Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-16 / 3. szám
“Educate and im form the whole mass of the people. They are the only sure reliance for the preservation of our Liberty.'-Th. Jeffersom.%j*d^i Vol. II. No. 3. Friday, January 16, 1953 N. Y. ÁRA 10 cent Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the Post Office of New York. JN\ Y. under the Act of March 2, 1579.------------------------------------- iV5a-a-A-a-a-a-A-a-a-a7la-ia-a-a-aVaV\!^V^-a » d LEHAL LG A TJÁK-E AZ ON TELEFONJA T? KATASZTRÓFA A WASHINGTONI ÁLLOMÁSON * EINSTEIN ÉS UREY szót emel Rosenbergék ártatlansága mellett A Rosenberg-ügy hullámai nemcsak Amerika, hanem az egész világ minden országát elöntötték már. Már nemcsak a népi demokráciák, hanem a nyugati országok közvéleménye is hangos szóval sürgeti a kegyelmet az állítólagos kémkedésért elitéit Rosenberg-házaspár számára. Az amerikai sajtó, amely hosszú ideig hallgatásba burkolódzott, már nem tud tovább elzárkózni a nép egyre nagyobb tömegeinek tiltakozása elöl és egyre több teret ad a tiltakozó megnyilvánulásoknak. A Rosenbergék megmentéséért folyó küzdelem Amerikában legutóbb három világhírű atomtudós megszólalása következtében fokozódott, mert hiszen atomtitkok kiszolgáltatására irányult az állítólagos “kémkedés céljaira szőtt ösz- szeesküvés” vádja. Dr. Edward Condon a közismert atomtudós, a halálos Ítéletet kihirdető Kaufman bíróhoz intézett | levelében azt mondja, hogy az egyetlen tanú, Greenglass ál- j tál a “befelé robbantó lencséről” hat évvel az 1944-ben el-1 követett állítólagos kémkedés után készített szabadkézi rajz semmiféle értékkel nem bir, mert aki készítette, nem ismerte a lencse alakját s az ilyesmit semmiféle szabadkézi rajz alapján nem lehet továbbítani. Utána megjelent a másik világhírű atomszakértö, dr. Harold C. Urey, Nobel-dijas tudósnak h N. Y. Timeshoz irt levele, amelyben alaposan megokolt véleménye szerint kifejti, hogy Rosenmbergék vallomása hihetőbb, mint Green- glassé, aki terhelőén tanúskodott ellenük. Megjegyzendő, hogy dr. Urey kimondott kommunista és szovjetellenes beállítottságú ember. ■Végül a legnagyobb tudós, Einstein Albert, a vi\gghirü Nobel-dijas fizikus, kért kegyelmet Truman elnöktől és kijelentette, hogy teljesen magáévá teszi “kiváló kollégájának”, dr. Urey-nek indokait. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az alábbiakban mi is közöljük dr. Harold C. Ui'ey levelét, amely az egész perről tömör, összefoglaló kritikát is tartalmaz. Az Ítélet végrehajtásának félelmetes napja közeledik s reméljük, hogy ha vannak még kételkedő lelkek, a levél elolvasása után azt fogják mondani, hogy a Rosenbergéknek nem szabad meghalni, íme a levél (csekély rövidítéssel): Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb vonatszerencsétlensége történt tegnap délelőtt a washingtoni főpályaudvaron, a Union Station-en. A bostoni expressvonat féke elromlott és a vonat csaknem teljes sebességgel rohant be a pályaudvarra, ahol a sínek végetérnek. A vonat keresztültört a sínek végén levő gáton és ráfutott a perronra, bele az ott levő közönségbe. Az volt a szerencse, hogy a mozdonyvezető, mihelyt észrevette a bajt, éles füttyjelzéssel figyelmeztette az állomást, hogy vonatját nem tudja kontrollálni. így a közönség egy része még idejében elmenekült. A vonat lerombolt 1 ujságelárusitó kioszkot a csarnokban és aztán a csarnok alatt levő raktárba zuhant. Ez szerencsés fejlemény volt, mert különben az egész vonat behatolt volna az állomás nagy várótermébe, ahol többszáz ember szorongott. Eddig 49 sebesültről jelentenek. Nincs változás az autóbuszsztrájkban Michael Quill, a közlekedési munkások nevében elutasitotta két autóbusztársaság javaslatát, hogy polgármesteri bizottság közvetítsen a newyorki autóbusz sztrájk ügyében. Quill kijelentette, hogy nem fogad el olyan közvetítő bizottságot, amit a munkásellenes Impellitteri ne- j vez ki, de nem zárkózik el más közvetítő bizottság elől. “N.‘Y. Times Szerkesztőjének: Miután elolvastam a Rosenberg-ügyben elhangzott tanúvallomásokat, úgy vélem, nem hallgathatom el kételyemet a verdiktet illetően és igy a következő pontokra kívánom felhívni a figyelmet: 1. Max Elitcher vallomása kétesértékü. Azt mondja, hogy ő és Julius beszélgettek ugyan kémkedésről, de vagy öt évig semmiféle adatot nem adtak át. Ez nem látszik valószínűnek előttem. 2. Sobell és Rosenberg közt semmiféle biztos összeesküvést nem állapítottak meg. 3. Nem állapítottak meg kapcsolatokat Ruth és David Greenglass kivételével senki mással... 4. Nem állapítottak meg kapcsolatokat Rosenbergék és Anatoli A. Jakolvlev közt sem. 5. A kormány vádja Ruth és David Greenglass vallomására épült. Greenglass beismerte bűnét, de annakidején még nem Ítélték el és kegyelmet remélt. Greenglassnét nem helyezték vád alá, ügyét nem tárgyalták, ezzel jutalmazták meg tanúvallomását. Greenglassék és Rosenbergék közt családi viszály folyt üzleti okok miatt. A Rosenbergék vallomása teljesen ellentmond Greenglassék vallomásának. ROSENBERGÉK VALLOMÁSA Tárgyalást kérnek az Atlanti paktum megváltoztatására Rene Mayer francia miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya tárgyalást kezd Nyugat- Németországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Luxemburggal és Belgiummal az Atlanti paktum megváltoztatására. Ezek az országok aláírták ugyan az úgynevezett európai hadsereget felállító egyezményt, de egyik ország parlamentje sem ratifikálta azt. Mint Eisenhower korábban bejelentette, John Foster Dulles és Harold Stassen mindjárt az elnöki avatás után Európába utaznak, nyilván azzal a céllal, hogy megállítsák az Atlanti paktum megváltoztatására irányuló törekvést, mely hátráltatná a német haderő visszaállítását. Rosenbergék vallomását hihetőbbnek találtam, mint a Greenglassékét, bár tudom, hogy nem vagyok az esküdtek előnyös- helyzetében, hogy láthattam és hallhattam volna a tanukat. Szokás-e, hogy kémeket karkörő órákkal és pipere- (Folytatás a 12-ik oldalon) Verekedés támadt az iráni parlamentben, amikor a jelenlegi ostromállapot meghosszabbításának javaslatát tárgyalták. SARTRE A BÉKÉRŐL Lásd cikkünket! 2-ik oldalon Ma már senki nem lehet biztos az Egyesült Államokban, hogy nem hallgatják le telefonbeszélgetéseit. Olyan módszerek vannak erre a célra, hogy 10,000 eset közül egyetlen egyben ha sikerül felfedezni az elrejtett huzalt, vagy egyéb készüléket, aminek segítségével a lehallgatás történik. Legtöbb esetben a lehallgató központban lemezre veszik a beszédeket s a készülék azonnal működésbe lép. mihelyt valaki felveszi a telefonkagylót. Kiknek a telefonját iiallgatják le? Rendszerint azokét, akikből valami titkot remélnek kihúzni. Elsősorban azokét, akiket politikailag “megbiz- natatlanoknak” tartanak. A- mellett, hogy az országban I egyre inkább burjánzik az inkvizíció legsötétebb korából fennmaradt névtelen feljelentés, a hatósági közegek a telefonon keresztül igyekeznek adatokat szerezni áldozataik ellen, ami lényegében ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a névtelen levelek. i A Reporterben leközölt, tüzetes tanulmány szerint a következők számíthatnak leginkább arra, hogy telefonjukat lehallgatják. A gazdag emberek, akiket*1 meg akarnak zsarolni, az üzletemberek, a- kiktől ezen az utón akarnak információt szerezni versenyzőik, a szakszervezeti veze-, tők, a politikusok, akik ellen igy akarnak anyagot gyüj-j teni ellenfeleik a választási j kampányra, a közhivatalnokok, kiknek elejtett szavaiból következtethetnek a spekulánsok, a kommunisták, vagy azok, akiket a kommunizmus iránti barátsággal gyanúsítanak s végül mindazok, akik nem hajlandók vakon elfogadni a hivatalos politikát s a kormánytisztviselők, akiket igy ellenőriznek, hogy kikkei érintkeznek s kikkel barátkoznak. Lényegében ez azt jelenti, hogy igen kevés olyan személy van az Egyesült Államokban, akinek telefonját időközönként le nem hallgatják. Mindez azt jelenti, hogy az alkotmány által szentnek tartott és biztosított egyéni jogok egyáltalán nem léteznek a telefonlehallgatók előtt. A telefontársaságok mindenütt együttműködnek a hivatalos telefonlehallgatásokkal, azonban a magánügy nökségek is igen könnyen lehallgatják a kiszemelt áldozat telefonját. A telefonlehallgatás és a kormány A new yorki telefontársaság beismerte, hogy a városban már 1895 óta alkalmazzák a telefonlehallgatást s a telefontársaság minden esetben együttműködött a rendőrséggel, mely igy akart bizonyítékokat szerezni. Több ilyen telefonlehallgatás nyilvánosságra került és több esetben a telefonbeszélgetésekből szerzett bizonyítékok alapján Ítélték el a bűnözőket. A módszert ma már nemcsak a new yorki rendőrség alkalmazza egészen nyíltan, de más városok rendőrsége is. Mint a Reporter megjegyzi, a polgárság többsége nem tiltakozott a telefonlehallgatások ellen mindaddig, amig az a bűnözőkre vonatkozott. A prohibició idején sok alkoholcsempészt állítottak bíróság elé a telefon- lehallgatásból merített bizonyíték alapján. Ezeket a bizonyítékokat azonban még ezek ellen sem fogadta el minden esetben a bíróság. Ma azonban odáig fajult a helyzet, hogy jóformán teljesen megszűnt a telefonbeszélgetések magánjellege. A huszas években, a Palmer korszak idején a telefon- lehallgatás állandó eszköz volt a radikálisok és a szak- szervezetek elleni hajszában. Washingtonban tömeges tiltakozások történtek a telefonok lehallgatása miatt s ezek hatására J. Edgar Hoover, az FBI főnöke, 1929-ben egy kongresszusi bizottság előtt Ígéretet tett, hogy nem fogják alkalmazni a telefonlehallgatást, mert az “etikátlan”, ámbár nem törvénytelen, mert az igazságügyminiszter rendelete megengedi. Természetesen soha nem szüntették meg a telefonlehallgatást. Végül a tiltakozások annyira fokozódtak, hogy 1943-ban a Kongresszus törvényt hozott, mely 10 ezer dolláros pénzbüntetéssel és két évig terjedhető f egy házzal sújtja azokat, akiket rajta kapnak a telefon lehallgatásán s ugyanazon törvény megtiltja, hogy az igy szerzett bizonyítékot bárki ellen is felhasználhassák. Akár a demokraták vannak kormányon Washingtonban, akár a republikánusok, a telefonlehallgatás egyaránt folyik. A kormány saját nyo- j mozó ügynöksége, az FBI az, | mely legtöbb telefont lehall- ! gat, de az egyes kongresszusi bizottságok is versenyeznek I vele s egyenesen szakértőket I tartanak alkalmazásban a le- i hallgató készülékek elhelye- I zésére. Az igazságügyminisztérium és a törvény Hiába hozták meg a törvényt, az igazságügyminisztérium soha nem tett semmit annak végrehajtására s ügynökségei tovább folytatták a telefonok lehallgatását. J Edgar Hoover, az FBI vetője kifele állandóan- elité G ■ 'Folytatás a 4-ik oldalon)
