Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-21 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 21, 1952 Am ni omló vagyok. ===== Szebenyei József rovata — Egy este Chicagóban — Bejártam a fél országot az elmúlt napokban, úgy el­szoktam közben az Írógéptől, hogy a b betű helyett mindig a p betűt ütöm le és az ii-t meg az ő-t nem is találom meg. Ha még két hétig elmaradtam volna, vissza kellene térnem a kézzel való íráshoz. De nem is ezt akartam mondani, hanem azt, hogy Chicagóban rendeztek egy estét egy ottani derék munkástársunk születés­napját ünneplendő, névszerint Ruhig Béla 65-ik születésnapját és magam is ott voltam, mert régi kedves jóbarátom, no meg egyik legönzetlenebb harcos ott a középnyugaton. Az estét persze a nagyszerű Schwartz Zita asszony rendezte a maga pompás laká­sán, de már három blokknvira lehetett sza- Szebenyei J. g-0]ni a töltött káposztát, aminél jobbat és izletesebbet még Debrecen óta nem ettem. Voltunk vagy negyvenen és a legkülönösebb az volt, hogy csupa szép asz- szony és igen szeretetreméltó ember volt jelen. Rev. Gross László barátomnak csak három percig kellett beszélnie és már együtt volt valami 175 tallér az asztalon a Magyar Szó javára, sőt még a Magyar Magazinra is előfizetett néhány jp magyar és szép asszony. Amit tulajdonképpen mondani akarok ma ebben a ro­vatban, az az, hogy itt van ez a Ruhig Béla barátunk, aki 65 éves volt a minap és negyvennégy esztendeje harcol a munkások jobb életéért, kultúrájáért, a gyermekeik szebb jövőjéért. Az ő fia maga is a bizonyíték rá. Az is szólt egy pár kedves szót az apjáról, de az embernek majdnem kicsor­dult a könnye a hallatára. Gondoltam csak egy ilyen áldott jó apának, derék, humánus embernek lehet ilyen fia, mint ez a felnőtt, okos, intelligens Ruhig-fiu. Aztán negyvennégy év se kiskutya a munkásmozgalomban. Ez az a biznisz, ahol a harcos emberek csak adnak, adnak és sose kapnak semmit, csak nagy ritkán egy kis hálát, köszönetét, de nagyobbá™ csak az benne az öröm, ha sikerül egy fél lépéssel előrevinni a haladás szekerét. A nagy baj az ebben a munkában, hogy jönnek idők, olyanok, mint a mai idők is. amikor egy év alatt többet csúszik vissza a haladás munkája, mint ameny- nyit előretolták az elmúlt tiz év alatt a nehezen küzködő és önzetlen emberek. Most láttam egy ilyen eleven példáját Chicagóban. A Harvester Machine Co. le akarta törni az uniót, leszállította a béreket. És ha hiszik, ha nem, sikerült is. neki. Valami kilenc heti sztrájk után a régi feltételek mellett álltak vissza munkába a dolgozók. Na hát tessék. Rá­fizettek ugyan jó pár milliót, de nem az volt a fontos, hanem az, hogy a munkásságnak ne jusson eszébe, hogy ebben jt drágaságban jó volna enni is néha. Azért kell az ilyen Ruhig Bélákat duplán megbecsülni, mert csak ezeknek az emberek­nek az áldozatkészsége és a fáradhatatlan munkája viheti előre a munkások ügyét. Aztán szeretném megemlíteni, hogy mindenütt, ahol jártam és ahol látták az uj Magyar Szó-nkat, melegen gra­tuláltak hozzá. Mindenkinek tetszett a lap és csak azt res- teltem, hogy úgy gratuláltak nekem, mint valami különös részem lett volna ennek a lapnak a felépítésében. Sajnos nem ez a valóság. Ezek a fiuk itt a szobában csinálták és csinálják persze a munka javát, én inkább csak kibiceiek és biztatom szegénykéket, hogy ki ne fáradjanak, mert ha ösz- szeroskadnának a nagy munkában, az se lepne meg.'De anv- nyi bizonyos, hogy mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták a Magyar Szót és hozták az előfizetéseket olyanok is, akik nem járatják a Magyar Jövőt, sőt egyéb magyar újságot sem. ★ Persze a választások után lévén, mindenki arról beszél, vitatkozik, hogy lesz-e háború vagy sem. Tőlem kérdezte mindenki, akivel összekerültem, ha pár percre is. Az én vé­leményem az, hogy nem lesz háború, mondtam nekik, mert olyan becstelen gazember nincs a világon, aki hajlandó vol­na felelősséget vállalni azért, hogy a világot, az emberiséget meg magát a civilizációt kipusztitsa. Már pedig aki elindí­tana egy uj világháborút, az azt cselekedné. Hát olyan ele­ven szörnyeteg nincs a világon, magyaráztam nekik, és vol­tak is, akik elhitték, de voltak, akik nem hitték el, mert azt tartják, hogy a profit van veszélyben és azt a Wall streeti milliomosok se átalják megvédeni százmillió emberélet árán sem. A KÉMETEK VISSZAKÖVETELIK A NÁCIK BŰNEIT FELFEDŐ HÁBORÚS DOKUMENTUMAI Készülnek a történelem átírására, hogy kedvező színben tüntessék fel HiÜert és társait MAGYAR IMPORTHÁZ A BRONX-BAN Időt, fáradságot, pénzt takarít meg és a legjobb minőségű árut kapja, ha nálam vásárol LEKVÁROS ZOLI Importháza 1083 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. (a 167-ik és Westchester Ave. között. — Tel.: DAyton 9-0483 — Nyitva délelőtt 8.30-tól egte 8-i*, szombaton 8.30-i* __ Importalt magyar paprika, lekvár, mák, mindenféle fűszerek, rétestészták, konzervek és sok cás cikk mérsékelt áron kap­ható. Segítse Izraelben lakó rokonait a nálam vásárolható “O. K.” éluelmiszer utalványokkal, melyek ellenében tetszése szerint vásárolhat. Nyugat-Németország sze­retné visszakapni mindazo­kat az okiratokat, melyeket a győztes szövetségesek lefog­laltak, miután elfoglalták a német városokat. Ámbár a feltevés szerint Hitler, mi­előtt meghalt, elégettette a legértékesebb, illetve a nácik bűneit leginkább feltáró ok­iratok (lágyrészét, még min­dig igen sok maradt, melye­ket Washingtonba, London­ba, vagy Párisba szállítot­tak. Ugyancsak sok okirat került a szovjet csapatok ke­zébe, de az újból hatalomra törekvő nácik arra számíta­nak, hogy ha a Szovjetunió­ban feldolgozzák és nyilvá­nosságra hozzák ezeket, egy­szerűen letagadják -azokat s ebben számítanak a Nyugat segítségére. Ámbár nincs arról hir, hogy az Adenauer kormány már hvatalosan kérte volna a náci hivatalokban lefoglalt okiratok visszaadását, a né­met reakciós körökben egy­re hangosabban követelik azokat. Közvetlenül a háború után nagy félelmet okoztak az elszállított okiratok a né­metek között, mert az ugy-| nevezett “nácitlanitó” kor­szakban azokból meglehetett | volna tudni a letagadott bű­nöket. Az okiratokat a nyu­gati hatóságok nyilván nem használták fel, vagy csak igen ritka esetben. Az utolsó hónapokban már nem igen félnek a németek attól, ' hogy nyilvánosságra kerülnek ezek az okiratok és azokból megismerik bűneiket. Mig a német kispolgárok, há­rom évvel ezelőtt még igye­keztek letagadni azt is, hogy Hitler hadseregében szolgál­tak, most már büszkék és mellüket verik, ha háborús “vitézkedéseikről” van szó. Az ujjáébresztett nácizmus levegője kezdi egyre inkább megtölteni az országot. Ma már annyira * nyilván­valóvá a náci előtörése a nyu­gati hatóságok védelmet nyújtó politikája alatt, hogy még az Atlanti paktum egyes németbarát tisztjei is zavar­ban érzik magukat, amiért a nácik túlságosan is siettetik a dolgokat és kezdik előven­ni a régi arroganciát. Ezek az egyébként nácibarát tisz­tek nem a nácizmus teljes feltámasztásától félnek, ha­nem attól, hogy a nyugati szövetségesekben rossz be­nyomást kelthet a nácik mo­hósága s esetleg visszakoz­nak az Atlanti paktumból. Az Adenauer kormányhoz közelálló körök már bejelen­tették a nyugati hatóságok­nál, hogy vissza akarják a lefoglalt dokumentumokat. A bejelentés ugyanazon a heté­ben történt, mikor Werner Heisenberg professzor, a né­met atomkutatás Npbel díj­jal kitüntetett vezető tudósa kijelentette, Frankfurtban, hogy Németországnak saját atomtelepet kell felállítania. Egyik amerikai tiszt az új­ságírók előtt felháborodással kifakadt a németek ellen: “Először atomtelepet akar­nak; természetesen békés cé-j lókra, most okirataikat akar-! ják vissza, hogy saját cél- jaiknek megfelelően átirhas-j sák a háború egész történe- j tét.” Mig azonban az amerikai í bírálat csak igen enyhe volt! és vannak, akik azt állítják, | hogy az egész csupán a lát­szat kedvéért történt, az an-1 golok tiltakozása már komo­lyabb volt. Egyik angol ten­gernagy kijelentette, hogy az okiratok “törvényes, háborús szerzemények, amiket a né­metéi? soh$ nem kapnak vissza.” Mint azonban más angol körök'kijelentették, az angol katonai vezetők sem annyira a náciktól félnek, hanem azt hangoztatják, hogy vannak a lefoglalt ok­iratok között olyan tenger­alattjárók tervei, melyek “az oroszok kezébe kerülhetnek”, ha visszaadjak őket. Nyil­vánvaló, hogy a béke és né­met demokrácia kérdése nem sok fejtörést okoz a nyugati hatóságoknak. A nyugatnémet parlament elhalasztotta a nyugati katonai szerződés ratifikálását A nyugatnémet parlament­ben nem sikerült Adenauer kancellárnak keresztülhajta­ni, hogy még e hónapban ra­tifikálják a bonni katonai szerződést, mely Nyugat-Né- metországot a nyugati, hábo­rús szövetséghez kapcsolja. A szavazásnál még az Aden- auert támogató koalíció több tagja is a ratifikálás ellen szavazott. Adenauer azt akar­ta, hogy e hónap végén sür­gősen ratifikálja a parla­ment a szerződést, azonban 179 szavazattal 166 ellenében leszavazták. A szavazás eredménye sú­lyos csapást jelent nemcsak Adenauer tekintélyére, de Einstein elutasítja az izraeli elnökséget David Ben Gurion, izráeli mi­niszterelnök Abba S. Eban, Iz- ráel washingtoni követe utján kérdést intézett Albert Einstein professzorhoz, a világhírű tu­dóshoz, hogy hajlandó volna-e elfogadni a Dr. Chaim Weitz- man halálával megüresedett iz­ráeli elnökséget. Eistein vála­szában megköszönte a nagy megtiszteltetést, de elutasította azt, kijelentve, hogy alkalmat­lannak tartja magát az elnök- jséggel járó társadalmi funkci- ! ókhoz ,és meg akar maradni a 'tudományos munkásságban, hol otthon érzi magát. Valamikor nagyon régen Wait Whitman “Korunkról” cimü elő­adásában azt mondotta, hogy a társadalom keléses, goromba, babonás és rothadt. Semmi i okunk nincs hinni, hogy azóta változott volna. És nehogy va­laki azt gondolja, hogy egy ve­szélyes fölforgatónak jutott j eszébe ezt éppen most fölhozni. , Fulton J. Sheen püspök Írja ezt i az érdekes idézetet 1952 október | 19-iki rovatában. l egyben az U. S, által diktált politika ideiglenes visszauta­sítását is jelenti. Most már az Adenauerhez közel álló parlamenti vezetők sem tart­ják valószínűnek, hogy ez : évben sikerül keresztülhajta­ni a paktum ratifikálását, j A szavazásban az Aden- auert támogató, úgynevezett Szabad Demokrata Párt több tagja az ellenzékben álló szo­ciáldemokratákkal együtt sza­vazott, akik bejelentették, hogy készülőben van egy je­lentés, mely pontról pontra összefoglalja, hogy miért hát­rányos Németországra a nyugati katonai paktumhoz való csatlakozás. Adenauer I ellenezte, hogy a parlament ■ bevárja a jelentés teljes el­készülését, azonban a több­ség leszavazta. A legjobb minőségű svéd acélból készült Pénzét visszaadjuk, nem találja jónak 1 évig barotváSkozhat 136 drb kitűnő, duplaélü KANCO- PENGÉVEL Értéke $3.90, de Ára csak $2. A* ízléses tokban minden penge külön csomagolva. — Minden önhorotvaké- szülckhcz használható. — Garantált. Jelezze: —'konr vagy vastag pengét óha.ií-e? Meg—endelhető a Miayar .lövőnél. 130 East 16th St., New York 3. N. Y. Név: ............................................ Cim: .......................................... City .......................... State---­, . ■ ——wn Küldjön vámmentes IKKA csomagokat az óhazába! ÉLELMISZEREK, RUHANEMŰK, CIPŐK, BICIKLIK NYLON HARISNYÁK, STB. AZ “IKKA” BUDAPESTI RAKTÁRÁBÓL A legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk. ★ KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! JOSEPH BROWNFIELD Richmond és Brownfield, Inc. 62 William St., New York 5, N. Y. — Telefon: WH 4-3355. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents