Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-14 / 4. szám

November 14, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HÉTVÉGI LEVÉL Írja: SSSsRev. Gross A. László, B. D., Th. M. ssss Mutass nekem a történelemben csak egyetlen vérbeli hadvezért, aki a béke megteremtését és megőrzését tekin­tette élete főfeladatának — akkor elhiszem, hogy Eisen­hower őszintén és komolyan akarja a koreai hadjárat azon­nali beszüntetését és a további összeütközések elkerülését. Mutass nekem egy ügyvédet, aki fájlalja, hogy az embei-ek pereskednek egymással; egy orvost, akinek az a leghőbb vágya, hogy minden létező be­tegség máról-holnapra eltűnjék a föld színé­ről; egy garázstulajdonost, akinek nincs for­róbb kívánsága, mint az, hogy többé ne le­gyenek javításra szoruló gépkocsik; egy pa­pot, aki folyvást azon imádkozik, hogy min­den templom ajtaja örökre bezáruljon, ak­kor talán elhiszem, hogy egy hadvezér, aki végtelenül büszke katonai szolgálatban el­töltött negyven évére, szive mélyéből vágyakozik egy olyan állapot — a béke — után, amely éppen az ő kasztjának; a hivatásos katonatisztek kasztjának a tekintélyét .aláássa, fontosságát és szükségességét egyenesen kétségbevonja... Már pedig nyilvánvaló, hogy Eisenhower ezt a példát­lanul fölényes választási győzelmet elsősorban annak kö­szönheti, hogy az ország népe hitt neki, amikor unos-unta- lan hangoztatta, hogy az ő célja a béke és a békére alapított prosperitás megteremtése. Ha ezt a két célkitűzést a tábor­nok ur komolyan veszi és minden lehetőt megtesz ezek meg­valósítása érdekében, akkor számíthat Amerika népének lel­kes támogatására, a világ többi népeinek tiszteletére és há­lájára, ezenfelül pedig hajlandók leszünk egyéb — nagy­számú — fogyatékossága felett is szemethunyni... Sőt, egy lépéssel továbbmenve, azt is merem állítani, hogy ha Eisen­hower ezt a két legfontosabb Ígéretét hajlandó és képes be­tartani, ennek az országnak a történelemkönyvei őt a három legkülönb elnök között fogják emlegetni. Nekem semmi kétségem sincs aziránt, hogy a békét úgyszólván máról-holnapra meg lehetne teremteni, ha a mi felelős államférfiaink — a változatosság kedvéért — egy­szer már a józan eszükre hallgatnának és nem világuralmi ambíciójuk ösztökélésének engednének; az sem vitás, hogy Eisenhowernak igenis módjában állna az amerikai nép béke­vágyát kielégíteni, ha elnöki minőségében valóban a béke­szerzés nagy feladatának szentelné magát, csak abban va­gyok Tamás, hogy a tábornok urban ennek az Ígéretnek a betartására a hajlandóság, az akarat olyan erős, mint azt a kortesbeszédek sokasága során sikerült hallgatóival elhi­tetnie. Mert a béke létrehozásához végtelen sok jóakarat, határtalan türelem és rengeteg igazságérzet szükséges — olyan tulajdonságok tehát, amelyeket Eisenhowerban eddi- gelé nem fedeztem fel. Békét teremteni nem lehet olymódon, hogy ellenfelünket állandóan mocskoljuk, piszkoljuk és a legválogatottabb invektivákkal sértegetjük — a tábornok ur pedfg ezt tette a kampány egész ideje alatt. .. Békét te­remteni nem lehet olyképpen, hogy az egyik fél kereken ki­jelenti: ez az ára a békének, ha ezt nem vagy hajlandó meg­fizetni : háború lesz! Ez nem béke — ez közelebb áll a zsaro­lás kísérletéhez... Békét szerezni csak úgy lehet, ha leülünk a kerékasztalhoz, ellenfelünket magunkkal minden tekintet­ben egyenlő tárgyalófélnek tekintjük, legalább annyi jóaka­ratot feltételezünk róla, mint amennyi bennünk lakozik, köl­csönösen és a legnagyobb türelemmel meghallgatjuk egy­mást, folytonosan arra törekszünk, hogy egy-egy lépéssel .közelebb jussunk egymás felfogásához és ezt a műveletet lolytatjuk, folytatjuk és FOLYTATJUK mindaddig, mig az összes ellentétek teljesen ki vannak küszöbölve. Aki igazán akarja a békét, annak ilyen magatartással kell hozzáfogni a feladathoz. Ezt a hajlamot azonban Eisenhowerben nem látom és még kevésbbé látom azokban a Wall streeti tanács­adókban, akikkel körülveszi magát. Egy másik alapfeltétele a békének az, hogy végre tudo­másul vegyük, hogy a velünk szemközt álló erő nem egy ide­iglenes fenomén, amit az első erős szél játszi könnyedséggel elsodorhat, hanem egy szilárdan megalapozott rendszer, aminek további létezésébe bele kell nyugodnunk, akár szá­junk ize szerint való az, akár nem. Erre a realisztikus ma­gatartásra sem látok sok hajlandóságot a tábornok urban, aki hol nyíltan, hol burkoltan, értésére adta hallgatóinak, hogy a nagy ‘‘kereszteshadjárat”, amelynek ő áll az élén, nem tekinthető befejezettnek addig, mig az “istentelen el­lenfél rabigája alatt sínylődő népek fel nem szabadultak.” A tábornok urnák a béke megteremtésére, választott metó­dusa egyenesen iskolapéldája annak, hogyan NEM SZABAD a békeszerzés müvéhez hozzáfogni.., Mint 3,000 évvel ezelőtt, békét ma is csak igazságra lehet építeni. Ha Eisenhower békét akar, keresse az igazsá­got előbb “és lesz az igazság müve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké!” (És. 32:17) Ha ezt a fajta békét, nyugalmat és biztonságot megszerzi saját népének és kétezermillinyi más népnek, az utókor az Egyesült Államok egyik legkiválóbb elnökét és a világ egyik legnagyobb jótevőjét fogja benne látni, ha viszont nem él EISENHOWER ÉS A KOREAI REKE engedni a hadifoglyok kér­désében. A második lehetőség: az amerikai csapatok kivonása Koreából. Mint a lap Írja: a katonai vezetők szerint, ilyesmire mégcsak gondolni sem lehet. Harmadik lehetőség: a jelen front fenntartása, bombázásokkal, abban a re­ményben, hogy a végén ki­merítik a kínaiakat és észak koreaiakat. A katonai veze­tők ezt sem akarják. A negyedik lehetőség: Teljes támadás, nagy után­pótlással, hogy megpróbál­ják legyőzni az északkoreai­akat. A katonai vezetők sze­rint ez sok áldozatot jelente­ne és a győzelem egyáltalán nem biztos, tehát ellenzik azt. Az ötödik lehetőség: a háború kiterjesztése a Kínai Népköztársaság ellen, a “MacArthur formula” alap­ján. Ez Mandzsúria bombá­zását jelentené, tengeri blo­kádot Kina ellen és Csang Kaj-sek csapatainak táma­dását Délkina ellen és álta­lános, nagyszabású táma­dást. A terv végrehajtásá­ra nagy szárazföldi és légi megerősítésre volna szükség és igen sok emberáldozatot követelne. A támadás majd­nem bizonyossággal a har­madik világháborúhoz vezet­ne, mindazonáltal, a tábor­nokok ezt fogják javasolni Eisenhowernek a koreai di­lemma megoldására. így írja ezt az U.S. News and World Report, most már egészen nyíltan, miután megválasztása után az első Ugyanakkor azonban beis­meri, hogy a háború kiter­jesztésének meg vannak az akadályai. Az amerikai ka­tonáknak, akik a koreai fronton vannak, a harci ked­ve egyre kevesebb, ahogy a háború elhúzódik. A front­ról jövő üzenetekből tudjuk, hogy a katonák haza akar­nak jönni s Eisenhower 'mégválasztása után az első kijelentésük az volt: remé­lik, az uj elnök haza fogja vinni őket. A katonák, ép- penugy, mint az amerikai nép békét akar. A béke Ígé­rete az elnöki székbe jut­tatta Eisenhowert s az ame­rikai nép összefogással még mindig kikényszerítheti a békét, a Wall Street‘és tá­bornokainak minden hábo­rús terve ellenére is. ÍGY látják Nincs egyetlen komoly publicista az országban, aki ne ismémé be, hogy Eisen­hower azon kijelentésének, hogy “személyesen Koreába megy” döntő szerepe volt a választásban. A nép a béke ígéretének vette e szavakat annyira, hogy Eisenhower­nek igen nehéz lenne kibúj­nia azok alól. Egy héttel azomban a vá- választások után a Wall Srteet berkeiben már meg­indult a .nyomás, hogy Eisenhowernek nem kell Ko­reába menni. Egy héttel a választások után a “béke” szó már teljesen hiányzik a kalmársajtó Eisenhower vá­lasztási győzelmével kapcso­latos cikkeiből és a rádió ts televízió legjobban feldolgo­zott kommentátorai azt han­goztatják, hogy Eisenhower számára túlságosan veszé­lyes volna a koreai ut s azt nem szabad megkockáztatni. Végeredményben ha az újonnan megválasztott el­nök el is indul Koreába, az- £al nem hozza közelebb a békét. Mint Drew Pearson hangoztatta vasárnapi rá- dióhiradójában, ha elindul, magával viszi a hadsereg vezérkari főnökét, a tenge­részet és a légi haderő főnö­két, tehát majdnem a teljes hadvezetőséget. Maga az a tény elegendő ahhoz, hogy a nép ne reménykedjen a bé­kében, amire vonatkozólag egyébként Eiseinhower ki­jelentheti, hogy ő soha nem tett határozott ígéretet, csupán annyit mondott, hogy személyesen megvizs­gálja: mit lehet tenni Ko­reában. i * A békét Eisenhower uta­zása nélkül igen könnyen meg lehetne teremteni az Egyesült Nemzetekben, ha követnék a világ népeinek akaratát. Az arab és ázsiai tömb kiküldöttei dolgoznak egy úgynevezett középutas terven, melynek célja a fegyverszünetet visszatartó kérdés: a hadifoglyok prob­lémáinak elintézése. A valóság az, hogy Eisen­hower koreai utazása igen könnyen jelentheti béke he­lyett a háború kiterjesztését s ha az uj elnök a katonai vezetők tanácsára hallgat, akkor az U. S. News and World Report szerint Mac Arthur tervét fogják meg­valósítani, azaz kiterjesztik a háborút Kina ellen, ami­vel elindíthatnak egy har­madik világháborút. Az U.S. News and World Report, mely a Wall Street egyik fontos lapja és az Eisenhower tábor nézetét képviseli, elemzi a koreai helyzetet és Eisenhower utazásával kapcsolatbban öt lehetőséget lát: Az első lehetőség a fegy­verszünet. A lap ezt való­színűtlennek tartja, mert az U.S. semmit nem hajlandó Erősen növekedik a koreai veszteséglista WASHINGTON. — A vé­delmi minisztérium jelentése szerint az elmúlt héten 1,318 újabb ember neve került az US veszteséglistájára. Ez a szám a legnagyobb heti em­berveszteséget jelenti az egész évben. Az U. S. összes embervesztesége az uj listá­val 125,887-re emelkedett. a sors által nekiajándékozott alkalommal, a történelem u<rv fogja elkönyvelni, mint a huszadik század egyik legször- nyübb csapását... WASHINGTONBAN Adlai Stevenson és hadna­gyai a szivük mélyén Harry Trumant okolják óriási vere­ségükért. Stevenson úgy ér­zi, hogy Truman mindenkép­pen a választási harcok köz­ponti alakja igyekezett lenni. ★ Ha John Foster Dulles nem kapja meg a külügyminiszte­ri tárcát az Eisenhower-kor- mányban, annak oka Anglia lesz. Vezető angol államfér­fiak nem szeretik Dullest, aki világpolitikai kérdések­ben az övéktől eltérő felfo­gást vall. tAt És azt mondják, hogy Ei­senhower Deweynek köszön­heti a legtöbbet, mert ő haj­szolta keresztül Eisenhower jelöltségét és a választások­ban ő irányította a straté­giát, amely Eisenhowernek New York államban egymillió szavazatot szerzett. ★ McCarthy szenátornak nem lesz oly nagy befolyása, mint eddig, mert hiszen őt válasz­tották meg újra szenátornak Ike védőszárnyai alatt s nem a tábornokot a szenátor be­folyása miatt. A republiká­nus kormányt McCarthy nem üldözheti vádaskodásával, igy majd uj vadászterületet kell keresnie. ★ J. Edgar Hoover FBI-főnök; helyzete a republikánus ura­lom alatt megszilárdul. Két héttel elhalasz­tották a CIO konvencióját Csütörtökön Pittsburghban eltemették Philip Murrayt. A temetésen megjelentek nem­csak a CIO, de a többi szak- szervezetek főbb vezetői is. A temetést megelőzőleg a CIO alel nőkéi megbeszélést tartot­tak és két héttel elhalasztot­ták a CIO konvencióját, melynek e héten kellett volna megkezdődni Los Angelesben. A konvenciót Murray halála miatt december 1-én kezdik meg és Atlantic Cityben fog­ják megtartani. A háttérben nagy manőverezések folynsk a CIO elnöki tisztségéért. A verseny Walter P. Reuther, az automobilipari munkások szakszervezetének elnöke és Allen S. Haywood, a CIO al- elnöke között folyik, aki az utolsó évben Murray beteg­sége miatt a CIO adminisztrá­ciós vezetője volt. Hírek sze­rint az acélmunkások szer­vezete Haywoodot támogatja a versenyben.

Next

/
Thumbnails
Contents