítására olyan kedvezményeket adott a külföldi üzletembereknek, hogy azok súlyosan megkárosították a fiatal ország gazdasági életét. Egyik válság a másikat \ éri. Ugyanakkor mindennek tetejében még politikailag is teljesen alá kell vetniük magukat Washington diktátumának s jogosan fel lehet tenni a kérdést, nincs-e ma Izráel rosszabb helyzetben, mint volt az angol mandátum idején? Érdeklődéssel olvastuk azt a jelentést, amelyet Schultz Ignác, a Magyarszármazásu Zisdók Világszövetségének egyik vezére, háromhónapos izráeli ott tartózkodás után visszatérve New Yorkba, tett élményeiről az “Az Ember” január 10-iki számában. Schultz Ignác elmondja, hogy utazásának célja az volt, hogy agitáljon az Izrá- elbe kivándorolni óhajtó ma-1 gyarországi zsidók kihozatala érdekében. Az izráeli magyar zsidóság 185 delegátusával együtt gyűlést rendezett és' tiltakozó aláírásokat gyüj-1 tölt. Mert, mondja Schultz Ignác, a magyarországi kormány két évvel ezelőtt megállapodást kötött az izráeli kormánnyal, “mely szerint 3,000 zsidónak engedélyezik Izraelbe történő zavartalan kivándorlását. — Mondanom sem kell, hogy a megállapodást a magyarországi kormány csak részben teljesítette és még ma is 130-an Budapesten rostokolnak ebből a 3,000-es csoportból." Ez a mondat úgy kezdődött, mintha legalább is 2,500 “rostokolna” még Budapesten. Meglepő, hogy Schultznak eszébe sem jutott, hogy e 130 ember életében betegség, halál vagy másféle ok is felléphetett a kivándorlás akadályául vagy olyasmi, amiről nincs információ. A szám semmiesetre sem akkora, hogy ezért í?ch uhltznak háromhónapos utazást kelljen tennie Izráel- be, ami meglehetősen költséges dolog. De nemcsak ennek . a 180 embernek' érdekében vállalkozott a nagy útra, hanem azért is, mert állítása szerint még 71 ezer zsidó jelentkezett kivándorlásra a budapesti izráeli követségen s ezek “kiszabadítását” is szorgalmazni kívánta. • Amint meglepően kicsi a 130-as számadat, éppenugy hatott a- következő adata is: “A különböző helyeken^ de^ portáltak közt 1,600 zsidó van” Magyarországon. Azért meglepő ez, mert a magyar- ellenes és túlzásban csapongó propagandában a kitelepítettek olyan tömegéről beszéltek, hogy az emberek tudatában 70—80,000 körül járt ezeknek is a száma. Ha .. pedig Schultz 1,600-ról beszél',- könnyen meglehet, hogy a valóságban sokkal kevesebb kitelepjtattről van szó, akinek sorsában feltehetően nem a vallásuk, hanem politikai múltjuk és magatartásuk játszhatta a főszerepet. Hasonlóképpen minden jel szerint túlzásnak lehet minősíteni a kivándorolni akarók /I ezres számát is, mert pro- argandacélzata nyilvánvaló. Jbhultz -ugyanis azt mondja íogy' “a jelenlegi sivár és szorongatott helyzet rosz- •zább már nem is lehet.” Ezért tehát, mondja Schultz, megkongatjuk a vészharan ;-ot és a világ lelkiismereté- íez apellálunk.” Valami egyéb oka is lehet, niért használ Schultz ilyen iát borzongató szólamokat, dagyarországon a zsidók, ha .eesiiletesen résztvesznek a nagyar nép építő munkájá- an és dolgozni akarnak, élezik mindazokat az előnyödet, amelyeket a magyar népormány mindenegyes hü olgára számára biztosit. Magyarországon alkotmányos örvény tiltja és büncselek- nénynek minősiti az antiszé- nitizmust és annak minden megnyilvánulását. Feltehető, hogy mindennek ellenére lehetnek olyan zsidók, akikben a régi feudális-tőkés gyökerek és vagyonszerzési néze- ek oly mélyek, ■ hogy nem udnak alkalmazkodni az uj viszonyokhoz, sőt sokan lehetnek a náci haláltáborokban legyilkoltak hozzátartozói és a szörnyű megpróbáltatások túlélői közt olyanok, akik érzelmi okokból értheti módon nem kívánnak, lem tudnak otthonmaradni, ta máskülönben kielégítőnek tartanák is az újjáépült ország anyagi és kulturális lehetőségeit. Ez még mindig lem okolja meg kellőképpen Schultz ur “vészharang-kon- gatását.” Mert van a kérdésnek egy másik oldala is. Hova akarja kisegíteni Schultz a kivándo- •olni akaró magyar zsidókat? Izráel állama gardasági- .ag egyre válságosabb helyzetbe kerül. A bevándoroltak száma tulha’adh- íz 1.000,- 300-es számot és Izráel még ezeknek sem tudott mindnek fedelet biztosítani. Jelenleg 100 ezer bevándorló lakik látrak alatt és más százezrek lakásviszonyai is elszomorítóak. Nem tudjuk, hogy Schultz ur is sátorban lakott-e az alatt a három hónap alatt, amig Izráelben tartózkodott és nem kellett a megélhetésért küzdenie, hogy olyan hévvel agitál a bevándorlók áradatának duzzasztásához. Schultz önigazolásul azt állítja, hogy Izraelben -’nagy a bizakodás a'gazdasági viszonyok fellendülése tekintetéiben.” Ezt ő állítja, kfe nálánál sokkal illetékesebb személyek a kecsegtető színekkel szemben másképpen vélekednek. A New York Times január 26-iki számában — hogy csak a legfrissebb adatot említsük —• Rudolf G. Sonneborn, a United Israel Appeal országos elnökének a Waldorf Astoriában elmondott beszéde olvasható, és fél billiót ektettek be az :z atomtelepekbe Az első atomtelep létrehozásának 10-ik évfordulóján -az Országos Atomerő Bizottság bejelentette, hogy a kormány ed- lig 7 és félbillió dollárt fektetett be az atomtelepekbe, me- yek majdnem teljes egészében íz atomfegyverek létrehozásával óglalkoznak. A bizottság jelenése szerint nagy haladás tőr- ént abban az irányban is, hogy ipari célokra felhasználhassák z átomerőt. Betekintés a jövőbe Adenauerék nem akarnak náci-ellenes tudósítókat A nyugatnémet kormánypárti lapok éles "támadást intéztek egy angol, egy francia és egy cvájci laptudósitó ellen, akik beszámoltak a nácizmus újraélesztéséről és kiutasításukat követelik Berlin nyugati Városrészéből. Izrael 10 napra letiltotta a kommunista lapot Az izráeli kormány 10 napra betiltotta a Kol Haam kommu- iista lap megjelenését. A lapbe- iltás egy olyan törvény alapján történt, melyet az angolok használtak, mikor Palesztina nég angol mandátum volt. Perújítást kér az éltéit katonák ügyében WASHINGTON. — Luis Marin, Porto Rico kormányzója, a 65. partorilcói gyalogezred 93 katonája ügyében, akiket a hadbiró- ság “gyávaság” miatt elitéit, most késziti fellébbezési beadványát, amelyben perújítást kér J. Lawton Collinstól, a hadsereg /ezérkari főnökétől. Elhalasztották a “13” ítéletének kihirdetését NEW YORK. — Pettis Perry néger munkásvezér betegsége miatt a 13 munkásvezér perében február hónapra halasztotta el az Ítélet kihirdetését Di- mock szövetségi biró. John T. vfcTernan védőügyvéd arra kérte a törvényszéket, hogy a bűnösség kimondását tegye félre. A vádlottak ellen, mondotta az ügyvéd, személyenként semmi bizonyitékot nem hoztak 'fel, itt tulajdonképpen a pártot akarják megsemmisíteni s a vádlottakat mindössze azért Ítélnék el, mert párttagok voltak. SZÁZMILLIÓKRA rug a Social Securityben tudatlanságból bennhagyott járadékok összege. A MAGYAR SZÓ az egyetlen amerikai magyar lap, mely rendszeresen felvilágosítja a magyar- hágót a Társadalmi Biztosítás jogairól. Hívja fel erre minden ismerőse figyelmét! (Folytatás az 1-ső "Oldalról) liumok képviselői, amit természetesen nem említ az U. S. News and World Report.) Á hosszutávlati közgazdaság Az Eisenhower kormány a koreai háború és az általá nos fegyverkezés következté ben beállt, úgynevezett pros perit ás idején lépett hatalomba. A Wall Street lapj. megállapítja, hogy a kilátások “nem rosszak.” Az 1929- eshez hasonló depresszió nincs a. láthatáron az, elkövetkező négy évben, de “za- varok történhetnek” s a prosperitás “fáradt valami.” A közgazdászok általában visz- szaesést várnak 1953 közepe után. 1954-ben “itt és ott mutatkozni kezd a munka- nélküliség”, 1955-ben* az üzleti forgalom .10—12 százalékkal kisebb lesz. A visz- szaeséseket a szövetségi é az állami kormányok költe kezéseivel próbálják egyen súlyozni. Az infláció helyét valószínűleg lassú defláció foglalja el, miután minden rózsás jóslat ellenére is, a nép vásárlóereje állandó csökkenést mutat, ami a köz- gazdasági visszaeséssel ki fog élesedni s a fegyverkezési program még a jelen formában sem biztosítja többé a prosperitást, de annál inkább súlyosbítja a nép terheit. Ezen az Eisenhower kormány az adók “leszállításával” akar segíteni, ami azonban főleg a legfőbb jövedelműeket fogja még inkább gazdagítani. Szövetséges haderő Ázsiában A John Foster Dulles által irányított Eisenhower külpo* litika egyik legelső és legfőbb célja az lesz, hogy av Atlanti paktumhoz hasonlóan “ázsiai haderőt” építsen ki a “kommunizmus” ellen. Az U. S. News and World Report szerint Ázsia nemkommunista országaiban 19 millós haderőt lehetne kiépíteni. Mindjárt részletezi is a lap: Dél- koreában 700 ezres haderőt Formózában félmilliósat, ln- dó-Kinában, “ha a .néppel éreztetik, hogy független Franciaországtól”, 2.7 milliósat. Japánban, ha a többi ázsiai országokkal el lehet.felejtetni a múltat, 9 milliósat és igy tovább. Indiában magában 35 millió fegyverképes ember volna, de Indiával egy előre bajok vannak, mert a Kínai Népköztársaság elismi inni iiiiinii Mimi mi m imiiiiiiiiniiiiiiiiiiiilllllliillillllllíillllliHíMlilillliiluiiiiiiHMHDiagtiiBDimiiamigiiinniiiiv amelyben a következőket jelenti ki: “Izráel súlyos gazdasági helyzetet' Hagy mértékben az okozza, hogy az Amerikától kapott emberbaráti (filantrópikus) adományok csökkennek”, majd hozzáteszi, hogy “Izráel nincs berendezve arra, hogy a tömegvándorlást kezelje mert tragikus tény az, hogy éveket vesztegettünk el, amikor segíthettünk volna a zsidó állam közgazdaságának megszilárdításában...” Ilyen körülmények közt szabad-e Schultz urnák világkongresszust szerveznie, sürgetnie, hogy ne csak az állítólagos 71 ezer magyar zsidót, hanem a többi kelet- európai demokráciák száz meg százezer főre rugó zsidóságát, sőt a Szovjetunió két és félmillió zsidó lakosságát Izráel felé terelje? Nincs-e bizonyosfoku felelőtlenség abban, hogy a rég- cionista módsdzerekkel csá bitó színekbe öltözteti a gaz dasági válsággal küszködő Izraelt és az imperialisták propagandájának visszhan- goztatásával járul hozzá a reakció korszerű mesterkedéseihez. mérését követeli, holott az egész ázsiai politikát az irányítaná, hogy ez meg ne történjen. Az ázsiai hadsereget természetesen U. S. segítségével fegyvereznék fel, sőt a fegyverek nagyrésze az amerikai üzemekből kerülnének ki s. ezek fejében az ázsiai hadsereg megindulna a “kommunizmus” ellen, minden esetben, mikor valamelyik nép valódi függetlenséget és szabadságot követelne. Természetesen minden népi megmozdulást “kommunista”, azaz “szovjet” -támadásnak lehetne tekinteni s az erő, politikája alapján megtenni a megtorló lépéseket. Mindezek egyelőre még csak tervek, melyeket az Eisenhower kormány végre akar hajtani, ami nem lesz egészen könnyű dolog. Ázsia íépeinek nem volt bizalma i Truman kormányban és mégkevésbbé lesz Eisenho- weréban, mely szemükben Kimondottan e kizsákmányoló monopóliumok kormá ■■ a. — Ázsia népei között, iától eltekintve, hatalmas bora van a békének, miutál ezek a népek nem a komi. űz- mustól félnek, hanem a és imperializmustól aka ik szabadulni, mely évszáz. >- kon kizsákmányolta és :1- nyomta őket. De az U. V. népével sem lesz könnyű elfogadtatni ezt a tervet, miután novemberben éppen azért választotta meg Eisen- howert, mert a koreai békét ígérte s a nép a világbéke és biztonság helyreállítását várta tőle a háborús 'feszültség fokozása helyett. Ujjlenyomatot vesznek az UN US alkalmazottairól Az FBI bejelentette, hogy a hüségvizsgálat kezdetéül ujjlenyomatot készít az Egyesült Nemzetek összes amerikai alkalmazottairól s kérdőíveket kell az alkalmazottaknak kitölteni, melyekben válaszolni kell a kérdésre, hogy tagjai-e, vagy tagjai voltak a múltban a kommunista pártnak. A bejelentés szerint minden UN alkalmazott le- nyomozása 500 dollárjába kerül a kormánynak. A megfélemlít és, mint politikai eszköz cimen vitát rendez az Emergency Civil Liberties Committee szombaton, január 31-én délelőtt 10 órai kezdettel a First Presbiterian Church termében. A vitában résztvesznek: Rév. Malcoln R. Evans protestáns lelkész, Carey McWilliams iró, I. F. Stone progresszív uj ságiró és -Dr. Lawrence J. Roose ideg- gyógyász. A hallgatóság szintén résztvehet a vitában. Beléptidij nincs. iami, Florida, igyelem! A Magyar Amerikai Kultur Klub keres egy jó cimbalmost. Egész évre. Aki alkalmasnak érzi magát hozzá, lépjen érintkezésbe levélileg a Kultur Klub bizottságával, 3901 N. W. Second Ave., Miami, Fia.
