Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-12-12 / 8. szám
December 12, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 mi újság az Óhazában: Szemlátomást változik az Alföld összefüggő erdősávok állják útját a futóhomok terjedésének A Magyar Alföldet valamikor hatalmas tölgy-, kőris-, nyár- és füzfaerdők borították. Vadban- fában bővelkedő vidéke volt ez az pr- szágnak. Egészséges éghajlatú, gazdag, termékeny terület. A nagybirtokrendszer kezdetével pusztulásnak indultak a duslombu erdők, csökkenni kezdett a földek termőképessége, jött az aszály, a szegénység. Az Alföld urai: a nagybirtokosok kártyacsalók veszteségeit, pillanatnyi pénzzavarukat az erdők kiirtásával fedezték leggyorsabban. A fa mindig kelendő volt Magyarországon és jó árat is fizettek érte. Széles erdősávok, akácligetek, egész erdőségek tűntek el nyomtalanul néhány évtized alatt, a rablógazdálkodás következtében. Eltűntek a nedvességtároló hullámterek és láposterek is. Az erdőségek helyét felváltotta a mezőgazdasági művelés. A letarolt területeken a talajvíz mélyen visszahúzódott a földbe, megkezdődött a Szántóterületek feltalajának kiszáradása, elszikesedése. A gazdag vidéket egyre inkább igégnytelen legelők váltották /fel, de ezek is csak rövid ideig. A nedvesség hiánya, az aszály a homokos vidékeken meglazította a talaj felső rétegét, utat nyitott a futóhomoknak . . . A vidék kezdett elnéptelenedni s a nagy nyomorúság még erősebb gúzsba kötötte a szü- földjéhez ragaszkodó jobbágy parasztságot. Nagy veszedelem Volt a futóhomok gyors terjedése, de az erdőirtásnak mégsem vetettek véget az illetékesek. Igaz, hogy 1923-ban a Horthy-rendszer miniszterei hoztak egy rendeletet az Alföld fa sitásáról, de ez csak papíron maradt. Az Alföld megritkult eredeiben továbbra is serényen csattogtak a fejszék és utánpótlás nélkül dűltek halomra a hatalmas szálfák, hogy további utat nyissanak a falánk futóhomoknak. Az 1940-es évek elején, a háború utolsó éveiben meg éppen minden korlátozás nélkül irtották erdeinket, hogy eleget tegyenek a németek követeléseinek. “A fátlan vidék az aszály legelője” — tartja a nyírségi mondás és ez a háború után különösen rái llett Szolnok megyére, ahol a legsiralmasabb volt a látvány. Az utazó, ha kitekintett a robogó vonat ablakából, kilométerekre nem látott egyetlen fát sem, nem volt min a szeme megpihenjen s nyáron nem volt árnyék, hogy a tikkasztó hőségben a dolgozó parasztok megpihenjenek. A felszabadulás után megindult a hatalmas természetátalakitó munka erdészetünkben is. Az ötéves terv első évében több területen fásitottak, mint a 25 éves Horthy-uralom idején. Az 1951 szeptemberében megjelent minisztertanácsi határozat már 40.000 kát. hold terület erdősítését irta elő, kiemelve főként az Alföld fásítását. És megkezdődött az erdősítés, a friss facsemeték ezreinek ültetése országszerte. Szolnok megye szövetkezeti városaiban: Mezőtúron, Türke vén, Karcagon. Kisújszálláson széles mező- és legelővédő erdősávokat telepítettek. A Nyírséget néhány év múlva sürü akácerdők és szelíd füzesek árnyékolják újból. A mező- és legelővédő erdősávok — a talajviszonyoknak megfelelően — különböző fafajtákból állnak elő: a tölgy, mint főfaj, a nyár, mint gyorsannövő, a juhar s a kőris, mint a legszívósabb fajta. Szinte lépcsőzetesen. hármas-négyes koronaszinten emelik a “védőgátakat”, amelyek megvédik a zsenge vetést, a szárbaszökkent növényt éppúgy, mint a legelőket a száguldó szelektől, pusztító viharoktól. Megszűnik az aszály, a futóhomok terjedése, fellendül az Alföld mezőgazdasága, állattenyésztése: dusabb, gazdagabb lesz a dolgozó parasztság élete. Olyan hatalmas, alkotó munka indult meg itt a földeken, mint az iparban. Mérnökök, erdészeti szakemberek ezrei álltak munkába 1952 tavaszán 1000 fásítási felelőst képeztek ki. Ezeknek a számát ez év végére megkétszerezik. Állandó kutatások, kísérletek folynak a csemeteültetés tökéletesítésére. Szóiké László erdész, a földművelésügyi minisztérium erdészeti főosztályának előadója hasznos újítást dolgozott ki a csemeték traktorekével való ültetésére. A traktorekén két ember dolÓHAZAI HÍREK TURKEVE volt az első magyar város, amelynek dolgozó parasztjai valamennyien a szövetkezeti gazdálkodás útjára tértek. A termelőszövetkezeti város lakóinak élete azóta állandóan szépül, gazdagodik. Amig a dolgozó parasztok kint a határban az őszi munkákat végzik, bent a városban épitőmunkások, szerelők egész sora dolgozik. A Beloiannisz-utcában ötvenágyas, korszerű uj szülő-otthon épül. Négyszázezer forintot költ erre az állam. Az épület befejezés előtt áll. és rövidesen megkezdik berendezni a helyiségeket. A Kelemen-utcában nemsokára kigyullad a villany a termelőszövetkezeti tagok házaiban: az idén csaknem ezer házba vezetik be az áramot: Nem messze innen újonnan lefektetett vasúti sínek fénylenek: A Turkevét Kuncsorbával összekötő gazdasági vasút vágányai. A 16 kilométer hosszú uj vasútvonal építői már Kuncsorbához közel fektetik le a síneket. A vasútvonal jelentősen megkönnyíti majd a turkevei termelőszövetkezetek terményeinek elszállítását. A Kossuth Lajos-utcában virágágyak számára ássák fel a földet, tavasszal itt parkot létesítenek. A Vörös Csilag, a Gerő és a Vas Zoltán termelőszövetkezetek központi tanyájától uj makadámút vezet a köves útig — néhány hete építették a göröngyös, rossz földút helyébe. Épül a szolnoki ut is, mélyből az idén három kilométert építenek meg. A Gerő termelőszövetkezet központjában uj játszótér készült a dolgozó parasztok gyermekei számára. Turkevén azelőtt soha nem volt gyermekjátszótér — ma már a város különböző részein három is van. A turkevei dolgozók közkincse lett a kultúra. A 3400 kötetes könyvtárnak többszáz rend- p'.eres olvasója van s a elgutóbbi három hét szeres olvasója van s a legutóbbi három hét Iáiból. A város 300 személyes mozijában heten- kint ötször van előadás — mindig zsúfolt nézőtér előtt. Mintegy ezer házban szól a vezetékes rádió, amit hz idén még 500 házhoz vezetnek be. A városban tavaly múzeum is létesült. . ★ BAJÁN október 12-én nyílt meg a járási könyvtár. Az uj könyvtár közel 40 ezer kötet könyvből áll. ★ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN felépült Magyarország első gyapotfeldolgozó nagyüzeme. Rövidesen megindul a termelés. Az üzem naponta 100.000 kg. nyersgyapotot dolgoz majd fel, korszerű szovjet gépekkel. ★ VESZPRÉMET az ötéves terv a tudományos intézmények egyik központjává fejleszti. Az itt dolgozó nőtlen tudósok és tanárok részére most 1.200.000 forintos költséggel otthont építenek. ★ BAK ÉS ZALAEGERSZEG között megépítették a korszerű, aszfaltburkolattal ellátott, kiszélesített utat, amely Zala megye egyik fontos útvonala. gozik. Az egyik a csemetét helyezi el az első eke- vashasitotta barázdábá és addig tartja a kezében, mig a második ekevas a csemete gyökereit be nem takarja. A másik ember az ültetendő csemetéket adja át sorjában az ültetőnek. Ezzel a módszerrel egy traktoreke, hat munkással 2 kát. holdon 9000 csemetét ültethet el naponta. Kézi- ültetéssel ezt a munkát 40 ember végzi el, eny- nyi idő alatt. Ez az újítás jelentős anyagi megtakarítást is jelent. Kéziültetéssel egy hold terület fásítása 630 forint, mig traktorekével mindössze 250' forint költséggel jár. A traktorekével való ültetés sajnos nem alkalmazható mindenütt. Csak homok-, homokos- és középkő- tött talajon, de itt is csak akkor, ha nem túlságosan gyomos a terület. Mindenesetre az Alföld nagy része traktorekével kitünően fásitható, ami óriási jelentőségű. Az ötéves terv első két évében 140 millió facsemetét ültettek el az ország területén, amiből százmilliónál több szegélyezi már az Alföld táját. A csemeték nőnek, fejlődnek, erősödnek. Eltűnnek a szikes, homokos vidékek és újból komoly erdők, széles erdősávok övezik majd a dusabban termő szántóföldeket, legelőket. ÜJ GY&R SZÜLETIK A DÜNA-PAL/QN — Magyarországi tudósítás — VÁCTÓL néhány kilométerre ritkás cserjéssel benőtt hegycsúcs magasodik: a Nagyszál. A hegy kemény mészkőtestét vékony földréteg takarja — kitermelésre érdemes erdő nem tud megkapaszkodni benne. Mióta — vagy száz évvel ezelőtt — a hegy lankás lejtőjéről a filokszera ki- pusztitotta a szőlőt is, csak a kirándulók, turisták jártak a Nagyszál felé. A Nagyszál évezredek óta őrzi értékes kincsét, két iparágunk: a cementgyártás alapanyagát és a vaskohászati fontos segédanyagát, a kiváló minőségű mészkövet. Ez a kincs régebben nem kellett senkinek, hiszen a meglévő cementgyárak, kohók is alig-alig tengődtek. Uj nyersanyagra semmi szükség nem volt. Az ötéves terv7 kezdetekor már kevésnek bizonyult a cementgyárak termelése, óriási építkezéseink egyre sürgetőbben követelték a cementet. Az épülő Sztálin Vasmű kohói is egy év múlva mészkőre várnak, hogy vasat adhassanak hazánk nehéziparának. S amikor megszületett a minisztertanács határozata, hogy megfelelő kapacitású, korszerű cementgyárat és mészkőlelőhelyet kell létesíteni — a választás a' Nagyszál vidékére esett. 1950 szeptemberében kubikusok vertek tanyát Vác fölött, a Duna partján felépítendő üzem helyén. Az uj gyárból még semmi sem látszott, az igazgató, a mérnökök elfértek néhány szobában — de már létezett, s napról-napra nőtt az üzem. A NAGYSZÁL oldalában ma már kőbánya van. A nemrég épített makadám-ut mellett né- hányszáz méterre egymástól két tárna nyúlik be 150 méter mélyen a hegy alá. Akkora folyosók ezek, hogy egy teherautó kényelmesen elfér bennük. A hegy gyomrában tágas üreggé szélesedik a sziklába vájt tárna, itt lesz a rakodótér. Ebből az üregből több mint százméteres függőleges aknát vájtak a talaj felszínéig. A mészkövet fent a hegyen robbantják és ekszkavátor zúdítja le a három méter átmérőjű aknán. A kitermelt követ nem kell a hegy tetejéről lehordani, hanem a rakodótérbe lezúdult követ géppel rakhatják a vas- szekrényes dömperekre, amelyek elszállítják a törőmiibe. Elkezdték már az agyagbánya feltárását is. Az agyag épp olyan szükséges a cementgyártáshoz, mint a mgszkő. A bánya ott lesz a hegy lábánál két és fél kilométerre a gyártól. A taligás-lovakat biztató hang összekeveredik a. lánctalpas ekszkavátor morgásával. Egyre fogynak a földfalak, magasodnak a töltések, s a több mint százezer köbméter megmozgatott földön kialakul az uj gyár — a 330 méter hosszú és 60 méter széles gyárcsarnok, a tizenkét darab 42 méter magas, egvenkint 3,000 köbméteres ce- mentsiklótorony helye. Az épülettömbben hatalmas tárolómedencék, bunkerek, kemencék lesznek. A golyósmalmokban finommá őrölt mészkő elvegyül a 3300 köbméteres medencében iszapolt agyaggal és a gyár két, 150 méteres forgókemencéjében ég majd klinkerré az iszap. A gyár laboratóriumában kutatók dolgoznak majd azon, hogy minél jobb minőségű cement készüljön. A gyárat vasút öleli körül. Az egyik oldalon hét, a másikon négy vágánypár fut végig, s a két pályaudvar hossza csaknem két kilométer lesz. A Dunai Cementmíi majdnem kétszerannyi cementet termel majd, mint az ország mai legnagyobb cementgyára, a foglalkoztatott munkások száma pedig mindössze 39 százaléka lesz a magyar cementipari üzemek átlagos létszámának. A szállítószalagokat, felvonókat, keverőket és más gépeket egy-egy munkás irányítja őrhelyéről, ahol gépei működéséről fényjelzések tájékoztatják. Az üzem “idegközpontjába”, a diszpécserszobába is vezetékek százai futnak össze. A két falat beborító táblán fény- és hangjelek figyelmeztetik a diszpécsert, ha a termelés menetében valahol zavar támad. A régi cementgyárakban megszokott porfelhő ismeretlen lesz az uj üzem- Den. Vácott,- az Tstván-téren két 3 emeletes, uj épület emelkedik, 57 kényelmes, összhomiorios lakással, s további 20 lakás és egy 52 személyes legényszálló épül a cementgyár munkásai számára. Az ország távoli vidékeiről is jönnek munkások a születő gyárhoz. Az üzem jövendő szakmunkásai már tanulnak az ország cementgyáraiban. y
