Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-23 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 23, 1953 i m mszemu ízmis.. .:■» Folytatás az 1-ső oldalról) | bet még’ a State Depart- nt sem készíthetett volna, gy a végén kezdjük, fi- eljük meg a befejező részé* 1 üllőn kikalapált két ké­sztetését: , 1) “Ha a szabad világ sza- <kal és tettekkel bebizo- itja, hogy szenvedélyes el- :éltsége szembeszállni a ívjet fajirtó szándékaival”, kor “Sztálin kétszer is ggondolja a zsidók ellen st elindított támadását.” j 2) “Sztálin mozgósítja a dóellenes gyűlöletet és ud- rol antiszemita szövetségé­nek ugyanazzal a hátsó ndolattal, mint Hitler: tá- dást intézni az Egyesült amok és az egész szabad ág ellen.” nük az, hogy “zsidók” Meyer a cikk első felében nivatalos beszámolókból ad ceteket úgy, amint a rá-; ,n elhangzott. Bármilyen •yelmesen is olvassa az bér ezeket a válogatott’ Ceteket, sehol sem leli nyo-| it antiszemitizmusnak vagy j ár annak, hogy a bírák a’ ^csekélyebb mértékben is ísképpen kezelték volna a ídószáfmazásu vádlottakat,! :nt a nem-zsidókat. Meg J figyelni itt a tények ki- mboritásának a módszerét : Főleg azokat a részlete­it emeli ki Meyer, amelyek- in a cionizmusról van szó, jyanakkor elsiklik a bün- elekmények beismerésére inatkozó részletek mellett. második részben is azon yekszik, hogy úgy állítsa a tényeket, mintha min­in zsidó cionista volna, ho­tt a cionisták a zsidóság- ik csak egy töredékét kép­zelik. a legfanatikusabb, a gnacionalistább részét, a- kkel a zsidóság jelentékeny zze nem azonosítja magát, mikor Meyer a cionistákra dukálja a zsidóságot és a rgyalásból vett idézeteket pecézi, minél kevesebbet alegetve a vádakat és a incselekményeket, olyan ■nyomás keltésére törekszik, >g\ a bűncselekmények sem- iségek, ha ugyan nem zsi- ieJenes koholmányok vol- k, igy hát nem is azok mi­it ítélték e! őket, hanem ak azért, mert “zsidók.”( Vín furfanggal dolgozik ak- :r. amikor állítólag tárgyi- gosaii ismerteti a kérdést éretekkel. bet beszél Hitlerről s a náciz­musról, mint a perről magá­ról. Minden igyekvése arra irányul, hogy a nácizmust a kommunizmussal azonosítsa, mintha csak egybe akarná .oglalni a reakciós sajtóban unos untig ismételt, háboru- ■a uszító cikkek, rovatok és vezércikkek összanyagát. Ami a peranyagból hiány­uk, azt a saját megjegyzései-, /el pótolja. Például: “Az an­tiszemiták most mindenhol örvendezhetnek: ‘Hitler meg­halt — Éljen Sztálin’!” Vagy: ‘A Szovjetunióban már nincs más kiirtani való zsidó dolog, mint maguk a zsidók.” Vagy: ’Birobidzsánt már végleg elosztották” bár hivatalos je- entések ezt még nem erősi- „ették meg. (Fábián Bélának cöbb cikke jelent meg koráb­ban a “Commentary”-ban, Meyer kétszer is hivatkozik ája.) Itt egy másik Meyer- illitás: “Mindennek a célja félreismerhetetlen. A zsidókat j ikarják felelőssé tenni a endszer minden kudarcáért, i nyomorért és a fél -éh ha­lálért, amelyben a cseh népet Unni kényszerítik.” Vagy:j ‘A zsidók hagyományos bűn­bakok. Csak azért támadni: íket, mert zsidók, amint ez a. >rágai tárgyalásokon tör-' ént, annyi, mint a leghitvá-1 vicsot, L. Mekliszt és D. J. Rajzért. A többi népköztár­saság számos magas állásvi­selője közt mindenütt van­nak zsidók is. A szocialista országokban az antiszemi­tizmus minden megnyilvánu­lását szigorúan betartott al­kotmányos törvénnyel üldö­zik. Mindez nem zárja ki hogy a bűncselekmények elkövetőit ne sújtsák meg­torló ítéletekkel, akár zsidók J az illetők, akár nemzsidók. Solomon Schiffer moszkvai főrabbi az orvosok gyilkossá­gi összeesküvésének leleple­zése után a széles e világon már sippal-dobbal elterjesz­tett antiszemita vádakkal kapcsolatban a következőket jelentette ki: “Ezeket az orvosokat, akik zsidók, nem azért vádolják, mert zsidók, hanem azért, mert bűnt követtek el. Az an­tiszemitizmust törvényesen, a nép akaratából, irtották ki, de bármely szovjet polgárt is, akiről bebizonyítják, hogy kárt okozott a Szovjetunió­nak, megbüntetnének tekin­tet nélkül vallására vagy nemzetiségi származására. Hasonlóképpen minden jutal­mat érdemlő embert elfogu­latlanság nélkül megjutal­maznak. A zsidók aktiv szere­pet töltenek be az egész : .iiHiiiiiMiiiinMiniMMMimmiiminmiuiiiniiimiuHHiiiiiiiilimniiiiiuiiMiMnmnmiiiniimiiiiiiiiiiuiniiiiiinim* I A KEREKASZTAL KONFERENCIA AZ ANTISZEMITA VÁDAKRÓL Van-e antiszemitizmus a népi demokráciákban s a Szovjet­unióban? Mi a tényállás a prágai perrel s a moszkvai letar­tóztatásokkal kapcsolatban? E kérdésről lesz időszerű kerekasztal konferencia és vita­est a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, a Kultur Klub rendezésében a Magyar Jövő szerkesztősége közreműködésével pénteken, január 30-án este 8.30-kor Belépődíj nincs. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség . nvabb politikai antiszemitiz- i must, a gázkamrák és világ- I háborúk antiszemitizmusát űzni.” Egy-két cáfolat Nem szólva egyebekről, va- .ótlan az az állítás, hogy Csehszlovákiában a rendszer libáinak takargatására hasz- íálják az úgynevezett zsidó- ddözést. A UN gazdasági elentése Európáról, amelyet 1952 augusztusában bocsá­tottak ki, azt mutatja ki, hogy ^sehszlovákia 1948 óta na­gyobb arányban fokozta ipa- i termelését, mint bármely jyugateu rópai ország még kkor is, ha ez a fokozódás okkal kisebb volt, mint a öbbi népi demokráciáké; vi- zont a novemberi jelentés zerint 1952 első két évne­gyedében .a csehszlovákiai pari termelés aránya maga- ,abb volt, mint a többi nép- temokráciáé. A “bünbak”- tmélet tehát nem gazdasági ényeken nyugszik. A szocia- ista országokban dúló anti- zemitizmus — mese. A szöv­et KP 1952 októberében ártott 19. kongresszusán tárom három zsidót válasz- ottak be az országos párt- ezetőségbe: L. M. Kagano­Ami pedig a cikk második, ^/nevezett elemző, magya- tző részét illeti, abban az- tn szó sincs a per analizi- >ről. mindössze általános, ; vjetellenes kirohanásokat ?.zunk. Alaptétele a “szovjet . jerializmus”, fejtegetése e ig igazolatlan, nem bizo- yrrott. alá nem támasztott, Ikntmondást nem tűrő álta­li; vitások halmaza, a szöv­ői rendszerre szórt rágalmak örege, teletűzdelve szovjet-’ y lázó és csufondáros áld­ásokkal. melyekből aztán a lár előrebocsátott végkövet- eztetáseket vonja le a há- oru szükségességére. Sziszt! őszi munka volna Meyert- tondatról mondatra cáfolni! amisitásait kimutatni. [ fHHl-tltlI, m, , il (Ul litt; Ml Ilin, .. szovjet életben. Sokan közü­lük nemrég a hires Sztálin- dijakban részesültek.” Hasonlóképpen nyilatkoz­tak más szovjet főrabbik, va­lamint a szocialista országok vezető zsidó főpapjai is . Ha a kémeket elfogják kitör a zaj Mi hát az oka a reakciós sajtó egybehangzó ádázkodá­sának? Miért látták elérke­zettnek az időt az uj “lélek­tani” támadás elindítására ? Miért ez a rettenetes lárma, hűhó, fenyegetés, ijesztge­tés, a szellemek összezavará­sa, miért ez a fülhasogató úri zsibvásár? Ugyanilyen nagy zajt csap­tak és ugyanígy kavargatták a zavart minden alkalommal, amikor a szocialista orszá­gokban lefüleltek ügynökei­ket vagy lelepleztek összees­küvéseket. A Vogeler-, a Sanders- és az Oatis-ügyek- ben is igy történt. A Mind- szenty- és a Rajk-perek vagy a Grősz József és társai bün- perének idején sem volt más­képpen. Akkor is napvilágra hozták azoknak a nagyszabá­sú összeesküvéseknek szála­it, szereplőit és módszereit, amelyekkel a nyugati impe- iJiiioiUHliiilfuiiii) í Ili iii t AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL Bizonyítani kell életkorunkat Minden családnak kell, hogy bizonyítékai legyenek a családtagok életkoráról, hogy sok értékes időt megtakarit- stínk, amikor valaki az illetményekre igényjogosulttá válik. Ilyen bizonyítékok gyakran különösen öregebb embereknél hiányzanak és amikor az aggkori nyugdíjért folyamodnak, el kell kezdeniük a lótást-futást a bevándorlási hivatalnál vagy másféle távolabbi forrásnál annak bebizonyítására, hogy elérték 65. életévüket. Gyermekeknek is szükségük van koruk igazolására, mert szükség van annak megállapí­tására is, hogy még nincsenek 18 évesek. A legjobb bizo­nyíték a születési bizonyítvány. Ha nincs, akkor elfogadha­tóság sorrendjében a következő okmányok használhatók: a népszámlálási hivatal értesítése a születés beiktatásáról, a kórház születési bejegyzése, a szülést levezető orvosnak vagy bábának aláirt nyilatkozata, közjegyzőileg hitelesített Biblia a családi feljegyzésekről, bevándorlási, katonai, útlevélben levő, iskolai és oltási bizonyítványok, életbiztosítási kötvé­nyek, házasságlevél, amely a születés vagy életkor adatait is feltünteti. Nem-polgárok is igényjogosultak Olyan nem-polgárok, akik a törvény által előirt követel­ményeknek megfelelnek és rendesen befizették társadalom­biztosítási adóikat, eppenolyan igényjogosultak, mint az ál­lampolgár. Forduljunk bizalommal a társadalombiztosítási hivatalokhoz Sokan haboznak, hogy zaklató kérdéseikkel fordulja­nak-e a társadalombiztosítás különféle hivatalaihoz. Az em­berek szivében változatlanul ott rejlik a “hivataloktól” való félelem. Pedig senki se higyje, hogy a társadalombiztosítási hivatalnokok kurtán-furcsán lerázzák magukról. Ezek a tisztviselők olyan kiképzést kaptak, hogy hivatásuk hozzá­segíteni illetményeihez mindenkit, akinek törvényes jogosult­sága van rá. Nagyon téved, aki azt képzeli, hogy a társa­dalombiztosító alkalmazottai a legkisebb mértékben arra tö­rekednek, hogy a folyamodók illetményeit minél alacsonyab­ban állapítsák' meg. Sok ember, aki számításaiban csalódott, ezzel vádolja őket. Nem. Akinek bármiféle kérdése van tár­sadalombiztosítási jogai felől, egész bátran keresse fel a hi­vatalt, írjon levelet, vagy telefonáljon. Hogy hol vannak ezek a hivatalok és mi a telefonszá­muk? Lapozzák fel a telefonkönyvben “United States Gov­ernment” focim alatt. Vagy kérdezzék meg a legközelebbi postahivatalban. Kisvárosokban, ahol nincs ilyen hivatal, időnként megjelenik a társadalombiztosító intézmény egy- egy képviselője, hogy a kérdésekre pontos válaszokat adjon és hivatalosan átvegye az igénybejelentéseket. A helyi lapok ezt minden alkalommal közzé teszik, de legrosszabb esetben a postahivatal is megmondja. Többnyire magában a posta- hivatalban üti fel sátorfáját, amikor ilyen kisvárosban tar­tózkodik. Ha pedig valakinek valamilyen űrlapra van szük­sége, amelyről e heti cikkecskékben emlitést tettünk, azt is oeszerezheti a helyi postahivatalban, ha nem volna a város­ban társadalombiztosítási hivatal. ' A volt kormányzó- nak állás kell Eisenhower Val Paterson, volt nebraszkai kormányzót akarta kinevezni a U. S. indiai köve­tévé, Chester Bowles helyébe, azonban a két nebraszkai sze­nátor kijelentette, hogy a sze­nátusban ellenezni fogják a ki­nevezést. Eisenhower fejet haj­tott a szenátorok előtt « mint­hogy a volt kormányzónak hi­vatalra van szüksége, bejelen­tette, hogy a Fehér Házban ad I neki hivatalt, mert ahhoz nem j szükséges a szenátus jóváhagyá- I sa. (Nyilván nemcsak Truman j volt az, aki hivatallal jutalmaz­ta barátait.) «•KItHMIttM'IIUtmMIMIHIIluamaillUIKH-lillllilKIIHItIMIttlIMIMtIllllltlIIIIIMMIMIttlimiHtMiMIMMIIIHilHIIinfIMMIHmilM rialista országok, igy elsősor­ban a Pentagon kémszerve­zetei és politikusai dolgoz­tak. A prágai és a moszkvai perből ugyanazon minta sze­rint, ugyanazon forrásokból szervezett nagyszabású ösz- szeesküvések bontakoznak ki, amelyeknek leszerelésével ki­derültek a “nemzetközi” kém­szervezetek üzelmei. A haza- árulási és kémkedési perek, a vádlottak vallomásai, ada­tok, nevek, dokumentumok óriási halmaza voltaképpen roppant vádakat tartalmaz­nak a nyugati nagyhatalmak szünet nélküli földalatti te­vékenységéről. A kiderült tényeket akar ják elkenni, ha már cáfolni nem tudják. Egy időben azt hitették el az emberekkel, hogy a vádlottakat kínzással kényszerítik vá 11 o másaik megtételére.. -Később azzal á 11 lilillll.i 11 lt IlJtihbit.umitdi« i< mesével igyekeztek hatni, hogy fantasztikus szerekkel bóditják meg a vádlottakat, akik a drug-ok bevétele után megőrzik ugyan szellemi fris­sességüket, de azt vallják, amit a bírák akarnak. Ezek a trükkök már lejártak. Most az “antiszemitizmus” szeré­vel bóditják, nem a vádlotta­kat, hanem a tömegeket, a- kiknek a meséket be akar­ják adni. A Wall-streeti sajtó aesar- kodása rendkívül alkalmas a lelkek összezavarására. Mint­hogy még nem lehet tudni, hova fajulnak a dolgok, nem árt, ha minden józangondol- kodásu ember higgadtan és türelemmel már most fonto­lóra veszi, voltaképpen mi is történik, hogy a további fej­leményeket tiszta fővel meg­értse. Whin;. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents