Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-10-31 / 2. szám
October 31, 1952 ai\ Mikai .magyar szó Irodalom - Művészet - Tudomány VERES PÉTER: A SZERELEM IRODALMÁRÓL A Pályamunkások Ajánlásában irtani. “Évezredek óta az irodalom a szerelemből, a háborúkból és a természet ábrázolásából, meg a karrier és vagyonszerzés utjának a megírásából él. A most épülő szocialista világrend alapja az emberi munka, irodalmában is el kell foglalnia a munkának a maga helyét: csak igy lehet az irodalom a teljes emberi elet ábrázolója és az emberi lélek formálója.” Menjünk tovább és tegyük fel a kérdést, hogy de vájjon ezeKen a területeken, vagy hogy a tárgyunknál maradjunk, a szerelemben is elég széles és elég mély-e az irodalom eddigi érdeklődése, elég széles-e és elég mélv-e az az életszemlélet és az az irodalomszemlélet, amelyet mi a hűbériségtől és a polgári világtól örököltünk és megelégedhetünk-e azzal, hogy az irodalom túlnyomórészt csak a szerelmi élet két szélső esetét, az idillt és a botrányt, jobb esetben a tragédiát tartja megírásra érdemesnek? Illetve, hogy helves-e az, ha mindegyiket tulszükösen értelmezzük, ha az idillt csak Daphnis és Chloe vagy Pál és Virginia, a tragédiát csak Bovaryné és Anna Karenina eseteire szűkítjük le. Hiszen nyilvánvaló, hogy a polgári irodalom az egész világon elakadt, önmaga körül kering, mert a házassági háromszögdrámákat már a polgári közönség is unja, a bizarr és perverz regények pedig csak múló érdeklődést keltenek és belehullanak abba a nagy semmibe, ahova a “bestsellerek” is eltemetődnek. De a szocialista irodalom sem jutott még ki egy igazán széles mezőre és nem mélyült el eléggé a valóságos, sokrétű és gazdag emberi élet kérdéseibe. Megirta-e már például valaha valaki annak a parasztasszonynak a sorsát, aki fiatalon és egészségesen szerelmes lett egy hozzá hasonló fiatal és egészséges parasztlegénybe, íerjhezment hozzá, boldog családi életet éltek, gyermekeik születtek, a férfiből jó munkásember és jó családapa lett és türelemmel viselt el minden szenvedést a- párjáért és a családjáért. Ámde — talán éppen ezért — baleset érte, megrokkant, egész életére munkaképtelen lett. Még férfi továbbra is, gyerekei születnek továbbra is, de kenyeret keresni már nem tud és az asszony eltartja a férjét, felneveli, hűségben élve, a nagy családot rengeteg munka és küzdelem — harminc-negyven évi szenvedés árán is. Megírta már. ezt az életet, ezt a sorsot és ezt a lelki tragédiát valaki? Tudtommal, lényegében és igazán, Romeo és Julia-i vagy Bovaryné-i magaslaton senki. Miért? Azért, mert köznapi történet, banális eset? Nem igaz. A valódi iró előtt az élet igazi problémái és tragédiái nem közhelyek és nem banálisak. Közhely-emberek— közhelyirók — tollán pedig minden közhely lesz, nemcsak az idill, vagy a mindennapi “szürke” élet, hanem a házasságtörés vagy a viharos szerelmi viszony is. Nem inkább-e az életszemlélettel és az irodalomszemlélettel van itt baj ? Mert jellemző, hogy ugyanennek a kérdésnek a másik — csiklandósabb — változatát — hogy az elnyomorodott férfi nem tudja teljesíteni férji kötelességét és ebből bajok lesznek, számtalanszor megírták már. Miért? Mert ez csemege az úgynevezett “olvasóközönségnek”, amely a múltban jórészt ráérő emberekből, gazdi* vagy tehetős tétlenekből állott és ezeknek “izgalom” kellett. Félreértés ne legyen: nem azt mondom én, hogy semmi se jó, amit erről — mondjuk a botrányról és a szerelmi viszonyokról írtak. Az igazi iró — a nagy iró — mindegy, hogy miről ir, mindig többet és mélyebben lát, mint a többi emberek és mindig vannak eredeti gondolatai. Azt se szeretném, ha erkölcsprédikációnak olvasnák ezeket a sorokat — (nevetséges az iró, ha moralizál, mert ez a legtöbbszöi azt jelenti, hogy kevéssé ismeri az életet és az emiiert), ha Bem csak tényeket szeretnék megmutatni és azt mondom mindez lehet szép és jó, de nem elég, nem állhatunk itt meg De éppen ezért jöjjünk a mához és a szocialistákho közelebb. Két fiatal ember, egy munkásfiu és munkásleány megszerették egymást és élettársak lettek. A férfi megismerkedett a szocializmussal, harcos lett/börtönbe került és sokáig ült. Az asszony nem lett szocialista, nem ért az eszméből semmit, de szereti a párját, van emberi becsületérzése és van felelőssége a gyermekei iránt és hűséggel és szeretettel viseli el a munkásasszonynak talán még a parasztasszonyénál is keservesebb sorsát, mert hiszen a városban még kalászszedegetésből, vagy gombaszedésből se lehet az életet és a családot fenntartani. Avagy gyerünk ebben a példában még közelebb. A megszenvedett élet után jön a felszabadulás, a férfi éppen a harcaiból és a szenvedéséből következőleg felemelkedik, a magasba szárnyal, elkapja a világi siker és az asszony, akinek szivében nincs egyéb, csak szerelem és asszonyi, anyai áldozatkészség, ottmarad lenn, a semmiben, az öregkori árvaságban, mert a férfit az ifjú és éhes nők elragadják tőle. Ez már nem is véletlen, hanem majdnem tipikus eset. Mit mond erre a szocialista erkölcs? Az írónak válaszolni kell rá. Mert ez az áldozat nem kisebb az emberi lélek számára — hiszen nem lesz megdicsőülés á jutalma — mint az Iphigeniáé, a közösség szorongatott helyzetében, a falánk és telhetetlen isteneknek — a hatalmi érdekeknek — MI OKOZZA A FÖLDRENGÉSEKET? Kaliforniában földtani bi-1 zon.vitékok jelzik, hogy a tek- j tonikus folyamatok, (olyan folyamatok, amelyek a földkéregben szerkezeti elváltozásokat okoznak), melyeket bizonyára nagy földrengések kisértek, évezredekig tartottak. Egy hajdani földrengési övezet, amely körülfogja a Csendes-óceánt és kiterjed Kalifornia legnagyobb részére, a földgolyó összes földrengéseinek körülbelül háromnegyedét foglalja magában. Jelenleg nagyjában száz földlökés közül egy keletke- dk Kaliforniában. Történel- ni bizonyítékok nem mutatlak észrevehető változást ebben a földrengési tevékeny-, bégben legalább 1 ^69 óta, miikor is a Portola xpedició- leves földlökésekének lelt a j os angelesi juliusj Az erős földlöffKek folyta- i tódtak 1770-ig. Egy másik | nagy földrengés 1812 december 21-én, számos utóltfc. késsel, károkat okozott a! Santa Barbara, a Ventura és; a Los Angeles Countykban, valamint szökőárat idézett elő, amely Gaviotánál 50; áb magas dombokat is elért.' 1858 júniusában a san fran-í ciscói körzetben történt egy földrengés, amely talán akkora lehetett, mint az 1906-i. 1857 jan. 9-én földrengés volt egy északnyugati los angelesi countyban több mint 100 mérföldnyi hosszú talajrepedéssel. Egy másik 1872-ben az Owens-völgVben talán még nagyobb volt s a föld helyenként 23 láb magasságba felőrlődött. Az 1906 április 18-i <an franciscoi földrengés, zázadunk eddigi legnagyobb öldrengése Amerikában, 8 cgvnedes magnitudo-t ért el. “Magnitúdó” a földrengés- nérés alapegységé azon a kálán, ahol 0(zéro) magnitu-, lo-nak tekintik az olyan öldrengést, amely nem okoz. agyobb talajmegmozdulást, i nint a jármüvek forgalma, a j ‘ zél és a tengerhullámzás. | .linden újabb magnitúdó ízen felül tízszer nagyobb n'aimozgást jelent, mint azj slőtte levő egység. Az eddig* apasztalt legnagyobb mag- uudo j 906-ban Columbiá-Í an fordult elő: 8.6 volt. A 7.7-nél nagyobb magni- udos földlökést “nagy” föld-j engésnek nevezik. Ilyen át- agban kétszer történik éven- e. A 7-7.7-esek ‘ ‘nagyobb- j fajta” földrengések, évente van ilyen átlagosan 12. A legutóbbi , arvini földlökés (7.5) ebbe a csoportba tartozik, de az 1952-iki santa barbárai, majd az 1933 március 10-iki long beachi földlökés (6(4 magnitúdó) kisebbek voltak, de főleg azért váltak ismertekké, mert sürünlakott körzetekben zajlottak le és aránylag nagy károkat okoztak a puha talajon silány szerkezettel épült házak közt. Számos kaliforniai földlökés, amely 6 magnitúdó körül járt, kevésbbé lakott területet sújtott, messze a partvonaltól és igy nem nagyon szellőztették. A legtöbb földrengés a föld felszíne alatt 10—20 mérfóldnyire keletkezik. Alkalmilag, különösen kisebb földlökések még kisebb mélységekben jönnek létre, mig bizonyos korlátozott területen (például Mexikóban, le nem az USA-ban) észleltek földlökéseket több mint 50 mérföld mélységben. A legnagyobb mélységek, több mint 400 mérfóldnyire a föld gyomrában, csak néhány kis övezetben fordulnak elő a Csendes-óceán, körül. Bár némely földrengés működő tűzhányókban és azok közelében zajló folyamatok következménye, a nem-vulkánikus területeken előforduló földlökések, tekintet nélkül a mélységre, nagyszabású kőzet- és sziklaomlások eredménye. A földkéreg állandó alakváltozást szenved. Ha a nyomás túlságosan nagy, a sziklakőzetek többnyire lejtős felületek mentén, úgynevezett “horpadások” mentén szakadnak le a föld belsejében. Normális mélységben történő nagy földlökéseknél a földalatti kőzetomlás át- szakithatja a földkéreg felső tiz mérföldnyi rétegét. A leszakadások által okozott erős rezgések minden irányban szétterjednek, érezhetők, hallhatók vagy műszerekkel felfoghatók, mint földrengések. Gyakran hónapokig vagy évekig is eltart, amig a nyomások utólagos rengések által enyhülnek és nem fenyeget többé a földalatti kőzetomlás. Ezek az utórengések az eredeti körzetben folytatódnak és többnyire csökken az erejük, de előfordul, hogy egy-egy utórengés eléri az eredeti földrengés méreteit. A fő horpadási zóna Kalifeláldozott szép menyasszonyleányé volt. De megirta-e már ezt valaki Goethei vagy Racine-i áhitatossággal ? Nem tudok róla. És igy tovább, a példákat sorolhatnám, de ebből is megértheti mindenki, hogy mit keresek és mit hiányolok én, és mit szeretnék kívánni nemcsak másoktól, hanem önmagámtól is. A mesebeli királyleány mellett és a csodálatos várkisasszony, Izolda mellett szeretném, ha megjelenne a napszámosleány is a maga igazi érzéseivel és Bovaryné mellett megjelenne a hatgyermekes parasztasszony és — a Déry könyvéhez visszatérve — a Köpéné-íéle munkásasszonyok höskölteménye is. És azt szeretném, ha azok ugyanolyan szép hősköltemények lennének, mint az Iphigeniáé, az Izoldáé, a Júliáé és a Karenina Annáé. Még ha nem is fenségességben, de legalább hitelességben, otthonosságban, a költészetté emelt valóság — mondjuk — dickensi- tisztaságában és melegségében mutatnánk meg az embereknek a saját életüket. j formában a san andreasi horpadás, amely látható a talajon is Észak-KaliforniátóL ahol behatol a parti területre, le egészen a mexikói határig- Azok a völgyek, amelyek keresztülvonulnak rajta, rendszeres elváltozásokat tüntetnek fel. A horpadás keletre- fekvő részei délfelé mozognak nyugati folytatásaiknak megfelelően. A san andreasi horpadásban nem találni két olyan szembenfekvő pontot, ahol a sziklakőzet egymásba í illene és az első beomlás óta óriási eltolódás keletkezett, amely helyenként 30 mér- földes. A horpadások mentén történő hasonló, szüntelen mozgások jeleit találják a ! Csendes-óceánkörüli földren- gési övezet más szakaszain is. Hogy az ehhez szükséges 1 óriási energia forrása mekkora, nem tudni. Szerepet játszhatnak ebben a rádió- aktiv hő és a thermodinami- kus (hőenergiás) folyamatok is a földkéregben. Nem sokat tudunk a földkéregben észlelhető nyomások megoszlásáról és az azokban történő változásokról. Ezek kivizsgálásához sokkal nagyobb pénzösszegekre volna szükség, mint amennyit eddigelé erre a • célra fordítottak, ámbár az idevágó kutatások roppant fontosak lennének. Ennélfogva nincs kellő alap annak megjóslásához, hogy megközelitőleg hol és mikor lesz földrengés, jóllehet annyit tudunk, hogy évente több százezer földlökés történik, amely elég erős ahhoz, hogy ott a helyszínén érezzék, a Csendes-óceáni övezeten belül. Mindamellett a föld bármely pontján történhetnek földrengések. Az egyetlen tanács, amit a földrengéskutató adhat jelenleg, az, hogy a földrengés okozta károk csökkentéséhez kerülni kell a silány szerkezetű építéseket, különösen puha talajon. Az arvini földrengés alkalmával szenvedett ai ánylag kisméretű emberéletveszteség, elég súlyos érv amellett, hogy továbbra is szigorúan ügyeljenek a kaliforniai építkezési rendszabályok betartása felett. (A fenti cikket B, Guten- [ berg, a kaliforniai Institute of Technology földrengési la- boratóiumának igazgatója ir- ! ta. A “The Humanists” egye- ' sülét hivatalos laniában, a “Looking Forward” szeptemberi szamában jelent meg. Közlését a Magyar Jövő hasábjain a lap szives engedel- me tette lehetővé.) RÖVIDEN Egy sportiró megállapítása szerint, legtöbb halat az olyan személy tud fogni, aki úgy gon- megközelitőbben tud úgy gondolkozni, mint egy hal. Most már megértjük, hogy bizonyos emberek miért szeretnek. annyira halászni. Majd novemberben érdekes lesz megtudni, hogy Amerika szavazópolgárai közül még mindig annyi sokan szeretik-e a halászás nemes' sportját űzni. 7
