Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-11-14 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 14, 1952 Szebenyei J. — Az ember mindig tanul — Az bizonyos, hogy én mindig tanulok. Nem úgy értem, hogy leülök egy könyvvel és dagasztom az eszemet tudománnyal, hanem úgy, hogy elolvasom a Katholikus Magyarok Vasárnapját, vagy legalább egy cikket benne és megállapítom magamban, amit eddig nem tudtam, hogy én milyen rettentő nagy fene gazember vagyok. Lehet, hogy egyszerű tudatlanságból, vagy mert az ember saját magáról nem hiszi el az ilyesmit, de én eddig mindig azt mttem, hogy olyan átlag becsületes ember vagyok, sőt ha van rá alkalmam, még jót is szoktam elkövetni más emberek érdekében, sőt van úgy is, hogy a világ általában többé-kevésbbé jóravalónak tart. Mondom, csak most tudtam meg nem csekély meglepetésemre, hogy nincs még egy olyan lusta, szemtelen, arrogáns, csaló, svihák, meg mit tudom én még mi nem, mint én vagyok. Valaki ugyanis beküldött egy Katolikus Vasárnapi Magyarokat, vagy hogy a nyavalyában is hívják, amiben mindezt elmondja rólam egy névtelen jancsi, aki úgy látszik jól ismerhet és közelről, mert az összes aljasságaim a kisujjában vannak és még arra is emlékszik, hogy magam hencegtem vele most két éve, hogy én csak húsz percet dolgozom naponta és azt is sokallom. Hát bizony ez igaz, már az, hogy magam Írtam ezt, gondolom, ebben a rovatban. Ez a Vasárnapi Magyar ezt nagyon rossz néven veszi tőlem, mert egy olyan becstelen ember, aki csak napi húsz percet dolgozik, az nem lehet tisztességes ember. Hát ebben igazat is adok neki. Nincs rondább valami, mint egy lusta ember. Igaz, hogy minden hülye megértette annak idején, hogy ez az én egyik naiv humorom akart lenni, de ez a barom nem volt elég hülye arra, hogy meglássa benne a humort. Lehet az is, hogy az én bornirt humorom kezd drámaivá fajulni ezekben a szomorú időkben, tehát nem csuda, hogy ez az idióta nem látta meg benne a tréfát. Pedig tudta ez a Katholikus Vasárnapi Vakarcs, hogy ha én húsz percet is dolgoznék naponta, akkor is többet, tisztességesebbet és értékesebbet termelnék ki, mint amit ő kitermelt egész életében a két hecckáplán vasárnapi magyar barátjával együtt napi tiz órai munkával. No de nem ez a fontos, mert bár én ismertem ezt a jancsit véresen vörös kommunista korában is, — persze csak úgy távolról, — sose Írtam le a nevét, mert gondoltam, hogy ha valaki olyan verejtékesen hisz valamiben, mint ö hitt a kommunizmusban annak idején, akkor sok mindent el kell neki nézni. Még azt is elnéztem akkor, mikor a Vörös Újság egyik munkatársa volt Budapesten a Kun Béla idejében, hogy követelte, hogy Apponyi Albertet fel kell kötni, mert nem szerette a vörösöket. Persze se a Kun Béla, se a Számueli Tibor, se a vörös hadsereg nem állt kötélnek és nem kötötték fel a nyolcvan éves Apponyit. Gondolom, attól haragudott úgy meg a vörösökre, hogy beállt a Katholikus Vasárnapi Magyarokhoz, kitért katholikusnak és ma már engem is felköttetne szívesen, mert én csak húsz percet dolgoztam naponta. Azok a kedves hecckáplánok, akik mostanában ennek a vacaknak adják át a vasárnapi templomi kollekció egy részét, persze sokkal többet dolgoznak mint én, mert a kollektálás maga egy félórát vesz igénybe, a stólát magukra szedni kétszer naponta szintén kitesz egy félórát, ha meg az imádkozást is tekintetbe vesszük, vagy dolognak tekintiük, akkor pláne túlszárnyalják az én munkaidőmet alaposan. Nehogy valaki ebből azt higyje, hogy én vallástalan ember vagyok, vagy csúfolom azokat, akik vallásosak. Szó sincs róla. Csak az a különbség köztünk, hogy én a vallásos emberről azt szeretem feltételezni, hogy az emberiségnek a javát keresi; hogy azt óhajtja, hogy minden ember, jó, istenfélő és emberi ember legyen; hogy mindenkinek adjon észt a jóisten; hogy ne abból akarjon emélni, hogy a másik embert piszkolja, gyalázza, hazudjék róla, becstelenitse, hanem azért huzza a stóláját, mert jót tesz a másikkal, tanítja, javítja a hibáit, istenfélelemre oktatja a butát és az istentelent. De ezek, egyebet se csinálnak, mint a politikai ellenfeleiket, a templomtalanokat becsmérlik, ahelyett, hogy rábeszélnék őket szépen, emberien, hogy járjanak templomba, higyjenek az egy igaz istenben és akkor nyugodt, boldog és termelő életet fognák élni. De nem, ezek nem az Isten parancsát követik, hanem a gyűlölködés és a becsmérlés az imádságuk és aki nem jár a templomukba, — (mert hisz akkor nem lehet kollektálni tőle,) becstelen gazember és csak húsz percet dolgozik egy nap. Ha azt hiszik ezek a hecckáplánok, hogy Istennek tetsző valami, ha a ronda nyomtatványukban az ex-kommunista patkánnyal lepocskondiáztatni valakit anélkül, hogy a Jóisten azt számon ne kérje tőlük majd a számonkérés idején, nagyon tévednek, mert amikor majd Szent Péter kinyitja nekik a kiskukucskáló lyukat az ajtón és meglátja a pofájukat, úgy rúgja le őket a pokolba, hogy a nyakuk kitörik. Igen am, azt se feledjék el, hogy minden nap húsz percet £n állok majd a pokol kapujában és úgy rántom majd be i SPORTHÍREK Hispanos — K. Scotts 4:1 A vasárnap kettős futballmér- : kőzéssel az 'Amerikai Liga’ vendégszereplése a Yankee Stádiumban befejezést nyert. A kísérlet, ha nem is járt teljes sikerrel, mindenesetre nagy lépés volt a futball népszerűsége fejlesztésében és valószínűleg még lesz alkalmuk a jövőben is futballmérkőzéseket látni a Yankee Stádiumban. Az utolsó mérkőzések és szép és izgalmas játékot hoztak. A Brooklyni Hispano együttes gyors és eredményes csatár játékával könnyen elintézte a favorit skót csapatot. A vendégcsapat 3 11-est hagyott kiaknázatlanul és ezzel megpecsételte a vereségét. BROOKHATTAN — HAKOAH A balszerencsésen játszó Ha- koah ezúttal sem tudta megtörni veszteség-sorozatát. A brooklyni csapat e szezonban még ■ egyetlen pontot sem szerzett és j szinte remény nélkül kullog a j liga utolsó helyén. A mezőny-! ben széfjén játszó csapat telje- j sen tehetetlen a kapu előtt és1 ameddig nem lesz egy jó áttörő, csatára, még reménye sem lehet | mérkőzések nyerésére. Egyéb eredmények: Phila Natls.—Newark 3:2 Phila Amerks—N. Y. Amerks 0:0 Greek Amerks—Hota 6:4 Swiss—German Hungs. 6:3 Eintracht—Hoboken 5:2 Brooklyn—Minerva 4:1 New York—Newark 6:3 Elizabeth—Lithuanians 4:1. Vasárnap, nov. 16-iki mérkőzések: Amerikai Liga-mérkőzések a Sterling Ovalon. — Vasárnaptól kezdve az amerikai ligamérkőzések színhelye a Sterling Oval lesz, ahol két érdekes bajnoki mérkőzés kerül lejátszásra. Hispano—Portugese és N. Y. Americans—Phila Natls. Magyar S. C. — New World a Zerega Ovalon A newyorki magyar csapat a New World csapatával játszik a N. Y. State Amateur kupáért folyó mérkőzések első fordulójában. A magyar “B” csapat a New World "B’’ csapatával játszik barátságos mérkőzést. AZ IZRAELI ÁLLAM PROBLÉMÁI Irán uj javaslata olajegyezményre Dr. Ali Gholi Ardahi ,! Irán képviselője az Egyesi t Nemzetekben javaslatot te , mely szerint az iráni k( - mánv hajlandó hasonló ki •- térítést fizetni az Angol-Iráni Olaj társaságnak, mint amit az- angol kormány fizetett a nemzeti tulajdonba vett angol üzemek tulajdonosainak. Az angol kormány még nem válaszolt a javaslatra, azonban a háttérben tárgyalások folynak az iráni olaj körül s hírek szerint a Truman kormány, Eisenhower bekapcsolásával olyan terven dolgozik, hogy az iráni olajat a nagy olajtársaságok együttesen termeljék, ki, természetesen az amerikai társaságok bekapcsolásával. A világ demokratikus álla- j mai és a demokrácia céljaiért' küzdő tömegei s egyénei nagy; jóakarattal és lelkesedéssel! fogadták Izráel államának! megalapítását. Nem kell bővebb magyrázat ahhoz, hogy j egy ország politikai függet-i lensége egymagában még j nem biztosítja az ország jó- j létét. A politikai függetlenség mellett elsőrendű fontossága van annak, hogy egy ország gazdaságilag is minél nagyobb függetlenséget élvezzen és saját népe javára for-; ditsa nemzeti vagyonát és kincseit. Izráel államnak helyzete is attól függ, hogy politikai függetlensége mellett milyen mértékben tudja megőrizni gazdasági függetlenségét is. Izráel főproblémája volt az ország kiépítése, mezőgazda- sági és ipari berendezéseinek megteremtése, a nyersanyag- források biztosítása. Mindehhez tőke kellett s már az uj zsidó állam pályafutása kezdetén vezetői amerikai tőkét vettek igénybe. Az amerikai gazdasági tanácsadók, mint Robert R. Nathan, több millió dolláros befektetési programot indítványoztak. A tőkebefektetéseket természetesen csak akkor lehet eszközölni, ha kedvet csinálnak a befektetőknek, felbátorítják és biztosítják őket, hogy befektetéseik gyümölcsözők lesznek, más szóval még kell teremteni azt a ked-l vező légkört, amely vonzóerővel hat a vállalkozókra. 1950-ben tehát az izráeli parlament, a Knesszet, törvényt hozott, amelyben mentesíti a vámtól gépek és nyersanyagk behozatalát, öt évi időszakra adómentesiti a külföldi befektetők magántulajdonát, a jövedelmi adó maximumát 25 százalékra tette és megengedte, hogy Izráelböl a befektetés 10 százalékát idegen valutában ki- vihesse, profit, törlesztés és kamat formájában. Ez valóban igen csábitó törvény volt és bőkezűen jutalmazta azokat, akik az ország megsegítését szívügyüknek tekintették, akár önzetlen szándék vezette őket, akár az üzleti lehetőségek érdekelték. Amikor 1950 szeptemberében 50 amerikai tőkés látogatást tett Izráelben az amerikai cionista és nem-cionista szervezetek képviseletében, Ben Gurion miniszterelnök egy másfélbillió dolláros építési tervezetet terjesztett elébiik. Egybillió dollárt az Amerikában elhelyezendő kötvényekből remélt. A látogatók megígérték az egvbilió dollárt. Amikor a bizottság visszatért az Egyesült Államokba, a küldöttség egyik tagja, néhai Morris Rothenberg bíró, a “New Palestine” 1950 októberi számában megjelent beszámoló szerint,, jelentését előadta az amerikai cionista szervezet előtt és elmondta, hogy a törvény által biztosított kedvezményeket nem tartják elegendőnek a befektetések buzdításához, ezt megmondták az izráeli államférfiaknak s ez a vélemény mélyen hatott Eliezer Káplánra és Ben Gu- rionra, valamint a kormány többi tagjaira. Később magánbeszélgetés formájában Kaplan megígérte a küldöttség tagjainak, hogy kívánságaikat teljesitik és minden lehetőt el fognak követni, hogy a befektetések végrehajtásához még kedvezőbb légkört teremtsenek. Hogy melyek voltak a további lépések, arra a “Magyar Szó” legközelebbi számában fogunk rátérni. itiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMmiMimmiiiiHiiiiiiiiiiitmiii FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZó-R A Előfizetési ár: 1 évre $4 (Manhattan, Bronx, Kanada). Külföldre $6. — Háromhavi próba- előfizetés $1.— Küldje előfizetését erre a címre: MAGYAR SZÓ 22 East lltb Street New York 3, N. Y. N.Y. STATE AMATŐR KUPA MÉRKŐZÉS a Zerega Ave. Stádiumban November hó 16-án, vasárnap MAGYAR S. C. NEW WORLD délután 2 óra 30-kor ★ MAGYAR “B” NEW WORLD “B” délután 1 órakor Útirány: Pelham Bay subway a Zerega Ave. állomásig, on- uan egy utca keletre a pálya Avenel Auto Body REPAIR SHOP BODY ÉS FENDER JAVÍTÁSOK AVENEL, NEW JERSEY • WELDING • BRAZING • SPRAYING 136$ St. George Avenue PAUY WMONCZY. tulajdono# Telefon: RAh^xy 7-1487 in itmmiirmiiuit 111111111111111111 id A legjobb minőségű svéd acélból készült őket, hogy direkt a legvörösebb tüzbe zuhannak és égnek naponta tiz órát, mig én ott is csak húsz percet fogok égni. És hogy én mennyivel különb ember vagyok, mint ezek az urak, hadd fejezzem be ezt az Írást azzal, hogy én megbocsátok az ilyeneknek is és kérem rájuk az Isten áldását — ámen. Pénzét visszaadjuk, iá nem találja jónak 1 évig borotválkozhat 130 drb kitűnő, duplaélü KANCO- PENGÉVEL Értéke $3.90, de Ára csak $2. Az ízléses tokban minden penge külön csomagolva. — Minden önborotvaké- szülékhez használható. — Garantált. Jelezze: «^'kony Yagy vastag óhajt-e ? Megrendelhető a MiiVsr Jövőnél. 130 East 16th St., New York 8. N. Y. Név: ........................................... Cim: .................................... City ..................... State ... Ammoiiiló vagyok... ■ — Szebenifci József rovata —
