Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-11-14 / 4. szám
November 14, 1952 s MI ÚJSÁG M^efßufabtß hazai hirefc Ötéves törvünk során félmillió vezetékes rádióval látjuk ! cl dolgozó népünket. A vezetékes rádió hamarosan népszerű-1 vé vált és a városok, községek lakosai egymásután kérték a vezetékes rádió bekapcsolását. A százezredik vezetékes rádió bekapcsolása október 25-én történt meg Dunavecsén ünnepélyes keretek között. A százezredik vezetékes rádiót Győrfi Lajos tszcs elnökhelyettes lakásába szerelték. Ez év végéig a posta dolgozói még 45,000 újabb vezetékes rádiót kapcsolnak be. *• A KÖZSÉGEK villamosításával egyidejűleg a jövő évben további 100 termelőszövetkezetet villamosítanak. Nemcsak a termelőszövetkezeti tagok lakóházaiban gyűl ki a villanj', de a nagyfeszültségű ipari áram alkalmazásával fokozódik a munka termelékenysége és kiszélesül a tsz-ek öntözött területe. Jövő évben a termelőszövetkezetek további 320 villanymotort is kapnak, amelyek segítségével továbbfejlesztik majd nagyüzemi gazdaságunk gépesítését. ★ NAGYKŐRÖSÖN Arany János halálának 70. évfordulója alkalmával emlékünnepséget rendeztek, Megkoszorúzták a költő szobrát, majd felavatták a gimnázium Aranj János emlékszobáját, ahol a költő kézirataiból, könyveibe rendeznek állandó kiállítást. A napot ünnepi est fejezte be. ".melyen Barta János egyetemi tanár mondott beszédet. ★ BEFEJEZÉSHEZ közeledik a székesfehérvári pályaudvar építkezése. A kétszáz méter hosszú, 45,000 köbméter térfogatú hatalmas épület terveit a Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalat készítette. Az uj épületet, mely a háború alatt majdnem teljesen elpusztult régi állomáshelyén emelkedik, ez év december 21-én adják ál rendeltetésének. A jövő év folyamán az épület az állomás dolgozóit szolgáló szociális létesítményekkel, vontatási és vonatkisérő-Iaktanyák- ka! bővül. -fc NAGYBÁTONYBAN, az észak-magyarországi Nógráf megyében uj bányászváros épül. A Mátra hatalmas hegy láncának tövében helyezkedik el Nagybátony. Alig pár hó nappal az ötéves terv indulása előtt kezdték meg az építkezéseket és máris átadták a bányászlakóknak a már felépi tett 7, háromemeletes lakóházat, illetve munkásszállókat. 16 millió forint beruházással építették fel ezeket a házaka* A jelenleg mintegy ezer lakosú telep az ötéves terv során 15 ezres lélekszámú várossá épül. A város egyik dísze az épük uj vájár-tanuló iskola és tanulóotthon, mely december vé gén megkezdi működését. Ebben az iskolában sajátítják e1 a fiatalok a korszerű bányászat technikáját. Nemcsak a várost, hanem a bányaüzemet is gyors ütemben fejlesztik. Két év alatt másfélszeresére emelkedett a szén gépi szállítása. 50 uj fejtőkalapácsot, 30 uj fúrógépet kaptak a bányászok Már ez év végére a kifejtett szén 80 százalékát szállitó-sza- lagok továbbítják a felszínre. ★ NAGYSZABÁSÚ erdősítés indult meg Tolna megyében Az ötéves terv keretében eddig mintegy 12,000 hold erdői telepítettek a homok megkötésére. Az idén ősszel ujahb 3,60 holddal növelik az erdőtelepítést. Főként ott ültetnek, aho legtöbb a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület é legkevesebb az eső. Az eddig terméketlen területeket erdő fallal veszik körül, igy a szél kevésbbé hatolhat be és ke vésbbé száríthatja ki a talajt. Az ilyen területen kevés csa padék esetén is olyan gazdag a termés, mint a csapadékba liő vidékeken. ft' = ~~------------A HUNGARIAN SARGEN ÉTTERME S BÁRJA •1528 Second Avenue, New York City (a 79-ik utcánál) pompás magyar estéket biztosit Finom ételek, remek cigányzene, nagyszerű műsor, a legjobb társaság és valódi magyar hangulat várják minden este ont és barátait- a “GARDENBEN" Kitűnő vacsora $1.85 • Csirkevacsora $2.25 — LEGFINOMABB BOROK ÉS EGYÉB ITALOK — Asztalrendelés telefonon: REgent 4-9670 RAGYOGÓ MŰSOR, NAGYSZERŰ CIGÁNYZENE Zettl Laci tulajdonos ^____________________________________ f...IMPÖRTÍÍ^'ÁnstRONlG'BAN 1 | Időt, fáradságot, pénzt takarít meg és a legjobb minőségű ; { árut kapja, ha nálam vásárol ; LEKVÁROS ZOLI Importháza 1083 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. § ‘a 107-tk és Westchester Ave. között. — Tel.: DAyton 9-0483 !; ^ — Nyitva délelőtt 8.30-tól eete 8-ig, szombatdn 8.30-ig — | Importált magyar paprika, lekvár, mák, mindenféle fűszerek, 1 rétestészták, konzervek és sok cás cikk mérsékelt áron kap- !; | ható. Segítse Izraelben lakó rokonait a nálam vásárolható 2 'O. K." cluelmiszer utalványokkal, melyek elleneben tetszése ; | szerint vásárolhat. !: AMERIKAI MAGYAR SZÓ AZ ÓHAZÁBAN? Uj élet tóm idt Yardon — Budapesti tudósítónktól — Traktorok zugnak a tardi határban, az ősziek alá végzik a mélyszántást. A Bükk- íiegység alján, enyhe dombok /ölgyében mozgalmas az élet. Fát fuvaroznak, téglával meg- i-akott teherautók dübörögnek, szekereken krumplival megtelt zsákok, egy teherautó áruval megpakkoltnn tart a földmüvesszövetkezeti bolt felé. Már vége a szüretnek, de a szőlőkben még élénk munka folyik, akárcsak a földeken. Énekszó hallatszik. Felszabadulása előtt a tar- i határt úgy hívták: “ha- ál gyűr ti.” Valóban az is volt. I Cobug hercegi birtok le- íjTilt a falu széléig, fojtogatta a népet, megfosztotta az emberi életlehetőségtől. — A felszabadulás után a “ha- álgyiiríi”-l)ől — “életgyürü” ett; a volt hercegi birtok ma i tardiakat táplálja, élteti. Az ujarcu Tárd Az uj élet meglátszik a tani arculatán is. Régen, kora ősztöl-késő ta- /aszig nemcsak az idegenek számára volt megközelíthetetlen Tárd, hanem a falu-! jeliek is csak alig tudtak érintkezni egymással; a “nyakig érő sár” akadályozta jket. A hegyekből lecsurgó /iz ott 'ragadt a kövezetlen aluban, sem gyalogjáró, sem cocsiut nem volt. Az alacsony iskók ajtaját sokszor még anyitni sem lehetett, mert dáraszetotta a viz. A Tárd mellett elhúzódó uj írszáguton most minden zök- cenö nélkül roboghat az autó, i faluban pedig köves gvalog- árókat építettek. Néhány zsupfedeles, ala- sony ház még itt szomorko- dk a felsővégen, de folyta- ásként már cserépfédeles, etszetős házak sorakoznak. V felszabadulás előtt a falu !,300 lakosa alig több mint .00 földpadlós, kis ablakos zobában zsúfolódott. Har- .linc esztendő alatt mindösz- ze 8 vályogházikót tákoltak ssze, csupa egyszobásat. A elszabadulás óta 142 több zobás ház épült, valamennyi készséges, cserépfedeles és apadiós. zövetkezeti falu Tárd község túlnyomó többségének még karéj nyi kenye- et sem juttatott a hercegi jirtok. Sehol a környéken íem volt üzem, vagy gyár, a- .nely a/, emberfelesleget fog- alkoztathatta volna. Tárd férfilakossága — beleértve a ciz éven felüli fiukat is — tavasszal elhagyta családját, elment kubikusnak, napszámosnak, s csak ősszel került haza, amikor már másutt sem akadt megfelelő munka. De számos taráinak, akárcsak a többi száz és százezer magyarnak, az egész országban nem jutott kenyér, s beálltak a kivándorlók seregébe. Tárd ma már termelőszövetkezeti falu; valamennyi dolgozó parasztja közösen gazdálkodik. A dolgozó parasztok három telrmelőszö- vetkezeti csoportba tömörültek. “Béke”, “Rákóczi” és “Rózsa Ferenc” nevet viselik a csoportok. A tardi határban birkanyáj legelészik, sertéshizla- j lás folyik, szaporodik a törzstehenészet és ez — mind a népé. — Ád már munkát, kenyeret a tardi föld — mondja Gál Gyula, a “Rózsa Ferenc” csoport elnöke. — Csak az hagyja el a falut, aki ipari szakmát kíván tanulni és a fiatalok, akik középiskolára, egyetemre mennek. Kulturélet A falu fiatalsága kultur- otthont épített. Színpaddal felszerelt kultúrterem, 800 kötetes könyvtár van a kul- turszinházban. Az elszigetelt falu lakosságának 13 százaléka analfabéta volt (1936 évi adat), 40 százaléka pedig csak a nevét, tudta leírni és csak a betűk egy részét ismerte. — A felszabadulás után több tanfolyam indult, megtanitották irni-olvasni a tardiakat — csupán két koros asszony nem vállalkozott arra, hogy beüljön az iskolapadba... A többiek mind buzgalommal sajátították el a betűvetést. A kultúrotthon igazgatója Csórja Csaba megmutatja az Ady Endréről elnevezett kultúrotthon programját: ime néhány programpont: Október 5. A “Szabad Földi téli esték” előadásainak meg-| nyitása“. Megemlékezés az! aradi vértanukról. Október 12. Előadás Amerika 460 éves felfedezésének évfordulójára. Október 19. a tánckör a “kistarcsai” lánytáncot és a “Vásárhelyi” kisdobos táncot, a színjátszó-szakkör két- felvonásos színmüvet és az énekszakkör Szosztakovics béke-dalát és három magyar] népdalt tanul be. A tardiak tánccsoportja az ?z évi kulturversenyen az ellő lett Borsod megyében. \z iskola Régen hat osztályos iskola volt Tardon, a gyerekek azonban négy eleminél nem igen jutottak tovább, mert már tizéves korukban kenyeret kellett keresniük. Most mind elvégzi az általános iskola VIII. oszályát, s .igy valamennyien megszerzik a múltban négy középiskolai végzettségének m e g f e lelő alapműveltséget. A gyerekek egyrésze tovább tanul gimnáziumban, különféle technikumban és már jónéhányan egyetemi hallgatók. 1936-ban dolgozatot írattak az iskolában arról, hogy mik szeretnének lenni a gyerekek, íme néhány idózet a régi füzetekből: “Én miniszterelnök szeretnék lenni, mert jó fizetése van, meg jó módja.” “Én csirkefogó szeretnék lenni. Ha én csirkefogó lennék, a csirkéket mind megfognám, lemészárolnám, elvinném a vásárra és ott eladnám pénzért.” — Én képviselő szeretnék lenni, - azért mert sok pénzt kapnék.” —. “Én kutyapecér szeretnék lenni, mert a kutyapecér sók kutyát fogdos és azt mind kiváltják tőle, meg megveszik.” Vájjon kell ebhéz, kommentár ? ■ é. És most, 1952-ben, mi tesszük fel ugyanezt a kérdést a tardi gyerekeknek: “Én agranómus leszek. Ha befejezem az általános iskolát, mezőgazdasági technikumba fogok járni.” “Traktoros leszek és senki nem fogja jobban szántani a földet, mint én.” — “Én itthon maradok, bemegyek a tszcs.- be, amelyikben édesapáméit! is bent vannak.” — “Én a legjobb tanuló vagyok áz osztályban és ahhoz van kedvem, hogy hidakat építsek. Mérnök leszek.” Tardon már nem éhes gyerekek vágyódnak képviselőség s kutypercérség után. Ma minden gyerek tudja, hogy tanulással, szorgalommal elérheti azt a foglalkozást, a- mit szeretne. Egészségügy 1936-ban minden negyedik u j szülött meghalt, mindert ötödidk tardi lakos pedig! tbc.-ben pusztult el. Az elmúlt évben egyetlen csecsemő sem halt meg a cse~, csemőhalandósági időn belül.. Jelenleg a faluban már ősz-, szesen csak négy tbc.-s van;* ezeket a mezőkövesdi tüdőgondozóban kezelik. » Az egészségház mellett esti évben készült el az uj orvosi rendelő és az orvosi lakás* Beszélgetünk a falu orvosán val, dr. Wagner Oszkárral: — Minden gyereket BCG.’ oltásban részesítünk. A gye-’ rekek állandó orvosi ellenőr-1 zés.alatt állnak. A gyerekek’ J fogkezelését a mezőkövesdi' ! szakorvos rendszeresen látja* ] el. — A házi gyógyszertá- ' runk olyan, mint egy kis pa-' ! tika, penicillintől kezdve a-, j legjobb gyógyszer-specialitád | sok rendelkezésre állanak. —h Régen itt az anyák még bá-í bát sem vettek igénybe a'> szüléshez, ma én vezetem le a- szüléseket, vagy pedig be-v utaljuk őket a mezőkövesdi szülőotthonba. A magasabb: életszínvonal a jobb lakás-' körülmények, a rendes táp-, lálkozás és a gondos egész-; ségügyi felügyelet tette lehe-: tővé, hogy Tardon a háláló-, zási arányszám a háború- előttivel szemben a felére csökkent. ★ Végigjárjuk a falut, betérünk egyik-másik házba, csupa derűs, nyugodt arc. Beszélgetünk a tardi emberekkel, saját termésű borukkal j koccintunk — uj életükre, a- 1 melyet a Magyar Népköztársaság teremtett meg számukra.
