Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-23 / 4. szám
4 BETTY SMITH: FELHŐKARCOLÓK ÁRNYÉKÁBAN (Regény egy amerikai család életéről) Copyright 1952 Harper Bros. E regény eredeti cime: A Tree Grows In Brooklyn. Fordította Kilényi Mária Harper Bros. engedélyével közöljük. (14) Családunkban az asszonyok jeleket látnak, ha baj vagy halál fenyeget. Ezekre a jelekre is tanítsd meg a gyermekedet. A gyerek legyen istenfélő és higyjen az Ur Jézusban, az ő egyetlen fiában. — Az öregasszony keresztet vetett. — Ó, és meg ne feledkezz a Krisztkindliről — ■folytatta. — A Krisztkindliben hat éves koráig hinni kell a gyermeknek. — Anyám, nincsenek szellemek, nincsenek tündérek. Tudom. Ostoba hazugságokat tanítsak a gyermekemnek? —- Honnan tudod? Honnan tudod, hogy a földön nincsenek szellemek? És angyalok a mennyországban! — felelte Mary türelmetlenül. — Tudom, hogy nincs Krisztkindli. — A gyermeknek mégis hinni kell benne. — De miért? Mikor magam sem hiszek benne ? — Azért — magyarázta meg Mary Rommely igen egyszerűen — mert a gyermeknek erre szüksége van; fontos, hogy a képzeletét is foglalkoztasd. Legyen a gyermeknek egy titkos világa. Ezt a titkos világot csodálatos lényekkel népesíti be, melyeket a valóságban hiába keres. A gyermeknek hinnie kell. Hadd higyjen kezdetben olyasmiben, ami nem ebből a világból való. Később úgyis meglátja, hogy milyen rut ez a világ és milyen nehéz az élet. S akkor visszavonul a maga képzelt világába, öregasszony vagyok, s még ma is hányszor menekülök a szentek csodálatos életéhez s a nagy csodákhoz. Úgy, hogy azokra a dolgokra gondolok. — A gyermek felnő. Sok mindenre rájön. Rájön, hogy hazudtam neki. Csalódás éri. —• így ismeri meg a valóságot. Az igazat magunknak kell megismernünk. Először hinni kell, szivből-lélekből, később jöjjön a kétkedés. Ez a helyes. A gyermek igy erősödik meg lélekben. Rugalmas lesz. Később, mikor majd asszony lesz belőle, csalódni fog az életben, az emberekben: de már meglesz a gyakorlata, tudja, mi az: csalódni. És nem szenved majd olyan rettenetesen, ha csalódás éri. Arra is tanítsd meg a gyermekedet, hogy szenvedni jó. így válik gazdaggá a jellemünk. — Igaz ez anyám? — firtatta Katie keserűen. — Akkor mi, Rommely-asszonyok gazdagok vagyunk. — Szegénységben élünk. Igen. Szenvedünk. Utunk nagyon nehéz. És mégis, mi jobbfajta emberek vagyunk. Éppen ezért, mi tudunk azokról a dolgokról, amiről beszéltem. Én nem tudok olvasni, de továbbadtam neked mindent, amire az élet megtanitott. Add tovább te is a gyermekednek. Tedd hozzá mindazt, amire majd később, idősebb korodban megtanít az élet. — Mire tanítsam még a gyermekemet? — A gyermek higyjen a mennyországban. Nem abban a mennyországban, ahol angyalok röpdösnek, ahol az Isten trónol. Mary nehézkesen fejezte ki a gondolatait, német szavakat kevert az angol beszédbe. — Az ő mennyországa csodálatos hely legyen. Amiről az ember csak álmodik... az a hely, ahol minden vágyunk valóra válik. Talán ez lesz az -uj vallás. Nem tudom... — És azután? Mit tegyek? — Szerezz földet — szerezz egy kis darabka földet. Jó volna, ha egy kis ház is épülne rajta. Ezt hagyd örökre a gyermekeidnek. Katie elnevette magát. — Földet szerezzek? Én? És házat? örülök, ha ki tudjuk fizetni a lakbért. — Mégis szerezz földet — mondta Mary keményen. — Ezt kell cselekedni. A mi családunk évezredek óta paraszti sorban élt, másnak a földjén dolgozott. így éltek az óhazában. Itt könnyebben boldogulunk. Elmehetünk gyárba, munkásnak. A nap egy része a munkáé, a miénk, az uraság nem rendelkezik fölötte. Ez nagyon jó, de ha van egy kis földünk, az még jobb. Egy kis darabka föld, akármilyen kicsi. Ezt hagyjuk örökségül a gyermekeinkre... Igen, ez a mi fölerael- 4 elésünk útja itt a földön. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — Hogyan szerezzünk földet? Johnny dolgozik, én is dolgozom. Mégis olyan kevés a kereset. Kifizetjük a házbért, a biztosítást, > sokszor alig marad élelemre. Hogyan tegyünk mi félre pénzt. Miből vegyünk mi földet? —Megmondom. Végy egy nagy üres konzervdobozt. Mosd ki jól. — Egy bádogdobozt... ? — Vágd le rendesen a tetejét. Azután vágj bosszant egyenlő pántokat az oldalába. A pántok ilyen szélesek legyenek ni. — Az öregasszony két hüvelyknyit mutatott az ujjával. — Hajlítsd hátra a pántokat. Most a doboznak csillagformája lesz. Fordítsd meg az egészet s a tetejébe vágj egy rést. Minden pántba verj bele egy szöget, s szögezd le a dobozt a kamra legsötétebb zugába. Tégy bele öt centet minden nap. Három év alatt ötven dollárra nő: kis vagyon. Mikor együtt van az ötven dollár, vedd ki a pénzt és végy rajta valahol vidéken egy telket. Szerezz Írást róla, hogy a telek a tiéd. így lehet belőled is földbirtokos. AMdnek egyszer földje van, abból jobbágy többé soha nem lesz. — Öt cent minden nap. Olyan csekélynek tűnik. De honnan lesz nekünk fölösleges öt centünk? Eddig sem volt elég a kereset s most még egy éhes száj... — Megmondom, hogy csináld: Elmégy a zöldségeshez, megkérdezed, mibe kerül egy csomó zöldség? A boltos azt mondja: három cent. Nézz körül, s találsz egy másik csomó zöldséget. Kifonnyadt, igaz, s kisebb, mint a másik. Azt mondod a boltosnak: — Adja ide ezt a fonnyadt zöldséget két centért. Beszélj határozottan: odaadja. Máris megtakarítottál egy centet. Tedd bele a konzervdoboz-takarékba. Mondjuk, hogy tél van. Vettél huszonöt centért egy véka szenet. Hideg van. Be akarsz gyújtani a kályhába. Várj! Ne gyújts be! Várj egy órát! Fagyoskodj még egy óra hosszat, akármilyen keserves. Vedd föl a kendőt. Mondd magadban, én most azért fagyosko- dom, hogy földet vehessek: arra spórolom a pént. Egy óra fagyoskodással három penny ára szenet takarítottál meg. Három penny megy megint a bankba. Este egyedül vagy otthon: ne gyújtsd meg a lámpát. Ülj a sötétben, álmodozz egy darabig. Számítsd ki, mennyi petróleumot takarítottál meg. Számítsd ki, hány pennyt tesz ki az ára és tedd a bankba. A pénz közben szaporodik. Egy szép napon összegyűlt az ötven dollár. Majd csak találsz valahol ezen a hosszú szigeten egy darabka földet, amit ezért a pénzért megvásárolhatsz. — Igazában? Ez a módja? A takarék? Ez a biztos módszer? — Esküszöm a Boldogságos Szüzmáriára: biztos módszer. — Hát akkor te miért nem tettél félre pénzt ? Miért nem vettél földet, anyám? — Tettem én félre pénzt. Kijöttünk Amerikába s megvolt a takarékom. Először tiz évig tartott, mig összespóroltam az első ötven dollárt. Kivettem a perselyből a pénzt, elmentem egy emberhez, a szomszédba, azt hallottam róla, ez nem csapja be a népeket, akik földet vesznek. Mutatott nekem egy szép darab földet s azt mondta németül: — Ez a tiéd. —-Elvette a pénzemet s rögtön írást adott. Az írást én nem tudtam elolvasni. Később láttam, hogy-a telkemen más valakinek a házát építik. Megmutattam az Írást. Kinevettek, gúnyolódtak rajtam. Úgy történt, hogy a föld nem volt azé az emberé, aki eladta. Hogyis mondják ezt angolul... ? Igen, Schwindel volt. — Svindli. — Igen, igen. Mi nemrég csöppentünk ide az óvilágból. Mindenki tudja rólunk, hogy balekek vagyunk. Kifosztanak bennünket, hiszen nem tu- o.unk olvasni. De te ne hagyd magad. Te kijártad az iskolát. Az legyen az első dolgod, hogy elolvasod az Írást, arról, hogy tiéd a föld. Csak azután fizetsz. — És többet nem tettél pénzt a takarékba, anyám ? — Dehogyisnem tettem. Mindannyiszor elölről kellett kezdenem. Másodszor már jóval nehezebben ment. Sok volt otthon a gyerek. Félrerakosgattam a pént, de amikor költözködtünk, apád megtalálta a takarékot s mindent elvett. Nem akart földet venni. Szereti a madarakat, igy hát a pénzen vettünk egy kakast meg tyúkokat. A hátsó udvarban tartottuk. — Emlékszem a csirkékre — mondta Katie. — Nagyon régen volt. — Apád azt mondta, a tojással sok pénzt lehet keresni. Eladjuk a szomszédoknak. Képtelen álmok után futnak a férfiak! Az első éjjel húsz kiéhezett macska mászott be a kerítésen, megölt, megevett nagyon sok csirkét. A második éjJanuary 23, 1953 szaka az olaszok másztak be. Elloptak tőlünk egy csomó csirkét. Harmadnap jött a rendőr és azt mondta, hogy Brooklynban tilos az udvaron csirkét tartani, öt dollárt kellett adni neki, különben bevitte volna az. apádat a rendőrségre. Ami csirke megamaradt, azt az apád eladta és vett rajta két kanárimadarat: azt mondta, a kanárik miatt nem gyűlik meg a baja a rendőrrel. Másodszor is elúszott a megtakarított pénzem. De most is teszek félre pénzt. Talán egyszer majd... Az öregasszony csöndesen ült egy darabig. Azután fölállt. Vette a kendőjét. — Beesteledik. Apád nemsokára hazajön a munkából. A Boldogságos Szüzmária őrködjön íölötted és a gyermeken. ★ Sissy munka után egyenesen a testvéréhez ment. Még a műhelyben szállongó szürke port se kefélte le a hajáról. Fuldokló zokogásban tört ki, midőn a kisbabát megpillantotta, azt mondta, életében nem látott ilyen szép gyereket. Johnny kételkedő pillantásokkal nézte a lányát. A kisgyerek kék volt és ráncos, mintha nem volna egészen rendben... Sissy megmosta a babát. Első nap tízszer is megfürdették szegényt. Sissy azután lefutott a csemegéshez. Megfőzte a boltost, adjon hitelbe árut, szombatig, amikor fizetést kapnak. Sissy két dollár ára csemegét vett: fölszeletelt nyelvet, füstölt lazacot, tejfehér füstölt tonhalszeleteket és ropogós kiflit. Vett egy zacskó faszenet és nemsokára pirosán lobogott a tűz. Tálcán vitte be Katienek a vacsorát. Azután leült Johnnyval a konyhában: kettesben megvacsoráztak. A lakásban melegség, finom ételszag terjengett, s a púder édes szaga. Egy még édesebb szag is vegyült hozzá: egy kis lyukacsos pikkelynek a szaga, amit Sissy a nyakában lógó láncon egy filigránmüvü ezüst-utánzatu szívben hordott. Johnny vacsorautáni szivarját szíttá s közben a sógornője arcát fürkészte. Azon tűnődött, milyen alapon könyvelik el “jónak” vagy “rossznak” az emberek felebarátjaikat? Vegyük Sissyt. Sissy rossz nő. És mégis jó. Rossz nő, a férfiakkal kapcsolatban. És mégis jó, mert ahová belép, ott élet van, jó meleg, duzzadó, jószagu, bolondos élet. A fiatal apa arra gondolt, jó volna, ha az újszülött kislány hasonlítana kissé Sissyre. Sissy bejelentette, hogy éjszakára náluk marad. Katie arca elborult. — Egy ágyunk van, abban én alszom Johnnyval — mondotta.Sissy erre kijelentette, hajlandó Johnnyval aludni, ha olyan szép gyereket csinál neki, mint a kis Francié. Katie összeráncolta homlokát. Tudta, hogy csak tréfál a testvére. Sissy , szavai valahogy mégis őszintének, igaznak hangzottak. A vita abbamaradt, mert Johnny azt mondta, hogy ő úgyis az iskolába megy. Nem merte megmondani a feleségének, hogy kitették őket az állásból. Elment "hazulról, de nem az iskolába ment, hanem felhajszolta Georgíet, az öccsét. A fiú éjjel egy vendéglőben dolgozott. A vendéglőben szerencsére szükség volt mégegy pincérre, aki felszolgál és közben-közben énekel is a vendégeknek. Johnnyt akkor estére rögtön felfogadták. Megígérték neki, a következő héten megint lesz náluk munka. A fiú visszasodródott a régi mesterségéhez. Ezentúl már csak mint énekes-pincér dolgozott. Sissy bebújt az ágyba Katiehez. Az egész éjszakát átbeszélgették. A fiatalasszony kiöntötte szivét a testvérének. Elpanaszolta, hogy bánkódik Johnny miatt, hogy aggasztja a jövő. Az öregasszonyról is beszélgettek. Milyen jó anya, milyen jó a lányaihoz. Azután az apjuk került szóba. — Vén gazember — mondta rá Sissy. — Ne beszélj tiszteletlenül az apánkról — intette a testvére. — Frászt! — mondta erre Sissy és Katié nevetett. Katie elmesélte testvérének délutáni beszélgetését az anyjával. Sissy el volt ragadtatva a takaréktól. Az éjszaka kellős-közepén felkelt az ágyból, csészébe ürített egy doboz kondenzált tejet és azon nyomban megcsinálta a perselyt. Be akart mászni a lim-lommal teli, szűk kamrába, hogy mindjárt leszögezze, de a bő hálóinge megakadt valamiben. Lehúzta magáról s mezítelenül mászott be a kamrába. Katie úgy nevetett, majd megszakadt, attól félt, hogy vérzést kap. Hajnali három órára járt az idő. A lakók a hangos ko- pácsolásra fölébredtek. A felső emeleti lakók a mennyezetet döngették, az alattuklevők a padlót. Katienek erre megint úgy kellett nevetni, hogy majdnem rosszul lett, mert Sissy a kamrában morogni kezdett, micsoda szemtelenség ilyen lármát csapni, amikor tudják a lakók, hogy beteg asszony van a házban. — Hát lehet itt . aludni ? — kérdezte s még egy jókorát ütött az utolsó szegre. , (Folytatjuk) .
