Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-30 / 5. szám
mm “Educate and triform the whole mass of the people. They are the only sure reliance for the preservation of our Liber-' ty.”-Th. Jefferson. Vol. II. No. 5. Fridav January 30, 1953. York, X. Y. Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the Post Office of New York, N. Y. end-'r th" Act of March 2, 1879. gsaagsg ANYÁK, GYERMEKEK ÉS A BÉKE Vusztums déli tizenkettőre..." AHOGY EGY WASHINGTONI HETILAP LÁTJA U. S. ÉS A VILÁG JÖVŐJÉT ' hogy a szakszervezeti vezetők részéről nem enged meg semmiféle befolyást, ami a múltban azt eredményezte, hogy a kormány néha beavatkozott, hogy béremelésre kényszerítse az ipart. “Semmiféle beavatkozás nem lesz a kollektiv tárgyalásba, a kormány ezentúl nem lesz a munkások oldalán, miközber. a tárgyalás történik.” A magánipar megkapja a? otszág nyersanyagát, nemcsak a vizierőket és az olajat, de az atomerő forrásait ’ is. Az Eisenhower kormány ; azt reméli, hogy ezen politi- | ka következtében az élet- | színvonal emelkedni fog s ha lesznek visszaesések, azok átmenetiek lesznek, amiket kihever az ország. Ugyanakkor a kormány segíteni fogja a magántőke ] külföldi befektetéseit, “talár, még adóengedményekkel és kormánykölcsönnel is.” ; A fegyverkezési program, j ha némileg csökkenni is fog, magas színvonalon marad és állandósul, “kulcsszerepet fog | játszani az ország közgazdaságának stabilizálásában.” * Mit jelent az “erő” politikája Eisenhower hatalmas had- 5 erőt örökölt elődjétől, melyet | még hatalmasabbá építenek ki. Mostantól kezdve az ame- ! rikai haderőre alapul az Egyesült Államok politikája 1 a világ egyik sarkától a má- í síkig. “Mindenegyes lépést, melyet Amerika tesz a világban, ezentúl az erő és nem a gyengeség fogja irányítani. Amerika politikája ezentúl pozitív és erőszakos lesz, nem í pedig habozó és bizonytalan ; A félelemről megíeledkezhe- I tünk, nyugalom és önbizalom fog annak helyébe lépni.” ■j Így írja azt a Wall Streel egyik legfontosabb lapja ; majd folytatja: “Ha Oroszország nagyot ■ messze megy az Egyesült Ál ■ lamok kihívásában, az ered i; mény katasztrofális lehet a'/ i oroszokra.” Két órán belii i az “orosz támadás” után í- gyors, óránként 650 mérfök- sebességgel haladó amerika- bombayetők ledobhatják a: : | atombombát Oroszországra i Egy reggeli támadás esetéi j “hat órán belül, szóval dél 12-re ezek a nagy, lökhajl^á sós gépek megsemmisítheti} a szovjet világ összes na 1 gvobb városait és ipartele , peit. Ezek a gépek uj, vág;- kiépített bázisokról indulna! el Oroszország ellen, a vi Néhány nappal ezelőtt minden párisi lap drámai beszá- : mólókat közölt egy francia anya önfeláldozásáról. Ennek az ; anyának a fia heteken keresztül feküdt egyik párisi klinikán élet és halál között s úgy látszott, hogy az életnek és a halálnak ez a tragikus mérkőzése a halál javára dől el. Az | orvosok úgy vélték, hogy a tizennyolcéves fiatalembert nem '■ lehet már megmenteni, a sebészprofesszor azonban hozzá-1 tette: “Abban az esetben volna remény az ifjú életbentar- tására* ha élő emberből kioperálnánk az egyik vesét és át-1 ültetnénk a fiatalemberbe-” A fiú édesanyja tudomást szerzett erről az életlehető- j ségről. Azonnal rohant a professzorhoz és kijelentette, hogy j kész alávetni magát a műtétnek. Az orvostanár, aki nem is sejtette, hogy kijelentése eljut az anya füléhez, megrendültén hallgatta az anya ajánlatát, de ugyanakkor figyelmeztette, hogy ez milyen halálos veszélyekkel jár. Az anya azonban nem tágított. Követelte, hogy hajtsák végre rajta ezt a műtétet, amellyel a saját életét elveszítheti ugyan, de megmentheti gyermekének életét. A műtétet végrehajtották. Az anya veséjével megmentették a fiú életét. Az operáció szerencsés kimenetelű volt, az anya is életben maradt. v Minden ember meghatódva olvassa ezt a történetet, az anyai szívnek, önfeláldozásnak ezt a történetét, amely valóban méltó az anyai önfeláldozások legnagyobb Íróinak, a kewlaari bucsujárást megíró Heine-nak, az anyai szeretetet oly fenségesen dicsőítő Petőfinek és az anyáról szóló legmegrázóbb, legörökkévalóbb regény szerzőjének, Gorkijnak tollára. A történet egyszerű és ezért annyira megrendítő erejű. Valóban, melyik igazi anya nem volna képes minden áldozatra, minden önfeláldozásra, még mártiromságra is a szivéről leszakadt magzatáért? Egyszerű és igaz történet a párisi anya esete. A háború alatt, az ostrom alatt hány magyar anya bizonyította be, hogy kész minden áldozatra azért, hogy megmentse gyermekeit! Nem tudom, hogy az a hős anya milyen politikai nézeteket, világnézeti felfogást vall. El tudom azt is képzelni, hogy nem tartozik semmiféle politikai irányzathoz, talán azt sem tudja, mi fán terem a világnézet. Nem tudom, hogy hive-e a békevilágmozgalomnak. Nem tudom, hogy aláirta-e a stockholmi vagy a berlini békefelhivást, úgy ahogy aláírta az operációba való beleegyező nyilatkozatát, amely a saját halálos Ítélete is lehetett volna? És éppen- ezért kell felvetnem a kérdést, hogy az anyák akkor, amidőn minden hősiességre, vértanuságra készek az- zért, hogy gyermekeiket megmentsék, tudatában vannak-b annak, hogy minden betegségnél, forróláznál súlyosabb veszélyt rejteget gyermekeikre, számukra egy uj háború? Tudatában volt-e annak a francia anya, amikor keeos volt feláldozni magát gyermekéért, hogy az ö anyai szere- tete által halálból megmenekült gyermekét egy-két hónap múlva besorozhatják a francia hadseregbe és mint alig kiképzett újoncot, elküldhetik a vietnami szennyes háborúba és ott pusztulhat el a “Banque de Flndochine”,”, — Banque de Paris et des Pays Bas”, vagy a Morgan-bankház, a DuPont-, a Rockefeller-törszt érdekeinek szogálatában ? Tudatában van-e a világon minden anya annak, hogy nemcsak a betegségektől, a rossz befolyástól, a hidegtől kell óvni a gyermekeket, hanem mindenekelőtt a rájuk leselkedő legszörnyübb veszélytől, a háborútól? A francia anya hiába hozta meg a halálosa« veszélyes áldozatot, ha nem kapcsolódik bele aktiv békeharcosként abba a világmozgalomba, amely követeli a koreai, a vietnami, burmai, malaji gyarmati háborúk -azonnali beszüntetését, az atomfegyverek, a bilológiai háború megtiltását, az eszeveszett fegyverkezés leállítását. Minden anyai áldozat, még ha halálos kockázattal is jár, hiábavaló, ha az anyák nem állnak a világbékemozgalom legelső soraiba. Tudom, hogy vannak gyermekeik jövőjéért remegő anyák, akik tisztán látják azt is, milyen halálos veszélyeket tartogat gyermekeik számára a távolkeleti háború, egy uj világháború veszélye és mégis lankadt kézlegyintéssel mondanak le arról, hogy harcosan, cselekvőén részt vegyenek a békemozgalomban. E?ek az anyák, akik különben a legnagyobb hőstettekre képesek, amikor gyermekeiket közvetlenül fenyegeti az életveszély, a közvetett életveszélyre csüggedten azt mondják: “Mit tehet egy gyenge asszony a> emberiség békéjét fenyegető veszélyek ellen?” Ez ellen az asszonyi kishitűség ellen kell felvenniük < harcot azoknak a női békeharcosoknak, akik világosan felismerték már, hogy az ember egyéni élete a világpolitika ala kulásától is függ. Az az anya, aki igazán szereti gyermekét nem tarthatja távol magát a békemozgalomtól. Hiába kés; életét feláldozni gyermekéért, csak akkor menti meg való ban, ha sikerül a békemozgalomnak keresztülhúzni a hábo “Az uj Amerika” címmel: az U. S. News and World Report megjósolja az Egye-i sült Államok útját az elkövetkező négy évben, Eisenhower irányítása alatt. Mint-I hogy a lap qgvike azoknak, melyek legközelebb állnak az Eisenhower kormányhoz, a jóslat igen tanulságos s: nyilvánvalóan Eisenhower j terveit tükrözi vissza. Azzal kezdi a lap, hogy az uj kormány külpolitikáját nem a “félelem”, hanem az “önbizalom” fogja irányítani. Másszóval ez azt jelenti, hogy mig a Truman kormány azt hangoztatta, hogy a “szovjet támadás veszélye” miatt . muszáj fegyverkezni, tehát I a “félelem” miatt, az Eisenhower kormány politikája a I fegyveres erőre, az “önbiza- | lomra” alapul. A belpolitiká- I ban pedig a szakszervezeti I vezetők befolyása helyett a J hatalom a nagyipar kezébe kerül, mindenféle ellenőrzés megszűnik, a bankárok számára teljesen szabad lesz a I tér, több ígérettel, hogy a ve- ;zetők annyit kereshetnek, a- í mennyit csak a piac elbír. A kormány által készített tervek helyett, a magánipar nagyobb lehetőséget kap, hogy saját terveit érvényesítse és eltávolítanak az útból minél < dáiyt, mely “úgy lát- s lályozza a kapitalizmus . unkáját. Azt hangoztatja a lap, hogy a New Deal és a Fair Deal nem oldották meg a munkanélküliség kérdését, I nyert az első esetben csak I a második világháború szün- I tette meg a munkanélkülisé- j get, mig a második esetében a koreai háború vetett véget | az 1949-es visszaesésnek, j Eisenhower kormánya telje- I sen szabad utat nyit a nagyipar számára. Mindenekelőtt a. lehető legnagyobb gyorsasággal megszűnnek az ellenőrzések, felszabadulnak az árak s a kormány biztosítja az ipart, hogy semmiféle szövetkezést nem tűr meg, melynek célja az ipar bármilver szociálizálása. (Ezalatt f “szocializálás” alatt nem i szó valódi értelmében vett kifejezést értik, hanem min l j den olyan kormánybeavatko i zást, melynek célja a tőkései I túlkapásainak legalább ném . | korlátozása.) Nincs többé védelem ' | a munkások számára I Az U. S. News and Work . Report nyíltan kimondja hogy az Eisenhower kor mányt az a szempont vezeti rus gyújtogatok számításait és ha sikerül megakadályozni azt a sötét merényletet, amelyet az emberiség békéje ellen terveznek. Minden anyának, minden nőnek tehát ott van a helye a békemozgalom legelső arcvonalaiban. P. Gv., Budapest. iag 14. különböző részéből és a repülőgép anyahajók fedélzetéről, melyek közeli távolságban cirkálnak a legfontosabb ellenséges célpontoktól.” Leírja a lap, hógy az Egyesült Államoknak többezer- atombombája van, melyek mindegyike sokkal puszti- tóbb, mint a Hirosimát elpusztító bomba. “Elég van telőlük ahhoz, hogy többet edobjanak belőlük a 81 nagyobb orosz városra és még többszáz megmaradjon taktikai célokra a jövendő harctereken.” Ezek mellett még készülnek a hidrogénbombák is, melyek mindegyike könv- nyfi szerrel el tud pusztítani egy nagy várost. Hangsúlyozza a lap, hogy 1956-ban az Egyesült Államok hadereje olyan méretű lesz, hogy minden “szovjet támadás” a Nyugat ellen öngyilkosságot jelentene. Ugyanazon idő alatt, mig az amerikai haderő eléri csúcspontját, az Eisenhower kormány célja Ázsia “nemkommunista” országainak felfegyverzése is s Korea “csupán egyik fázisa lesz a forróhideg háborúnak a kommunista világ ellen.” A jövő politikájában minden lépést az “erő tudata” fog irányítani. ■ Kik irányítják ezt a politikát Az amerikai kormány Ei- senhowerfel egészen újfajta irányítás alatt lesz, Írja az U. S. News and World Re- j port. “Azok az emberek, akik eddig az amerikai üzleti életet, a bankokat, az ipart irá- : nyitották, most a politika irányítását veszik kezükbe.” Az Eisenhower kormány- I ban legfőbb vezető szerepet játszó 50 ember közül 22 a nagyipar és pénzvilág vezetői közül kerül ki, 11 ügyvéd, akik a részvénytársaságok jogtanácsosai voltak s mint ilyenek, ismerik az üzleti módszereket. Eisenhower teljesen a nagyipar és pénzvilág vezetőivel vette körül magát, olyan üzletemberekkel, akik megsokalták, hogy a hivatásos politikusok és teoretikusok legyenek többségben a kormányban, mint az a demokrata vezetés alatt történt. (Ezek az üzletemberek az ipari és bankmonopó(Folytatás a 4-ik oldalon) "Tiz^seíTFlö'a' MAGYAR SZÓ-RA Előfizetési ár: 1 évre.SÍ (Manhattan, Bronx, Kanada). Külföldre S6. — Háromhavi proba- 1 előfizetés SÍ.— Küldje előfizetését erre a címre: MAGYAR SZÓ 22 East 17th Street New York 3, N. Y. ÁRA iOcent
