Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-26 / 10. szám

December 26, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A BEVÁNDOROLTAK JOGAI A legjobb általános jogi tanács, amelyet a bevándorol­taknak adni lehet, Murphy, néhai főbirótól származik: “. . . Mihelyt egy külföldi töi’vényes utón az országba érkezett és itt lakik, felruháztatik mindazokkal a jogokkal, amelyeket az alkotmány biztosit mindenkinek, aki hatá­raink közt tartózkodik. Ezek közt vannak azok a jogok, amelyeket az alkotmány első és ötödik függeléke és a tizen­egyedik függeléknek a korrekt eljárásokról szóló szakasza ved. Ezeknek a rendelkezéseknek egyike sem tesz semmiféle megkülönböztetést állampolgár és köztünk élő bevándorolt közt. Elidegeníthetetlen kiváltságaikat ezek a rendelkezé­sek minden “személy”-re kiterjesztik és e jogok megsértése ellen a szövetségi vagy állami hatóságot állítják oda őr gya­nánt ...” LEVELEK MÉG NEM PARANCSOK Az utóbbi időben leveleket küldött a bevándorlási és honossági hivatal (a külföldi születésűek szövetségi hivata­la) számos bevándoroltnak és honosított állampolgárnak, felkérve őket, hogy jelenjenek meg a helyi bevándorlási hi­vatalban a bevándorlási ügyükre vonatkozó beszélgetés cél­jából. Ezek a levelek és ezek a beszélgetések gyakran az el­ső lépést jelentik a bevándorlási hivatal azon erőfeszítésé­ben. hogy egy bevándorlót deportáljanak vagy megfossza­nak állampolgárságától. Ilyen levelet kapni már magában véve is nyugtalanságot okoz, akár okkal, akár ok nélkül. A bevándoroltaknak mindenekelőtt tudni kell, hogy ezek a “hivatalos” levelek — nem parancsok. Meghívások j azok, amelyeket tetszése szerint elfogadhat vagy visszauta- j sithat. • Senkit nem lehet megbírságolni, ha nem fogad el ön­kéntesen ilyen meghívást. A bevándorolt, vagy nevében bár­ki irhát vagy telefonálhat a helyi bevándorlási hivatalnak, hogy világosabb nyilatkozatot kérjen a tekintetben, hogy mit is akarnak tőle. Ha azonban úgy tetszik, ne is vegyen tudomást a levélről és várja meg, amíg szabályszerű jelent­kezési parancsot kap. De mielőtt elhatározza magát, elfo­gadja-e vagy sem a meghívást, beszéljen ügyvédjével vagy egy polgárjogi szervezettel, amelyik jártas az ilyen ügyek­ben. Az a bevándorolt, aki önként, ügyvéd kísérete nélkül, elmegy a meghívásra és tanúskodik vagy valamilyen kije­lentést tesz ilyen ‘beszélgetés’ során, ezt saját felelősségére teszi. És mivel valószínűleg nem ismeri törvényes jogiéit, a kockázat igen súlyossá válhatik. Ha valaki nem tesz eleget a bevándorlási hivatal által kibocsátott érvényes idézésnek (subpena), annak súlyos következményei lehetnek, de azért ilyen idézés megkapá­sa még mindig nem ok nyugtalanságra. A bevándorlási ha­tóságnak magának még nincs hatalma, hogy valakit az idé­zés teljesítésére kényszeritsen. Előbb a törvényszék segítsé­gét és jóváhagyását kell jogi utón megszereznie hozzá. En­nél a pontnál fogja hangoztatni az ügyvéd ügyfelének al­kotmányos jogait, kétségbe fogja vonni az idézés érvényes­ségét és a bevándorlási hivatal hatáskörét ilyen idézés ki­bocsátására. BESÚGÓKAT KERESNEK A honosított állampolgárnak éppen olyan jogai vannak, mint egy ittszületettnek. Mihelyt polgár lesz valaki, éppen- olyan -jogai vannak a bevándorlási hatósággal szemben, mint annak a polgárnak, aki itt született. A honosítási hivatal, amikor ‘beszélgetni’ akar egy ho­nosított bevándorlóval, azt akarja, hogy az illetőből magá­ból szedjen ki olyan adatokat, amelyeknek alapján eljárást indíthatnak ellene állampolgárságának visszavonására, vagy pedig azt, hogy besúgóvá tegyék. Figyelmeztetjük a külföldiszármazásu ittlákkót,, hogy a kormányhoz való hűség nem azt jelenti, hogy vakon en­gedelmeskedjék minden egyenruhába öltözött kormányhi­vatalnoknak. Kormányunkhoz való hűsége az alkotmányhoz és az Egyesült Államok népéhez való hűségét jelenti. A KORMÁNY HATALMÁNAK KORLÁTÁI Külföldiszületésü honfitársunknak meg kell érteni azt is, hogy a manapság divó sok jogmegtagadás és jogsérelem ellenére kormányunk még mindig csak koidátozott hatalom­mal rendelkezik. Mi, a nép, szabtuk meg ezeket a korlátokat, éppenséggel azért, mert ismerjük némely kormányhivatal és tisztikar azon törekvését, hogy áthágja alkotmányos ha­táskörét,. Mint szabad közösség lakóinak kötelességük, hogy a kormányunkra rakott ezen korlátozásokat minden körül­mények között tiszteletben tartsák. Piketelik a Sears-ár uházat * BROOKLYN. — Negyven né­ger és fehér szakszervezeti munkás csaknem két óra hosz- szat piketelt hétfőn este a .Sears Roebuck nagyáruház előtt Brooklynban a Bedford Ave. és Beverly Road sarkán. A piketelés célja az volt. hogy til­takozzanak a nagyáruház né­, gerellenes munkást elvevő mód- I szerei ellen. A tüntetést a I brooklyni néger munkástanács j rendezte és a megmozdulás ; csak egyik része az országos né­ger munkástanács nagyszabású j kampányának, amelynek célja, hogy a munkalehetőségekben faji megkülönböztetés nélkül | részesítsék az munkakeresőket 1 a mammutvállalat üzlethálóza­tában. Kegyelmi küldöttségek NEW YORK. — Január 5- ikén mindenféle vallási és politi kai árnyalatú küldöttségek za­rándokolnak el Washingtonba, hogy a kormányzat legfonto­sabb embereivel, Truman el­nökkel, képviselőkkel és szená­torokkal, érintkezésbe lépjenek és felkérjék őket, hassanak oda, hogy a megfelelő bizonyitékok nélkül, állítólagos kémkedésért halálraítélt Rosenberg- házas­párnak megkegyelmezzenek. Az Ítélet szerint a január 12-iki héten akarják őket a villany­széken kivégezni. A Rosenberg- ék védelmi bizottsága országos kegyelmi gyűlést rendez Wa­shingtonban. A január 4-5-re kibérelt washingtoni Guard Ar­mory használatát utólagosan megvonták a gyülekezettől. Ja­nuár 4-ikén Washingtonban az ország minden részében műkö­dő Rosenberg-védelmi bizottsá­gok többszáz főre rugó vezetői tartanak egy külön konferen­ciát. A Rosenberg bizottság min den becsületesen érző ember mozgósítását tanácsolja a ke­gyelmi akció ügyében, nyilvá­nosan gyűléseken, hirdetések­ben vagy küldöttségek formá­jában. December 27-ikétől kezdve napi 24-órás virrasztó őrséget kell szervezni a Fehér Ház előtt. Leveleket, táviratokat küldeni minden országoshirü személynek. Lelkészek, papok buzdítsák híveiket a szószékről kegyelemkérésre. Járjunk ház­ról- házra, utcáról utcára és buzdítsuk az embereket kegye­lemkérésre. A védelmi bizott­ságnak 50,000 dollárra van szüksége. Cime: Joseph Brai­nin, Chairman, 1050 Sixth Ave.-------. -i...................................................................................vt ■■ - ■ MAGYAR GYERMEKEK KARÁCSONYA (Folytatás az 1-ső oldalról) kaközösség elnöknőjével, Bar- ta Antalnéval. — Minden gyereket bősé­gesen megajándékozhatunk. A VIII. kerületi tanácstól kaptunk pénzt erre a célra. Ezenkívül három kulturelő- adást is rendeztünk s ezek jö­vedelmét ugyancsak a kará­csonyi ajándékok beszerzésé­re fordítottuk. Ruhaanyagot vásároltunk és a szülők vál­lalták a ruhák kiszabását, megvarrását. A játékokhoz is vettünk anyagokat, de min­dent mi készítünk el. A mun­kánkat részben otthon végez­zük, részben pedig közösen itt az iskolában. Naponként más-más csoport jön be és három-négy órán át együtt dolgozunk. — Igyekszünk elősegíteni, hogy a gyerekek ne csak az otthonukban, hanem az isko­lában is érezzék az ünnep örömét. • De nemcsak a szülők ké­szülnek az ünnepre, hanem maguk a gyerekek is. Nézzük meg hogyan... Az iskolában mozdonyké- szitő, hajó “gyártó” és asz­talos kör működik. Ezekben a körökben a patronáló üze­mek dolgozói tanitják a gye­rekeket, — évközben a tanu­láshoz szükséges modellek, most a krácsonyi ajándékok elkészítésére. Ugyanez a kép fogad ben­nünket a Kassai utcai általá­nos iskola egyik termében. Az asztalok körül serényen foglalatoskodó úttörők ülnek: csillognak a szemek, egy-egy hajfürt rakoncátlanul hull a homlokra, pirosak az arcok. Teljes erővel folyik a munka, lázasan készül a sokféle hasz­nos, tréfás és szórakoztató játék. A 10—14 éves úttörők nemcsak iskolás pajtásaikat lepik meg ajándékokkal, ha­nem az ovodák, a napközi ott­honok apróságait is megaján­dékozzák karácsonyra. • Az iskolában különösen a , karácsonyi műsor szereplői­nek próbái járnak sok iz- [ galommal. A magyar iskolák­ban nemcsak ajándékokat ké- I szitenek, a pedagógusok kü­lön műsort Írtak a karácsonyi ünnepre. Gyermekek a sze- j replők... A karácsonyfa ! alatt, a tengernyi ajándék mellett énekek csendülnek, majd verseket szavalnak, táncokat lejtenek és apró vi- j dám jelenetekkel szórakoz­tatják szüleiket, a meghívott : vendégeket és — egymást az iskola tanulói. Vidámságot, deriit, boldog­ságot áraszt 1952 karácsonya a magyar iskolákban, óvodák­ban, amelyek a béke szerete- tére nevelik az uj Magyaror­szág gyerekseregét. Kikre sújt ie a McCarran-Walter-förvény faji merénylet New Yorkban NEW YORK. — Megbot- ránkozott portorikói népkö­zösség követelte kedden azok­nak a merénylőknek gyors j megbüntetését, akik két kézi-; gránátot dobtak a Columbus Avenue-i kocsmába s 15 em­bert,* főleg portorikóiakat, megsebesítettek. A környé-1 ken jobbára portorikóiak iak-j nak és közülük sokan azt | vallják, hogy a merényletet a! három fajvédő katona előre! megfontolt szándékkal követ- j te el. A merénylők is a város- j negyed lakói. Merényletük; oosszu müve volt. mert hó-1 napokkal ezelőtt kiparancsol­ták őket a kocsmából. Az egyik, mielőtt a gyujtóbom­bát a helyiség vendégei közé hajította volna, a fajvédők szótárából vett szitkot kiál­tott. Az egyik, Eugene McDer­mott tengerészkatona őrmes­ter, aki menekülés közben megszurta egy rendőr kezét és akire a rendőr ezért több­ször rálőtt, kedden meghalt. ! A másik kettőt: Patrick Sha- I nahan haditengerészeti mat­rózt és Mark Sutter légiőr- mestert letartóztatták abban a katolikus templomban, aho­va bemenekültek a merény- .et után. A negyed lakói szerint a három ember idegen fajgyü- •öletét a koreai színes faj el- | leni háborúval járó fajgyülö- I iet szította. A robbanás áldo­zatai kezükön, lábukon, kar- : jukon és arcukon szenvedtek égési sebeket. Többnek meg- i gyulladt a ruhája. Az abla- i kokat a robbanás szilánkokra 1 zúzta. Január havában az Egye­sült Államokban élő mindéi, nem-polgárnak be kell jelen tenie az igazságügyminisz- nél jelenlegi lakhelyét a pos tahivatalokban kapható űr­lapon. Minden nem-polgárnak tu­datni kell minden lakásválto­zásáról az igazságügyminisz­tert tiz napon belül, azután, hogy elköltözött. Erre a célra is külön űrlapok kaphatók a postahivatalokban. Minden nem-polgárnak ál­landóan magával kell vinni a külföldiek n y i lvántartását igazoló lapot, amellyel iga- j zolni tudja, hogy nyilván j van tartva és ujjlenyomatot vettek róla a törvény rendel­kezéseinek megfelelően. Aki a McCarran-Walter-1 törvény fenti rendelkezései­nek* nem tesz eleget, börtön­büntetéssel vagy pénzbírság­gal és lehetséges deportálás­sal sújtható. A karácsony előestéjén ér­vénybe lépő McCarran-Wal- ter-íéle uj bevándorlási tör­vény uj szabályokat állít fel. amelyek 11 millió külföldi­származásu, honosított ál­lampolgárt, valamint 3 millió köztünk élő külföldiszületési nempolgárt érintenek és ter­mészetesen közvetetten hoz­zátartozóink is, akiknek szá­ma 26 millióra rúg. 40 mil­lió ember feje felett függ a Damokles kardja. A törvény 302 oldalnyi szö­veg. Lényege a következő: Deportálás: A deportálási eljárásra többek közt ok le­het az, ha valaki a kommu­nista párt vagy olyan szerve­zet tagja, amelynek nyilván­tartását az 1950-ees McCar- * ran-törvény értelmében meg­követelik. óvadék: Mindazokat a sze­mélyeket, akiket deportálás céljából letartóztatnak, az óvadékjog megtagadásával meg nem határzott ideig fogva tarthatják a hatósá­gok. Honosított polgár: A ho­nosítás régi szabályai érvény­ben maradnak, kivéve azt, hogy politikai felfogjsát és társulását is tekintetbe ve­szik. Uj az is, hogy az állam- polgárságért beadandó kér­vénnyel nem kell két évig várni. Minden nempolgár, kezdve a 14-éves gyermekeknél, kö­teles nyilvántartásra jelent­kezni és ujjlenyomatot adni. Minden 18 éveesnél idősebb nempolgár tartozik magával vinni nyilvántartási kártyá­ját. Nyilvántartás: Aki nyil­vántartási kötelességét elmu­lasztja, 100 dollár pénzbír­ságra vagy 30 napi börtönre ítélhető. Aki elmulasztja la­kásváltoztatását bejelenteni, 200 dollár birság és vagy 30- napi börtönbüntetésre ítélhe­tő. Aki a januári bejelentést elmulasztja, 1,000 dollár bir­ság és félévi börtönbüntetés- elé néz. Az állampolgárságot meg­vonják: Az idevágó okok közt vannak: 1) Valamely tény eltitkolása. 2) Szándé­kos elferdítése egy adatnak. 3) A kongresszusi bizottság által kért felvilágosítás meg- tgadása, ha ezért az illetőt ‘tiszteletlenségért’ elitélik. Tagság vagy társulás ‘f <- forgató’ szervezettel, öt év­vel az állampolgáság megka­pása után. 5) Jogtalanul szerzett állampolgárság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents