Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-21 / 5. szám

November 21, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Irodalom - Művészet * I * * Tudomány FILM - DRAMA - MUSIC “LEONARDO DA VINCI” 500 évvel ezelőtt, 1452-ben szü­letett Leonardo da Vinci, min­den idők legsokoldalúbb láng­esze, aki festő volt, szobrász, építész, tudós, mérnök s sokszáz évvel megelőzte korát. A Picto- ria olasz filmvállalat azzal em­lékezett meg Leornardo születé­sének félévezredes évfordulójá­ról, hogy filmet készített annak fennmaradt munkáiról. Sajnos, a nyugtalan életet élő, sokoldalú lángész munkáinak legnagyobbrésze megsemmisült, ami azonban megmaradt, még mindig teljes tanúságot ad Leo­nardo nagyságáról és ámulatba ejti az embert. A színes film, mely teljes egy órán át tart, nem tudja teljes egészében visszaadni a Mona Lisa, vagy “Az angyali jelenés” minden színárnyalatát, de a film készítői láthatólag erőlköd­tek, hogy minél hüebben visz- szaadják Leonardo eredeti szí­neit s munkájuk minden dicsé­retet megérdemel. A film angol nyelvű magya­rázatok kíséretében bemutatja Leonardo fennmaxadt rajzait, jegyzeteit, mérnöki találmánya­it, a repülésről irt jegyzeteit, primitiv terveivel, a milánói Frances Sforza számára készí­tett kezdetleges tankot, mely ugyanazon alapelveken készült el, mint a modei-n harci ször­nyeteg. Bemutatja a film a lángész anatómiai jegyzeteit, rajzait, melyeket a titokban fel­boncolt hullák után készített s melyek első alapjai az emberi test modern -ismeretének. Nincs ennek a filmnek sem­mi meséje. A Vatikánban, a fi­renzei Palazzo Ufficiben, a Mi­lánóban és Párisban, valamint a newyorki Metropolitan Múze­umban ői-zött Leonai'do ereklyé­ket sorakoztatja fel s mégis, mai-adéktalanul leköti a nézőt s egyike a leganulságosabbnak az úgynevezett dokumentális fil­mek között. A Guild Theatre mutatja be. Az Ajemian nővérek hangversenye Maró és 'Anahid Ajemian hangversenyei, fiatalságuk ellenére komoly zenei ese- eseményt jelent a new yorki hangverseny világban. A két zongora és a hegedű virtuóz ezúttal három hangverseny keretében “Három évszázad muzsikája” címen fognak egy sorozatot bemutatni, a klasszikusoktól a modernekig. Az első hangverseny vasár­nap, november 23-án lesz, este a Town Hallban, a má­sodik december 7-én és a harmadik december 21-én. A most vasárnapi programon Bach, Mozart, Boccherinni és Beethowen müveiből adnak elő. Ralalailra SZIMFONIKUS DdldiajKd zenekar ALEXANDER KUTIN vezényletével és az Orosz Férfi Kórus szombaton, dec. 30-án este 8 30-kor tartja hangversenyét a CARNEGIE HALLBAN Jegyek: $1.20-tól $3-ig; WCB Artists & Concert Mgt. 236 VV. 55th St., N. Y. 19. AZ AKSELM FÓRUM Gary városában, Indiana- ! ban, 1932-ben ezen a néven ! alakult meg egy szervezet, amely a különféle fajú embe­rek egymásközti jobb megér­tését tűzte ki céljául. Gary ipari város Chicago közelé­ben és a külföldi születésűek nagyobb számban vannak itt képviselve, mint az Egyesült Államok bármely városában, természetesen az egész lakos­sághoz való számarányban. A népesség ötvenöt nemzeti­ségből és ötvenféle vallás hí­veiből alakult és több néger lakik Gai'yben, mint a kör­nyéken bárhol. A város lakói a saját tapasztalatukból tud­ják, hogy a különféle fajú emberek hasonlatossága sok­kal nagyobb, mint a különb­ségeik, amelyek elválasztják őket és hogy ezek a válasz­falak mindinkább lerombo- lódnak, ahogy egymást job­ban megismerik. A depresszió idején, 1932- ben kilenc különféle szárma­zású fiatalember megállapo­dott abban, hogy időnként összejönnek, hogy társadalmi kérdésekben felmerült tapasz­talaikat megbeszéljék. A ta­gok szama csakhamar meg­növekedett; más polgári egye­sületek és egyházak is kezd- | tek érdeklődni a kísérlet j iránt. Most már formálisan is egyletté alakultak, Anselm Forum néven. Az emberiség összetartozá­sát hii'dető filmekből könyv­tárt hoztak össze és eddig 1,450- filmelőadást produkál­tak olyan darabokból, mint “Az Emberek Testvérisége”, “A Ház, amelyben lakom” (Te House I Live In, Sinatra parádés szerepével), “A Ba- I rátság Dala”, “A Magas Fal” 1 stb. (C. C.) A “Négylovas hinfó” és a “Falu rossza” egy műsoron a new yorki Europe moziban Novembi-e 21-től, péntektől 27-ig, csütöi'tökig bezái-ólag a í boldog magyar békevilág két j remekbe szabott filmje kerül I egy műsor keretében bemuta­tásra. A magyar film meséje a “Négylovas hintó” igazi szivet- lelket gyönyörködtető magyar film, melynek főszerepében Tu- ray Ida, Szemere Vera, Vizávry Mariska, ölvedy Zsoka, Mály Gerő, a legkiválóbb magyar ko­mikusok egyike, Pethes Sándor, Mihályi Ernő, Kürthy György tehetségük legjavával szórakoz­tatnak. A kisérmüsor keretében a “Falu rossza”, a legtősgyökere- sebb magyar népszínmű vado­natúj kópiával kerül bemuta­tásra. Felejthetetlenek Dayka Mar­git, Gregus Zoltán, Sornlay Ar­tur, Somogyi Bogyó, Rózsahegyi Kálmán és mások gyönyörű alakításaikban. — Semmi kö­rülmények között se mulassza jel a new yorki Europe mozi no- j vember 21-től 27-ig tartó mü- I sorának megtekintését. ADY ENDRE MA IS ÉL A MAGYAR SZIVEKBEN November 22-én ünnepli meg’ a magyar nép a XX-ik század nagy magyar költő­forradalmára születésének 75-ik évfordulóját. Ady End­re Erdélyben született, Ér- mindszenten 1877 november 22-én. Költészete a magyar haladó kultúra csodálatos kincsestára. Lángoló forra­Ady Endre dalmi hévvel, izzó gyűlölettel harcolt az országot guzsba- kötő feudális elnyomás, a ha­ladást gátló maradiság, a re­akció minden fajtája ellen. A nép elleneségeit nem kímélte,' üljenek bár a hatalom leg­magasabb polcán, mint Tisza István, a Habsbui’g-ui’alom népellenes miniszterelnöke, a- kit verseiben “zsandár mi- niszter”-nek nevezett. Az ak­kori uralkodó osztályok saj­tója, élén Rákosi Jenövei, dü­hödt kirohanásokat intézett ellene, de ugyanakkor egyre jobban terjedt befolyása kü­lönösen az ifjúság köi'ében. “Ifjú szivekben élek — irta egyik szép versében, S hiába törnek életemi*e. .. mert éle­tem millió gyökerű.” Egyik legszebb forradalmi versét, az “Uj tavaszi sei'egszemlét” a századeleji forradalmi if­júság harcos egyesületének, a “Gallilei Kör”-nek aján­lotta. Ady Endre nem volt szo­cialista, de élete utolsó évti­zedében megtalálta az utat a magyar munkásosztályhoz. A népért agódó, hazáját forrón szerető költő, az általa hőn óhajtott és sokszor megéne­kelt népforradalom vezető erejét keresve jutott el a pro- letáriátushoz. “Nyakatokon vad úri tatárok — S mégis büszke a ti fejetek — Fris­sek a vérben, nagyok a hit­ben — Csák Máté földjén ti vagytok az isten — Előre, magyar proletárok!” — irta “Csák Máté földjén” cimii versében. Mélyen átérezte a nincstelen parasztok szenve­déseit és sikraszállt jogaik­ért. Dózsa György unokájá­nak nevezte magát, a magyar parasztot pedig Dózsa népé­nek. Verseiben kifejezésre juttatja, hogy a parasztság a föld jogos gazdája, az úri elnyomók csak bitorolják a nép tulajdonát. Az 1918-as forradalom ki­törését, a Köztársaság kikiál­tását még megérhette. Halá­los beteg volt már ekkor, hordágyon vitette ki magát a Köztársaság kikiáltásának ünnepére, ahol munkások szavalták forradalmi verseit. 1919 január 27-én halt meg. A í'eakciós úri osztályok, az arisztokraták, földbirtoko­sok, bankái'ok, nagytőkések — ~akik ellen egész életében megalkuvás nélkül, elszán- j tan hai'colt — az ellenforra- dalom negyedszázadában igye keztek életművét meghamisí­tani, elferdíteni, kisajátítani. Nem sikerült. A költő halála után mind elevenebben élt mindazok szivében, akikért életében harcolt — az ifjú­ság, a forradalmi proletáriá- tus, a haladó értelmiség, a nép szivében. Csodálatos szép­ségű költői nyelve a mai iró- nemzedéknek is példaképévé teszi. A 80 MÉRFÖLDRE ÉPÍTETT UTÓN 35 MÉRFÖLDDEL LEHET HAJTANI Néhány hónappal ezelőtt nagy beharangozással nyitot­ták meg a New Jersey Turn­pike nevű autóutat. Úgy hir­dették, mint az ország leg­gyorsabb utjátt, melyen az automobilok szabadon közle­kedhetnek 60 méi’földes, sőt még annál is nagyobb órán­kénti sebességgel. Azóta azonban egymásután, több esetben tömeges autószeren- csétlenség történt az útvona­lon s csupán a múlt hét vé­gén négy halálos végű össze­ütközés és 25 sebesülés tör­tént. A hatóság megállapí­totta, hogy az útban nincs hiba, hanem másban kell ke­resni a szei'encsétlenségek okát. Megállapodtak végre abban, hogy a mocsaras te­rület fölött épült országutat ellepő gőzök, a tenger felől jövő köd és a közeli városok füstfelhője egyaránt hozzá­járul ahhoz, hogy az ut ne le­gyen biztonságos. Kedden a new jerseyi Eli- zabethben biróság elé állí­tották lane Coock, 39 éves soffőrt. A rendőr azzal vá­dolta, hogy túlságosan las­san hajtott a Turnpiken és akadályozta a forgalmat. Coock, aki egy teherautót vezetett, előadta a vái’osi bí­ró előtt, hogy 20 tonna acél­rakományt szállított s azzal a legjobb igyekezettel sem tu­dott 20 méföldnél nagyobb sebeességgel hajtani, de igye­kezett az ut jobbszélén ma­radni, hogy ne akadályozzon senkit a gyorshajtásban. A birő nem volt hajlandó elitél­ni a soffőrt, azonban koráb­ban több embert elitéltek, akiket az állami rendőrök megfogtak s ezúttal nem gyors, hanem lassú hajtás­ért állitottáak a biró elé. Hi­ába hangoztatták az elitéltek, hogy nem érezték biztonsá­gosnak a gyors hajtást a köddel borított utón. Most az történt, hogy ugyanazon a napon, mikor a soffőrt lassú hajtás miatt biró elé állították, az állami Utbizottság kénytelen volt el­rendelni, hogy a New Jersey Turnpike egész vonalán 35 mérföldre koidátozzák a maxi­mális sebességet. Az állami vezetők azt han­goztatják ugyan, hogy az ut építésében nincs semmi hi* ba, de a balesetekből kide­rült, hogy annál több hiba van annak eredeti tervezésé­ben. Az uj országút építésé­nél egyáltalán nem vették figyelembe a területet s az nagyrészében a Hudson fo­lyó fölött kezdődő, hatalmas, mocsaras területen vezet ke­resztül, amit óriási szemét­dombnak tekintenek s a ha­tóság soha nem dolgozott ki tervet annak lecsapolására. Hogy a mocsárból felszálló gőzök méi’gező hatással van­nak New York, valamint a new jerseyi vái’osok levegőjé­re, melyek amúgy is tele van- nka a gyárak füstjével, az nem érdekelte az állami ve­zetőket, akik “mintautat” akaidak építeni, hogy iri­gyeljék azt más államok és hogy növeljék vele az állam forgalmát. Az ut, melyen minden autó után a távolság szerint kell fizetni, hamaro­san kifizetné magát és a vé­gén jó üzlet lett volna az ál­lam számái'a. Közben azon­ban kiderült, hogy különösen a ködös évszakban, sokkal veszélyesebb, mint a régi or­szágút, a Lincoln Highway, melyet túlságosan lassúnak tartottak. — Természetesen nemcsak a New Jersey Turn- piket lehetne biztonságosab­bá tenni, de meg lehetne sza­badítani a környező városo­kat is a mocsárgőzüktől. Az állami vezetők azonban, akik az üzleti érdekek kívánságá­ra megépítették az utat, nem sokat törődnek azzal, hogy a nép egészségét is óvják. A normális, tervszerű megoldás a mocsarak levezetése volna, ilyesmiről azonban egyálta­lán nem beszél a hatóság, mely a gyakori balesetek oka­it tanulmányozza. Nyilván a mocsarak leve­zetését nem szorgalmazták sem New Jersey, sem New York pénzügyi körei. A fiatal diák beszédet tart a nemzet adósságáról: — Nagy kár, — mondotta, — hogy a jövő nemzedék nem lehet jelen, hogy láthatná mi min­dent csinálunk amiért majd ne­kik kell fizetni. A Southeim Pacific vasúttár­saság 50 százalékkal több pro­fitot csinált az adók kifizetése után, mint a múlt évben ugyan­azon időszakban. Közben munka saik felélték esetlegesen meg­takarított pénzecskéjüket, hogy a megélhetéshez szükséges cik­kek árait képesek legyenek meg­fizetni, amelyek azért lettek oly magasra emelve, hogy gazdáik nak még több profit jusson. . ★ Határozottan ellenzem a nyug­dijat minden formában, mert vonzóbbá teszik a munkátlan- ságot, mint a munkát, — mon­dotta Mr. Nixon a republikánus alelnök. — Az urakét pei’sze nem ellenzi, mert azok a nyugdíj előtt sem dolgoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents