Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-23 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 23, 1953 Ammondó vagyok... Szebenyei József rovata A héten két napot Washingtonban töltöttem azzal a szándékkal, hogy végignézem a koronázást is, ha már ott va­gyok, de bizony az elnökké avatási nagy nap előestéjén fel­ültem egy repülőgépre és hazarepültem. L ntam a nagy pa­rádé előkészületeit és eszembe jutott, mikor utoljára láttam egy ilyen felvonulást, Roosevelt meg Hoover ültek a kocsi­ban és az embernek meleg volt a szive, amikor látta, hogy ki jön ki után a Fehér Házba. Most nem nagyon tudott vol­na a szivem felmelegedni, mert sok különbséget nem láttam volna a régi meg az uj elnök között, hát gondoltam: haza­megyek és felejtsük el a parádét. Alapjában véve az a Washington csak egy nagy falu —, legalább nekünk, newyorkiaknak — és noha jártam ott száz­szor is már, mindig annak találom. Háromféle nép van ben­ne. A szegény munkások, beleértve a négereket, akik fele olyan munkabéreket kapnak, mint a newyorki négereink és akikkel szemben ép olyan elfogultság uralkodik a fehér nép között, mint a déli államokban; aztán a fehér munkás­nép, akik szintén a nagyurak lenézettjei között szerepelnek, az első rétég a lakosság között, mert legtöbben vannak. A második réteg a hivatalnokokból, a szövetségi alkalmazot­takból kerül ki. A javarészük szerényen fizetett kishivatal- nok. Igen szerényen, de mivel a nagyrészük csak megélheté­si biztonságot keres a hivatalában, hát viselik az életük vé­géig-, mert nincs bennük elég ambíció meg vállalkozási kedv, hogy kirúgják maguk alól a hivatalt. A nyugdijacska is so­kat számit az ilyen embereknél, persze. Ez a tömeg majdnem a negyedrészét teszi ki a főváros lakosságának. Aztán ott vannak a kereskedők, szintén jelentékeny számban, mert a város lakosságát valahogy el kell látni az élelmi és keres­kedelmi cikkekkel; cégül egy igen kis hányada, de a leghan­gosabb elem a politikusok, a lógósok, a kormányhoz közel álló csatlósok serege, a panamisták és ki járók ezrei, akik a sok milliárdos kiutalásokból a háttérben a maguk profitját a nagyvállalkozóktól, akiknek a bizniszeit igazgatják a hát­térben és mozdítják előre. Szóval igen kétséges társaság, de a leghangosabb. A szenátorok meg a képviselők ezekkel vannak leginkább el­foglalva, egyiket-másikat ők tartják a markukban, mert el­végre mégis csak az a szenátor, akit a nagy billiós vállala­tok jelölnek ki ezekre a hivatalokra. A nagy demokrácia kö­rülbelül igy fest ott a hatalmas fővárosban. Most persze nagy az izgalom a politikai hátsó berkek­ben és de nagyobb a megdöbbenés a békét szomjazó nép kö-. zött, miután végighallgatták az uj elnök székfoglaló beszé­dét. Nem volt abban egyéb, mint annak hangoztatása, hogy ha békét akarunk, akkor erőseknek kell lennünk. Az európai nemzetek felé csak egy motívumot hangsúlyozott, hogy ők is készüljenek fel, tartsanak velünk, mert csak úgy biztos a “szabadságuk”. A szabadságunkat kell biztosítani. Hegy kitől, ki akarja elszedni tőlünk az apáinktól ránk ma­radt szabadságot, azt világosan kifejtette az uj elnök, csak azt nem mondta, hogy kedve volna neki egy kis megbeszé­lésre összeülni azokkal, akik a. mi szabadságunkat “fenyege­tik”. Akár mintha a Taft vagy a McCarthy beszélt volna. Megalkuvás nincs, megegyezés lehetetlen, mondta az uj el­nök és eszembe jutott, amit a múlt héten Írtam ebben a ro­vatban, hogy jó lesz, ha a vasárnapot a templombanrtöltjük és imádkozunk. Gyenge volt a taps, amit kapott, a mamák meg, akik f erte az országban a rádión hallgatták uj elnökünket, so- 1 an gyászruhában, mert a fiaik már elmentek valahova, .szintén elfelejtettek tapsolni. Akik meg az imakönyvet tar- ■t tták az ölükben, biztosan nem felejtettek el keresztet vet­ni, mikor tapsolni illett volna. Mindtam már a multheti cikkemben, hogy mostantól 1- zdve, a Taft meg a McCarthy, no meg a McCarran fognak <'nökösdit játszani. Az ő hangjuk szólt a Kongresszus lépcső­jéről a beiktatás napján. Sőt, tele .volt-a hang bizalommal, tele a generális szózatával, amit a katonáihoz intéz ütközet előtt. Biztos, hogy győzünk, csak nem kell félni. Hogy há­nyán jönnek vissza, azt nem mondja nekik soha. A háborúra uszító nagytőkés urak, akiknek fontos a háborús haszon, igy beszéltek volna, igy Írták volna meg az i i elnökünk beiktató beszédét, ha rájuk bízta volna a meg­írását lke elnök ur. Én nem is esküdnék meg rá, hogy nem < k Írták, vagy legalább is javasolták a témáját. Az alap- 1 ngja a "felkészülés”, az meg csak hadianyag megrendelést . 'enthet, senyni egyebet. Most a hadügyminiszter is a leg­nagyobb felkészítő gyár egyik főtulajdonosa, Hát eridj és vegyebet mint hadifelkészülést. Ez az újabb négy esz- 1 "dő a General Motors meg a többi nagy gyár boldog négy esztendeje lesz. A nép, a jó nép, aki az adót fizeti, hogy a fegyvergyárosoknak lehessen milliókat fizetni, majd. csak •imádkozik, hogy talán az Isten még se engedi, hogy elpusz­títsák a világot az emberiséggel együtt. í-egint csak azt mondhatom, hogy felebarátaim, gye- xí.:.'s vasárnap a templomba. IGY LÁTJÁK MEGFELLEBBEZIK A TIZENHÁROM ✓ KP VEZETŐ ELÍTÉLÉSÉT WASHINGTONBAN Mint Robert S. Allen, wash­ingtoni rovatában beszámol róla, a képviselőházban igen éles ellenségeskedést váltott ki a republikánusok azon fe­nyegetése, hogy vizsgálatot indítanak Tom Clark volt igazságügyminiszter ellen, a- kit Truman elnök a Legfel­sőbb Bíróság tagjává neve­zett ki. Mint Allen beszámol róla, az igazságügyminiszté­riumi visszaélések ügyében vizsgálatot folytató kong­resszusi bizottság be akarja idézni Clarkot és “faggatni akarja bizonyos, fölötte gya­nús dolgok miatt, melyek ak­kor történtek, mikor ő állt a minisztérium élén. A legtöbb, eddig bebizonyosodott vissza­élés Clark négy éve alatt tör­tént. “Clark erősen látható ha­bozást mutat, hogy leszálljon a bírói székből és alávesse magát a vizsgálatnak. A de­mokrata pártfőnökök előtt kijelentette, hogy kereken vissza fogja utasítani a ‘meg­hívást’, amit a republikánus vizsgálók akarnak neki kül­deni s azok nem biztosak ab­ban, hogy hatalmukban áll beidézni,” mint a Legfelsőbb Bíróság tagját. A képviselőházban Clark demokrata barátai azzal fe­nyegetik a republikánusokat, hogy ha vizsgálatot mernek indítani Clark ellen, akkor ők azzal állnak bosszút, hogy John Foster Dullest beidézé- sét követelik, mert az eluta- sitotta a kongresszusi bizott­ság meghívását és nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy egyike volt azoknak, aki javasolta a Chambers vád alapján elitéit Alger Hiss ki­nevezését a Carnegie alapít­vány élére. A demokratáknak kezükben van Dulles egyik levele, melyben igen* melegen ajánlotta Hiss kinevezését a hivatal élére. Tom Clark volt az, aki el­indította a vörösfalást, mi­közben hivatalában a legsú­lyosabb visszaélések és meg­vesztegetések folytak s hogy a vörösfalás milyen mértéket öltött, arra jellemző, hogy még a republikánusok is fél­nek attól, hogy 'John Foster Dulles ellen is alkalmazhat­ják, még ha csak az Alger Hiss ellen emelt vád alap­ján is. A posta emeli a * szállítási dijat A kormány fópostamesteri hi­vatala engedélyt kért, hogy a csomagszállitási dijakat 35 szá­zalékkal emelhesse' amivel 135 millió dollárral remélik emelni a postai jövedelmet, 1951 októ­berében 25 százalékkal emelték a szállítási dijakat. A Smith-féle gondolatellen­őrző törvény alapján elitéit 13 new yorki kommunista védőügyvédéi bejelentették, hogy már készítik a felleb­bezési iratokat a bünösségi ítélet megsemmisítése és egy uj tárgyalás levezetésére. Ugyancsak lépéseket tettek, hogy az elitéit 13 munkás- mozgalmi vezetőt óvadék : alatt szabadlábra helyezzék. Az elitéltek között három nő volt: Elizabeth Gurley Flynn, aki Sacco és Vanzetti | védelmével irta be elsőizben 1 nevét a munkásmozgalom tör­ténetébe, Claudia Jones és Betty Gannett. A többi elitéit ; között van Alexander Trach- í tenberg, az egyetlen ameri- I kai marxista könyvkiadó cég alapítója és elnöke, V. J. Je­rome iró és szerkesztő, Bit- telman, zsidó marxista és új­ságíró, valamint a magyar- j származású Weinstock Lajos, aki a festőipari szakszerve- í zetben töltött tisztviselősége idején ' megszabadította az uniót a gengszterek uralmá- : tóf. Simon Gerson, a kommu­nista párt törvényhozási tit­kára, Miss Flynn nevében a ! következő kijelentést tette a törvényszék épületében taiv tott sajtókonferencián: “Formájában bűnvádi, de j lényegében politikai tárgya- [ lás volt az, melyben ezeket az i embereket elitélték. A cél az, hogy törvényen kívül helyez­zék azokat, akik ellenzik a kétpárti háborús politikát. Olyan esküdtszék hozta az Ítéletet, melyben munkásem- "berek nem számíthattak igaz- ' ságra. (Az esküdtszékben | egyetlen munkásember nem volt. — Szerk.) A vád ‘bizo- | nvitékát’ csaknem kizárólag hivatásos fizetett besúgó! szolgáltatták. A bűnösség ítélet azonban csak ideigle nes győzelem lesz, a háborús- párti társaság és a három ujju Luchese cimborái szá má^a. (Miközben a tárgyaló: folyt, napvilágra került, hogy Lane vádügyész barátkozott a hírhedt gengsztervezérrel a háromujju ‘Brown’ Luche­se vei. — Szerk.) Gerson végül bejelentette hogy az ügyet egészen a Su preme Courtig fogják felleb­bezni és azontúl a “legna­gyobb esküdtszék”-ig, az amerikai népig. Meg van győ­ződve, hogy a végső fórum fel fogja menteni a vádlotta­kat. A védelem kéri a nagy- közönséget, hogy táviratilag kérjék Dimock bírótól, Foley Square, U. S. Court House. a_13 óvadék _alatU szabadláb­ra helyezését. Dimock bíró hétfőn fogja kihirdetni az ítéletet. U. S. tagadja, hogy Kina fölött repült a lelőtt bombavetö A pekingi rádió jelentése sze­rint Mandzsúria fölött lelőttek egy B-29 tipusu amerikai bom­bavetőt, mely felderítő utón volt Mandzsúria fölött. A gép 14 főnyi személyzetéből 3 meg­halt, 11 fogságba esett. A kinai kormány támadással vádolja U. S.-t s vádja szerint az utolsó két évben az amerikai repülőgé­pek ismételten megjelentek ki­nai területek fölött. Az U. S tokiói repülőparancsnoksága ta­gadja, hogy a B-29 kinai terü­let fölött repült s azt hangoz­tatja, hogy Északkorea fölött lőtték le. mert parancs van ar­ra, hogy amerikai gépek csak a Yalu folyóig repüljenek, mely Mandzsúriát elválasztja Észak- Koreától. MAGYAR IMPORTHAZ A BRONX-BAN : Időt, fáradságot, pénzt takarit meg és a legjobb minőségű j árut kapja, ha nálam vásárol LEKVÁROS ZOLI Importháza 1083 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. (a 167-ik és Westchester Ave. között. — Tel.:" DAyton 9-0483 X — Nyitva délelőtt 8.30-tól e«te 8-ig:, »zentbaton 8.30-1« — ; Importált magyar paprika, lekvár, mák, mindenféle fűszerek, J ;• rétestészták, konzervek és sok cás cikk mérsékelt áron kap- t !; ható. Segítse Izráelben lakó rokonait a nálam vásárolható 4 : “O. K.” éluelmiszer utalványokkal, melyek ellenében tetszése ? * szerint vásárolhat. 2 !-! MAGYAR CATERING A BRONXBAN !-! j KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT j ; 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. I ; Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más $ ! alkalomra ' j GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! | v Érdeklődni lehet esténként FO 4-9430, vagy TA 8-4618: 7~ : ~~ - --z=^ A HUNGARIAN GARDEN ÉTTERME S BÁRJA '528 Second Avenue, New York City (a 79-ik utcánál) pompás magyar estéket biztosit Finom ételek, remek cigányzene, nagyszerű műsor, a legjobb társaság és valódi magyar hangulat várják minden este önt és barátait a “GARDENBEN” Kitűnő vacsora $1.85 • Csirkevacsora $2.25 -.LEGFINOMABB BOROK ÉS EGYÉB ITALOK — Asztalrendelés telefonon: REgent 4-9670 . RAGYOGÓ MŰSOR, NAGYSZERŰ CIGÁNYZENE. Zettl Laci tulajdonos " ..... - - ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents