Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-21 / 5. szám

November 21, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ........................... Chicago a világ leggazdagabb országának egyik leggaz­dagabb városa. Lakosainak száma négymillió körül mozog. Budapest viszont egy kis “vasfüggöny mögötti” országocska fővárosa, ahol — ha hinni tudnánk az itteni angolnyelvü nagysajtónak és magyarnyelvű törpesajtónak — a nyomor és nélkülözés leírhatatlan... Lakosainak száma — a nem­rég hozzákapcsolt külvárosi részekkel együtt — alig lehet több, mint egyharmada Chicago népességének. Nos, a napokban Chicago városi tanácsának a pénzügyi bizottsága — hosszas és viharos csetepaték után— beter­jesztette költségvetését az 1953. esztendőre. A végösszeg, amely minden eddigi rekordot felülmúl, 107 millió dollárt tesz ki. A városatyák kétségbeesetten tördelik kezeiket: mi­ből fogják ezt a temérdek pénzt előteremteni?! S mivel szá­molnak az adóbehajtás nehézségeivel, az előirányzott 107 millióból nem kevesebb, mint öt és félmilliót a behajtás költ­ségeire és a behajthatatlan összegek pótlására tettek félre. Mondhatjuk tehát, hogy tisztán körülbelül százmillió körüli összeg fog befolyni. Széditően nagy summa ez még amerikai és chicagói viszonylatban is — ezt senkisem tagadhatja... Történetesen ugyanazon a napon, amikor a chicagói költségvetésről szóló tudósítás megjelent az itteni lapokban, érkezett meg az óhazából a budapesti városi tanács 1953. évi költségvetéséről szóló hir. Magyarország fővárosa a ránkkövetkeáő év folyamán 1652 millió forintot, vagyis — itteni pénzegységre átszámítva — 138 millió dollárt szándé­kozik a város különböző közszükségleteire fordítani. Ennek a hatalmas összegnek egyötödét kulturális célokra, főképpen iskolák, napközi otthonok szaporítására és fenntartására, egynegyedét pedig népegészségügyi célokra, kórházak ki­bővítésére, újabb orvosi rendelőintézetek létesítésére fogják költeni. És csodálatosképpen a budapesti városatyák nem aggodalmaskodnak afelett, hogy honnan fog ez a rengeteg pénz előkerülni, mert azt a körülbelül 12 százaléknyi külön- bözetet, amellyel a tervbevett kiadások túllépik az előirány­zott bevételt, a kormány fogja a főváros rendelkezésére bo- csájtani. A chicagói és budapesti költségvetések összehasonlí­tása csak úgy lehet reális, ha a budapesti végösszeget előbb megszorozzuk hárommal, azon az alapon, hogy Chicago la­kossága legalább háromszor annyi, mint Budapesté. Másszó­val: Chicago 100 millió dollárjábal szemben Budapest három­szor 138, vagyis 414 millió dollárt költené a jelenlegi alapon, ha ugyanolyan kiterjedésű és lélekszámú város volna, mint Chicago. Még egyszerűbben kifejezve: Budapest városa minden egyes lakójának a jólétére, egészségének védelmére, kulturális és közlekedési szükségleteire legalább négyszer annyit költ, mint Chicago az ő népességének hasonló szük­ségleteire. Hogyan lehet ezeket a kézzelfogható tényeket össze­egyeztetni azzal az agyoncsépelt propaganda-szólammal, hogy az amerikai kapitalista rendszer a legjobb rendszer az egész világon? Nekem úgy rémlik, hogy a szocialista bázisra épített gazdasági rendszer — hogy csak ezt az egyetlen pél­dát használjuk — négyszer annyit akar és tud tenni* a nép jólétének érdekében... Egy “nyomorgó, ínséges város” nem volna képes négy*zer annyit költeni lakosságának szükség­leteire, mint a világ leggazdagabb országának egyik leg­gazdagabb városa költ az ő lakosságának a jólétére. Itt vala­hol hiba van a kréta körül, azt a vak is láthatja... . ★ Egy másik óhazai hir pedig egyenesen megerősíti a cso­dákba vetett hitemet. Olvasom, hogy a Hortobágyot — ezt a hatalmas, kietlen pusztaságot —, amely, ha jól emlék­szem: körülbelül százezer holdnyi területet ölel fel, felerész­ben már dusantermő földdé varázsolták át, amelyben a bú­za, here, kukorica, napraforgó, sőt még a rizs és gyapot is megterem. Vagy 12 ezer holdon öntözőrendszert létesítettek, amellyel a csapadékhiány kedvezőtlen hatását ellensúlyoz­zák. Uj falvak, telepek bújnak ki az egykor terméketlen, meddő pusztaságból, ahol még nem is olyan régen bejárhat­tál egy napi járóföldet anélkül, hogy egy emberi lénnyel találkoztál volna. A nomád pásztorélet, amelyben a család tagjai sokszor hetekig-hónapokig nem látták egymást, át­adja helyét a normális életviszonyoknak. És ez még csak a kezdet kezdete... Úgy látszik: a hortobágyi délibáb, amely gyakorta bő­vizű tavakat és bujatermésü oázisokat varázsolt a vándor szemei elé, nem illúzió többé, hanem fizikai valóság. Hát ez még bibliai mértékkel mérve is: csoda. “És tóvá lesz a déli­báb és a szomju föld vizek forrásává.” (És. 35:7.) Az vi­szont nem csoda, hogy ilyen csodálatos dolgok láttára, “ug- rándoz, mint a szarvas, a sánta és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában viz fakad, és patakok a kietlenben.” (És. 35:6.) IKE AGGASZTJA U. S.-T (Folytatás az 1-ső oldalról) az újonnan megválasztott elnök magáévá teszi a jelen politikát a hadifoglyok ki­cserélésének kérdésében. — Wiley szenátor hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy Eisenhower mindenben kö­veti a Truman kormány poli­tikáját és “nyitva hagyja az ajtót.” Ellenzi azonban, hogy hazaküldjék az összes hadid- foglyokat. Annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetekben az U. S. delegációja ellenzi a múlt pénteken beterjesztett, kö­zéputat' jelentő indiai javas­latot, a tagállamok delegátu­sai között, beleértve a nyu­gateurópai országokat is, egyre többen vannak, akik támogatják az indiai* javas­latot* melynek alapján létre lehetne hozni a békét. Bi­Lemondott négy fö görög tábornok ATHEN. — Alexander Papa- gos tábornok, az uj görög mi­niszterelnök első tevékenysége az volt, hogy lemondatott négy vezető tábornokot, akiket nem tart egészen megbizhatóknak. A tábornokok egyike valamikor résztvett egy királyellenes moz­galomban, egy másiknak a fi­vére cikkeket irt, melyekben az amerikai politikát kritizálta, szeriteni, amire nem hajlandó. Francia győzelem, vagy veszteség? A múlt héten a francia had­vezetőség azt jelentette Viet­namból, hogy ejtőernyős csapa­tokkal visszaszorították a viet­nami csapatokat a Red River mellett és sikerült elvágni azok tápvonalát. A legújabb, igen zavarosan megszövegezett hí­rekből az derül ki, hogy a fran­ciák egyáltalán nem érétk el a behiröetett eredményt s Ho Csi Minh csapatai valószínűleg tőr­becsalták az ejtőernyősöket. A jelentés beismeri, hogy a viet­nami csapatok újból támadnak s a franciák kiürítik Laichau város polgári lakosságát. A ve­zetők családjait repülőgépen Hanoiba szállították. Ez azt je­lenti, hogy számítanak a város közeli elvesztésére. Látni fogjuk az ÜNNEPI BAZÁRON szereplő előadókat: Howard Fast, Hope Foye, Carl Marzani, Charles White és Martha Schlamme. November 21, 22 és 23-án, pénteken d.u. 4 órától éjfélig. Szombaton déli 12 órától éj­félig. Vasárnap déltől este 11 óráig. 77 Fifth Ave., New York (közel a 45-ik utcához) • A legolcsóbb vásárlási lehetőségek. • Kitűnő ételek lesznek felszolgálva. • Műkincsek elárusitása. — Du Prey, White, Gottlieb és mások. • Civil Rights Congress rendezésében. zonytalan azonban, hogy mi történik, ha szavazásra kerül a sor, mert a délamerikai or­szágok nagyobbik része való­színűleg alkalmazkodni fog a szavazásban az U. S. delegá­cióhoz, nem beszélve az olyan országokról, mint Törökor­szág és Görögország, melyek minden esetben az U. S. akaratát követik. Megszűnik a ruhafé­lék árellenörzése WASHINGTON. — Tighe E. Wood, az árellenőrzési hivatal vezetője bejelentette, hogy de­cember 1-től kezdve megszün­tetik az árellenőrzést a ruháza­ti cikkek fölött. Ugyancsak tervbe vette a hivatal a disznó- hus árának felszabadítását az ellenőrzés alól. Noha Wood azt hangoztatta, hogy az úgyneve­zett árellenőrzési törvényt élet­ben kellene tartani április 30-a után is, mikor lejár, az uj lépés valószínűleg az árellenőrzés tel­jes megszüntetésének kezdetét jelenti. Koreai veszteséglista WASHINGTON. — A Penta­gon jelenti, hogy az elmúlt hé­ten szenvedett 839 főre rugó veszteséggel a veszteséglista 126,- 726-ra emelkedett. A halottak száma 225, a sebesülteké 558, hiányzik 30 és fogságba esett 26 ember. RÖVIDEN WATERVILLE, N. Y. — Ham Supreme Court-i bíró, 475 dollár kártérítést Ítélt meg Doris Kna­uf 20 éves nőnek egy kitört fo­gáért, amelyet a májas-hurká­ban levő kődarab okozott, mely­ből Miss. Knauf ebédelt. A ká­ros fél a Pleasent Valley Pack­ing Co. amely a hurkát készí­tette. ★ ! Barlanglakó a járda alatt PITTSBURGH. — Egy bosszús kiáltás volt a válasz a rendőrök- I nek, akik botjaikkal a járda kö­vezete közt levő nyillásban tur­káltak , ahonnan füst jött ki. További kutatás után rájöttek, hogy John Ketvertis 68 éves j ember volt ott egy barlangban, j amelyet a járda alatt vájt ki ! magának.. Már 7 év óta lakik a járda alatt rossz időben. Ha az időjárás' jobb, akkor a közellévő erdőben lakik. Fogadunk, hogy az “Amerika szava’’ ezt nem közvetíti Euró­pába. ★ WASHINGTON, D. C. — Az el­nöki hivatal (Executive Branch of the Federal Governmentnek) 1988 autó áll rendelkezésére és 7,052 soffőr van alkalmazásában. Az autók értéke 6 millió dol­lár. ★ j CHICAGO, 111. — George Li- j nest haldokolva találták egy j pisztollyal a kezében. A veje Ira j Haley elvette a pisztolyt és hiv- i ta Dr. Gefre Sin Won orvost. A! doktor tudta, hogy Linesnek i rákja van. Azt hitte, hogy attól lett rosszul és adott neki egy injekciót. A beteg meghalt. Dr. Wong erről bizonyítványt állí­tott ki, a halált természetes J okok miatt állapítva meg. A | temetkezési vállalkozó vette csak észre, hogy a halott fejében revolvergolyó lyuk van. Mikor Dr. Wongot a tévedésről értesí­tették, szivszélhüdést kapott. " .'1 ÍGY látják 3 WASHINGTONBAN J. Edgar Hoover, FBI rendőrfőnök barátai mozgal- legyen Eisenhower kabmet- mat indítottak, hogy Hoover jében az igazságügy minisz­ter. (“Óh igazság, mily sok szörnyűséget visznek végbe a te nevedben!”) Az üzleti élet vezető sze­mélyiségei sűrűn fognak fel­szólításokat kapni Eisenho- wertől, hogy vállaljanak kor­mányállásokat. Az ilyen fel­szólításokat bajosan lehet majd visszutasitani, de talán nem is szándékoznak vissza­utasítani most, hogy a nagy- vállalatok minden eddiginél nagyobb befolyásra tettek szert, az ország ügyeinek irá­nyításában a republikánus győzelem révén. C-fJ A Kongresszus republiká­nus vezérférfiai ragaszkod­nak az 1953-as jövedelmi adók 10 százalékkal való le­szállításához. A kormány költségvetésének jelen légi helyzete mindenesetre arra vall, hogy az adófizetők, ki­véve a haszontöbbleti adót fizető nagyvállalatokat, alig­ha számítanak adócsökken­tésre 1954 előtt. c+J Eisenhowernek azt a taná­csot adogatják, hogy bölcs dolog lesz, ha ismét vissza­tér ahhoz a régi szokáshoz, hogy a sajtókonferenciákon hozzáintézett kérdések előze­tes írásbeli beterjesztését kö­vetelje. Ilymódon tudná csak elejét venni, hogy rögtönzött válaszokkal ne kerüljön csá­vába, ami oly gyakran történt meg a fürgeszavu Truman el­nökkel. Üzenet ment Eisenhower részéről az amerikai és angol légierők legfelső vezető embe­reihez, hogy csak tartsák meg minél előbb nagyszabású ta­lálkozójukat. Ezen a gyűlésen tárgyalnák meg a szovjet lé­gierő képességeit, a légvédel­met és az ipari célpontokat. SZÁZMILLIÓKRA rug a Social Securityben tudat la ns ágból bennhagyott járadékok összege. A MAGYAR SZÓ az egyetlen amerikai magyar lap, mely rend­szeresen felvilágosítja a magyar­ságot a Társadalmi Biztosítási jogairól." Hívja fel erre minden ismerőse figyelmét! FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓ RA Előfizetési ár: 1 évre $4 (Man­hattan, Bronx, Kanada). Kül­földre $6. — Háromhavi próba- előfizetés SÍ.— Küldje előfizeté­sét erre a címre: MAGYAR SZÓ 22 East 17th Street New York 3, N. Y. J Hétvégi levél | írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents