Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-23 / 4. szám
January 23, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ |MI ÚJSÁG MAGYARORSZÁGOK?| AZ ELŐÍTÉLET ÁRA 1953-BAN MÁR TERMELNEK A NAGY BÉKEMÜVEK BUDAPEST, Január 3. — A felemelt ötéves terv döntő esztendejének teljesítése után, hatalmas lendülettel látnak hozzá a magyar dolgozók az 1953-as év feladatainak megvalósításához, Ebben az esztendőben a legnagyobb alkotások egészben vagy részben elkészülnek, bekapcsolódnak a termelésbe. A borsodi iparvidék Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy az előítélet az érzésből fakad. Vannak olyanok is, akik azt hiszik, hogy az előítélet egészen természetes valami, ami veleszüle- tik az emberrel. A valóság az, hogy a csecsemő előítélet nélkül születik s az előítéletet később nevelik bele. 1953-ban hatalmas mértékben fejlődik. Tovább épül Kazincbarcika, befejeződik a Nitrogénmüvek építése, Beren- tén elkészül az erőmű és a szénosztályozó. A nagy építkezés méreteire jellemző, hogy 1953-ban már annyi munkás dolgozik itt, mint amennyi Sztálinvárosban dolgozott 1952-ben. Az előregyártott betonelemek fokozottabb alkalmazása jelentősen meggyorsítja a munka ütemét. A gyárépitkezések mellett lakóházak százai épülnek és ebben az évben megkezdik Kazincbarcikán — többmillió forintos beruházással — az ország egyik legszebb ipari tanuló otthonának építését. Erőmüvek A November 7. Erőmű építése 1953-ban befejeződik. Ebben az évben már teljes kapacitással dolgozik a Mátravi- déki *Centrálé is. Tiszapalkonyán uj erőmű építését kezdik el. Tiszalök közelében szinte hegyrevaló földet mozgatnak meg, a szőke Tiszát kiemelik ágyából és uj mederbe irányítják. Az észak-dáli irányba haladó csatorna 100 kilométer hosszúságban szeli át az Alföldet és a Berettyón át a Kőrösökbe torkollik. E csatornarendszeren keresztül öntözi majd a környező földeket a tiszalöki óriás. 1953-ban a keleti főcsatorna további építésével Nádudvar környékén az előző évinek háromszorosára növelik az öntözött terület nagyságát. Acél — félmillió esztergapadhoz 1953-ban a magyar kohómüvek 18.5 százalékkal több acélt gyártanak, mint az előző évben. Ebből az acélmennyiségből 300 ezer traktort vagy félmillió esztergapadot lehetne készíteni. Sztálinvárosban 1953-ban már dolgozik az erőmű első gépegysége, a kok- szolómü és a szénmosó. Az év végére üzemben lesz a nagy- olvasztó is. A nagyolvasztóból kikerülő vasat 1953 végén már a Martin-mü nemesíti acéllá. A Martin-mü méreteire jellemző, hogy főcsarnokában huszonöt hatemeletes lakóházat lehetne elhelyezni. A városban már az uj év első napjaiban uj kerület építését kezdik el, hatszáz szép, modern lakással. Elkészül a sztálinvárosi hatalmas, korszerű kórház is. A budapesti földalatti építése lendületesen folyik tovább. 1953-ban elkészül a Nemzeti Színházzal szemben, a Blaha Lujza-téri állomás is. Megnövekedett tübingszükséglet biztosítására a Sorok- sári-uton felépül az uj tíibinggyár. A gyár már 1953-ban szállítja az első hazai gyártmányú tíibingsorozatot a földalatti gyorsvasut építkezéséhez. Filmváros a Hűvösvölgyben Budapest egyik legfestőibb helyén épül fel a magyar filmgyártás uj központja. Augusztusra elkészíül a szinkrongyár. 1953-ban elkezdik az uj filmlaboratóriumok építését és 12 milliós költséggel felépül a Színművészeti Főiskola uj épülete. A következő években tovább épül a filmváros. Ide települnek majd Budapest többi filmgyárai is. Az előítélet terjesztésének közgazdasági háttere, illetve eredménye van, éppenugy, mint a reklámcélokat szolgáló hirdetésnek. Bevált módszer, aminek segítségével nagyobb pi'ofitot lehet kisajtolni. Vegyük például az as- pirint. Minden aspirin ugyanazt az anyagot tartalmazza, de a Bayer aspirinért mégis magasabb árat kérnek s a reklámmal belenevelik az emberekbe, azt hangoztatva, hogy “ne fogadj el pótanyagot!’’ Az előítélet terjesztőinek éppenugy sikerült idomítani igen sok embert, mint a Bayer aspirin hirdetőinek. Azok, akik megvásárolják az árut, többet fizetnek. Az előítéletnek is igen magas az ára. Az előítélet eredete Ha az előítélet “természetes valami” volna, akkor mindnyájunkban volna valamilyen előítélet. De az emberek azért tanulják meg a különböző előítéleteket az ország különböző részeiben, mert valaki céltudatosan és nagy igyekezettel terjeszti azokat. Carey McWilliams “Brothers Under The Skin” cimü könyvében leírja, hogy a négerellenes előitelet az ország azon részében legerősebb, ahol legtöbb pénzt lehet keresni a négerek munkáján. A szlávellenes előítélet legerősebb az ország középkeleti államaiban, stb., stb. Az előítéletek változnak aszerint, hogy melyik közülük és hol jelenti a legtöbb pénzt. Az előítélet legfőbb alapja nem a faji, vagy nemzeti eredet, hanem% közgazdasági érdek. Texasban és New Mexicoban például a fehér munkaadók egyformán zsákmányolják ki a néger, mexi- coi és indián munkásokat. A faji és nemzetiségi eredet csupán kényelmes valami a munkaadó számára, hogy megkülönböztesse áldozatait, de nem az oka a megkülönböztetésnek. A munkások alkalmazásánál “jó üzlet” a megkülönböztetés. Segíti a munkaadót, hogy nagyobb profitot vághasson zsebre, A ‘néger nőkkel szembeni megkülönböztetés különösen jövedelmező üzlet, melynek segítségével a munkaadó olcsó munkaerőt kap gyárában s ugyanakkor felesége olcsó házimunkásokat otthonában. A faji megkülönböztetés a lakónegyedekben is igen kifizetődő üzlet, mely segíti a háztulajdonosokat, hogy meggazdagodjanak. A négerek ugyancsak kénytelenek magasabb kamatlábat "fizetni a kölcsönök után, ami viszont á bankokat Háromnaponként egy uj mozi 1953-ban minden harmadik napra jut egy uj mozi avatása. Mig 1935-ben Magyarországon összesen 410 mozi volt, 1953-ban egy esztendő alatt több mint száz mozit avatnak. 1954 végére — az ötéves terv végére — 3,550 mozi lesz az országban. Még hosszú ideig lehetne sorolni az 1953-ban elkészülő békemüveket: elkészül Vácott a Dunai Mészmü építése, a szolnoki szalmacelluloze-gyár, a mátraderecskei téglagyár. Befejezik a budapesti Műszaki Egyetem építkezését, Diósgyőrött ezer uj lakás készül el. Vietnami támadás Hp Csi Minh vietnami csapatai elfoglalták Ánkhe francia uralom alatt lévő város erődjét, mely 9 méríöldhyire fekszik a várostól. A jelentések szerint Ankhe város elfoglalása megnyitná az utat a vietnami csapatok számára a tengerparti részek' felé. segíti, hogy többet keressenek. Közgazdasági érdek Az előítélet a nagyipar közgazdasági érdekét szolgálja. Ebben az állításban nincs semmi bonyolult s igen könnyen illusztrálható példákkal. A déli államok fürészmal- maiban a munkások, legna- gyobbrészben négerek, 97 centes órabérért dolgoznak. A szervezkedés majdnem semmi ezekben az államokban. A fehér és néger munkásokat elkülönítik egymástól. A nyugati parti államokban a fürészmalmok munkásai túlnyomó részben fehérek s órabérük 1 dollár 93 cent. A munkások erősen meg vannak szervezve. A két országbrészben fizetett órabér különbözeié majdnem 1 dollár, a déli államok munkásainak rovására. A faji megkülönböztetést azonban mégsem csak a déli államok munkásai szenvedik meg, hanem a nyugati államoké is. A nyugati fatelepek minden munkása m e g m o ndhatja, j hogy igen nehéz számukra j bármilyen bér ja vitást is el-J érni. .Calif ormában például; három évig tartott egy sztrájk és minden munkás-; nak árokat okozott. A munkások súlyos lecke ái’án tanulták meg, hogy a déli államokban fizetett alacsony bér leszorítja az ő bérüket is. A megkülönböztetés Szuperprofitot eredményez A fürészmalmok példája nem áll egyedül. A gyáriparban dolgozó átlagos munkás órabére Michigan államban 1 dollár 71 cent, Georgiában dollár 8 cent. De nemcsak a déli álla mokban fizetnek alacsonyab béreket a négereknek, ha nem az egész országban, i déli államokban 55 százalék kai fizetnek kevesebbet nem fehéreknek, az ország többi részeiben 42 százalék kai. Legtöbb esetben eltakar ják ezt a megkülönböztetési 1949-ben az Eggyesült Ál lamokban a fehér munkásol közepes évi bére 2.350 dollá volt, a nem fehéreké l.Ofr dollár. Az évi 1.286 dollá különbség extra profitot je lent a munkaadók számára, i normális profit fölött, ami fehér munkásaikon húznak Ha azt számítjuk, hogy mint egy 3 és félmillió néger mun kás van alkalmazásban, ak kor ez 4 és félmilliárd dollár jelent egy évben. Oszd meg és uralkodj íme, ez az előítélet köz gazdasági háttere. Ez a köz gazdaság az üzleti érdekelt ségeket segíti nagyobb pro fithoz, a bérek leszállitásá ban, a gyűlölet “oszd meg és uralkodj” jelszava alap ján. A haladószellemü vezeté; I alatt álló szakszervezetek, melyek a faji megkülönböz- ! tetés elleni harc előterében vannak, a tagságok legfontosabb érdekeiért harcolnak, a fehérekért és négerekért egy formán. Azáltal, hogy megakadályozzák tagságuk szétválasztását faji, vagy egyéb megkülönböztetés alapján, azzal, hogy egységet hirdetnek az összmunkásság között a magasabb életszínvonalért folyó harcban, egyformán szolgálják az összes amerikai munkások érdekét és az egész amerikai nép érdekét. un in itiiiiiiiiiiiitMiiiiiiimiJiiiiiiHuiiiiiii mi nijuiiiiiuiiuiitiumtiiitiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiii in in ni Imiin ii in ni un inti» FILM - DRAMA - MUSIC “NIAGARA” a Roxyban A Roxy színház uj műsorában a 20th Century-Fox uj, “Niagara" cimü filmjét mutatja be, Marylin Monroe-val a főszerepben. A férfi főszerepet Joseph Cotten alakítja. Mint a film ci- me mutatja, a filmdráma a Niagara vizesés mellett játszódik le, mely az egész film hátterét képezi. A film témája: a hűtlen feleség (Marylin Monroe) a Niagarához viszi a háborúban idegsokkot szenvedett férjét, kinek elpusztítására terveket sző szeretőjével. A filmet Henry Hathaway rendezte. A Roxy műsorának második felét az Ice Colo- ( ráma tölti ki, szines és változatos jégrevüvel, melyben 80 kitűnő korcsolyázó szerepel. “TONIGHT WE SING” A film Sol Hurok, orosz származású, hires hangverseny rendező ügynök életét mutatja be, természetesen megfelelően átdolgozott formában. Hurok volt Saljapin amerikai hangversenyrendezője s a film egész témája az, hogy a “szeszélyes" Salja- pinnal igen nehéz volt megférni s milyen áldozatokat hozott a rendező, hogy a nagy énekest az amerikai közönség elé hozza. Saljapinon kivül egy csomó másik müvés2 hangversenyét- is rendezte Hurok, aki számára nyilvánvalóan kifizetődött az üzlet, miután az orosz szegénységből sikerült a Broadway gazdagságába emelkednie. A film egy csomó jelenetet mutat be különböző operákból, részletet Tsajkowsky “Hattyúk tava” cimü balettjéből. Saljapin szerepét Ezio Pinza alakítja, Hurok szerepét David Wayne. Roberta Peters, Tamara Toumanova, Isac Stern hegedűművész vonulnak fel a filmben, melynek rendezője Michell Leisen, s producere George Jessel. ANIAGARA a világ legnagyobb vízesése, melyet költők és muzsikusok énekeltek meg. Most egy ha> talmas szines filmmel öröki-^ tik meg, Amerika legnagyobb sztárjaival, a Roxy műsorán. Ugyanazon programon a hires “IGE COLORAMA” 80 szereplővel. Mindenki szániára szórakozást nynjl a r: j ROXY Theatre a 7. Ave és 50.. ot<« sarkán BHHwmHtitiHnnHHmiiáiiiuiiMiiiiihiiiriiniihiMiilRiii Add az igazság szócsövét magyal testvéreid kezébe. — ' ’ Hálás 4esz érte!.......... _5
